A biztosítás és kockázat értelmezése, szükségessége. A kockázatkezelés. A biztosítási díj, és tartalék. A biztosítási pi

1. A biztosítás és kockázat értelmezése, szükségessége. A kockázatkezelés. A biztosítási díj, és tartalék. A biztosítási piac szereplői. A biztosítások fajtái.

2. Mi a biztosítás? „A biztosítási kockázatfelosztás statisztikai módszerén alapuló pénzalapképzés, a képzésben résztvevő veszélyközösségi tagok jövőbeni esetleges, és felmérhető szükségleteinek a kielégítése céljából.” (általános) „A biztosítás olyan gazdasági-pénzügyi szolgáltatás, mely meghatározott veszélyközösség tagjainak (a biztosítottaknak) díj ellenében a tagok jövőbeli „felbecsülhető”, véletlen károsító események folytán keletkező szükségleteit a kockázatfelosztás, ill. elporlasztás módszerével kielégítik, azoknak biztosítási védelmet nyújtanak.” (Csabay D.)

3. A biztosíthatóság kritériumai • Veszélyközösség (azonos kockázatoknak kitett vagyontárgyak ill. személyek közössége) • Pénzalapképzés (tagok befizetéseiből) • Díjfizetés (a veszélyközösség tagjainak döntő szerepe van a rendszeres alapképzésben) • Véletlenség (véletlen, jövőbeni események okozta szükségletek kielégítése a célja) • Felmérhetőség, vagyis tudományos módszerrel analizálható, beleértve a biztosítási kockázatporlasztás módszerét is

4. A biztosítás tárgya, célja és alapgondolata Tárgya: • A biztosítási védelem (egy láthatatlan, absztrakt haszonnal bíró áru) • Kockázat adás-vétele történik: a biztosított anyagi biztonságot vásárol, a biztosító ígéretet tesz a feltételek szerinti teljesítésre Célja: • Véletlen (egyedileg előre nem látható és nem akart), jövőbeni események okozta szükségletek (károk, veszteségek, jövedelem-kiesések, ráfordítások) kielégítése Alapja: • A kockázat sokakat fenyeget, de a kár ténylegesen keveseket súlyt, ezért célszerű a fenyegetettek összességét ért, vagy érhető károkat felosztani a közösség tagjai között

5. Mi a kockázat? • Az a lehetőség, hogy tevékenységünk, döntéseink tervezett, és tényleges eredménye eltérhet egymástól (tág értelemben). • Egy esemény kedvezőtlen kimenetele, azaz anyagi veszteség (szűk értelemben). • Az eredménynek a célhoz viszonyított kedvezőtlen eltérésből fakadó anyagi veszteség (a biztosító szempontjából).

6. A biztosítható kockázatok jellemzői • Nagyszámú megfigyelés során becsülhető fel a káresemény bekövetkezési valószínűsége • Homogenitás (hasonló jellegűek) • Véletlenszerűség: a kár bekövetkezése bizonytalan, okát, és nagyságát sem a biztosított, sem a biztosító nem tudja befolyásolni • Felmérhetőség: a kár bekövetkezése, ténye és mértéke egyértelműen leírható, összegszerűen is meghatározható • Felbecsülhetőség: a kár a biztosítási matematika és a statisztika által használt módszerekkel is eredményesen elemezhető • Nem lehet katasztrofális a káresemény mértéke • Függetlenség: a káreset nem növelheti további károk bekövetkezésének valószínűségét • Gazdaságosság: a biztosítás gazdaságos mind a biztosított, mind pedig a biztosító számára

7. A kockázatok csoportosítása • Tiszta(relatív: nem biztos, hogy bekövetkezik vagy abszolút: valamikor biztos bekövetkezik) vagy spekulatív (nyereség is lehet) • Aktív (tudatosan vállalat) vagy passzív(pl. vis major) • Statikus (egy esemény vagy mulasztás az oka) vagy dinamikus(több eseményhez kapcsolódik) • Társadalmi(lakosság széles körét érinti) vagy egyéni • stb. • A biztosításügy csak a tiszta (abszolút vagy relatív), statikus és egyéni kockázatokkal foglalkozik

8. Biztosítási kockázatok fő csoportjai • Személyes: közvetlenül érintik az egyén (család) jövedelmi, vagy vagyoni helyzetét, • haláleset • a betegség vagy időskor • munkanélküliség • gyermekek nevelési és képzési költségei • Vagyoni: a biztosított ingatlan és ingó vagyonára terjed ki • közvetlen kockázatok: a vagyontárgy teljes, vagy részleges megsemmisülése • közvetett kockázatok: a vagyon megsemmisüléséből következnek (pl. a leégett üzemben a gyártást kénytelenek szüneteltetni) • Felelősségi: a másoknak okozott fizikai, anyagi károkért való pénzben kifejezett felelősség.

9. A biztosítások csoportosítása a biztosító szolgáltatása alapján • Összegbiztosítás: a kár (veszteség) pénzben nem fejezhető ki, előre rögzítik a biztosítási esemény bekövetkeztekor fizetendő összeget (pl. életbiztosítások). • Kárbiztosítás: a kár összege egyértelműen megállapítható. a kárkifizetés összegét a biztosító általában a biztosítási összegben korlátozza. (pl. Casco, betegségbiztosítás) • Teljes érték biztosítás: a kárkifizetés alapja a biztosítási összeg, és a biztosítási érték aránya. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb a biztosított tárgy értékénél, a biztosító (kár esetén) csak a kárösszeg alulbiztosított arányának megfelelő összeget téríti meg. Fordított esetben (túlbiztosítás) sem téríti meg a biztosító a biztosítási összeg feletti részt. A szolgáltatási összeg= (biztosítási összeg / biztosítási érték) * kár összege. (pl. vagyonbiztosítás) • Önrészesedésesetén a biztosított a károkat, illetve azok egy részét maga viseli. Ennek oka a kármegelőzés, és a kárcsökkentés valamint a bagatell károk kiszűrése (pl. Casco, betegségbiztosítás)

10. Biztosítási ágak ANGOLSZÁSZ GYAKORLAT NÉMET GYAKORLAT ÉLETBIZTOSÍTÁS NEM-ÉLETBIZTOSÍTÁS Egészség Baleset Vagyon Felelősség stb. SZEMÉLYBIZTOSÍTÁS Élet Baleset Betegség VAGYONBIZTOSÍTÁS

11. Biztosítási ágak és ágazatok Magyarországon BIT)

12. Életbiztosítások fajtái • Kockázati (haláleseti) • Tartamon belüli halál esetén fizet, ha él, kifizetés nélkül szűnik meg • Elérési • Ha az időszak végén él, a biztosító fizet, ha meghal a befizetett díjakat kapja csak vissza • Vegyes • Tartamon belüli halál esetén vagy az időszak végén fizet a biztosító • Term fix (kötött időpontra szóló) • A szerződés lejártával mindenképp fizet a biztosító, ha előbb meghal a biztosított átvállalja a díjfizetést. • UNIT LINKED (befektetéshez kötött) • Magasabb hozam reményében történő kockázatvállalás. • Járadékbiztosítás • Pl. nyugdíjbiztosítás • Whole life (egész életre szóló) • Lásd. Colombo

13. Halálozások nemek és a gyakoribb halálokok szerint M.o.-on, Forrás: KSH

14. Magyar Biztosítók Évkönyve 2005

15. Személybiztosítások megoszlása (szerződésszám v. díjbevétel alapján) Magyar Biztosítók Évkönyve 2005

16. Főbb nem-életbiztosítások • Baleset- és betegségbiztosítás • Vagyoni jellegű biztosítások • Vagyontárgyak • Gépjárművek • Szállítmány • Pénzügyi jellegű kockázatok • Egyéb (szállítmány, mezőgazdasági, utas, stb.) • Felelősségbiztosítás (a biztosított a károkozó) • Gépjármű • Szakmai • Vagyon • Termék Lásd erről részletesebben a jegyzetet!

17. A biztosítás szereplői, (a biztosítási szerződés alanyai) • Biztosító(mindkét ágra szóló engedélyt ma már nem szerezhet) • Direkt: közvetlenül az ügyfelekkel szerződik • Viszontbiztosító: a direkt biztosító kockázatainak egy részét vállalja át • Szerződő fél • jogosult a szerződés megkötésére, módosítására, • megnevezheti a kedvezményezettet, és a szerződés folyamán meg is változtathatja azt, • kezdeményezheti a biztosítás visszavásárlását, díjmentes leszállítását, • kötelezettségei a közlési, a változás-bejelentési, adatszolgáltatási és díjfizetési kötelezettség • Biztosított • a szerződés megkötéséhez, módosításához írásbeli hozzájárulása szükséges, • közlési, változás-bejelentési, és adatszolgáltatási kötelezettség terheli. • Kedvezményezett • A kedvezményezettek a szerződésben megnevezett, a szolgáltatási összeg felvételére jogosult személyek összessége • A kötvény bemutatója a biztosított örököse

18. Biztosításközvetítés • A biztosítási tevékenységet leggyakrabban a biztosításközvetítők közvetítik az ügyfelek felé. • Fajtái: • Biztosítási bróker (az ügyfél megbízásából jár el) • Biztosítási ügynök • biztosítóhoz tartozó ügynök (a biztosító oldalán lép fel) • független ügynök • Biztosítási szaktanácsadó (szerződést nem közvetíthet) • Értékesítési csatornák: • Bankon keresztül • Interneten • Telefonon • Személyesen (meglévő vagy potenciális ügyfélkör felkeresése)

19. Az életciklus-modell fázisai

20. Kockázatkezelés(Risk Management) A kockázatkezelés térben és időben összehangolt, egységes és a legjobb megoldást (gazdasági optimumot) kereső tudományos módszerek összessége (risk managment). A bizonytalan események esetleges hatásainak teljes körű azonosítását, ellenőrzését és minimalizálását foglalja magába. TÍPUSAI: • Preventív típusú: a kár megelőzésére, a kockázat megszüntetésére, mérséklésére irányuló offenzív magatartás. A kármegelőzés következtében elenyésző mértékre csökkenhet a kockázat. • Kompenzáló típusú: a kárkövetkezmények többnyire pénzbeni kiegyenlítését célzó magatartás • Kárenyhítő típusú: egy megkezdődött károsodási folyamat lassítása, megállítása, ezáltal a veszteség csökkentése.

21. A kockázatkezelés szakaszai • Veszélyforrások (kockázatok) felismerése, meghatározása és elemzése: • a kockázat a kiinduló állapotból (feltétel kockázatból), vagy cselekvésből (cselekvési kockázatból) adódik-e, • a cselekvő alanytól függ-e (szubjektív kockázat), vagy az alanytól független (objektív kockázat) • Kockázatkezelési (biztonsági) intézkedések lehetőségeinek vizsgálata: • Elsősorban a kár lehetséges mértékére és bekövetkezésének valószínűségére vonatkozik. (Pl. mennyibe kerülne, ha az új autómat megrongálnák?) • A legmegfelelőbb kockázatkezelési módszerek kiválasztása (biztonsági intézkedések): hogy egyensúlyban legyen a kár nagysága, és az intézkedés anyagi vonzata. • A kiválasztott módszerek végrehajtása (vezetés-szervezési, pénzügyi intézkedések). • Monitoring és a kockázatkezelési program továbbfejlesztése

22. Kockázatkezelési stratégiák • Kockázatkerülés: a döntést hozó részben, vagy egészben lemond a tervezett célról. • Kockázatmérséklés, csökkentés: kiegészítő intézkedésekkel mérsékelni lehet a kárgyakoriságot, vagy a kár nagyságát (preventív jellegű). • Kárcsökkentés:mely lehet kompenzáló (pl. TB, vagyonbiztosítás), illetve kárenyhítő (károsodási folyamat lassítása, megállítása, a veszteség csökkentése). • Kockázatmegtartás: a kockázat saját megtartása (önbiztosítás), bevállalása, az esetlegesen bekövetkező veszteség teljes anyagi következményeinek vállalása, saját forrásból történő finanszírozása. • Kockázatáthárítás: az eredetileg kitűzött cselekvésről nem kell lemondani, de keresni kell egy olyan partnert, aki térítésért részben vagy egészében átvállalja az esetleges zavarokból eredő veszteségeket. Tehát a szerződő más intézményre (biztosítóra) terheli kockázatát.

23. A biztosítási díj tartalma

24. Legnagyobb magyarországi biztosítótársaságok piaci részesedése és díjbevétele (2004) • Allianz Hungária: 25,88% (155Mrd Ft) • Generali-Providencia: 17,10% (102Mrd) • ING: 11,19% (67Mrd) • AEGON Magyarország: 11,17% (67Mrd) • OTP Garancia: 9,28% (56Mrd)

25. Nemzetgazdaság és biztosításügy (Mabisz 2005)

26. End of „Bank & biztosítástan”