slide1 n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Az energiastatisztika fontosabb jellemzői és a 2009-es Háztartási Energiafelvétel tanulságai PowerPoint Presentation
Download Presentation
Az energiastatisztika fontosabb jellemzői és a 2009-es Háztartási Energiafelvétel tanulságai

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 40

Az energiastatisztika fontosabb jellemzői és a 2009-es Háztartási Energiafelvétel tanulságai - PowerPoint PPT Presentation


  • 141 Views
  • Uploaded on

Az energiastatisztika fontosabb jellemzői és a 2009-es Háztartási Energiafelvétel tanulságai. dr.ElekLászló energia elemző Energia Központ Kft. Előadás az MTA Statisztikai Bizottsága részére Budapest, 2011.június 15. A hazai energiastatisztika legfontosabb jellemzői I.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Az energiastatisztika fontosabb jellemzői és a 2009-es Háztartási Energiafelvétel tanulságai' - guri


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
az energiastatisztika fontosabb jellemz i s a 2009 es h ztart si energiafelv tel tanuls gai

Az energiastatisztika fontosabb jellemzői és a 2009-es Háztartási Energiafelvétel tanulságai

dr.ElekLászló

energia elemző

Energia Központ Kft.

Előadás az MTA Statisztikai Bizottsága részére

Budapest, 2011.június 15.

a hazai energiastatisztika legfontosabb jellemz i i
A hazai energiastatisztika legfontosabb jellemzői I.
  • Az 1997-es IEA-csatlakozás és a 2004-es EU-csatlakozás új követelményeket jelentett az energiastatisztika számára
  • Az energiastatisztika fejlesztéséhez az Energia Központ jogelődje egy PHARE-projekt keretében 1996-1998 között EU-segítséget kapott
  • Az energia szektor és az ipari szektor kategóriái teljes mértékben IEA/EUROSTAT konformak
  • A statisztikai módszertan is harmonizált a vonatkozó IEA/EUROSTAT módszertanokkal
a hazai energiastatisztika legfontosabb jellemz i ii
A hazai energiastatisztika legfontosabb jellemzői II.
  • Az energiastatisztikai adatgyűjtések az OSAP részei
  • Az energiastatisztikai adatgyűjtések az OSAP Iparstatisztikai fejezetében találhatóak
  • Az OSAP-ot évről évre felülvizsgálják, az új statisztikai követelményeket beépítik
a hazai energiastatisztika legfontosabb jellemz i iii
A hazai energiastatisztika legfontosabb jellemzői III.
  • Az energiastatisztika fontosabb területei:
    • Az energiaellátás kormányzati feladatai (termelés, import, készletezés)
    • Az energiahatékonyság monitorozása országos, ágazati szinten és végfelhasználói célonként
    • A megújuló energiák monitorozása megújuló fajtánként
    • Forrás és elosztási mérlegek kidolgozása a vezetékes energiahordozókra
    • Információk biztosítása az energiamegtakarítások számbavételéhez
    • Nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségek
      • Havi szintű energiahordozó mérlegek
      • Éves szintű energiahordozó mérlegek
      • Üzemanyagok áraira vonatkozó adatgyűjtés
    • Nemzetközi energiastatisztikai projektekben való részvétel
az energiastatisztika legfontosabb jellemz i iv
Az energiastatisztika legfontosabb jellemzői IV.
  • A legfontosabb adatszolgáltatói csoportok:
    • Energiatermelők (szénbányák, olajkitermelők, gázkitermelők)
    • Energiaátalakítók (erőművek, kenőanyaggyártók, kokszgyártók, brikettgyártók)
    • Energiahordozók kül- és belkereskedelme (import, export, belföldi értékesítés)
    • Energiaszolgáltatók
    • Készletező Szövetség a kőolaj és másodlagos olajtermékek készletezésére
az energiastatisztika legfontosabb jellemz i v
Az energiastatisztika legfontosabb jellemzői V.
  • Az energiastatisztika legfontosabb területei:
    • Energiaellátás
      • Szénbányászat, szénhidrogének kitermelése, villamosenergiatermelés, hőtermelés, energiahordozók export-importja,
      • Az energiatermelők készleteinek monitoringja, a legfontosabb fogyasztói csoportok készleteinek monitoringja
      • Az olajtermelés legfontosabb termékeinek monitoringja
        • Havi olajstatisztika (MOS, JODI)
        • Éves olajstatisztika
az energiastatisztika legfontosabb jellemz i vi
Az energiastatisztika legfontosabb jellemzői VI.
  • Ágazati végső energiafelhasználások
    • Ipar
    • Közlekedés
    • Háztartások
    • Tercier szektor
    • Mezőgazdaság
  • Az energiahatékonyság monitoringja
    • Az ODYSSEE-adatbázis felhasználása
  • A megújulókra vonatkozó célkitűzések monitoringja
    • Biomassza, települési szilárd hulladék, biogáz, folyékony bioüzemanyagok, szél-, nap-, vízienergia
az energiastatisztika legfontosabb jellemz i vii
Az energiastatisztika legfontosabb jellemzői VII.
  • Az éves energiamérleg feldolgozása
  • Az országos primerenergia felhasználás feldolgozása
  • A végső felhasználások feldolgozása
  • A fontosabb felhasználói csoportok feldolgozása
  • Az energiahordozónkénti mérlegek kidolgozása
  • Energiahatékonysági indikátorok kifejlesztése az energiahatékonyság monitorozására
  • Direkt és indirekt CO2-emissziók kalkulációja
  • Adatbányászati lehetőségek a SAS-adatbázisban speciális energiafelhasználási csoportok energiafelhasználásának lekérdezésére
a k z s iea eurostat unece energiak rd vek rendszere
A közös IEA/EUROSTAT/UNECE energiakérdőívek rendszere
  • Az IEA/EUROSTAT/UNECE minden évben begyűjti az éves energiastatisztikákat az öt közös energiakérdőívet felhasználva (harmonizált energetikai termékdefiníciókkal, harmonizált mértékegységekkel, harmonizált statisztikai módszertannal)
    • Közös olajkérdőív
    • Közös szénkérdőív
    • Közös földgázkérdőív
    • Közös villamosenergia- és hőre vonatkozó kérdőív
    • Közös megújuló energiákra vonatkozó kérdőív
  • A közös energiakérdőívekre vonatkozó az IEA által kidolgozott Energiastatisztikai Kézikönyv hasznos háttérmagyarázatokat tartalmaz a kérdőívek kitöltésére vonatkozóan, mélyebb műszaki háttérinformációkat is közöl, segít a különböző statisztikai kategóriák értelmezésében
energiastatisztikai alapok i
Energiastatisztikai alapok I.
  • Fosszilis és megújuló energiák:
    • Primer nem megújuló energiák: atomenergia, szén, kőolaj, földgáz, NGL, olajpala
    • Nem megújuló másodlagos energiák: olajtermékek, feldolgozott szilárd energiahordozók, feldolgozott gázok, villamosenergia és hő
    • Primer megújuló energiák: megújulóból termelt villamosenergia és hő, bioüzemanyagok
    • Másodlagos nem megújuló energiák: megújulókból származó üzemanyagok, villamosenergia és hő
  • A fosszilis energiák természeti erőforrásokból származnak, amelyek biomasszából alakultak át a geológiai múltban
  • A megújuló energiák direkten vagy indirekten folyó áramokból származnak
energiastatisztikai alapok ii
Energiastatisztikai alapok II.
  • Az energiaellátások sémája az egyes energiahordozókra:
    • Termelés (hazai termelés és a másodlagos energiahordozók feldolgozása)
    • Egyéb források (felhasznált hulladékok)
    • Import
    • Export
    • Nemzetközi raktárak
    • Termékek közötti átsorolások és bekeverések
    • =Hazai ellátás
energiastatisztikai alapok ii folyt
Energiastatisztikai alapok II. folyt.
    • Energiaátalakításba bevitt
      • Kizárólag villamosenergiát termelő üzemek
      • CHP üzemek
      • Kizárólag hőt termelő üzemek
    • Szilárd energiahordozók és feldolgozott gázok
      • Koksz
      • Kohógáz
      • Brikett
    • Olajfinomítók
    • Egyéb energiaátalakítások
    • Elosztási veszteségek
    • Nem energetikai felhasználás
  • Végső felhasználás
energiastatisztikai alapok iii
Energiastatisztikai alapok III.
  • Ipari osztályozás
    • Bányászat
    • Fém alapanyagok gyártása
    • Vegyipar és petrolkémiai ipar
    • Nem vasfém fémek gyártása
    • Nemfémes ásványi anyagok gyártása
    • Közlekedési eszközök gyártása
    • Gépek és berendezések gyártása
    • Élelmiszer, ital dohánytermék gyártása
    • Papír és nyomdaipar
    • Faipar
    • Textil és bőripar
    • Építőipar
    • Egyéb (máshol nem specifikált)
energiastatisztikai alapok iv
Energiastatisztikai alapok IV.
  • A közlekedési energiafelhasználások felosztása:
    • Közúti közlekedés
    • Vasúti közlekedés
    • Légiközlekedés
    • Belvízi hajózás
  • A fenti kategóriák csak a közlekedési eszközök hajtására felhasznált energiát tartalmazzák. A közlekedési vállalatok ettől eltérő energiafelhasználásait a Tercier szektor energiafelhasználásainál kell elszámolni.
energiastatisztikai alapok v
Energiastatisztikai alapok V.
  • Egyéb szektorok
    • Háztartási szektor (helyiségfűtés, vízmelegítés, főzés, háztartási eszközök és világítás)
    • Tercier szektor
    • Mezőgazdaság
    • Egyéb
a h ztart si energiafelv telekre vonatkoz eurostat aj nl sok
A háztartási energiafelvételekre vonatkozó EUROSTAT-ajánlások
  • Háztartási energiafogyasztás felmérése (földgáz, szén, tüzelőolaj, PB-gáz, biomassza, villamosenergia, távhő, napenergia, hőszivattyú)
  • Végfelhasználói célok szerinti fogyasztások felmérése (helyiségfűtés, vízmelegítés, főzés, háztartási gépek + világítás)
  • Energiahatékony technológiák (kompakt izzók, energiahatékony kazánok, A/A+ háztartási gépek) behatolásának felmérése
  • Lakóépületek típusának és jellegének a felmérése
  • A háztartási energiafogyasztás felmérése
  • A folyamatosan lakott lakások állományának felmérése
a 2009 es h ztart si energiafelv tel blokkjai
A 2009-es Háztartási Energiafelvétel blokkjai
  • A háztartásban felhasznált energiafajták mennyiségi jellemzői
  • Távfűtés, épület több lakását biztosító fűtés jellemzői
  • Földgázfogyasztás
  • Villamosenergiafogyasztás
  • Egyéb energiahordozók (többek között tüzifa) fogyasztása
  • Kazánok felmérése
  • Kiegészítő fűtések felmérése
  • Világítástechnikai eszközök felmérése
  • Elektromos háztartási készülékek legfontosabb jellemzőinek felmérése
  • Személygépkocsik energiafogyasztásának néhány kiemelt jellemzője
slide22
A 2009-es Háztartási Energiafelvétel és a 2008-ra vonatkozó energiamérleg outputjainak összehasonlítása
  • A villamosenergia felhasználásában 2% az eltérés (a számbavételi rendszerek különbözősége miatt megengedhető)
  • A földgáz felhasználásában 1,4% az eltérés (a számbavételi rendszerek különbözősége miatt megengedhető)
  • A PB-gáz felhasználásában 79% eltérés (az energiamérleg valószínűsíthetően ipari fogyasztást vesz számba háztartási fogyasztásként)
  • A távhőfogyasztásban 26,1% eltérés (az épületfűtések 6-8%-os többletfogyasztást indokolnak, az eltérés fennmaradó része tisztázatlan eredetű)
  • A biomasszafelhasználás jelentős különbözőségének módszertani okai vannak, az energiamérleg csak a kereskedelmi forgalomba kerülő tüzifát veszi figyelembe, míg a HEF2009 felméri a saját termelésű és a gyüjtött tüzifát is (adatellenőrzéssel kontrollált adatfelvételre lenne szükség)
a h ztart si v gfelhaszn l i c lonk nti fogyaszt sok dekompoz ci ja
A háztartási végfelhasználói célonkénti fogyasztások dekompozíciója
  • Az energiapolitika számára releváns indikátorok képzéséhez a teljes háztartási fogyasztást a végfelhasználói célok szerint (helyiségfűtés, vízmelegítés, főzés, háztartási gépek + világítás)
  • Az említett végfelhasználói célok szerinti felbontáshoz az ENERDATA dekompozíciós modelljét használtuk, amely az EUROSTAT által megadott energiahordozónkénti fűtési részarányok, a vízmelegítő készülékekre vonatkozó egységfogyasztások, a tűzhelyekre vonatkozó egységfogyasztások alapján kalkulálja a végfelhasználói célonkénti egységfogyasztásokat
  • A fenti felbontással kalkulálhatóak a DG-ENER által ajánlott háztartásokra vonatkozó preferált energiahatékonysági indikátorok is
az energiapolitika sz m ra relev ns indik torok a h ztart si szektorban
Az energiapolitika számára releváns indikátorok a háztartási szektorban
  • Az energiahatékonyság monitorozására szolgáló indikátorok:
    • Műszaki-gazdasági arányszámok: egységfogyasztások (fogyasztás/lakás, fogyasztás/m2, kWh/háztartási eszköz)
    • Az ODEX-index az energiahatékonyság fejlődési rátája (%/év) (a ráta inverze alapján kalkulálhatóak az elért megtakarítások)
  • Összehasonlító indikátorok: az energiahatékonyság nemzetközi összehasonlítására (hozzáigazított egységfogyasztások)
  • Diffúziós indikátorok: az energiahatékony technológiák és gyakorlatok behatolásának felmérésére (kompakt izzók, kondenzációs kazánok, hőszivattyúk)
az egy lak sra jut helyis gf t si fogyaszt s klimatikus korrekci val eur pai sszehasonl t sban 2008
Az egy lakásra jutó helyiségfűtési fogyasztás klimatikus korrekcióval európai összehasonlításban (2008)
slide29
Az 1 m2-re vetített helyiségfűtési fogyasztás klimatikus korrekcióval európai összehasonlításban (2008)
a k zponti f t sek el nyei
A központi fűtések előnyei
  • Központi fűtés
    • Lakásonként telepített központi fűtést megvalósító kazánt jelent, ami gondoskodik a lakás fűtéséről és jelentős részben a használati melegvíz ellátásáról is. Alkalmazása igen gyakori családi házaknál és társasházi lakásoknál.
  • A központi fűtések energiahatékonyabbak az egyedi helyiségfűtéseknél, másrészt magasabb komfortot is biztosítanak.
  • A központi fűtések sokkal jobban szabályozhatóak az egyedi fűtéseknél, ami önmagában is energiamegtakarítást jelent a szóbajöhető alternatívákhoz képest.
a f t si m dok t pusai
A fűtési módok típusai
  • A fűtési módok típusai:
    • Távfűtés (távoli fűtőműből távhővezetéken keresztül biztosított kollektív fűtés)
    • Épület egyedi kazánfűtése (az épület egy közös kazánja biztosítja az lakások fűtését és a használati melegvízellátást)
    • Lakás egyedi kazánfűtése (lakásonként telepített kazán biztosítja a fűtést és a használati melegvízellátást)
    • Korszerű helyiségfűtés (helyiségenkénti konvektoros fűtés)
    • Hagyományos helyiségfűtés (helyiségenkénti egyedi fűtés (cserépkályha, kandalló, olajkályha, villanykályha))
a h ztart si v gfelhaszn l i c lok
A háztartási végfelhasználói célok
  • A háztartási végfelhasználói célok
    • Helyiségfűtés
    • Vízmelegítés
    • Főzés
    • Háztartási készülékek + világítás
  • Az energiapolitika releváns energiahatékonysági indikátorokat igényel, amelyek képesek bemutatni a kijelölt végfelhasználói célok energiafogyasztásának alakulását, s a háttérben meghúzódó mozgatórugókat
a h ztart si energiafelhaszn l s v gfelhaszn l si c lok szerinti ar nyai 2000 ben s 2009 ben
A háztartási energiafelhasználás végfelhasználási célok szerinti arányai 2000-ben és 2009-ben
a h ztart si energiafelhaszn l s t nyez i
A háztartási energiafelhasználás tényezői
  • Lakásállomány
    • A lakásállomány lakástípusonként
    • A lakások kora
    • A lakások alapterülete
    • A háztartások átlagos nagysága
    • A lakások lakottsága
  • Helyiségfűtés
    • A központi fűtések aránya
    • A belső és külső hőmérsékletek
    • A felhasznált tüzelőanyagok
    • Az építési szabályok
  • Gazdasági tényezők
    • Háztartási energiaárak
    • Az energiaköltségek a lakásfenntartási kiadások százalékában
a h ztart si odex t nyez i
A háztartási ODEX tényezői
  • 8 kiemelt kategória energiahatékonyságát kalkulálja
    • Fűtés
    • Vízmelegítés
    • Főzés
    • Háztartási hűtők
    • Háztartási mélyhűtők
    • Háztartási mosógépek
    • Háztartási mosogatógépek
    • Háztartási TV-k
k sz n m a figyelmet
Köszönöm a figyelmet!
  • laszlo.elek@energiakozpont.hu