BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

1. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Rendezvények szervezése, lebonyolítása a közegészségügyi felügyelő szemével BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZMŰVELŐDÉSI SZAKMAI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ INTÉZET RENDEZVÉNYE KECSKEMÉT, 2011. FEBRUÁR 28.

2. Változások az ÁNTSZ szervezeti felépítésében 2011. január 1-től.

3. Népegészségügyi Szakigazgatás Bács-Kiskun megyében Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Székhelye: Kecskemét. Vezetője: Dr. Balogh Melinda megyei tiszti főorvos. Bajai, Bácsalmási Kistérség Népegészségügyi Intézet Székhely: Baja. Vezetője: Dr. Antal Ilona kistérségi tiszti főorvos. Kalocsai, Kiskőrösi Kistérségi Népegészségügyi Intézet Székhely: Kalocsa. Kirendeltség: Kiskőrös. Vezetője: Dr. Városi Zsuzsanna kistérségi tiszti főorvos. Kecskeméti, Kunszentmiklósi Kistérségi Népegészségügyi Intézet Székhelye: Kecskemét. Vezetője: Dr. Pálffi Marianna kistérségi tiszti főorvos. Kiskunhalasi, Jánoshalmai, Kiskunfélegyházai, Kiskunmajsai Kistérségi Népegészségügyi Intézet Székhelye: Kiskunhalas. Kirendeltség: Kiskunfélegyáza. Vezetője: Dr. Hell Gizella kistérségi tiszti főorvos.

4. A rendezvény fogalma • Olyan program, esemény mely egy meghatározott helyen és időben, meghatározott céllal valósul meg, egységes és összehangolt szervezésben - ide értve az infrastrukturális feltételek megteremtését is – biztosítva a résztvevőkről való teljes körű gondoskodást.

5. Közegészségügyi előírások 1 „az országos településrendezési és építési követelményekről” szóló 253/ 1997 (XII.20) Kormány rendelet (OTÉK) szerint: 99. §(1) Az építményeket és a szabadtéri tartózkodásra, munkavégzésre szolgáló területeket a rendeltetésüknek megfelelő illemhely-használati és tisztálkodási lehetőséggel kell megvalósítani és fenntartani. Az illemhelyek és a tisztálkodó helyiségek berendezéseinek számát az építmény, az önálló rendeltetési egység, a terület egyidejű használóinak tervezett (becsült) lehetséges legnagyobb létszáma és nemek szerinti megoszlása alapján kell megvalósítani. Az illemhelyekhez biztosítani kell a kézmosás lehetőségét.

6. Közegészségügyi előírások 2 • (3) A huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekhez, az (1) bekezdés szerinti területekhez az illemhelyek számát a tervezett, becsült összlétszám alapján a következők szerint kell megállapítani: • a) 200 főig 10 fő részére legalább egy közös, 10 fő létszám felett nemek szerint külön illemhelyet kell létesíteni, minden megkezdett • aa) 15 fő női létszám részére legalább 1 WC-fülke, illetőleg • ab) 40 fő férfi létszám részére legalább 1 WC-fülke és 1 vizelde vagy 2 WC-fülke létesítése szükséges; • b) 200-1000 fő összlétszámhoz minden megkezdett • ba) 30 fő női létszám részére legalább 1 WC-fülke, illetőleg • bb) 80 fő férfi létszám részére legalább 1 WC-fülke és 1 vizelde vagy 2 WC-fülke létesítése szükséges; • c) 1000 fő összlétszám felett az illemhelyek és az akadálymentes illemhelyek számát a tervezési program szerint az egészségügyi követelmények megtartásával kell megállapítani

7. Közegészségügyi előírások 3 Ivóvíz minőségű vizet kell biztosítani a rendezvényen. Elsősegély nyújtóhely kiplakátozása. Megfelelő mennyiségű szemetes kihelyezése.

8. Fontos tisztázni, hogy a rendezvényeken résztvevő állampolgárok biztonságáért mindig a rendezvény szervezője felelős!

9. A 2006. augusztus 20-i vihar fordulópontot hozott a rendezvénybiztosításban, illetve a felelősségek tisztázásában. A nézők és a nagyobb események szervezői komolyabban veszik a helyszínek, események biztosítását.

10. Egytömegrendezvény voltaképp egy túlzsúfolt szigethez hasonlít. A nagy volumenű rendezvényeken rengeteg ember tartózkodik egyszerre egy viszonylag kis területen, így természetesen az egészségkárosodás kockázata is sokkal magasabb

11. Rendezvények egészségügyi biztosítását jelenleg az OMSZ és az alternatív mentőszolgálatok láthatják el. Ez utóbbi felügyeleti szerve a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv jelenleg 22 ilyen cég működik Magyarországon. A rendezvény egészségügyi biztosítását végző alternatív mentőszervezet köteles erről legalább 8 nappal korábban írásban értesíteni a Népegészségügyi Szakigazgatási Szervet és az Országos Mentőszolgálat regionális szervezetét, megjelölve az egészségügyi biztosítást ellátó egységnek a rendezvény időtartama alatti elérhetőségét.

12. A hatályos jogszabályok értelmében a rendezvények szervezéséhez nem szükséges a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv engedélye, de a (köz)egészségügyi biztonság érdekében az alkalmi rendezvények (szabadidős rendezvények, sportrendezvények stb.) szervezőinek figyelmét az alábbiakra hívjuk fel.

13. Rendezvények kötelező egészségügyi biztosítása Az 5/2006 (II.7.) EüM Rendelete a mentésről: Rendezvények egészségügyi biztosításának formái, szintjei és módja (1) A Gyalogőrség 1.1. Az az egészségügyi ellátási forma, amelynél mentőgépjármű igénybevétele nélkül történik a rendezvény részvevőinek egészségügyi biztosítása. 1.2. Az egészségügyi ellátás gyalogőrséggel csak épületben vagy kis területre korlátozott szabadtéren szervezett rendezvényen biztosítható, amennyiben a rendezvényen résztvevők száma 500-1000 fő között van, kivéve jogszabály 2.6.1. alpontja alapján: a kisebb létszámú (1000 fő alatti) rendezvény esetén mozgóőrség akkor szükséges, ha a rendezvényt kifejezetten betegek vagy időskorúak számára szervezik, illetve külön jogszabály a (sport)esemény jellegére tekintettel azt kötelezően előírja.). Ezen létszám feletti résztvevő esetén mozgóőrség biztosítása szükséges.1.3. Az ellátást mentőápoló, mentőtiszt, (mentő)orvos, oxyológus szakorvos, vagy ezek közül több személy együttesen végzi. (...)

14. (2) A Mozgóőrség 2.1. Az az egészségügyi ellátási forma, amelynél a mentési készenlét végzése e rendelet szerint meghatározott tárgyi és személyi feltételekkel, továbbá meghatározott helyszínen és ideig történik. Mentési készenlét alatt értendő a várható oxyológiai ellátás helyszínén az orvosi, a mentőtiszti, illetve a mentőápolói szintű ellátás biztosítása. 2.2. Mozgóőrséget mentési tevékenységet végző szervezet láthat el. 2.3. A mozgóőrségen a 2.4. pont a)- h) alpontjaiban felsorolt mentőgépjárművek közül a várható oxyológiai ellátás szintjének megfelelőt kell biztosítani, figyelembe véve a 2.6. pontban foglaltakat.

15. 2.4. A mozgóőrség által végzett egészségügyi biztosítás ellátható: a) mentőgépkocsival, b) kiemelt mentőgépkocsival, c) esetkocsival, d) rohamkocsival, e) gyermekmentő-rohamkocsival, f) légi mentőjárművel, g) mentőorvosi gépkocsival, h) mentő-motorkerékpárral, illetve i) oxyológiai ambulanciával.

16. Az oxyológiai ambulancia: a rendezvényen egészségügyi ellátásra szoruló személyek vizsgálatára és megfigyelésére alkalmas, szükség esetén a halott(ak) elkülönítését szolgáló helyiség(ek)ből áll, a felszereltsége az oxyológiai ellátáshoz szükséges eszközöket és műszereket tartalmazza, ideértve a higiénés feltételek biztosítását is, vezetője oxyológus szakorvos vagy gyakorlott mentőorvos, személyi állománya orvos(ok)ból, mentőtiszt(ek)ből, mentőápolókból és kisegítő személyzetből áll. A mozgóőrség vezető orvosa URH-, illetve telefonkapcsolatot tart a területileg illetékes Irányító Csoporttal.

17. 2.6. A mozgóőrség egészségügyi biztosításának szintjei: • b) 1.000 és 5.000 fő közötti résztvevő esetén a mentőszolgálat vagy mentésre engedéllyel rendelkező más szervezet által biztosított esetkocsi szükséges • c) 5.000 és 10.000 fő közötti résztvevő esetén az esetkocsi mellett legalább egy mentőgépkocsit is biztosítani kell • d) 10.000 és 50.000 fő közötti résztvevő esetén legalább egy esetkocsi, egy mentőgépkocsi és egy rohamkocsi szükséges • e) ha a résztvevők várható létszáma meghaladja az 50.000 főt, akkor a mentőszolgálattal egyeztetett mentési tervet kell készíteni • f) sportrendezvényeken és azokban az esetekben, ha a rendezvényt kifejezetten betegek vagy idős emberek számára szervezik, legalább egy mentőgépkocsit akkor is biztosítani kell, ha a résztvevők várható létszáma nem haladja meg az 1.000 főt.

18. 50 000 főt meghaladó rendezvény esetén oxyológiai ambulancia biztosítása szükséges. Szabadtéri autómotorsport-rendezvény esetén - a fokozott veszélyforrásra figyelemmel - egy mentőhelikopter is szükséges, ha a rendezvény nagy területen zajlik, mentőgépkocsival nehezen bejárható és a pálya legtávolabbi pontja 10 percen belül, illetve az ellátó egészségügyi intézmény 20 percen belül földi mentőjárművel nem érhető el. A rendezvény szervezője a helyszín biztosításában résztvevőkkel történő folyamatos kapcsolattartás érdekében - a szervezők közül - felelős vezetőt jelöl ki.

19. Lehetséges szankciók: Amennyiben a felügyeleti szerv, a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv megállapítja az egészségügyi biztosítás hiányát egy rendezvényen, akkor pénzbírságot szabhat ki, illetőleg a rendezvényszervező működési engedélyét is bevonhatja ideiglenesen vagy véglegesen. Ha a biztosítás hiánya következtében valaki egészségkárosodást szenved, a szervező büntetőjogi felelősséggel tartozik, aminek díjtétele 2-5 év közötti szabadságvesztés is lehet.

20. Sok rendezvény egészségügyi biztosítása speciális tervezést igényel (pl. szabadtéri koncertek), továbbá vannak olyan balesetek, amik megelőzhetők, de vannak, amik bekövetkeztére csak felkészülhetünk, meg nem előzhetjük. Ezért célszerű, ha szakemberrel egyeztetünk.

21. Az egészségügyi kockázatok elkerülése érdekében hívjuk fel a lakosság figyelmét az alábbiakra: ünnepi programjaikat célszerű az orvosmeteorológiai előrejelzésekhez igazítani hőség esetén igyanak sok folyadékot öltözzenek szellős, természetes anyagból készült ruhákba viharos időben lehetőleg ne fák alatt, hanem épületekben keressenek menedéket, a terület elhagyásakor pedig kövessék a biztonsági utasításokat. A rendezvények helyszínein baleset vagy rosszullét esetén forduljanak a rendezőkhöz, akik riasztják a legközelebbi elsősegélynyújtókat

22. Előadásommal remélem hozzájárultam a rendezvényeik biztonságos, sikeres lebonyolításához.