a boldogs g pszichol gi ja n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A boldogság pszichológiája PowerPoint Presentation
Download Presentation
A boldogság pszichológiája

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 122

A boldogság pszichológiája - PowerPoint PPT Presentation


  • 103 Views
  • Uploaded on

A boldogság pszichológiája. Szondy Máté KJF Pszichológia Tanszék. Témák. A boldogság a filozófiában és a pszichológiában Hedonizmus és boldogság A boldogság mérése A boldogságot befolyásoló tényezők evolúciós tényezők genetikus és idegrendszeri tényezők korai életesemények

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'A boldogság pszichológiája' - gustav


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
a boldogs g pszichol gi ja

A boldogság pszichológiája

Szondy Máté

KJF

Pszichológia Tanszék

t m k
Témák
  • A boldogság a filozófiában és a pszichológiában
  • Hedonizmus és boldogság
  • A boldogság mérése
  • A boldogságot befolyásoló tényezők
    • evolúciós tényezők
    • genetikus és idegrendszeri tényezők
    • korai életesemények
    • pozitív és negatív életesemények
    • anyagi helyzet
    • kultúra
    • munka, szabadidő
    • szociális kapcsolatok
    • személyiség
  • Alkalmazott Pozitív Pszichológia
slide4
A boldogság témája a filozófiában
    • az élet célja az átélt gyönyörök (hedone) maximalizálása

Arisztippusz (Kr.e. 435 - 356)

slide5
Thomas Hobbes (1588-1679)

A boldogság vágyaink sikeres

beteljesüléséből áll

Marquis De Sade(1740-1814)

„(…) csak gyönyört hozó szenvedélyeitek szavára hallgassatok, ez az egyetlen hang, amely elvezet a boldogsághoz.”

de Sade: Filozófia a budoárban

Az élet értelme az érzéki gyönyörök keresése

slide6
Arisztotelész (384-322)

A hedonikus boldogság az embert vágyai rabszolgájává teszi.

Az igazi boldogság az eudaimonia („jó szellem”)

slide7

A pszichológia „viktimológizálódása” miatt sokáig elhanyagolt terület

  • A boldogság témája a pszichológiában
slide8

1960-as évek: „poszt-materialista” filozófia 

Social Indicators Research mozgalom

1990-es évek: a „pozitív pszichológia” kialakulása

slide9
A boldogság fogalma a pszichológiában

1. A boldogság ( = szubjektív jóllét, subjective well-being, SWB) „összetevői”

    • élettel való elégedettség
    • pozitív érzelem magas szintje
    • negatív érzelem alacsony szintje
slide10

eudaimonikus boldogság: olyan aktivitások közben éljük át, amelyekre jellemző az (a) intenzív bevonódás, (b) teljesség érzés és (c) annak az érzése, hogy erre a tevékenységre vagyunk teremtve

  • hedonikus boldogság: bármilyen tevékenység közben átélhetjük, ahol pozitív érzelmeket élünk át, miközben szükségletkielégülés (fizikai, intellektuális, társas) történik

2. A boldogság „típusai” (Ryan és Deci (2001))

slide12

Hedonikus beállítódás és boldogság

Fordyce (1972) boldogabb hallgatók több hedonikus témát említenek

Veenhoven (2004)

slide13

Alkohol

Ventegodt (1995)fordított U-alakú összefüggés a boldogság és a fogyasztott alkohol közt

slide15

Dohányzás

Schulz és mtsai (1985) nem találtak összefüggést

Bachman és mtsai (1978) a dohányzás nem befolyásolta a boldogságot; a korai boldogtalanság befolyásolta a dohányzást

slide17

Drog

Veenhoven (2004) Akik sohasem használtak drogot, azok a legboldogabbak

Bachman és mtsai(1978): a korai boldogtalanság bejósolja a droghasználatot

slide18

Szex

    • Veenhoven (2004) liberális szexuális attitűd (pl. homoszexualitás iránt) pozitívan kapcsolódik a boldogsághoz
    • Ventegodt (1995) a szexuálisan aktívak sokkal boldogabbak, mint a szexuálisan nem aktívak
slide19

Szabadidő

    • Attitűd a szabadidővel szemben
    • Szabadidő eltöltése: a boldogabb emberek több szabadidős tevékenységről számolnak be
slide20

„Teljes élet” vs. „üres élet”Peterson és mtsai (2005)

  • „Teljes élet”: magas érték a jelentéskeresés, kellemességkeresés és elkötelezettség mentén
  • „Üres élet”: alacsony érték a fenti dimenziók mentén

Jelentésteli élet: 2, 5, 11, 12, 14, 17

Kellemes élet: 3, 8, 13, 15, 16, 18

Elkötelezett élet: 1,4, 6, 7, 9, 10

slide21

a fiatalabbak, a kevésbé iskolázottak és a nem házasok inkább gyönyörkeresés

  • mindegyik pozitívan kapcsolódik az élettel való elégedettséghez: a gyönyörkeresés gyengén (0,17), az elköteleződés (0,3) és az értelemkeresés (0,26) erősebben
  • hierarchikus többszörös regresszió: az élettel való elégedettséget nagyon erősen bejósolta a három orientáció interakciója
  • a Teljes Élet garantálja a legmagasabb elégedettséget
slide24

A leggyakrabban használt kérdőívek:

  • Satisfaction with Life Scale(Diener és mtsai, 1985)
  • Life Satisfaction Index(Neugarten és mtsai,1961)
  • Affect Balance Scale(Bradburn, 1969)
  • Delighted – Terrible Scale(Andrews és Withey, 1976)
  • Kérdőív
slide25
„Napló” - tanulmányok
  • Élményértékelő mintavételi eljárás
  • Családtagok, ismerősök kikérdezése
  • Az érzelmek kódolása az arcon
  • Az érzelmek agyi vizsgálata
slide28
A boldogság evolúciós „előnyei”

Mastekaasa (1993): a boldogabb emberek nyitottabbak; nagyobb valószínűséggel kötnek házasság és tovább maradnak házasok

Myers (1999): jobban kedveljük a boldogabb embereket és azt gondoljuk róluk, hogy nagy valószínűséggel a mennyországba kerülnek

slide29
Salovey és mtsai (2000): a boldogabb emberek egészségesebbek

Danner és mtsai (2001): a fiatal felnőttként mért boldogságszint jó bejóslója az élettartamnak

Weiss és mtsai (2002)

A boldogság egyfajta evolúciós „fitnessz indikátor”, mely a személy genetikai rátermettségét jelzi - ezáltal segít, hogy a párválasztás során a legmegfelelőbb egyént válasszuk.

slide30

Grinde (2002)

Nagyfokú eltérés jelenlegi környezetünk és az Evolúciós Alkalmazkodás Környezete (Environment of Evolutionary Adaptation, EEA) közt

  • A boldogságot csökkentő evolúciós tényezők

Bizonyíték:

Gullone (2000)

A „biofília” jelensége.

slide31
Buss (2000)
  • Evolúciós tényezők, melyek csökkenthetik a boldogságot:
  • a potenciális partnerek száma
  • distresszhez vezető - adaptív - mechanizmusok
  • a versengés elkerülhetetlen volta
slide33
Tellegen és mtsai (1988)

együtt és külön nevelt egypetéjű (monozigóta, MZ) és kétpetéjű (dyzigóta, DZ) ikrek vizsgálata

A külön nevelt MZ ikrek érzelmi mintázata hasonlóbb, mint az együtt nevelt DZ ikrek érzelmi mintázata

a pozitív érzelmek 40% - ban

} genet. determináltak

a negatív érzelmek55% - ban

slide34
Lykken és Tellegen (1996)

A szubjektív jóllét 80% - a genetikailag meghatározott.

Roysamb és mtsai (2002)

Nőknél 54% - ban (férfiaknál 46% - ban) genetikailag meghatározott a szubjektív jóllét szintje.

slide36
Öningerléses vizsgálatok állatoknál:

A legjutalmazóbb agyterület a mezolimbikus dopamin rendszer - ezen terület elektromos ingerlése a legismertebb megerősítő tényező (erősebb, mint az étel vagy a szexuális partner)

slide37
A mezolimbikus dopaminrendszer sejtjeinek sejtteste a ventrális tegmentalis area (VTA)- ban található. A VTA rendszer befolyásolja a viselkedésirányításban kiemelkedő szerepet játszó prefrontális lebeny működését.

A VTA területen történő dopamin termelődés bír megerősítő hatással.

A dopamin termelődést kiválthatja bármilyen pozitív inger (pl. étkezés, szex). Minden addiktív drog dopamin termeléshez vezet ezen agyterületen (heroin, kokain, amfetaminok, alkohol, nikotin).

damasio 2001
Damasio (2001)
  • „Elterjedt nézet, hogy minden érzelemnek a limbikus rendszer az idegrendszeri alapja.
  • Számos bizonyíték igazolja azt, hogy ez nem igaz.”
  • „Az amygdala elsődlegesen nem vonódik be az olyan pozitív érzelmek feldolgozásába, mnt például a boldogság (…)”.
slide39

Pelletier et al (2003)

fMRI vizsgálat színészeken, akik boldog emlékek felidézésével boldog hangulatot idéztek elő maguknál

Megnövkedett aktivitás

- az orbitofrontális lebenyben

- a mediális prefrontális lebenyben

- a bal oldali ventrolaterális prefrontális kéregben

slide40

Paradiso és mtsai (1999)

A kellemetlen ingerek megfigyelése a szubkortikális limbikus struktúrákban, a kellemes ingerek a kortikális struktúrákat aktiválnak.

A pozitív inegerek észlelésért felelős agyi struktúrák filogenetikusanfiatalabbak, mint a veszélyészlelő struktúrák.

Kellemes, kellemetlen és semleges tartalmú képek - PET - el agyi aktivitás mérése

a boldogs got meghat roz t nyez k ii

A boldogságot meghatározó tényezők II.

Gyerekkor, pozitív és negatív életesemények, anyagi helyzet

slide42
A gyerekkori boldogtalanság nagy valószínűséggel felnőttkori boldogtalanságra predesztinál. igaz – hamis
  • A tehetősebb országok lakosai boldogabbak, mint a kevésbé tehetős országok lakosai. igaz – hamis
  • A fizetésemelés kis mértékben, de növeli a boldogságszintet.

igaz – hamis

slide44

Kapcsolatagyerekkori boldogság(felnőttkorban megítélve)és agyermekkori életeseményekközt.

  • A gyerekkori boldogságot a következő változók csökkentették:
  • - érzelmi abúzus
  • - gyakori dühkitörések valamelyik szülőnél
  • - szülői elhanyagolás
  • - gyakori anyagi problémák a családban
  • - fizikai abúzus
  • - konfliktus a szülők közt
slide45

Kapcsolat a gyerekkori boldogság, gyerekkori életesemények és a felnőttkori boldogság közt 387 fős mintánál.

  • gyenge kapcsolat a felnőttkori boldogság és a specifikus gyerekkori életesemények közt
  • fontosabb gyermekkori életesemények
    • szülői drog, illetve alkohol abúzus
    • válás
    • fizikai és szexuális abúzus
slide46

A gyermekkori boldogtalanság nem predesztinál boldogtalan felnőttkorra

Azon személyek 60% - a, akik gyerekkorukat boldogtalannak írták le, „boldog” vagy „nagyon boldog” felnőttként.

slide48

Brickman és mtsai (1978)

- múltbeli/jelenbeli/jövőbeli boldogság

- hétköznapi tevékenységek örömértéke(pl. barátokkal való beszélgetés, TV nézés, vásárlás)

22 lottónyertes és 29 lebénult (kvadriplégiás és paraplégiás) személy vizsgálata

slide49

a lottónyertesek nem voltak boldogabbak, mint a kontroll

  • a lottónyertesek kevésbé élvezték a hétköznapi örömöket
  • a bénult személyek a múltjukat boldogabbnak tekintették, mint a kontroll („nosztalgia hatás”); jelenlegi boldogságukat alacsonyabbnak értékelték, mint a kontroll, DE a különbség minimális

A pozitív és negatív események csak kis mértékben befolyásolják a SWB - t

slide50

Suh és mtsai (1996)

  • az életesemények csak 3 három hónapig befolyásolják az élettel való elégedettséget, a pozitív és a negatív érzelmek szintjét

2 éves longitudinális vizsgálatban az életesemények szubjektív jóllétet befolyásoló hatását vizsgálták.

slide51

Hedonikus adaptáció

= pozitív és negatív ingerekhez való adaptáció

slide54

Hogyan függ össze a jövedelem és a szubjektív jóllétegyéni szinten?

  • Az anyagi helyzetváltozása hogyan befolyásolja a szubjektív jóllét szintjét?
  • Hogyan függ össze a jövedelem és a szubjektív jóllét összefüggése nemzetközi szinten?
  • Egy adott nemzetgazdasági helyzetének javulása hogyan befolyásolja a szubjektív jóllétet?
  • Mi a kapcsolat az anyagi javak utáni vágy és a szubjektív jóllét között?
slide55

A. Jövedelem és a szubjektív jóllét összefüggése egyéni szinten

  • A rendkívül gazdag személyek az átlagosnál boldogabbak, de a különbség minimális.
  • Más kutatások nem talált összefüggést az anyagi helyzet és a szubjektív jóllét szintje közt
slide57

B. Az anyagi helyzet változása és a szubjektív jóllét

Smith és Razzell (1975): angol lottónyertesek vizsgálata

  • munkahely elhagyása
  • szociális környezet változása
  • konfliktusok a barátokkal és családtagokkal

a kezdeti öröm után negatív következmények

slide58

Brickman és mtsai (1978)

 a lottónyertesek szubjektív jóllét szintje csak időlegesen javult

 a hétköznapi tevékenységek örömértéke csökkent

Diener és mtsai (1993)

a fizetésemelés nem növeli a boldogság szintjét

slide60

Skandináv államok

USA

Hollandia

Magyarország

Kelet-európai államok

slide61

Az élettel való elégedettség a gazdagabb országokban a legmagasabb és a volt szocialista országokban a legalacsonyabb.

slide62

Miután az ország elér egy bizonyos fejlettségi szintet, az összefüggés gyengül.

A fejlődő országokban egyértelmű az összefüggés a nemzeti jövedelem és az élettel való elégedettség közt.

slide63

Miért boldogabbak a tehetős országok lakosai?

  • Az anyagi jólléttel együtt járó tényezők:
  •  jobb élelmezés, tiszta víz
  •  magasabb fokú iskolázottság  jobb egészségügyi ellátás  az emberi jogok tiszteletben tartása
    •  magasabb fokú egyenlőség a nemek között
    •  hosszabb élettartam

Ezen tényezők vezetnek a magasabb boldogságszinthez a tehetősebb országokban.

slide65

Diener és Oishi (2000)

A „tehetős” államok boldogságszintje állandó a gazdasági változások ellenére.

Hellevik (2003)

1985 - 2001 közt Norvégiában a gazdasági helyzet javulását nem kísérte a boldogságszint növekedése

slide66

A gazdasági helyzet változása ellenére Angliában nem változott az önmagukat boldogtalannak, illetve boldognak valló emberek aránya.

slide67

A SWB szintjében mutatkozó változások nem követik a gazdasági változásokat.

Ezzel szemben az élettel való elégedettség szintjében mutatkozó fluktuáció a gyors társadalmi változásokhoz köthető.

slide68

E. Anyagiak utáni vágy és szubjektív jóllét

Milyen következményekkel jár, ha valakinek az anyagi helyzetének javítása a legfőbb célja?

Az anyagi javak utáni vágy magasabb szorongás és depresszió szinthez társul

slide69

az intim kapcsolatok

  • leértékelése
  • kevesebb intrinzik
  • motivált cselekvés
  • magasabb elvárások
  • az anyagi jóllét
  • pozitív hatásaival
  • kapcsolatban
  • bizonytalan
  • családi háttér
  • rossz anyagi
  • körülmények

Magasabb

szorongás

és depresszió

szint

Bizonytalanság

Anyagi jóllét

elérése, mint

elsődleges cél

(biztonságérzet)

Média

slide72

A. Kulturális különbségek a SWB szintjében

World Value Survey II(www.worldvaluessurvey.org)

  • élettel való elégedettség
  • pozitív érzelem
  • negatív érzelem
  • hedonikus egyensúly

(a pozitív és negatív

érzelmek különbsége)

51 országban

slide73

Élettel való elégedettség

Hed. egy.

Poz. érz.

Neg. érz.

Bulgária

Magyarország

Svájc

slide74

B. A kulturális különbségek okai

1. Anyagi helyzet és történelmi örökség

slide75

2. Individualizmus

Hofstede (1980)

Individualista kultúrák

- személyes célok hangsúlyozása

- relatíve több szabadság

- pl. USA

Kollektivista kultúrák

- a csoportcéljainak hangsúlyozása

- kevesebb egyéni szabadság

- pl. Japán

slide76

Diener, Diener and Diener (1995)

0.77 - es korreláció az individualizmus és a SWB szintje közt

World Value Survey II: 0.55 - öskorreláció az individualizmus és a SWB közt

DE

Az öngyilkossági és válási arány sokkal magasabb az individualista kultúrákban

slide77

A személyes szabadság előnyei és hátrányai

Kollektivista kultúrákban a korlátozott egyéni szabadsághoz magas fokú társas támogatottság társul, ami stresszhelyzetben védő tényezőként működik

slide78

3. Szabadságjogok

Magyarország

Politikai szabadságjogok és demokratikus intézmények

Kína

slide79

4. A boldogságra vonatkozó kulturális normák

A kulturális normák megszabják, hogy az érzelmek milyen szintje az „ideális”

slide80

Konfúciánus kultúrák (pl. Kína)

- negatív érzelmek elfogadottabbak

- a pozitív érzelmek kevésbé fontosak

Latin kultúrák:

- a kellemes érzések kívánatosak

- a kellemetlen érzések nem kívánatosak

slide82

A. Munka

  • Argyle (1999) - a munkanélküliség hatásai
  • alacsonyabb pozitív érzelem
  • alacsonyabb élettel való elégedettség
  • alacsonyabb önértékelés
  • rossz egészségi állapot
  • unalom
  • depresszió, öngyilkosság és alkoholizmus magas szintje
slide83

önértékelés

  • idő strukturálás
  • szociális élet
  • anyagi biztonság
  • jobb egészségmagatartás
  • jobb egészség

Munka

Boldogság

slide84

B. Szabadidő

Veenhoven és mtsai (1994)

a boldogság és a szabadidővel való elégedettség közti korreláció 0.4

Glancy és mtsai (1986)

1521 középiskolás 24 éves követése

a serdülőkori szabadidőstevékenységek jelenléte jól bejósolta a felnőttkoriboldogságot

slide85

1. Sport

Thayer (1989)

10 perces intenzív séta két órára megnöveli a pozitív érzések szintjét

Biddle and Mutrie (1991)

Aerobik 8 - 10 héten keresztül (hetente 2-4 alkalommal) megnöveli a boldogságot, csökkenti a szorongást és a depressziót

endorfin termelés

 szociális interakció

 sikerélmény, énhatékonyság

slide86

2. Társas aktivitások

Argyle (1999)

A boldogság erős korrelációt mutat a barátok számával és a velük való találkozás gyakoriságával.

szociális támogatás

intimitás, kooperáció iránti vágy kielégülése

slide87

3. Flow tevékenységek

  • A flow - tevékenységek jellemzői:
  • tökéletes koncentráció
  • egyértelmű célok
  • visszajelzés a teljesítményről
  • kontroll - érzés
  • negatív érzések csökkennek
  • időérzékelés megváltozik
slide88

4. TV nézés

A „kanapé-lakók” kevésbé boldogak, mint az átlag populáció (Argyle, 1999)

5. Nyaralás

Általában megnöveli a bologságszintet (Argyle, 1999).

slide89

6. Önkéntes munka

A boldogság magas szintjét eredményezi

slide91

Zoon politikon

(társas lény)

vagyunk

Evolúciós belénk kódolt az igény a társas kapcsolatok keresésére

slide92

Kötődés

- idegen környezetben idegesen az anyára csimpaszkodik

- ha az anya kimegy sír, nyugtalan

- ha visszajön, nehezen nyugszik meg

-az anya jelenlétében felfedezi az idegen környezet

- ha az anya kimegy, nyugtalanok lesznek

- ha visszatér, megnyugszanak

- szeparáció alatt alacsony distressz

- a viszontlátáskor alacsony érdeklődés

…gyerekként

Elkerülő kötődés

Kötődési stílus...

Biztonságos kötődés

Bizonytalan kötődés

-könnyen közel kerül másokhoz

- kielégítő kapcsolatok és szexuális élet

- félelem az érzelmi közelségtől

- alacsony szintű bevonódás

- egy-éjszakás kalandok

- alacsony bizalom

- birtokló és féltékeny

…felnőttként

slide93

Közeli kapcsolatok és egészségi állapot

Myers (1999)

Összehasonlítva az alacsony fokú szociális támogatással rendelkező személyekkel, a kiterjedt szociális hálózattal rendelkező személyek tovább élnek.

slide94

1.234 szívrohamon átesett személy: 6 hónap alatt a megismétlődő szívroham valószínűsége a magányosan élők közt kétszer olyan magas volt, mint a párkapcsolatban élőknél (Case és mtsai, 1992)

Leukámiás páciensek: csontvelő transzplantáció után 2 évvel az alacsony szociális támogatással rendelkező személyek 20% - a volt életben. Az erős érzelmi, szociális támasszal rendelkező személyeek közt ez az arány 54% volt (Colon és mtsai, 1991).

1.528 gyermek 70 éves utánkövetése: azon személyek, akiknek a szülei nem váltak el, 4 évvel továbbéltek, mint azok, akiknek elváltak a szülei (Friedman és mtsai, 1995).

slide95

Szociális kapcsolatok és SWB

I. Barátság, szerelem

Azok a legelégedettebb egyetemi hallgatók, akik elégedettek a párkapcsolatukkal(Emmons és mtsai., 1983)

A közeli kapcsolatokkal rendelkező személyek hatékonyabban küzdenek meg a stresszorokkal (betegség, munkanélküliség, gyász, stb. )(Myers, 1999)

slide96

II. Házasság

Myers (2000)

A házasságban élők boldogabbak, mint azok, akik nem élnek házasságban

slide97

Ingelhart (1990)

A házasok kicsit boldogabbak, mint az együtt élő párok.

slide98

A házasság hatásának moderáló faktorai

  • a férfiak többet profitálnak a házasság boldogságnövelő hatásából
  • a házasság hatásosabban növeli a boldogságot, ha a házaspár szerelmes és fiatal
  • a család „Életciklusa”
slide99

Életközelség

5 évesnél fiatalabb gyerek

Mézeshetek

Serdülőkorú gyerek

„Üres fészek”

slide100

- hatékonyabb egészségviselkedés

- erősebb immunrendszer

- magasabb önértékelés

- szociális támasz

- lehetőség az önfeltárásra

Házasság

Boldogság

A boldogabb emberek hamarabb és nagyobb valószínűséggel kötnek házasságot (Mastekaasa, 1993)

slide101

Összegezve:

a szociális kapcsolatok hatásai

„Materiális” segítség

Érzelmi támogatás

Companionship

slide102

Érzelmi támogatás

Társas támogatás

r = 0.5

SWB

„Materiális” segítség

Companioship

slide103

A szociális kapcsolatok változása

  • a házasság ideje kitolódott (férfiaknál:26,7 év, nőknél 24,5 év)
  • válások gyakorisága megnőtt

(az 1960 - as gyakorisághoz képest megduplázodott)

  • kisebb a házasodási kedv
  • nő a válás utáni újraházasodásig eltelt idő
slide106

Mely személyiségvonások a legfontosabbak?

1. Eysenck személyiségmodellje

slide107

2. Big Five modellek

Extraverzió

Erős pozitív kapcsolat a SWB - el

= szociabilitás, önérvényesítés

Neuroticizmus

Erős negatív kapcsolat a SWB - el

= érzelmi labilitás

Barátságosság

Gyenge pozitív kapcsolat a SWB - el

= kedvesség, nagylelkűség

Lelkiismeretesség

= megbízhatóság, kitartás

Gyenge pozitív kapcsolat a pozitív és a negatív érzelmek szintjével

Nyitottság

= kíváncsiság, nyitottság

slide108

• szociális igények kielégülése

• az extravertált személyek több pozitív életeseményt élnek át

• nyugati társadalmakban az extravertált viselkedés kívánatos

?

Extraverzió

SWB

slide109

3. Egyéb fontos vonások

• önbizalom

• optimizmus

• belső kontrollhely

A SWB magas szintje

slide110

Összegzés

    • DeNeve and Cooper (1998)
  • 149 tanulmány metaanalízise

Nem a negatív érzelmek, hanem ezek elnyomása vezet boldogtalansághoz!

A legfontosabb vonások:

- represszió (elnyomás)(r = - 0.40)

- interperszonális bizalom(r = 0.37)

- érzelmi stabilitás(r = 0.36)

- külső kontrollhit(r = - 0.34)

Nem csak a kapcsolatok száma, hanem ezek minősége fontos!

slide112

Lyubomirsky (2002)

A SWB - et befolyásoló tényezők

slide113

Kasser (2002)

•kapcsolataink újragondolása

• az aktivitások, tevékenységek megváltozatása

slide114

Peterson et al (2005)

„Teljes élet”

• gyönyör keresése

• az élet jelentésének megtalálása

• elköteleződés, beolvadás a tevékenységekbe

slide115

Seligman (2005)

Happiness Building Exercises (www.reflectivehappiness.com)

  • „Három áldás”
  • „Hála látogatás”
  • „Erősségeink”
  • „Akítv és konstruktív barátságok és párkapcsolat”
  • „Jelentés és pozitív szolgálat”
slide116

Malin (2003)

1. Újraértékelés

Negatív események pozitív fényben való értékelése, „minden rosszban van valami jó”

2. Hála

Akik „hála naplót” vezetnek, azon dolgokról, amiért hálásak, boldogabbak.

3. Kedvesség

A kedvesség aktusai növelik a boldogságot (Lyubomirsky, 2001)

slide117

4. Tartalmas szociális kapcsolatok

Ld „Szociális kapcsolatok és boldogság”

5. Koncentrált figyelem a pillanatnyi gyönyörökre

Pl. zene

6. Mozgás

Ld. „Szabadidő és boldogság”

7. Flow - tevékenységek

Ld. „Szabadidő és boldogság”

8. Az életfeladat megtalálása

Célok

slide119

Hogy lehet a boldogtalanság, depresszió adaptív?

1. Szociális behódolás hipotézis (Social yielding hypothesis)

(Price és mtsai., 1994)

A depresszió egy szociális versengés vesztese esetében hasznos, mert

  • segít abban, hogy a vesztes elfogadja a vereség tényét
  • önalávetést jelez és így leállítja a győztes agresszív viselkedését
slide120

2. Szociális navigációs hipotézis (Social Navigation Hypothesis)(Watson, 2002)

A depresszió szociális - kognitív funkciói:

  • a kognitív kapacitást a legfontosabb szociális problémák elemzésére és megoldására fókuszálja
  • ráveszi a szociális partnereket, hogy támogatást és segítséget nyújtsanak
slide121

3. A pozitív pszichológia álláspontja

A stresszel, nehézségekkel való megküzdés fejleszti a személyiségünket