Az európai integráció története A mítosztól a valóságig

1. Az európai integráció történeteA mítosztól a valóságig Aa) Komponens Kulturális Projekt Ciklus Menedzsment TÁMOP 3.2.3.-08/2-2009-0045„Építő közösségek”, Közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért2.kör: A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatábanA TUDÁS ÉS MŰVELTSÉG MEGÚJÍTÁSA – A TÁRSADALOM MEGÚJÍTÁSAKedvezményezett: TIT FEJÉR MEGYEI EGYESÜLETE Zoltai Márta, okl. EU szakértő Kodolányi János Főiskola, 2011.

2. ‘Csak az ostoba ember büszkélkedik avval, ami a szerencsén múlik…’ avagy hány Európánk is van? • Europe, Kadmos nővére a görög mitológiában Agenor főníciai király és Telephassa leánya volt, és persze gyönyörű. A mindig tilosban járó Zeusz a tengerben fürdőző szépséges lány láttán beleszeretett és hófehér bikává változva csalogatta szép szóval, kedvességgel hátára, hogy Kréta szigetére úszhasson vele. • A hódító szerelem gyümölcseként született meg Minotaurus, a szörnyeteg, Rhadamanthys, a nemes és a hős Sarpedon. • Zeusz Talost a bronzembert rendelte Europe és Kréta védelmére, egy kutyával, amely sohasem tévesztette el a zsákmányt és adott egy lándzsát, amely mindig célba talált. A krétaiak tiszteletét, a termékenység istennővé avanzsálását igazán avval vívta ki, hogy a krétai király, Asterion hitvese lett. A király halála után fiai uralkodtak a szigeten és Ellotis néven az isteni tisztelet ma is kijár neki.

3. Homérosz szerint az Európa név (görögül: Ευρώπη, ejtsd: európé) eredetileg Közép-Görögország neve volt.Később egész Görögországot így nevezték, végül kr.e. 500 körül a Görögországtól északra fekvő összes területet is. Antonio Carracci: Európé elrablása

4. A Jupiter második bolygója • A csillagásznak a Jupiter második mellékbolygója jut eszébe Európa hallatán, a vegyésznek a 63-as atomszámú elem, az antropológusnak a világos bőrű ember, a nyelvésznek a sokféle nyelv kultúrahordozó szerepe, a népzenekutatónak az egy tőről fakadó dallamvilág, az elvándorlóknak a nosztalgikus az ó-vi-lág. • Mértéket emlegetünk akkor, amikor az europeer-t jelzőként használjuk, ami leginkább a mély műveltségű, széles látókörű, érzékeny lelkű, kalandor természetű, tapasztalatokért (és per-sze megfogható földi javakért) nagy utakat bejárni képes, de azért többnyire a szülőföldhöz ragaszkodó, kicsit ellentmondá-sos, de jó stílusérzékenységgel megáldott embert örökíti. • A közgazdásznak azt a száraz tényt, ahogy nyugat felöl közép vagy kelet felé haladunk a gazdasági fejlettség érzékelhetően alacsonyabb • Jean Monnet, az európai integrációs törekvések közismert szorgalmazója és alapítója szerint „…ha most kezdeném el az európai egység építését, a kultúrával indítanám. Ott semmit nem sem kell feladni, ellenkezőleg, a különbözőség az érték…”

5. Europa - bioszféra magnetoszférából? • A Jupiter Europa nevű holdja már évek óta a legesélyesebb jelöltje a Földön kívüli élet utáni kutatásoknak. Ezzel kapcsolatban a leg-több kérdés még megválaszolásra vár, de lehetséges, hogy a fel-tételezett biológiai folyamatokhoz szükséges energia forrását meg-találták. A legújabb kutatási eredmények a Nature tavalyi számában láttak napvilágot, melyek szerint a Jupiter mágneses terében mozgó hold testén átfolyó " áram" elegendő energiát szolgáltathat a szerves élet kialakulásához és fenntartásához. • Az Europa egy vastag, összetöredezett jégkéreggel borított égitest, -125° C körüli felszíni hőmérséklettel. Ám e jeges külső alatt valószínűleg egy folyékony vízóceán található, amiben hasonlóan a földi vizekhez, akár mikroorganizmusok is élhetnek.

6. Egy kontinens, ami nem is kontinens….

7. De mi is alakította Európát Európává? • Abban nagy az egyetértés, hogy a görögök, a római állam és a keresztény vallás, - na, és a felvilágosodás. • A gyámkodás vége – a felvilágosodás • A földi, a világi élet igenlése, az egyház megreformálásáért foly-tatott állandó lázadás, a meggazdagodás vágya, a gyors gyarapodás, a földrajzi felfedezésekkor szerzett „ismeretlen ismeretek” garmadája törvényszerűen alakította át az európai népek világképét. Az európai politikai hatalmak pedig új kolóniákra terjedtek ki, így az emberi tudás, a soha nem látott tapasztalatszerzés, ennek függvényében a tudomány nagy léptékű felfedezései viszont egyre több konfliktus eredőjévé vált. Annak érzése, hogy az ember még a természetet is képes megszelídíteni, legyőzni (az óceánokat, a hegyeket, képes az ásványkincsekért a föld alá bújni) fontos volt, mert a népesség nőttőn nőtt és a kereskedelem soha nem ismert módon fejlődött a gazdasággal együtt.

8. Az újkori népvándorlások A volt gyarmatok szétesése után ellentétes irányú vándorlás kez-dődött. Családok, a megélhetést keresők milliói települtek be és le az európai országokba, ami a háború utáni évtizedek európai kon-szolidációjához a lehető legjobbkor jött segítségnek bizonyult. De beilleszkedésük egyáltalán nem zökkenőmentesek, különösen a 70’-es években kezdődött, azóta többször és megélt dekonjunktúra-hullám is felszínre hozta az együttélés minden hátrányát a haszná-val együtt természetesen. Vendégmunkások. Újfajta, ellentmondásos fogalom. a megkönnyí-tett utazással bárhol lehet, így országról országra lehet „cipelni” az égető problémákat is. Van egy másik, igaz sokkal békésebbnek tűnő népvándorlás. Ez általában nyaranta söpör végig Európán. Az északiak meleg tengerre vágynak a déliek a síparadicsomokba, a kevés pénzűek egyszerűen „csak el valahová”. Az áhított kulturturizmusra – avagy egymás megismerésére, az alapos tájékozódásra vajon elég-e a szabadságra „kicsikart” néhány nap vagy hét?

9. Az elméletek első szintézise • Hugo Grotius (eredeti nevén Huig de Groot) (Delft, 1583. április 10. – Rostock, 1645. augusztus 28. ) németalföldi államférfi, jogász, a modern nemzetközi jog előfutára. • Legfontosabb műve az 1625-ban megjelent, XIII. Lajosnak ajánlott, a háború és béke jogáról szóló munkája (De iure belli ac pacis libri tres), melyet száműzetésben írt. Ezt a munkáját a modern nemzet-közi jog első rendszeres műveként tisztelik. • Grotiusról tudni lehet, hogy ő az, aki a modern természetjogi fel-fogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, illetve ő fekteti le a természetjogi felfogáson alapuló nemzetközi jog alapjait. De Grotius nem pusztán a jog és a politikaelmélet területén alkotott olyasmit, ami meghatározta az elkövetkezendő évszázadok gondolkodását. Korának aktív politikai szereplőjeként nem csak Holland tartomány politikai életét, de a tágabb világpolitikai eseményeket is befolyásolta.

10. Victor-Marie Hugo (Besançon, 1802. február 26. – Párizs, 1885. május 22.) francia költő, regény- és drámaíró, politikus és akadémikus. • Felszólalásainak és írásainak gyakran visszatérő motívuma volt egy jövőbeni Európai Egyesült Államok gondolata. Kortársai lehetetlen-nek tartották ezt az elképzelést, mert Franciaországot és Németor-szágot örökös ellenségnek tartották és pedig az idők végezetéig. A 20. század második felének kellett eljönnie, hogy ezt a gondolatot újra elővegyék és elfogadják. A Szerbiáért (1876) című írásában ezt olvashatjuk: • ...„A szerbiai események bizonyítják, hogy szükség van egy Európai Egyesült Államokra. Az egyes kormányok helyére lépjen a népek e-gyesülése. Le a gyilkos birodalmakkal! ...Európának európai nem-zetiségre, egyetlen kormányra, egy hatalmas testvéries bíróságra, önmagával megbékélt demokráciára van szüksége...” • …”eljön majd a nap, amikor megéljük, hogy két hatalmas csoporto-sulás, az Amerikai Egyesület Államok és az Európai Egyesült Álla-mok kezet nyújt egymásnak az őket elválasztó Óceán fölött, és ezen keresztül termékek cserélnek gazdát, a kereskedelem és ipar virágzik”

11. A nagy terv Sully (Béthune Miksa, Rosny báró, S. herceg, francia államférfiu, szül. rosnyban (Nantes mellett) 1560 dec. 13., megh. 1641 dec. 21-én. A református hitben neveltetett fel s együtt tanult Navarrai Henrikkel, kihez kezdettől fogva a legbensőbb barátság kötelékei fűzték. A hugenotta háborukban Navarrai Henrik oldala mellett küzdött. terve Európa újjárendezésére A 17–18. század folyamán számtalan szörnyű háború rázta meg Európát, s ezeket többnyire a kontinens kisebb-nagyobb része fölötti hegemónia megszerzése, illetve az egyensúly helyreállítása érdekében vívták. Nem véletlen, hogy ugyan-ebben az időszakban egy sor tervezet látott napvilágot, melyek mind-mind azt kutatták, miként lehetne biztosítani az egyetemes és örök békét, hogyan le-hetne létrehozni egy új európai rendet, egy egységes európai államot, mely garantálhatná a világbékét. Új államrendszerA tervezet szerint Európát tizenöt, nagyjából egyenlő kiterjedésű államra kellett volna felosztani. (Magyarországot Sully a keresztény Európa védőbástyájának tekintette, s úgy vélte, hogy minél jobban meg kell erősíteni az új európai rend biztosítása érdekében. Ezért, legalábbis a „nagy terv” egyik variánsa szerint, a Habsburgoktól megszabadítandónak deklarált osztrák tartományokat is a Magyar Királysághoz kellett volna csatolni) Az örök béke őreiAz így kialakítandó, méltányosnak és igazságosnak nevezett egyensúlyi állapot az örök európai béke korszakának eljövetelét ígérte, mivel a továbbiakban fel-merülő vitás kérdéseket csakis békés úton, valamennyi érintett fél megegyezé-sével kellett volna megoldani. Erre egy közösen felállított tanács felügyelt volna

12. A páneurópai eszme megszületése • A Nemzetközi Páneurópa Unió az egyik legrégibb euró-pai egyesítési mozgalom, ami 1923-ban vette kezdetét, amikor Richard Coudenhove-Kalergigróf felvázolta egy egyesült európai állam képét Paneuropa című kiáltványában. • „A középkor keresztes háborúinak vörös keresztje a szupranacionális európai unió legrégibb szimbóluma. Ma a nemzetközi humanizmus jelképe. A NAP az egész világot besugárzó európai szellemet jelképezi.”– Richard Coudenhove-Kalergi a mozgalom szimbólumáról a napkeresztről (1923)

13. Kalergi gróf lendülete és hite a demokratikus és egységes Európá-ban egy új háború elkerülését szolgálta. A béke megvédése, a bal-oldali eszmék kordában tartása, az európai népek gazdasági, poli-tikai összefogása vámok megszüntetése, a közös kereskedelmi po-litika, a szociális egyenlőtlenségek mérséklése a politikai nézetkü-lönbségek békés rendezése, az európai államhatárok jelentőségé-nek csökkentése a mai Európai Unió joggal tartott előfutára. • Bécsben létrejött a Páneurópai Unió, központi tanáccsal, elnökség-gel, bizottságokkal. A gróf haláláig elnök maradt. Az Anschluss után a székhely Bernbe költözött, Kalergi pedig az Államokba emigrált. New Yorkban tanított az egyetemen, és létrehozta az „Amerikai Bizottságot a Szabad és Egyesült Európáért” William Fulbright szenátor elnökletével. • A második világháború után létrejött 1947 júniusában az európai Interparlamentáris Unió, ami további szélesedését jelentette a Pán-európai Mozgalomnak. A sajtó visszhangja jó volt, bár sokak utó-pisztikus törekvésnek tekintették.

14. A PÁNEURÓPAI MOZGALOM 1926 „KORUNK" KIADÁSA CLUJ-KOLOZSVÁR • „Egyik oldalon a nemzeti elkülönülés jelszava. A másik oldalon azon-ban mindinkább erősödik a nemzetek összefogásának eszméje. Ez utóbbinak valósággá válása a Népszövetség alakulatában tükröződik vissza. A Népszövetség azonban még ma, Németország felvétele elle-nére sem az az ideális alakulat, amely feleslegessé tenné az európai békeszándékra irányuló többi alakulatokat. A nem hivatalos jellegű népszövetségi ligák, az interparlamentáris unió, az International Law Association, a békeegyesületek egész sora, a Pen-klub, az Intellek-tuális összeműködés és más hasoncélu társadalmi képletek sietnek a genfi népszövetség segítségére, hogy közrehassanak annak egyol-dalúsága és merevsége megváltoztatásában. Nem üres pacifizmus mozgatja” • „Az Európát megsemmisítéssel fenyegető háború elkerülése végett páneurópai döntőbírósági szerződésre van szükség. • Az orosz expanzív törekvések elkerülése végett páneurópai védelmi szerződésre van szükség. • A gazdasági összeomlás elkerülése végett páneurópai vámunióra van szükség."

15. Páneurópai Unió • A szervezet célja a keresztény Európa egysége, ami mentes a "nihilizmustól, ateizmustól és erkölcstelen konzumizmustól". "A kiemelt nemzeti érzületű emberek konfliktushoz, az háborúhoz, az pedig káoszhoz vezetnek." Politikai pártoktól független, de négy alapvető elve (szabad akarat, kereszténység, szociális felelősség-vállalás és az európai integráció iránti elkötelezettség) alapján értékel politikusokat, pártokat és intézményeket. • A Páneurópa Unió híres tagjai között voltak Thomas Mann, Franz Werfel, Salvador de Madariaga, Charles de Gaulle, Aristide Briand, Konrad Adenauer, Franz Josef Strauß, Bruno Kreisky és Georges Pompidou. A náci Németország 1933-ban betiltotta a mozgalmat, a második világháború után azonban újjáalakult. • Jelenlegi elnöke 2004 óta Alain Terrenoire, a mozgalom francia ágának igazgatója. Tiszteletbeli elnöke 1973 óta Habsburg Ottó, aki Couden-hove-Kalergi grófnak, a szervezet megálmodójának és első elnökének halála óta töltiötte be a tisztséget. A Páneurópai Unió mozgalom sok európai országban jelen van, központi titkársága Münchenben talál-ható.

16. 1946: Churchill beszéde • A második világháborút követő időszak Európában az útkeresés jegyében zajlott. A régió politikai valósága továbbra sem tette lehetővé egy demokratikus államszövetség, nép-közösség létrehozását. Hosszú idő kellett ahhoz, hogy a fasizmus pusztításait és az általa okozott megrázkódtatásokat feledni tudják az emberek. Ennek az időszaknak fontos mérföldkövei Winston Churchill 1946-os beszédei. • A francia-német ellentét megoldása és Németország visszaintegrálása az euró-pai közösségbe nagyon nehéz feladatnak bizonyult. Az Európai Unió számára a fő kihívás változatlanul az volt, hogy hogyan lehet nemzetállami típusú jog-államok, jogállami-mintájú nemzetközi közösségét, konföderációját illetve föderációját megszervezni, mely égető fontosságúvá vált, hogyan lehet a nemzetállami ambíciókat az európaiság felé terelni. • Ebben a kérdéskörben központi szerepet játszott W. Churchill 1946. szeptem-ber. 19-i, Zürichi beszéde, melyben az Európai Egyesült Államok létrehozásá-nak szükségességét hangsúlyozta. Beszédében Briand és Coudenhove-Kalergi ez irányú érdemeire hivatkozott, szorgalmazta a francia-német kibékülést és az Európai Tanács létrehozását. Az Európai Egyesült Államokat az ENSZ égisze alatt képzelte el, kihangsúlyozta, hogy a Brit Nemzetközösség, Amerika és a Szovjetunió az újonnan létrejövő állam szövetségesei, kell, legyenek, de Nagy-Britannia szerepvállalását az európai föderációban nem részletezte. Az Európai Egyesült Államok egy laza szövetsége lett volna szuverenitásuk megtartása mellett, számos vitatott kérdés merült fel, mint a gazdasági együttműködést alá kell-e rendelni a politikainak, a nemzeti szuverenitás és a kollektív szolidaritás egyensúlyának megteremtése.

17. Az Európa-mozgalom • Az Európa mozgalom egy szabad és demokratikus egyesületet hozott létre, de a hozzá csatlakozók különböző nézeteket vallottak az unió megteremtésének kérdésében. • A szuverenitás elvének limitálása szempontjából a mozgalom két táborra oszlik, a föderalistákra és az unionistákra. Előbbiek a nem-zeti szuverenitás abszolút feladása és egy nemzetek fölötti hatóság létrehozása mellett érveltek, míg az utóbbiak a nemzeti szuverenitás és függetlenség fenntartását hangoztatták. Nem fogalmaztak meg egy alkotmányt, amely egy föderális kormányzat létrejöttét jelentené, mint ahogy az Amerikai Egyesült Államok esetében történt, az európai államok e helyett, egy Európa Tanácsot hoznak létre, mely a közösen elfogadott statútum alapján működik. • A szövetséget a béke megőrzésének érdekében kötik, elfogadják a jog uralmát, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok biztosí-tását, közös céljuk a tagállamok közötti szövetség elmélyítése, a gazdasági, szociális, kulturális haladás biztosítása.

18. Az Európa Tanács • 1949-ben Londonban megalakult az Európa Tanács, az általános hatáskörű, nemzet- és kormányközi szervezet. Az állandó székhelye Strasbourgban van, az Európa Palotában. • Minden igazi demokrácia alapját képező elvnek, a szabadságnak, a törvényességnek, azok érvényesülésének őrzőjévé vált. Az európai indentitás tudatosítása éppúgy feladata, mint a gazdasági, kulturális, szociális, tudományos, emberjogi kérdésekben a közös megálla-podások szorgalmazása. • Bármely európai ország taggá válhat az Európa Tanácsban avval a feltétellel, hogy a jogállamiságot érvényre juttatja a joghatóság alatt élő állampolgárainak biztosítja az emberi jogokat és természetesen az emberi szabadságot. • Az alapító tíz országú mára 41 tagországos tömörülés, Magyaror-szág 1990-ben csatlakozhatott hozzá.

19. Az Európa Tanács fő fórumai • Nem szabad összetéveszteni az Európa Tanácsot az Európai Unió irányító szervezetével az Európai Tanáccsal!!!Igaz ugyan, hogy az Unió eddigi tagjai kivétel nélkül tagjai az Európa Tanácsnak is, a-zonban teljesen két különböző intézményesült szervezetről van szó. • Az Európa Tanács három fő fóruma: a Miniszteri Bizottság, a Parla-menti Közgyűlés és az Európai Helyi és Regionális Önkormány-zatok Kongresszusa. Az Európa Tanács a nemzetvédelmi kérdése-ken kívül minden olyan társadalmi kérdéssel foglalkozik - emberi jogok, média, szociális, gazdasági, ifjúsági, oktatási, sport, egész-ségügyi, önkormányzati, környezetvédelmi, regionális fejlesztési - amely a tagállamok törvényeinek összehangolásában, a közös akarat kinyilvánításában fontos. • Konzultatív statust kínál 400 nem kormányzati, civil szervezetnek, az NGO-knak, (Non-govornmental organizations), így biztosítván a „köznapi” ember képviseletét.

20. Döntéshozás-tanácskozás • Döntéshozó szerve a Miniszteri Bizottság, amely 41 tagállam kül-ügyminisztereiből, vagy azok állandó képviselőiből áll. A Miniszteri Bizottság döntései „ajánlások”, „egyezmények” és „megállapodások” formájában kerülnek a tagállamok kormányai elé. Ilyenek például az ’Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről’, ’Egyezmény az egyén védelméről a személyes adatok gépi feldol-gozása során (Adatvédelmi Egyezmény)’, ’A regionális vagy kisebb-ségi nyelvek Európai Kartája’, ’Egyezmény az európai vadon élő növények és állatok védelméről’ stb. • A tanácskozó szerv a Parlamenti Közgyűlés azaz „Európa demok-ratikus lelkiismerete”. A Közgyűlés 291 tagját és ugyanannyi pót-tagját a nemzeti parlamentek választják vagy nevezik ki. A Közgyű-lésben öt politikai párt alakult, a nemzeti parlamenteknek minden politikai pártban képviseltetnie kell magát. (A Szocialista Csoport, az Európai Néppárt Csoport, az Európai Demokrata Csoport, a Libe-rális, Demokrata és Reformer Csoport és az Európai Egyesült Baloldal csoportja.)

21. Az emberi jogok • Az Európa Tanács alapvető küldetése az emberi jogok védelme, a méltóságot fenyegető új veszélyek felismerése, azonosítása, tudatosítása a közvéleményben. Nagy jelentőségű vívmánya az Emberi Jogok Európai Egyezménye. Ez a nemzetközi szerződés 1953-ban lépett hatályba. A legutóbbi időkben jelentősen megnőtt a panaszügyek száma, amelyek szélesebb körű sérelmeket tartalmaz-nak. Ilyen például a testi fenyítés, az elmebetegekkel való bánás-mód helytelensége, a bebörtönzöttek jogainak sérülései, az igaz-ság-szolgáltatáshoz való jog sérelmei – a tárgyalások tisztasága, elhúzódása, a gyermekek feletti gyámkodás, a bevándorlás, a ki-utasítás, a szexuális zaklatás, a szexuális megkülönböztetés, a tu-lajdonjog csorbulása, a kártalanítás elmaradása….és lehetne sorolni a köznapi megkülönböztetések „végeláthatatlanságát”. • Az Európa Tanács olyan törekvések elemzésével és feltárásával is foglalkozik, amelyek nagy veszélyt jelenthetnek néhány év múlva a kontinensre. Ilyen lehet a környezeti és természeti károkozások, a televízióadások agresszivitása, a fajgyűlölet erősödése, a kábító-szerek használata, a kirekesztés, nemi megkülönböztetés, a rasz-szizmus, a szexuális kizsákmányolás. • A Budapesti Központot a régióban először az Európa Tanács és a Magyar Országgyűlés közösen hívta életre. A Budapesti Központ az Országgyűlési Könyvtár területén önálló intézményként működik.

22. 1948 Marschall-terv • A Marshall-terv egy ismert nemzetközi segélyprogram volt a második világ-háború után, amely George C. Marshall amerikai külügyminiszterről kapta a nevét. Marshall 1947. június 5-én átfogó amerikai segélyprogramot hirdetett meg minden olyan háború sújtotta európai ország számára, amely az újjáépí-tésben hajlandó volt az Amerikai Egyesült Államokkal (USA) együttműködni. • 1948. április 3. és 1952 június 30. között a tervben résztvevő 17 európai ország összesen 14 milliárd dollárnyi segélyt kapott – elsősorban amerikai áru formá-jában. Mai szemmel a 14 milliárd dollár nem tűnik soknak egy világháború pusztította kontinens gazdaságának életre keltésére, az összeg valódi nagy-ságának megítéléséhez azonban érdemes figyelembe venni, hogy 1946 őszén egy amerikai dollár 11 forint 70 fillért ért. • A szovjet érdekszférával szembenálló országokat támogató Marshall-terv elmélyítette és rögzítette a földrész megosztottságát. • A szovjet érdekszférával szembenálló országokat támogató Marshall-terv elmélyítette és rögzítette a földrész megosztottságát. Az anyagi támogatás folyósítása érdekében létrejött a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap. A szovjet érdekszférával szembenálló országokat támogató Marshall-terv elmélyítette és rögzítette a földrész megosztottságát.

23. Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEEC), Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet - Organisation for Economic Co-operation and Development – OECD néven ismert nemzetközi szervezet • A Marshall-terv kivitelezésére OEEC, Európai Gazdasági Együtt-működési Szervezet névvel jött létre. • Az 1950-es évek végére úgy tűnt, hogy a Marshall-terv – és ezzel a szervezet be is töltötte feladatát. A tagországok azonban felismerték, hogy az európai gazdasági és társadalmi struktúrák másfél évtizedes újjászervezése révén hatalmas tudás és szakértelem halmozódott fel, mely további hasznosításra és továbbfejlesztésre érdemes. • Így került sor az OECD megalakítására 1961-ben, tizennyolc ország részvételével Párizsban. Új neve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet lett. A szervezethez később csatlakozott az USA, Kanada, Új-Zéland, Ausztrália és Japán. • Székhelye: Párizs; A szervezetnek Magyarország 1996 óta a tagja.

24. OECD • Az OECD évi 300- 500 kiadványából a legjelentősebbek: • OECD Economic Outlook, évente kétszer jelenik meg. • Main Economic Indicators, havonta megjelenik; tartalmazza friss statisztikákat. • The OECD Factbook, évkönyv - statisztika, évkönyv. • OECD Observer, díjnyertes magazin; évente 6 száma jelenik meg. • OECD Communications Outlook és OECD Information Tech-nology Outlook, amelyek évente rotációs rendszerben váltakoznak. • OECD:Modernising Government: The Way Forward Angol és francia nyelven 2005-ben megjelent kötet a közigazgatás és a kormányzás átalakításáról. • A kötet spanyol, japán, koreai, illetőleg 2009-ben magyar nyelven is megjelent.

25. Az OECD hazánkról • Magyarország foglalkoztatási aránya a harmadik évezred első évtizedében az egyik legalacsonyabb az OECD tagországai között, és ez egyik fő oka a magyar gazdaság problémáinak, amelyeket a gazdasági növekedéslelassulása, az Eu-rópai Unió országaihoz illetve főképp az új EU-tagállamokhoz viszonyított fejlődési lemaradás fémjelez. • „Magyarország viszonylag alacsony életszínvonala az alacsony foglalkoztatási rátához is kötődik” - írták Reforms for Stability and Sustainable Growth („Reformok a stabilitásért és a fenntartható növekedésért”) című,2008 április-ban publikált Magyarországról szóló tanulmánykötetükben az OECD szakértői. • Az alacsony foglalkoztatottság azért jelent problémát, mert azt jelenti, hogy az állami feladatok, a szociális-, egészségügyi és oktatási rendszer finanszíro-zására használt adókat és járulékokat a népességnek jóval kisebb része állítja elő az egész társadalom számára, mint más országokban. Ez az igazságtalan eloszlás felfelé hajtja az adóterhelést, különösen akkor, ha az állam rosszul gazdálkodik. A helytelen gazdaságpolitika következményeit az adózók viselik, miközben a társadalom jelentős része nem adózik, ugyanakkor a gyermekek kivételével a politika befolyásolására alkalmas szavazati joggal rendelkezik, illetve az adók elkerülése révén tömegesen jut ellenszolgáltatás nélkül gazda-sági előnyökhöz. • Az OECD tanulmánya szerint a magas magyar adóterhelés csökkenti a munka-erő iránti keresletet, adóelkerülésre és be nem jelentett foglalkoztatásra ösztön-zi a gazdasági szereplőket. Az alacsony foglalkoztatottság oka az is, hogy szociális ellátások rendszere nem ösztönzi a bejelentett munkavállalást, hanem éppen ellenkezőleg. Ez a probléma részben az 1990-es évek elejéig vezethető vissza, amikor a gazdasági átmenet munkanélküliek tömegét produkálta volna, ehelyett azonban utak nyíltak a rokkantnyugdíba és a korai nyugdíjba vonulás előtt és ezzel tömegével éltek az aktív korú magyarok - nem csak ekkor, hanem azóta is.

26. Robert Schuman (1886-1963) luxemburgiszületésű német-francia kereszténydemokrata politikus. Az Európai Unió alapítóinak egyike. 1950 május 9. • 1950. május 9-én a nemzetek feletti demokratikus intézmény elveit be-jelentették Paul Reuter, jogi tanácsadó által előkészített külügyminisz-tériumi nyilatkozattal, a csapat tagjai Bernard Clappier és Jean Monnet voltak. A francia kormány elfogadta a Schuman-nyilatkozatot, mely felkérte a németeket és minden más európai országot, hogy a szén- és acélipari termelésüket együttesen és demokratikusan Európa első nemzetek feletti közösségében végezzék. 1951. április 18-án hat ala-pító tag aláírta a Párizsi szerződést, mely létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget. • Miniszterelnökként és külügyminiszterként Schuman fontos szerepet játszott a NATO megteremtésében. Ennek azonban erősen ellenálltak a kommunisták, ultranacionalisták és a gaullisták. • Schuman később igazságügyminiszterként tevékenykedett, mielőtt az Európai Nemzetgyűlés (francia és olasz nyelven az Európai Parlamen-tetNemzetgyűlésnek nevezték) első elnöke lett. 1958-ban megkapta a Karlspreis-t, Aachen német városának egy díját, melyet olyan embereknek adnak, akik hozzájárultak az európai eszméhez és az európai békéhez. Nőtlen, szerény és nem hivalkodó emberként ismerték. Robert Schuman mélyen vallásos ember és bibliatudós volt. Erősen befolyásolták XII. Piusz pápa, Aquinói Szent Tamás és Jacques Maritain írásai.

27. Jean Monnet (1888–1979) – közismert nevén Európa Atyja • Egyszerre volt üzletember, politikus, közgazdász, tisztségvise-lő, de igazán egyik sem. Monnet alapvetően az együtt cselek-vésben látta a jövő politikájának és gazdaságának útját: „ahol szervezettség van, ott van valódi teljesítmény” – írta memoár-jaiban. Egyik javaslata méltán lett híres és gyakran idézett: „Ahelyett, hogy szemtől-szemben összecsapnak, inkább hagyják magukat kölcsönösen befolyásolni. Így – a másik segítségével – felfedezhetik azt is, amit maguktól nem tudtak, s magától értetődően eljutnak a dialógushoz, a közös cselekvéshez.” • Monnet tehetsége igazán csak a második világháború után bontakozott ki a francia és az európai újjáépítésben, majd az Európai Szén- és Acélközösség és a további Európai Közössé-gek létrehozásában. A világháborút követő időszakban a nagyhatalmak nem tudták Németország sorsát megnyugtatóan rendezni, miközben a Szovjetunió közvetlen fenyegetést jelentett Nyugat-Európára nézve. • Monnet ekkor állt elő a régóta érlelt tervvel, amely Schuman-terv néven ismert. • Ebben Európa egységét a szén- és acélter- melés szupranacionális összevonásával próbálták meg elérni.

28. Híresebb mondásai • Semmi sem veszélyesebb, mint a győzelem. • Minden válság egy újabb lehetőség. • Amit Ön mond, túl világos ahhoz, hogy igaz legyen. • Miért kellene lennie egy vonalnak, amelyen túl másképp tekintek az emberekre, mint azokra, akik az én oldalamon állnak? • A történelem mankó azoknak, akik nem akarnak maguk gondolkodni. • Némi összevisszaság nélkül sosincs haladás. • Vannak, akik „valakik” akarnak lenni, és vannak, akik tenni szeretnének valamit. • Nem államszövetségeket hozunk létre, hanem az embereket egyesítjük.

29. Európai integráció-kutatás világszerte: Jean Monnet - konferenciák

30. Huszadik alkalommal rendezték meg 2009-ben a Jean Monnet-konferenciát Brüsszelben. Az esemény témája az utóbbi 20 év oktatási és képzési tevékenységének értékelése volt. A találkozón több neves külföldi egyetemi előadó mellett részt vett Prof. Dr. Palánkai Tibor, egyetemi tanár. Palánkai Tibor, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora érdemelte ki a 2010-es Jean Monnet-díjat az európai integrációval kapcsolatos kutatásaiért, és az ahhoz kapcsolódó ismeretek oktatásában vállalt munkájáért . Palánkai professzor tevékenységének köszönhetően mára több mint 250-en oktatják szerte az országban az európai integrációs ismereteket - hangsúlyozta ki Andrulla Vasziliu oktatási-kulturális EU-biztos, Brüsszelben. • „Az európai integrációs tanulmányok támogatása 20 éve: a Jean Monnet-akciótól a Jean Monnet-programig”. • Az évenként összeülő konferencián az Európai Unió egyik alapító atyjáról, Jean Monnet-ról elnevezett hálózatban részt vevő egyetemek, Európa-tanulmányokat oktató professzorai vettek részt. A korábbi konferenciák olyan témákkal foglalkoztak, mint például a fenntartható fejlődés, az esélyegyenlőség, a globalizáció és az állampolgárság. • A professzorok tapasztalatai kerültek előtérbe, különös tekintettel a közép- és kelet-európai, valamint a tagjelölt országok egyetemi oktatóinak eszmecseréjére. • Az 1989-ben útjára indított Jean Monnet-akció célja az volt, hogy az európai integrációt, az általa létrehozott közösség politikáját és intézményrendszerének működését nemzetközi szinten is megismertesse és népszerűsítse. • 2001-ig csak európai országok vettek részt a programban (Magyarország 1993-tól), amely aztán kibővült világméretűre. Jelenleg a program 62 országban van jelen, s a közel 2000 professzort magába foglaló hálózat évente negyedmillió egyetemi hallgatót tud elérni. 2007-től a Jean Monnet-program az „Egész életen át tartó tanulás” program keretein belül működik, s ugyanolyan jelentőséggel bír, mint a közismert Erasmus- illetve a Leonardo da Vinci-program. • Ezeken a találkozókon fogant meg az európai szomszédságpolitika gondolata, valamint (az Európai Bizottság által is gyakorolt) kultúrák közötti párbeszéd szemlélete.

31. A NATO • Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete – North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO, franciául Organisation du Traité de l’Atlantique Nord, OTAN – 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949. április 4-én alapí-tottak Washingtonban. A szövetség célkitűzéseit az Észak-atlanti Szerződés foglalja magában, amelynek értelmében a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében. Hivatalos nyelvei az angol és a francia. • A NATO a hidegháborús fegyverkezési verseny egyik közvetlen eredménye. Napjainkban a tagországok határain túl is végez békefenntartói feladatokat, jelenleg afganisztáni missziójának kibővítésén tevékenykedik. • Magyarország – Csehországgal és Lengyelországgal közösen – 1999-ben vált a szövetség tagjává. • Észak-atlanti Tanács (egyik legfontosabb intézménye) • Egyetlen politikai döntéshozó testület. A Tanács nagyköveti („állandó képviselők”), külügy- miniszteri vagy állam- és kormányfői szinten ülésezik.

32. Az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK, European Coal and Steel Community, ECSC) más néven Montánunio • 1951-ben alapította Franciaország, az NSZK, Olaszország, Belgium, Luxemburg és Hollandia az acél- és szénkészletek kezelésére a tagállamok területén, hogy megelőzzenek egy újabb háborút (párizsi szerződés). A szén- és acélipar központi ellenőrzése ugyanis lehetetlenné teszi az egyes államok önálló háborús felkészülését. A terv Jean Monnet francia közgazdász ötletén alapult, amelyet felkarolt a német származású francia külügyminiszter, Robert Schuman. Az Egyesült Államok is támogatta a kezdeményezést. • Az ESZAK lett az Európai Gazdasági Közösség (később Európai Közösség), és az Európai Unió alapja. Politikai szerepén túl fontos gazdasági előnyökkel is járt, mivel az 1940-es – 50-es években a megnövekedett igények miatt mindkét fontos ipari alapanyagból hiány keletkezett és az együttműködés keretein belül lehetőség nyílt a készletek koordinált felhasználására. • A Párizsi Szerződés 1952. július 23-án lépett életbe, de csak 50 évre szólt. Az ESZAK 2002. július 23-án megszűnt, kötelezettségei és jogai az Európai Közösségre szálltak.

33. 1957. március 25. Róma • A hat ország a szén- és acélközösséget létrehozó szerződés sikerén felbuzdul-va együttműködését egyéb gazdasági ágazatokra is kiterjeszti. Aláírták a Római Szerződést  , és ezzel létrehozzák az Európai Gazdasági Közösséget (EGK), más néven a Közös Piacot. Az elgondolás lényege, hogy a személyek, az áruk és a szolgáltatások szabadon mozoghassanak a határokon keresztül. • 1955 Június 1-2 Messinában gyűltek össze hogy megvitassák a gazdasági in-tegráció szélesebb területekre történő kiterjesztését.(atomenergiaügyi és ál-talános közös piaci együttmüködés). • 1956-ban létrehozott Spaak bizottság javaslata volt az európai közös piac létrehozása,a vámhatárok lebontása és hogy a mezőgazdaságot is be kell vonni a Közös Piacba. • Az alapitó 6-ok 1957 március 25-én Rómában aláirták ez Európai Gazdasági Közösséget (EGK,angolul EEC) és az Európai Atomenergia Közösséget (EURATOM) magába foglaló szerződéseket. • A Római szerződés: • Mintegy 248 szakaszban állapitották meg  az EGK céljait. • Megvalósitandó főbb intézkedések: • –        Tagállamok között az áruk behozatalánál és kivitelénél a vámok és mennyiségi korlátozások megszüntetése; • –        Közös vámtarifa; • –        Személyek,szolgáltatások és a töke szabad forgalma; • –        Közös politika a mezőgazdaság és a közlekedés területén; • –        Gazdasági verseny feltételeinek fenntartása; • –        Jogszabályok harmonizációja; • –        Munkalehetőségek javítása; • –        Európai beruházási bank létesítése;

34. Az első közösségi politika (KAP=CAP) • Közös agrárpolitika kialakítását 1960-ban az Európai Bizottság indítványozta, a Közös Piacot megalakító római szerződés aláírása után. A hat tagállamban jelentős állami beavatkozás volt különösen a termelés tárgya, felvásárlási árak és birtokszerkezet meghatározásában. • Néhány tagállam, különösen Franciaország, és minden gazdaszervezet sze-retett volna erős állami beavatkozást a mezőgazdaság területén, azonban a jo-gok egy részét az Európai Közösségnek adták át. • 1962-ben a KAP alapvető céljait három fő elv mentén tűzték ki: • egységes piac • közösségi prioritás • pénzügyi szolidaritás • A KAP az európai intézményrendszer központi elemévé vált. • A római szerződés 39. cikkelye szerinti kezdeti célok: • a termelékenység növelése a technikai fejlődés elősegítésével és a termelési tényezők, különösen a munka optimális felhasználásának biztosításával; • a mezőgazdasági közösség számára elfogadható életszínvonal biztosítása; • a piacok stabilizálása; • az élelmiszer - ellátás biztosítása; • a fogyasztókat megfizethető árú élelmiszerhez juttatni; • A KAP felismerte a mezőgazdaság szociális szerkezetének és a különböző mezőgazdasági területek közötti szerkezeti és természeti egyenlőtlenségek figyelembe vételének és fokozatos kiigazításának szükségességét.

35. A KAP • A KAP egy összetett rendszer az árucikkek árszintjének fenntartására és a termelés támogatására. Három fontos mechanizmusa van: • Vámokat vetnek ki bizonyos EU-ba importált árukra. Ezeket olyan szinten tartják, hogy a vámmal növelt ár világpiaci ár az EU-s termékek célként meghatározott ára fölé kerüljön. • Egy belső intervenciós árat állapítanak meg. Ha a belső piaci árak az intervenciós ár alá esnek, az EU felvásárolja a terméket az intervenciós áron. Ez az ár alacsonyabb az EU-s termékek célként kitűzött áránál. • A termelési támogatások rendszere. Történelmi okokból a különböző termények után különböző összegű támogatás jár, de egy átalányt vezetnek be a megművelt föld területe alapján. Ezen kívül még pótlólagos támogatást adnak a környezeti szempontból előnyös földművelési módokra.

36. KAP mint közösségi politika • A mezőgazdasági szektor az EU bizonyos területein nagyobb, mint például Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában, így ezek a területek több pénzt kapnak a KAP révén. Más országok nagyobb összegekkel járulnak hozzá a közös költségvetéshez és sokkal kevesebbet kapnak vissza, például Németország, Hollandia (a legnagyobb befizető). A rendes szabályok alapján az Egyesült Királyságnak is jóval többet kéne befizetnie, de 1984-ben, amikor még az EU harmadik legszegényebb állama volt, Margaret Thatcher kialkudta a rendkívüli visszatérítést (ennek összege jelenleg 5,2 milliárd euró). • Sok közgazdász szerint a KAP fenntarthatatlan a kibővített EU-ban. A 2004. május 1-jén csatlakozott 10 állam miatt csökkenteni kellett a KAP kiadásait. Lengyelország a legnagyobb új tagállam és 2 millió kisbirtokos gazdája van. A reform nehéznek bizonyul az erős mezőgazdasági lobbi miatt. • Az Európai Unió 2004-es bővítése a gazdák számát 7-ről 11 millióra növelte. A megművelt földterület 30%-kal, a növénytermés 10-20%-kal nőtt. Az új csatlakozók azonnal hozzáfértek az exporttámogatáshoz és az intervenciós felvásárláshoz. A közvetlen támogatásoknak kezdetben csak a 25%-át kapták meg, 10 éven keresztül növekszik a teljes összegre (eleinte 5, után 10 százalékponttal nő). Az újonnan belépők is kapnak vidékfejlesztési támogatást az 5 milliárd eurós büdzséből. • Jelenleg a KAP következő területein van szükség reformokra: árak csökken-tése, élelmiszerbiztonság és minőség, a gazdák jövedelmének biztonsága. Fontos a környezetszennyezés csökkentése, az állategészségügy, és a gazdák alternatív bevételi forrásainak biztosítása.

37. A Luxemburgi kompromisszum • 1966. január 1-jétől a Római Szerződés értelmében az EGK Tanácsa az egyhangú határozathozatalról át-tért volna a többségi döntésekre. Ezt a de Gaulle ve-zette Franciaország nem akarta elfogadni. Amikor 1965. július 1-jén nem sikerült a mezőgazdasági fi-nanszírozásról megállapodni, Franciaország vissza-hívta a Tanácsból képviselőjét. (Ez volt az "üres szék politikája".) 1966. januárjában Luxemburgban az a kompromisszumos állásfoglalás született, hogy bár a többségi döntési eljárás elfogadható, amennyiben egy ország "nagyon fontos érdeke" forog kockán, kérheti, hogy döntést csak egyhangúlag hozzanak. (Azt nem határozták meg pontosan, hogy mi tekinthető "nagyon fontos érdek"-nek.) Az Egységes Európai Okmány újrasza-bályozta a döntési eljárásokat, és elfogadása óta senki nem akadályozott meg többségi döntést a luxemburgi kompromisszumra való hivatkozással.

38. A három közösség, az első bővítés • Viszonylag gyorsan megtörtént a belső vámok lebontása és a külsö vámok kiépitése is.A tervezett (1970) helyett már 1968 közepére.A tagállamok közötti kereskedelem is jelentősen bővült = vámunió. • A sikeren felbuzdulva a pénzügyi unio bevezetését tervezték. • 1967 júliusára összevonták az ESZAK,az EGK és az EURATOM addig párhuzamosan működö szerveit. Ettől az időponttól él az Európai Közösségek (EK-vagy angolul EC) elnevezés is. A közösség megőrizte önálló nemzetközi jogalanyiságát csak az intézmények váltak közössé. • Az elmélyítés mellett fontos irányzat volt a kibővülés is. A belépésnek szigorú feltételei voltak. Pl a közösségi vívmányok,melynek része az alapitó szerződések (elsődleges jog) és az erre épülő jogforrás (másodlagos jog). • Az első kibővítésre 1973 január 1-én került sor:Dánia,Anglia és Irország. • A 70-es években jelentős hátráltató tényezők is voltak pl. az elhúzódó recesszió amely az integráció szorosabbra fűzését a közös piac megvalósulását akadályozta.1979-ben felállították az Európai Monetáris Rendszert (EMS) amely megteremtette a pénzügyi stabilitást és az első nagy lépést a gazdasági unió felé.

39. A ’70-es évek • Az 1970-es években a környezetszennyezés elleni küzdelem is megélénkül. Az EU „a szennyező fizet”  elvét első alkalommal bevezetve jogszabályokat fogad el a környezet védelmére Megalakul a Greenpeace és más hasonló lobbicsoportok. • Az 1973. októberi arab–izraeli háborút követően a közel-keleti olajtermelő országok jelentősen megemelik az árakat, valamint korlátozzák az egyes európai országokba irányuló értékesítést. Ez a lépés az EU egész területén gazdasági problémákat okoz. .

40. Loméi konvenciók (1975) • az EK-nak afrikai, csendes-óceáni és karibi fejlődő (ACP) országokkal kötött társulási szerződései, amelyben ez utóbbiaknak egyoldalúan kedvezmé-nyeket ad az EU piacaira való bejutáshoz, és emellett még segélyekben is részesíti ezeket az országokat. • A Loméi Konvenciók képezik az EU fejlődő orszá-gokkal szembeni politikájának a magját. • A konvenciókat 1975 óta mindig ötéves időtartamra kötötték. A legutóbbi, az 1990-ben aláírt IV. viszont már tíz évre szólt. Ez 2000-ben járt le, folytatásaként kötötték az ACP-EK Partnerségi Egyezményt.

41. EFTA és az EGK • Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás, European Free Trade Association, rövidítve EFTA egy, az 1960. január 4-én aláírt stockholmi egyezményen alapuló szabadkereskedelmi övezet, alternatíva azon országok számára, amelyek nem kívántak csatlakozni az akkori Európai Közösséghez Eredetileg hét EFTA-tagállam volt: Ausztria, Dánia, az Egyesült Királyság (UK), Norvégia, Portugália, Svájc és Svédország. Az egyezmény 1960. január 4-én lépett hatályba. Ez az alakulat a Hetek integrációjaként vált ismertté, szemben a római szerződéseket aláíró Hatokkal. • Az EGK-tól eltérően olyan integrációs szervezet, amely az ipari termékek szabad forgalmát kívánta megvalósítani. A tagállamok közötti importkontingensek és vámok eltörlésének folyamata 1966-ra befejeződött (nyolc lépcsőben). Az EGK-val ellentétben azonban az EFTA-tagok még csak az ipari termékekre vonatkozóan sem egységesítették vámjaikat és kereskedelmi politikájukat. A szerződés nem vonatkozott a mezőgazdaságra, bár teret engedett a tagországok közötti külön-megállapodásoknak. • 1972. július 22.Szabadkereskedelmi megállapodásokat írtak alá az EFTA azon államaival, akik nem kérték felvételüket az EK-ba (Ausztria, Izland, Portugália, Svédország és Svájc). 1972. szeptember 25.Norvégia népszavazással elutasítja az EK-tagságot • 1973. május 14.Norvégia szabadkereskedelmi megállapodást köt az EK-val.

42. 1979: Európai valuták stabilitása (EMR=EMS), első EP választás • European Monetary System, EMS - Az EU-tagállamok pénzügyi (elsősorban valutáris) együttműködésének rendszere. 1979-ben alapították. Fő célja a valutaárfolyamok ingadozásának szűk keretek között tartása. Lényeges elemei az európai valuta egység (European Currency Unit, ECU), az árfolyamrendszer (ERM), valamint az annak működését támogató pénzalapok. • European Currency Unit, Európai Valuta Egység - az Európai Monetáris Rendszer keretében 1979-ben létrehozott közös (ún. kosár-) valuta, amely széles körben számítási pénzként működött. 1999. január 1.-én felváltotta az euró. • Az EU-állampolgárok első alkalommal választják közvetlenül az európai parlamentiképviselőket, ezt megelőzően ugyanis a képviselőket a nemzeti parlamentek delegálták. A Parlamentben a képviselők nem nemzeti küldöttségekbe tömörülnek, hanem páneurópai politikai csoportok (szocialista, konzervatív, liberális, zöldek stb.) szerint foglaltak helyet. A Parlament befolyása folyamatosan növekszik.

43. Koncentrikus körök Európája • az 1980-as évek végének európai politikai változásai hívták életre a koncentrikus körök Európájának modelljét. Eszerint a legbelső kör a gazdasági és politikai tekintetben egyaránt integrált, egységes belső piacot képező, politikai, gazdasági és pénzügyi uniót alkotó EU, amelyben a nemzetállamok aláren-delt szerepet játszanak. Ezt fogják körbe az EFTA-államok, amelyek bár szorosan kötődnek az EU-hoz, nem minden integrációs lépést hajtanak végre. A harmadik koncentrikus kört a demokratizálódó közép- és kelet-európai országok alkotják. Az egész rendszert - negyedik körként - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (ma már Szervezet, vagyis az EBESZ) struktúrája fogja körbe.

44. Az EBESZ • Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (röviden EBESZ, Organization for Security and Co-operation in Europe, OSCE) a világ legnagyobb biztonsági szervezete, amely Európa, Észak-Amerika és Közép-Ázsia 56 résztvevő államát fogja össze. • Eredetileg 1972-ben értekezletként hozták létre, an-nak érdekében, hogy a Helsinki Záróokmány értel-mében alkalmi fórumot teremtsenek a többoldalú, de főképp a kelet-nyugati párbeszédnek. • 1992-ben alakították állandó intézménnyé, az 1994-es budapesti konferencián vette fel a jelenlegi nevét. • A bécsi székhelyű szervezet célja a korai figyelmez-tetés, a válságmegelőzés, a válságkezelés, a válság utáni rehabilitáció.

45. Újabb bővítés (mediterránum) • 1981-ben Görögország • 1986-ban Spanyolország és Portugália • Az egységes belső piac rendszerében a nem vámjellegű korlátok felszámolása is fontos feladat volt. Jacques Delors az 1985-ben kinevezett bizottság elnöke is ezen koncep-ció képviselője volt. • 1985-ben készült a Fehér Könyv mely az egységes piac 1992-re megvalósítandó terveit tartalmazta (300 jogalkotás)

46. Egységes Európai Okmány(kötelezettség: egységes európai piac 1993 január 1-ig) • Annak ellenére, hogy 1968-ban megszűntek a vámkezelési illetékek, még mindig nem volt akadálytalan az EU belső határain átnyúló kereskedelem. • A legfőbb korlátokat a nemzeti szabályozásokban rejlő különbségek jelentették. Az 1986-os Egységes Európai Okmány  bevezetésével hatéves, széles körű program indult az akadályok felszámolására. • Az Okmány egyben nagyobb beleszólást biztosít az Európai Parlamentnek, valamint bővíti az EU hatáskörét a környezetvédelem területén.

47. 1987 • Az EU elindítja az Erasmus-programot azoknak az egyetemi hallgatóknak a támogatására, akik legfeljebb egy évig egy másik európai országban kívánnak tanulmányokat folytatni. • Azóta több mint 2 millió fiatal élt az Erasmus és az ahhoz hasonló programok nyújtotta lehetőségekkel.

48. Munkavállalók alapvető szociális jogainak közösségi chartája • A különböző országok dolgozói bizonyos, a különbö-ző nemzetközi megállapodásokból következő közös minimális jogokat élveznek. Az EU-nak is meg-vannak a maga minimumokra vonatkozó előírásai. Az Alapvető Jogok Chartáját az Európai Tanács, az egységes piac szociális vonatkozásainak hang-súlyozása céljából, 1989 decemberében fogadta el. A charta megállapítja azokat a főbb elveket, amelyeken az európai munkaügyi törvények modellje alapul, és általában a munka szerepét a társadalomban. • Nem szabad összetéveszteni az Európai TanácsEurópai Szociális Chartájával.

49. Az Európai Gazdasági Térség • Európai Gazdasági Tér(ség) (EGT); European Economic Area, EEA - az EK és az EFTA-országok 1992-ben a négy alapszabadságot megvalósító közös piacot hoztak létre (ami azonban nem foglalta magában a mezőgazdaságot). • E megállapodás keretében az EFTA-országok átvették az EK egységes belső piacára vonatkozó szabályok mintegy 80%-át, így az Európai Gazdasági Térség akkor a világ legnagyobb népességű szabad-kereskedelmi övezete lett. Tagjai a 15 EK-tagállam, illetve Izland, Norvégia és Liechtenstein. (Svájcban népszavazás vetette el az aláírt szerződés hatály-balépését.)