a nemzetk zi politika elm lete n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A nemzetközi politika elmélete PowerPoint Presentation
Download Presentation
A nemzetközi politika elmélete

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 107

A nemzetközi politika elmélete - PowerPoint PPT Presentation


  • 98 Views
  • Uploaded on

A nemzetközi politika elmélete. A tudomány keletkezése és tematikája. A tudomány születését megelőző tényezők. a nagyhatalmi egyensúly vége a haladás optimizmus emberképének vége az I. világháború anyagi és emberi áldozatai

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'A nemzetközi politika elmélete' - goro


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
a nemzetk zi politika elm lete

A nemzetközi politika elmélete

A tudomány keletkezése és tematikája

a tudom ny sz let s t megel z t nyez k
A tudomány születését megelőző tényezők
  • a nagyhatalmi egyensúly vége
  • a haladás optimizmus emberképének vége
  • az I. világháború anyagi és emberi áldozatai
  • a háború kiküszöbölésének igénye és a tartós béke biztosítása „válságtudomány”
  • a pozitivizmus mint filozófiai irányzat – társadalomtudományok virágzása
a tudom ny sszetev i
A tudomány „összetevői”
  • nemzetközi jog
  • történettudomány – külpolitikai, diplomáciai és hadtörténeti vonatkozásai
  • politikaelmélet – politikai filozófia

(számos eredményt vett át a szociológia, a közgazdaságtan és a politológia területéről)

a tudom ny tematik ja
A tudomány tematikája
  • nemzetközi politika és a nemzetközi kapcsolatok közötti különbség:
  • nemzetközi kapcsolatok: a nemzetközi rendszeren belül megnyilvánuló interaktív akciók összessége (feltételezi az állami és nem állami résztvevőket)
  • nemzetközi politika: államok egyirányú akciója a külpolitikán keresztül
r szletes tematika
Részletes tematika
  • nemzetközi kapcsolatok /politika szereplői: egyén, társadalmi szervezetek, államok, nemzetközi szervezetek, régiók, civilizációk természete
  • nemzetközi folyamatok: a szereplők közötti kölcsönhatás, illetve külpolitikai folyamatok
  • a nemzetközi rendszer, mint struktúra vizsgálata – nemzetközi rend, törvényszerűségek
a tudom ny tematik j val kapcsolatos ll spontok
A tudomány tematikájával kapcsolatos álláspontok
  • normatív – értékszempontú:
  • Mikor és milyen fokig legitim az erő alkalmazása?
  • Melyek azok a kötelezettségek, amelyekkel az államok irányában tartozunk és melyek azok amelyeket másoktól elvárunk?
  • Hol van a moralitás helye a nemzetközi kapcsolatokban? – intervenció kérdése
  • analitikus – elemző:

Az államok szerepét vizsgálja, a rend, a hatalom, a biztonság, gazdasági és katonai erő kapcsolata, a konfliktusok természete és az együttműködés lehetősége

a tudom ny m vel s nek helysz nei
A tudomány művelésének helyszínei
  • kormányzati politika /külügyminisztériumok

pl. brit Royal Institute of International Relations vagy az amerikai Council for Foreign Relations

  • kutatóintézetek és tudományegyetemek:

pl. London School of Economics, Deutsche Hochschule für Politik (Berlin)

vagy Párizs, Genf (Rockefeller, Carnegie alapítványok, népszövetségi támogatás

a tudom nnyal szembeni kifog sok
A tudománnyal szembeni kifogások
  • amerikai szemlélet dominanciája
  • hivatalos kormánypolitika kiszolgálása
  • eklektikus, túl sok területtel foglalkozik
  • a nemzetközi politikai élet folyamatai nem jelezhetőek előre, nem rendelkeznek objektív törvényszerűségekkel, nem küszöbölhető ki a háború – tudománytalanság vádja, főleg 1945 és 1990-ben
a nemzetk zi politika elm let nek f ir nyzatai
idealizmus – neoidealizmus

realizmus – neorealizmus

civilizációelméletek

globalizmus- és világrendszerelméletek

korábbi irányzatok módosított változatai

Fő területei:

kik a szereplők?

melyek a meghatározó folyamatok?

mi a nemzetközi politika célja?

állam jellege

nemzetközi rendszer szimbóluma

A nemzetközi politika elméletének fő irányzatai
politikaelm leti ir nyzatok
Politikaelméleti irányzatok
  • idealizmus: XVIII-XX. század eleje (1919)
  • realizmus: 1945-1979
  • civilizációelméletek: XX. század (1910-es évek, 1930-as évek, 1990-es évek)
  • globalizmus-és világrendszer elméletek: 1970-es évek közepétől napjainkig
  • neoidealizmus: 1970-es évek közepétől-napjainkig
  • neorealizmus: 1979-napjainkig
az idealizmus bels tagolts ga
Az idealizmus belső tagoltsága
  • pacifisták: béke megteremtése, államok által elfogadott nemzetközi jogi normák tiszteletben tartása és érvényesítése mentén
  • utópisták: világállam eszméje iránti lelkesedés (NSZ, ENSZ)
  • legalisták: nemzetközi jog normáinak érvényesítése minden nemzetközi kérdésben
az idealizmus el fut rai xviii xix sz zadban
Az idealizmus előfutáraiXVIII-XIX. században
  • John Locke: Értekezés a polgári kormányzat igaz eredetéről, hatóköréről és céljáról (1680)
  • Saint Pierre abbé: Az örök béke tervezete

Montesquieu, Condorcet

  • Immanuel Kant: Az emberiség egyetemes történetének eszméje világpolgári szemszögből

(1784), Az örök béke (1795)

  • Adam Smith, Jeremy Bentham: szabad kereskedelem, jólét, utilitarizmus
a felvil gosod s k z s von sai
A felvilágosodás közös vonásai
  • a nemzetközi politika kizárólag európai politika
  • külpolitika a belpolitika függvénye (helyes államforma és kormányforma kérdéskörén belül foglalkoznak vele)
  • az emberről alkotott kép az államok viselkedésének alapja: jóság, béke, egyenlőség
  • államok közötti természeti állapot felismerése, nincs államok felett álló végrehajtó hatalom
  • igazságos háború problémája,
  • európai civilizáció mintaértékűsége
  • a jog uralma a nemzetközi kapcsolatokban (államok közötti kapcsolat)
immanuel kant t zisei
6 tétel

az államok cseréjének, adásvételének, öröklésének tilalma

leszerelés

államadósság tilalma

„megalázó békeszerződések tilalma

szuverenitás tiszteletben tartása

ellenségeskedés bizonyos fokának tilalma

3 definitív cikk

köztársaság államformája

az államok föderatív szövetsége (népszövetségi gondolat előfutára)

hospitalitás

Immanuel Kant tézisei
az idealizmus ir nyzat nak meghat roz k pvisel i
Az idealizmus irányzatának meghatározó képviselői
  • magyar politikai gondolkodás 1916-os vitája a XX. század című folyóirat hasábjain a „Mitteleurópa” terv magyar bírálata és az Európai Egyesült Államok lehetőségének felvázolása
  • W. Wilson amerikai elnök 14 pontja (1918)
  • F. Tannenbaum: kommunizmus elleni harc, az USA világpolitikai küldetése
politikai eszm k s ll spontok a xx sz zad has bjain
Politikai eszmék és álláspontok a XX. század hasábjain
  • 1916 / F. Naumann: „Mitteleurópa” terve
  • Közép – Európa integrációja alapján az állam jellege és funkciója
  • szociáldemokrácia
  • keresztényszocializmus

képviselőinek álláspontja.

  • Érvelés kettős szempont alapján történik:
  • szociológiai
  • történeti
szoci ldemokrata progressz v n zetek
Ágoston Péter

népek önrendelkezési joga – nemzeti állam létrehozása a területi elv alapján

demokratikus belpolitika (politikai szabadságjogok biztosítás) + békén és nemzetközi együttműködésen alapuló külpolitika

integrált állam jövőbeni lehetősége

Szabó Ervin

feudális, partikuláris állam

abszolút állam

nemzeti állam

integrált állam

1-4: objektív törvényszerűség kimutatása /tények

Jászi Oszkár

1. ausztromarxizmus

2. EEÁ

szociáldemokrata/ progresszív nézetek
a kereszt nyszocializmus ll spontja
A keresztényszocializmus álláspontja
  • Giesswein Sándor
  • szuverenitás problémája a nemzetállam szempontjából
  • A nacionalizmus kettős jelentéstartalma
  • nemzeti önrendelkezés, nemzetté válás
  • nemzeti elzárkózás lehetősége
  • Megoldás: a szuverenitás felszámolása
  • föderatív államszövetség /osztott szuverenitás
a realizmus ir nyzata
A realizmus irányzata
  • Előzménye: Machiavelli és Hobbes emberképe:
  • HATALOM
  • ÉRDEK
  • HÁBORÚ
  • E. H. Carr: Húsz év válsága (1919-39)
  • H. J. Morgenthau: Politics among nations (1948) a modern „Hobbes” alakja
a realizmus ir nyzat nak mozgat rug i
A realizmus irányzatának mozgatórugói
  • 1945-47: hidegháború kibontakozása
  • az amerikai külügyminisztérium által készített tanulmányok hatása a nemzetközi politikai folyamatokra
  • Kennan hosszú távirata, illetve tanulmánya
  • Matthews memorandum
  • Clark Clifford tanulmánya
  • Kennan amerikai és brit bírálata
kennan s a hossz t virat
1946. 02. 22.

sztálini külpolitika értelmezése

megváltoztatja az amerikai külpolitika irányvonalát

Truman elnök un. feltartóztatás külpolitikájának elméleti alapvetése 1947-53 között.

követségi jelentés tartalma

szovjet és az amerikai külpolitika összeegyeztethetetlen

érdekkonfliktus alapja az eltérő világkép és világrendbe vetett hit

szovjet külpolitika: kommunizmus internacionalizmusa és az orosz expanzív terjeszkedés együttese

Külvilágtól való neurotikus félelem

egyezmények és kompromisszumok hiánya

Kennan és a „hosszú távirat”
a hossz t virat hat sa az amerikai k lpolitikai gondolkod sban
H. F. Matthews memorandum (1946. 04. 01.)

elméleti alapvetés gyakorlati megvalósításának kísérlete

Hogyan védelmezheti meg az USA a szovjet birodalom perifériáján lévő területeket a világpolitikában?

az adott geopolitikai - geostratégiai helyzetben való gondolkodás

izolacionizmus vége

USA domináns hatalom a levegőben és a tengeren↔SZU a szárazföldön

az eurázsiai kontinensen az amerikai külpolitika korlátok köré szorított

egyoldalú cselekvéstől való tartózkodás →ENSZ

veszélyben lévő országok köre: Finnország, Skandinávia, Kelet – Közép – és Délkelet Európa, Irak, Irán, Törökország, Kína, Mandzsúria

Nagy – Britannia külpolitikai aktivitásának feltételezése

A hosszú távirat hatása az amerikai külpolitikai gondolkodásban
clark clifford tanulm nya
Clark Clifford „tanulmánya”
  • 1946. 09. 04.
  • Kreml politikájának megváltoztatása kizárólag katonai erővel lehetséges
  • Amerika globális biztonságpolitikai küldetéssel rendelkezik, amely valamennyi demokratikus országra kiterjed bármilyen formában veszélyezteti a SZU.
  • bizonytalan a határok megvonása tekintetében
az amerikai k lpolitika els l p sei
Az amerikai külpolitika első lépései
  • Truman beszéde a két világrendről
  • 1947. 03. 12.
  • független, demokratikus és szabad országok ↔elnyomás, félelem, ellenőrzés
  • USA feladata: olyan népek szabadságának támogatása, amelyek ellenállnak a külső nyomásnak
  • Ellenpárja: Zsdanov (TI) két tábor teória: antiimperialista és demokratikus↔imperialista és antidemokratikus
kennan a szovjet magatart s gy kerei
Kennan: „A szovjet magatartás gyökerei”
  • 1947. július „Foreign Affairs” „X” aláírással
  • a szovjet kihívást történelemfilozófiai síkon értelmezte, amelynek lényege a szovjet külpolitikai nyugati demokráciákkal szemben tanúsított magatartása
  • a kommunizmus lényegi motívumai
  • a szovjet stratégia legyőzésének módja: „ szilárd feltartóztatás politikája azzal a célkitűzéssel, hogy a szovjetekkel szembe kell szállni minden olyan ponton, ahol a stabil és békés világ érdekeit sértik.”
kennan k lpolitikai alapvet s nek b r lata
Kennan külpolitikai alapvetésének bírálata
  • FELTARTÓZTATÁS

Lippmann

H. Wallace

Churchill

reálpolitika

Európa - politika

világrend azonosság

lippman s az amerikai re lpolitika
Lippman és az amerikai „reálpolitika”
  • a feltartóztatás politikája az USA számára geopolitikai és pszichológiai túlterhelést okoz.
  • amerikai erőtartalékok felélése
  • univerzalizmus helyett előre megállapított kritériumok alapján: mely államok támogatása szükséges az USA részéről.
  • bírálta az anyaországoktól távol eső területek katonai és politikai védelmét
  • Helyes külpolitika: esetről esetre az amerikai érdekek pontos számbavétele és elemzése alapján
  • kp-ban: az európai kontinensről kiűzött szovjet hadsereg, hatalmi egyensúly, diplomáciai rendezés
churchill s a feltart ztat s politik ja
Churchill és a feltartóztatás politikája
  • nyugati demokráciák tárgyalási pozícióinak erősítése.
  • szovjet expanzionizmus megállítása
  • katonai és politikai integráció gyors létrehozása
  • az idő múlásával Európa világpolitikában betöltött szerepe fokozatosan csökken, SZU atomhatalommá válik
  • SZU irányában átfogó diplomáciai rendezés
henry wallace s a feltart ztat s politik ja
Henry Wallace és a feltartóztatás politikája
  • A nemzetközi konfliktusok alapja: az előítélet, az erőszak, az árulás és a félelem
  • Az USA-nak nincs politikai, katonai vagy erkölcsi alapja a nemzetközi szintű beavatkozásra.
  • USA ↔N. Br.
  • A szovjet és az amerikai világ erkölcsi és geopolitikai egyenlősége
  • Megoldási lehetőségek:
  • ENSZ jóváhagyása mellett védelmi akciók,
  • nemzetközi szervezetek közreműködésével gazdasági segélyek
a realizmus megalapoz sa carr h sz v v ls ga
A realizmus megalapozása:Carr: „Húsz év válsága”
  • 1919-39: nemzetközi jogi és erkölcsi normák rövid életű békét hoztak a nemzetközi rendszerben
  • Wilson-i pontok↔1919 békekonferencia hatalompolitikai realitása
  • agresszor csak katonai erővel fékezhető meg
  • idealizmus és a realizmus különbsége (utópia és realitás)
  • ész és érdek viszonya, elmélet és gyakorlat
  • erkölcs, jog és politika viszonya
  • eltérő történelemfelfogás
morgenthau realista elm lete
nemzeti érdek, nemzeti biztonság, nemzeti állam – tudományos vizsgálódás tárgya

megfelelő katonai erőt felvonultatni tudó offenzív külpolitika

Államférfi példája – racionális mérlegelés, alternatívák közötti választás, az alternatívák a konkrét történeti szituáció termékei

realista külpolitika játékszabályai

Nemzeti érdek pontos körülhatárolása

Más szereplők nemzeti céljainak felismerése

Célok összevetése

Egyensúly

Kompr.kötés módszerei:

doktrínerség helyett rugalmas reagálás

kompr.kötés a lényegtelen ügyekben

gyengébb fél nem dönthet

ellenfél akaratának megváltoztatása

hadsereg

kormányzat befolyásolja a külpolitikát

Morgenthau realista elmélete
idealizmus s realizmus
állam és a nem állami szervezetek (társadalmi - civil szervezetek, egyének régiók, NGO)

kooperáció, interdependencia

fejlődés, haladás, jólét növelése, kölcsönös előnyök

konfliktusok csökkentése, béke

nemzetközi jogi normák betartása, nemzetközi intézmények fontos szerepe

pókháló modell

állam

nemzeti érdekként felfogott külpolitika

vestfáliai (modern állam) hatalmi politikája (kis-és nagyhatalmak)

háború, egyoldalú érdekérvényesítés, dependencia

erő politikája

túlélés, nemzeti biztonság

billiárdasztal

idealizmus és realizmus
neorealizmus
Neorealizmus
  • Kenneth Waltz:

1959: Man, the State and the War. – emberi temészet + nemzeti állam + hatalom

1979: The Theory of International Politics

  • Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása
  • H. Kissinger: A diplomácia
kenneth waltz
Kenneth Waltz
  • 1959: emberi természet, állam és háború kölcsönhatása a nemzetközi politika terepe
  • 1979: nemzetközi politika mint struktúra, önálló törvényszerűségekkel
  • anarchia
  • államok funkcionális azonossága
  • hatalmi potenciál különbözősége
  • self – help /önsegélyező terep
  • feloldhatatlan biztonsági dilemma
paul kennedy a nagyhatalmak t nd kl se s buk sa
Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása
  • a nagyhatalmi lét alapja: a gazdasági és technikai fejlődés – bel-külpolitikai tényezők együttes függvénye, társadalmi berendezkedés, földrajzi adottságok
  • háború: eszköz a nagyhatalommá váláshoz, érdekek érvényesítése
  • kereskedő és militarizált állam típusa
  • ciklikusság
a nemzetk zi politikai rendszerek 1500 2000
A nemzetközi politikai rendszerek 1500-2000
  • 1500-1660: Habsburg Birodalom hegemón kísérletei Franciaország európai politikából való kiszorítása
  • 1660-1814/15: francia hegemón kísérletek
  • 1814/15- 1914: nagyhatalmi egyensúly
  • 1900-1945: Európán kívüli hatalmak felemelkedése
  • 1945-1990: bipolaritás
  • 1990-? új hatalmi egyensúly a világpolitikában
kissinger a nemzetk zi politik r l
Kissinger a nemzetközi politikáról
  • Három kérdésre kíván választ adni:
  • Melyek lesznek a nemzetközi rend alapegységei?
  • Hogyan fognak ezek az egységek hatni egymásra?
  • Milyen célokat fog szolgálni a nemzetközi rend?

A kérdésekre adott válaszok alapja az újkori nemzetközi rendszerek vizsgálata:

kissinger diplom cia
1648-1814/15

1814/15-1914

1945-90

A versailles-i rendszer nem működött a két világháború között.

Közös jellemvonás:

Egyre rövidebb élettartamú egységekkel kell számolnunk

A kérdésekre adott válaszok:

állam: premodern, vestfáliai, funkcionális

hatalmi egyensúly: kontrollált versengés,

háborús konfliktus csökkentése, rend, hatalmi politika (wilsoni pontok, 1928. Briand - Kellog paktum)

Kissinger: Diplomácia
kissinger korszakv lt s az amerikai k lpolitik ban
nemzetközi rendszer változó világ

vestfáliai paradigma válsága

(egyetemes humanitárius intervenció)

multietnicitás jelentősége

hatalom homogén fogalmának változása (katonai hatalom jelentőségének átalakulása)

nemzetközi rendszerek „újraosztályozása”

Nemzetközi rendszerek:

USA – Európa

Ázsia

Közel – Kelet

Afrika

lényegi különbségek

a nemzetközi rendszeren belüli változások kihatnak a világpolitikára

nem egyforma entitással rendelkeznek

Kissinger „Korszakváltás az amerikai külpolitikában?”
neoidealizmus
Neoidealizmus
  • J. Burton: World Society 1974

alapja:

  • békés demokrácia
  • szabad kereskedelem, jólét (interdependencia jellegű kapcsolatok”
  • nemzetközi intézmények és normák betartása

Eredmény: stabil béke

  • R. Keohane: aszimmetrikus interdependencia,

interdependenica érzékenység

interdependencia sérülékenység

civiliz ci elm letek
Civilizációelméletek
  • Oswald Spengler: A nyugat alkonya
  • Arnold Toynbee: The Study of History
  • Samuel Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend alakulása

elméletek közös bázisa: a kulturális és vallási entitással rendelkező, népeket, nemzeteket és államokat magába olvasztó civilizáció, mint a nemzetközi kapcsolatok alapja – az államokkal és az európai történelem kizárólagosságával szembeni ellenérzés

arnold toynbee civiliz ci elm lete
Arnold Toynbee civilizációelmélete
  • ciklikus élettartam a kihívás – válasz reakció alapján
  • a nyugati civilizáció kihívásai és válaszai:
  • barbár népek anarchiája
  • rendi széttagoltság
  • ipari forradalom nemzeti állam
  • világgazdaság, világállam
samuel huntington civiliz ci elm lete
Samuel Huntington civilizációelmélete
  • 1989/90: multiplurális világrend, nő a nemzetközi konfliktusok lehetősége
  • Meghatározó folyamatok:
  • Ázsia gazdasági, katonai és politikai szerepének növekedése
  • új világrend alapegységei a civilizációk
  • nyugati civ. befolyása csökken
  • nyugat versenytársa: Kína, iszlám
a civiliz ci k szerkezete
A civilizációk szerkezete
  • a civilizációk szerkezete:
  • magállam: az az állam, vagy államok együttese, amely az adott civilizáció kulturális és vallási entitását a legtökéletesebben megvalósítja
  • tagállam: kult. entitás aktív követője és tevékeny részese(i)
  • hasadó állam: adott állam kisebbsége más civilizációhoz kíván tartozni, mint az állam
  • elszakadó állam: az adott állam más civilizációhoz tartozik, mint a kulturális entitása

magányos állam (pl. Japán)

  • civilizációk száma: 8
p ld k a civiliz ci kra
Példák a civilizációkra
  • kínai – konfuciánus
  • Kína
  • kínai tartományok
  • Vietnám, Korea
  • Honkong, Tajvan, Szingapúr, Thaiföld, Malájzia, Indonézia, Fülöp-szk.
  • Hasadó állam: Tibet
p ld k a civiliz ci kra1
orthodox

Oroszország

Belorusszia, Moldávia, Kazahsztán, Örménysország

Grúzia, Ukrajna

balkáni államok?

nyugati

USA, 1957

1973-1995

2004

Latin-Amerika????

Példák a civilizációkra
egy b v ltoz sok a nemzetk zi politik ban
Egyéb változások a nemzetközi politikában
  • antiszociális tendenciák erősödése, bűnözés növekedése
  • család szerepének háttérbe szorulása
  • munkamorál csökkenése
  • tanulás, szellemi tevékenység hanyatlása
  • USA és az EU szembenállása
  • ázsiai és iszlám országok erkölcsi szerepének növekedése
  • nyugati civilizáció esélyei (3 motívum)
huntington ki vagyunk mi
Huntington: Ki vagyunk mi?
  • USA nemzeti identitásának
  • Magkultúra:
  • angol nyelv
  • tolerancia, protestáns értékek
  • személyhez fűződő szabadságjogok tisztelete, individualitás
  • vallási elkötelezettség
  • jog tisztelete
globaliz ci elm letek i
Globalizációelméletek I.
  • multidiszciplínáris jellegű, globalizálódó kapitalizmus, jóléti demokrácia értékrendjének kizárólagos uralma (F. Fukuyama)
  • a nemzetközi politikában meghatározó jelentéstartalma:
  • Ian Clark: International Relations in the Twentieth Century” (1997)
  • Robert Gilpin: The Political Economy of Internation Relations (1987)

Közös jellemvonás: a nemzetközi politika folyamatainak 20. századi tanulmányozása.

a globaliz ci elm letek el fut rai
A globalizációelméletek „előfutárai”
  • Európa – tervek az újkorban.
  • neoidealizmus
  • Wallerstein világrendszerelmélete

Az egyes irányzatok a vestfáliai államrendszer politikai, gazdasági és külpolitikai ellenmondásainak feloldására vállalkoznak.

vil grendszerelm let
a világrendszer definíciója és összetevői

határok

struktúrák

részcsoportok

legitimációs és koherencia szabályok

élő szervezet: meghatározott élettartam

világrendszer két változata:

világbirodalom

világgazdaság

világrendszer modellje

Világrendszerelmélet
a vil grendszer m k d si logik ja
A világrendszer működési logikája
  • világbirodalom: egységes, központilag irányított politikai struktúra, katonai hódításokkal való terjeszkedés
  • világgazdaság:
  • funkcionális és földrajzi alapú munkamegosztás
  • befelé ható mozgás
  • államiság a centrum felé erősödik (periférián régiók)
  • egységes politikai struktúra hiánya
a globaliz ci a nemzetk zi folyamatokban
A globalizáció a nemzetközi folyamatokban
  • Clark: XX. században egymást felváltó folyamatok
  • globalizáció: kormányok politikai alkufolyamatai a belpolitikai nyomások és nemzetközi hatások között
  • fragmentáció: autarkista politika, háború, konfliktus, dezintegráció
  • imperializmus
  • vesternizáció
  • gazdasági nyertesek és vesztesek világának kialakulása, munkamegosztás hierarchiája
gilpin xx sz zadi politikai folyamatok
Gilpin: XX. századi politikai folyamatok
  • 1914 előtt: világ kisebbé, és integráltabbá vált. – európai alapon működő hatalmi egyensúlyi rendszer, laissez fair, aranystandard dominanciája ↔nemzeti államok versengése
  • 1918 két versengő internacionalizmus: leninizmus, wilsonizmus ↔ nemzeti államok autonómia törekvése és elzárkózása, korporativizmus
  • 1945-70: belpolitikai szükségletek összhangba hozása a nemzetközi rendszer működésével ↔ kelet- nyugat és észak-dél ellentéte
globaliz ci s hidegh bor
Globalizáció és hidegháború
  • integrációt segítette elő, alapja a kelet-nyugat konfliktus
  • nyugati szövetségi rendszeren belül: gazdasági és politikai jellegű
  • nemzetközi struktúrák: EU, NATO, EBESZ az alapjai a hidegháború utáni nemzetközi rendszernek
  • töréspontok: 1962. 1973.
fukuyama a t rt nelem v g r l
Fukuyama a történelem végéről
  • 1989/1990
  • globalizálódó gazdaság
  • univerzálissá váló demokrácia létjogosultsága
  • versenytárs hiánya
  • egyetlen egységes nemzetközi rendszer belső munkamegosztással – népek társadalma
globaliz ci elm letek ii
Globalizációelméletek II.
  • Milyen új elemek találhatóak az 1990-es évek globalizációjában?
  • Milyen szerep lesz a jövőben a nemzeti államnak és az állami érdeket kifejező külpolitikának?
  • „állam vége”
  • az állam válaszadása a globalizáció kihívására
  • A globalizáció ellenségeivel szemben milyen fellépésre van lehetőség (intervenció problémája)
a globaliz ci k vetkezm nyei a politika vil g ban
A globalizáció következményei a politika világában
  • földrajz csökkenő szerepe – politika, termelés, pénzügyek deterritorizálódása
  • transznacionális társaságok a világpiac logikáját követik
  • világpiac ↔ nemzeti-területi elv (szuverenitás)

örökölt közösség

politikai konfliktusok sorozata

funkcionális közösség

a nemzetk zi politikai let szerepl i

A nemzetközi politikai élet szereplői

nemzeti állam és külpolitika

Külpolitika-elméletek

a vestf liai paradigma jellemvon sai s korszakai
A vestfáliai paradigma jellemvonásai és korszakai
  • területi alapú politikai egység = állam
  • külpolitika primátusa, amelyben az állami érdek fejeződik ki.
  • a nemzetközi politikai rendszert a tartós bizonytalanság és az államok magas autonómiafoka jellemzi
  • hatalmi politika két változata: hegemónia, hatalmi egyensúly
  • korszakolás:
  • dinasztikus legitimitás elve alapján álló abszolút monarchia (XVII-XVIII. század)
  • nemzeti állam és nemzetállami külpolitika (XIX - XX. század)

alperiódusok: 1814/15-1840, 1840-1918, 1918-

kor s elm lett rt neti bevezet s
Az elméleti irányzatok kiindulópontja a vestfáliai béke (1648) Ekkor születik meg a modern állam alapja:

állam = nép = terület= hatalom (Lepold von Ranke német történész szerint ez a vestfáliai paradigma)

Jean Bodin és Hugo Grotius az elméleti kidolgozója

birodalom modelljének megszűnése

Jellemzői:

területiség a hatalom alapja

szuverenitás a bel-és külpolitikában

külpolitika elsődlegessége, amelyben az állami érdek jelenik meg

merkantilizmus

hatalmi érdek és hatalmi egyensúly rendszere, mivel minden állam autonóm a nemzetközi politikában

Kor-és elmélettörténeti bevezetés
a vestf liai llam paradigm ja
A vestfáliai állam paradigmája
  • nemzetközi rendszer: egységes főhatalom hiánya, „anarchia”, államok száma nő

állam

állam

állam

állam

állam

állam

állam

a k lpolitika term szete s jellemvon sai t rt neti ism rvek
A külpolitika természete és jellemvonásai – TÖRTÉNETI ismérvek
  • az adott állam elhatárolódási igénye
  • szomszéd államokkal kialakított külkapcsolatok
  • stratégiai, illetve gazdasági pozíciók megszerzése
  • nemzetközi gazdasági életbe való bekapcsolódás

1 - 4: alkalmazkodás a nemzetközi politikai helyzet aktualitásához, reagálás a nemzetközi politikai rendszeren belül végbemenő folyamatokra.

Típusai

  • állami – kormányzati
  • társadalmi
  • kulturális
a k lpolitika mozg stere
A külpolitika mozgástere
  • a nemzeti államok közösségén belül kialakult erőviszonyok
  • nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek

Ezen belül az állami érdek érvényesítésének a hatalmi adottságoktól függően van szerepe. A külpolitikai érdekérvényesítés az oka annak, hogy a nemzetközi politikai rendszerben a politikai primátusa érvényesül az erkölcsi és jogi tényezőkkel szemben – nemzetközi kapcsolatok etikájának problémája

a k lpolitik t meghat roz politikat rt neti kateg ri k
pozícionális kategóriák: egy adott állam nemzetközi helyzetével áll összefüggésben

szuverenitás

biztonság

territoriális kategóriák: az adott állam területi nagyságából következő befolyása a nemzetközi politikai rendszeren belül

területszerzés, megtartás, visszaszerzés

hódítás (expanzív politika)

védnökség

A külpolitikát meghatározó politikatörténeti kategóriák
poz cion lis kateg ri k
Pozícionális kategóriák
  • Szuverenitás:

A XVI. században Jean Bodin francia jogász, politikai filozófus dolgozta ki. Külső vonatkozásban az uralkodó háborúindítási és békekötési jogát jelentette.

Ma: a független nemzeti állam, amely egyfelől saját politikai és társadalmi berendezkedésének meghatározásában, másfelől autonóm nemzetközi politikai szereplőként való felfogásában ölt testet.

abszolút szuverenitás - relatív szuverenitás

a biztons g kateg ri ja
A biztonság kategóriája

Valamely állam saját környezetében korlátozza, függésbe vonja, vagy likvidálja a saját autonómiája szempontjából veszélyes államot.

típusai: helyi, regionális, kontinentális, interkontinentális

eszközei: szerződés, paktum, szövetség, okkupáció, annexió, mandátum, gyarmat, háborúval való fenyegetés, háború

abszolút biztonság- relatív biztonság

ter leti kateg ri k
területi kategóriák
  • a területnövelés alapja többféle jogcím alapján történhet: dinasztikus legitimitás, nemzetállami érdek, nemzetközi satus quo biztosítása.
  • a hódítás feltételei: magas gazdasági mutatók, technikai fejlettség, földrajzi és demográfiai adottságok, a lakosság külpolitikai aktivitása (nacionalizmus)
  • védnökség: függésbe vonás, vagy az adott állam szóban forgó lakosságának oltalmazása, nemzetállami indíttatású védnökség az európai értékrend magasabbrendűségével függ össze. Fontos, hogy a védnöki pozícióba helyezkedő állam saját társadalmi –gazdasági és politikai berendezkedését jelöli meg mintául
az abszol t llamok k lpolitik ja
Az abszolút államok külpolitikája
  • „államrezon” fogalmának kidolgozása a XVI. században
  • célracionális külpolitika (szemben a teológiai és egyéb normatív szempontú megalapozástól)
  • háború és adóztatás összefügg
  • hadseregfejlesztés,
  • merkantilizmus: a gazdasági életbe beavatkozó állam számára fontos a nyersanyaglelőhelyek birtoklása
  • militarizmus
a nemzeti llam t rt neti korszakai
A nemzeti állam történeti korszakai
  • 1814/15- 1840: gazdasági egység megvalósítása, területi elhatárolás igénye a nyelvi, kulturális, történeti sajátosságok alapján: defenzív, kulturális jellegű mozgalom
  • 1840-1918: expanzív területszerző politikai mozgalom
  • 1918-napjainkig: Európán kívül a dekolonizáció, illetve 1990 után a széteső nagyhatalmak és szövetségi államok területén létrejövő önálló nemzeti államok

Törvényszerűség: az államok száma nő, de jelentőségük a kormányzati külpolitika érdekérvényesítésén keresztül fokozatosan csökken.

a nemzeti mozgalmak t pusai
A nemzeti mozgalmak típusai
  • olasz: határozott külpolitikai elképzelések, mentén két irányzat: mazzinista (republikánus) és a piemonti dinasztikus. Nem igényelte az európai hatalmi politika teljes átrendezését
  • német: kis- vagy nagynémet egység, belső feltételek kedvezőek. Három kezdeményezés: porosz, osztrák, Bismarck reálpolitikája
  • közép – európai: eltérő gazdasági, politikai és kulturális mutatók
  • délszláv: kedvezőtlen belső és külső adottságok

pánszlávizmus: etno-és államcentrikus irányzatok (Akszakov, Katkov)

Balkán északi része (keleti kérdés)

Balkán déli része (macedón, ifjútörök, albán)

A Balkán a nagyhatalmi politika ütközőzónája, állandó beavatkozás veszélye, háborús konfliktusok terepe

1918/19: Csehszlovákia, Szerb – Horvát - Szlovén Királyság, Lengyelország

  • 1990 után a SZU, Csehszlovákia, Jugoszlávia szétesése
a dekoloniz ci
A dekolonizáció
  • A gyarmati világfelbomlása az 1960/70-es években zárult le. A helyi forradalmak és nemzeti felszabadító mozgalmak eredményeként az ENSZ támogatásával létrehozott új államok (posztkoloniális állam) – egy része mandátum
  • „harmadik világ” elnevezés megkülönböztetés alapja a fejlett tőkés és az államszocialista rendszerektől, bipolaritáson kívüli pozíciók
  • politikai szerepvállalás – gazdasági elnyomorodás (1954, 1955, 1961)
  • UNCTAD (1964) „77-ek csoportja”, az ENSZ támogatásával új gazdasági rend mellett döntött –általános deklaráció (segélyek, fejlesztési hitelek, nemzetközi kereskedelem megváltoztatása, gazdasági autonómia)
  • Észak – Dél konfliktus eltérő jellemvonásai (Kelet - Nyugat)

1. Dél: korlátozott cselekvőképessége és egysége

2. függ az északi országokkal való kapcsolatoktól

3. szegénység, alulfejlettség, amellyel szemben egy szűk oligarchia gazdasági és politikai befolyása áll.

4. bevételek és külső segélyek jelentős része katonai kiadásokra, amelyek a belső biztonságot és az oligarchia uralmát biztosítják.

5. népességrobbanás, aluliskolázottság

a harmadik vil g tagolts ga
A harmadik világ tagoltsága
  • Kína, India óriási népesség, fejlődésbeli különbségek, de komoly belső mozgatórugók
  • NIC az iparosodás küszöbére érkező államok: Brazília, Mexikó, Dél - Korea, Tajvan, Honkong, Malajzia, Taiföld, Szingapúr, Kuvait - gazdasági kitörés (konfuciánus –iszlám vallás különbségei)
  • stagnáló zónák (megélhetés az alapvető probléma Afrika Szaharától délre eső övezetei)
  • 4. világ (Least Developed Countries)
a nemzeti llam k vetkezm nyei a nemzetk zi politik ban
A nemzeti állam következményei a nemzetközi politikában
  • nemzetállamok kölcsönhatása, nemzetközi tevékenység szereplői és céljai
  • minden nemzetállam a többinek egyenrangú és szuverén partnere
  • minden nemzetállam homogén politikai rendszer, központi kormányaik ellenőrzik a belföldi kényszerítőerők monopóliumát
  • függetlenség, nincsenek magasabb rendű politikai egységnek alárendelve
  • kizárólagos ellenőrzés egy terület felett és egy bizonyos létszámú lakosság felett
  • az emberi lojalitás legfőbb szekuláris támaszai
  • összes többi szereplőn érződik valamely kormány szelleme
v ltoz sok a nemzetk zi politikai rendszerben
Változások a nemzetközi politikai rendszerben
  • egyetlen állam sem képes céljai megvalósítására anélkül, hogy más államokkal és szereplőkkel ne kooperálna vagy ne versengene
  • territorialitás jelentőségének változása
  • állampolgári lojalitás változása, a politikai lojalitás többféle lehetősége
k lpolitika elm letek
Külpolitika elméletek
  • politológia – szociológia eredményeinek az átültetése
  • Nemzetközi politika rendszerben való felfogása
  • rendszer elemeinek és az elemek közötti törvényszerűségeknek kimutatása
  • Fő képviselői
  • Rosenau
  • Modelski
rosenau nemzetk zi politika s k lpolitika
Rosenau: Nemzetközi politika és külpolitika
  • az államközponti nemzetközi rendszer működési mechanizmusa

belpolitikai

folyamatok

külpolitika

nemzetközi politika

függő változók

független változók

a k lpolitik t befoly sol t nyez k
független változók

fizikai adottságok

politikai struktúra

gazdasági fejlettség

nemzeti érdek ideologikus ereje

függő változók

külpolitikai cselekedet időtartama

huzamossága

potenciája

iránya

értéke

stabilitása

tartalma

A külpolitikát befolyásoló tényezők
a k lpolitikai folyamat f zisai
A külpolitikai folyamat fázisai
  • cselekedetek, körülmények és befolyások un. ÉSZLELÉSI SZAKASZ
  • környezet megváltoztatására irányuló akciók un. VÉGREHAJTÁS STÁDIUMA
  • környezetből a második fázis hatására keletkezett reakciók un. VÁLASZ STÁDIUMA
a k lpolitika rendszerbe foglal s nak k s rlete
A külpolitika rendszerbe foglalásának kísérlete
  • külpolitika: gyakorlatorientált és dinamikusan változó folyamatok összessége
  • Ismérvek öt csoportja:
  • egyéni tényezők: tehetség, politikusok tapasztalatai
  • szereptényezők:
  • kormánytényezők: kormány belső szerkezete
  • társadalmi tényezők: értékek, nemzeti egység, gazdasági fejlettség
  • rendszertényezők: földrajzi, geopolitikai stb.
modelski k lpolitika elm lete
Modelski külpolitika - elmélete
  • logikai összefüggés, elméleti rendszer zártsága, belső koherencia
  • rendszer központi eleme: POLITIKUS
  • nemzeti érdek fogalma pontatlan, helyette közösség érdeke
  • állam: politikus eszköze, céljai megvalósítást szolgáló intézményrendszert biztosítja
  • politikus – közösség – állam – nemzetközi politika viszonya!
a k lpolitikai folyamat f zisai1
A külpolitikai folyamat fázisai
  • érdekek – érdekérvényesítés három formája
  • célok meghatározása
  • „input-erő” felhalmozása
  • „output-erő” felmérése és felhasználási céljainak kijelölése és elosztása

input-erő

politikus

output-erő

az er fogalma
Az erő fogalma
  • erő: külpolitikai cselekvőképesség, közösség aktuális eszközkészlete
  • input-erő: közösség által a politikus számára rendelkezésre bocsátott eszközök

forrásai: belső és külső források

  • output-erő: politikus által átalakított eszközök: célok és érdekek a jövőben
  • közös érdekminimum – külpolitikai elvek
a k lpolitika c lja
A külpolitika célja
  • Többi állam külpolitikájának megváltoztatása a politikus számára kedvezőbb irányban
  • Módszerek:
  • többi állam érdekeink
  • céljainak
  • input erejének
  • output erejének befolyásolása
ki tekinthet auton m szerepl nek
Ki tekinthető autonóm szereplőnek?
  • Önálló magatartás és döntéshozatal szempontjából:
  • Független
  • információadó
  • információ-feldolgozó
  • információszelektáló
  • erre reagáló kapacitása van
  • olyan magatartás tanúsítására képes, amely nem vezethető le más szereplők viselkedéséből
  • kormányapparátus
h bor k a nemzetk zi politikai letben gilpin kennedy s modelski
Háborúk a nemzetközi politikai életben. (Gilpin, Kennedy és Modelski).
  • R. Gilpin a hegemón háborúk természetét vizsgálta: Hegemón háború és nemzetközi változás (1994), ill. Háború és változás a világpolitikában (1981)
  • A nemzetközi politikai élet az újkorban kétféle típusú háborút ismer:
  • hegemonikus: napóleoni, vagy a világháborúk
  • korlátok közé szorított hagyományos konfliktusok.
hegem nia elm let jellemvon sai
Hegemónia - elmélet jellemvonásai
  • a fennálló rend domináns képviselői vesznek részt a vele szemben felemelkedő, kihívó hatalmakkal szemben.
  • Ebben a folyamatban egy idő után minden állam csatlakozik valamelyik félhez.
  • A rendszer egészének léte, stabilitása és legitimitása forog kockán.
  • A hadviselés teljes körét alkalmazzák.
  • Intenzitása, területi kiterjedése és időtartama alapján jellemezhető.
  • Politikai gazdasági és ideológiai jelentőségűek.
  • Korlátok nélküli háború.
  • A konfliktusban szerepet játszhat egy kedvezőtlen gazdasági- szociális és politikai rendszer felbomlása, illetve a vesztes fél gazdasági és szociális átalakulása is bekövetkezik.
  • (Pl.: Athén, Spárta, Karthágó, Róma, XIV. Lajos háborúi, a harmincéves háború, a napóleoni háború, I-II. világháború)
a hegem n h bor k term szetrajza
A hegemón háborúk természetrajza

1. Sajátos lélektani körülmény idézi elő: történelemi változások- változásokkal szembeni félelem, védekezés, következménye: preventív háború

2. Területek és lehetőségek korlátozottá válása, a hagyományos külpolitika számára létfontosságú a meghódítandó terület fennállása

3. Növekedés és terjeszkedés határainak elérése konfliktushoz vezet.

4. Döntés: háború és béke között.

5. A háborút indító fél abban bízik, hogy hegemón pozícióba kerülhet, megváltoztathatja a nemzetközi rendet.

6. A konfliktus irányítása kikerülhet az emberek kezéből.

7. Győztes hatalmak: új rend alapja - új értékek, mögötte a hatalom és a nemzetközi rendszer fenntartási költségeinek újraelosztása

  • (Gilpin szerint csak a Nagy-Britannia és az USA volt képes világuralom megvalósítására.
  • A hegemonikus háborúk oka abban a dilemmában foglalható össze, hogy: „az emberiség kozmopolita vagy egoista módon kívánja világát berendezni?”)
modelski elm lete hossz ciklusok a vil gpolitik ban
Modelski elmélete (Hosszú ciklusok a világpolitikában)
  • A modern politikai rendszer jellemvonása a „globális politika hosszú köreinek” kialakulása
  • Kb. száz éves időszakok, vége: valamilyen globális háború
  • Hegemoniális hatalmak: Velence, Genova, Portugália, Hollandia, Nagy - Britannia, USA – tengeri hatalmak, gazdasági és technikai mutatók)
  • A kihívó fél valamelyik szárazföldi hatalom: Franciaország, Németország, Oroszország /Szovjetunió
  • Történeti elemzések sorozata alapján nem az anarchiában hisz, hanem a hegemoniális rend szüntelenül újratermelődő feltételeiben.
  • A hegemón felemelkedés küszöbén álló hatalom mögött valamilyen innovatív újítás áll. – gazdasági és katonai növekedés.
  • Az innovációs fejlődéssel lépést tartó államok miatt gazdasági – katonai – konfliktusok- nemzetközi rend destabilizálása.
  • Béke, rend stabilitás, jogbiztonság = hatalom
strat gia s nemzetk zi biztons g
Stratégia és nemzetközi biztonság
  • A stratégia
  • az állam, szövetségi rendszer vagy csoport politikájának
  • megtervezett
  • összehangolt,
  • hosszú távú,
  • központilag vezérelt megfogalmazása
  • és a megvalósítás érdekében tett intézkedések összessége.
  • elméleti összetevője a politikai jellege, amely az érdekek, értékek, eszközök és módszerek megfogalmazásában foglalható össze.
  • részstratégiák integrációja, amely történeti korszakonként változik.
  • fő cél: a fegyveres konfliktus elkerülése
a strat gi t befoly sol t nyez k
A stratégiát befolyásoló tényezők
  • történelmi korszak
  • ország nagysága
  • geopolitikai helyzet
  • társadalmi fejlettség foka
  • történelmi hagyományok és
  • műszaki – technikai színvonaltól
  • Diplomáciai, katonai, politikai, biztonsági – kp-i eleme: az adott ország, vagy koalíció biztonsága
a strat gia t rt neti jellemvon sai
A stratégia történeti jellemvonásai
  • háború – katonai erőfölény
  • béke: gazdasági – pénzügyi + politikai = tárgyalások

bipolaritás időszakában: mindkét típusa előtérbe került, és kiegészült a nukleáris stratégiával (a megsemmisülés kockázata miatt.

  • bizonytalansági tényező: ember (aki a folyamatok, tervezés, végrehajtás, együttműködés letéteményese) / katona és a politikus (Clausewitz)
a t rsadalmi k lpolitika el zm nyei
A társadalmi külpolitika előzményei
  • 1989 után nő a társadalmi szereplők jelentősége a külpolitika formálásában és a külpolitikai döntések megvalósításában.
  • Eszközei: kulturális és oktatási intézmények, alapítványok, gazdasági formák, civil szervezetek.
  • A nemzetközi politika szempontjából fontos konfliktusforrások, mint a nemzetiségi kérdés, a környezetvédelem és a terrorizmus elleni harc.
  • A biztonságpolitika jellege átértékelődik. A kormányzati külpolitika hagyományos katonai biztonságával szemben a társadalmi biztonság fogalma egyre hangsúlyosabb. Pl. a SZU összeomlása
a t rsadalmi k lpolitika jellemvon sai
A társadalmi külpolitika jellemvonásai
  • folyamatos társadalmi fejlődés, amelynek végpontja a globalizáció, transznacionalizálódás, és demokratizálódás
  • A társadalomban többféle norma eszme és érték él együtt: pluralizmus
  • A külpolitika célja egy globalizálódó, de plurális értékrendjét megőrző világrendben a különböző igények minél tökéletesebb kielégítése.
  • Alapja a közösségi lényként meghatározott egyén: a „homo sociologicus”, aki közös értékek alapján cselekszik és felelősséget vállal tetteiért – (neorealizmus: haszonmaximalizáló szemléletével)
  • a neorealizmus biztonsági dilemmája nem oldható fel kormányzati külpolitikával, a társadalmi külpolitika normákon alapuló döntéseire van szükség.
hedley bull funkcionalista modell
Hedley Bull „funkcionalista modell”
  • államok rendszere – államok társadalma (nemzetközi rendszer – nemzetközi társadalom)
  • NR: ha 2 vagy 3 állam között elégséges kapcsolat van és azok döntései egymásra hatással vannak.
  • NT: ha az államok egy csoportja közös értékek tudatában egy társadalmat alkot, közös intézményben vesznek részt, közös kulturális és civilizációs entitás köti őket össze.

1. függetlenség tiszteletben tartása

2. szerződések betartása

3. erő gyakorlásában korlátok

diplomáciai kultúra: közös szabályok, megállapodások és intézmények rendszere pl. görög –római világ, Szent Szövetség

martin wight kulturalista modell
Martin Wight „kulturalista modell”
  • Három hagyomány a nemzetközi kapcsolatokban:
  • machiavelliánus (realista) – állam hatalommaximalizáló törekvései
  • kantiánus (kozmopolita): emberiség közös állama, világpolgárság
  • grotius-i (szabályalapú, racionális) kooperáció és konfliktus közötti szakadék áthidalása.

A nemzetközi rend az államok kölcsönös alkalmazkodásának és kompromisszumképességének a terepe

a kult ra szerepe a k lpolitika alak t s ban
A kultúra szerepe a külpolitika alakításában.
  • a kultúra a civilizációelméletekben a nemzetközi politikai élet fő szereplője, amely a nemzeti államnál nagyobb egységek közös vallási és kulturális entitásának kifejezésére szolgált.
  • Tylor: az a komplex egész, amely magában foglalja a hitet, a tudást, művészetet, az erkölcsöt, a törvényt, a szokást és mindent más képességet, sajátosságot, amelyre az egyén mint a társadalom tagja képes.
  • a társadalom léte, működése hozza létre a kultúrát, amely időben változik. – a nemzeti fejlődés alapja.
a kultur lis k lpolitika a nemzetk zi politikai let folyamataiban
A kulturális külpolitika a nemzetközi politikai élet folyamataiban.
  • információs társadalom
  • globalizáció = nyugati civilizáció nem más mint az amerikai értékrend közvetítő csatornája – világkultúra?
  • nacionalizmus, a posztkoloniális nemzetek számának emelkedése
  • etnicitás /etnopolitika: társadalmi konfliktusok, etnikai kivetítése. Az etnicitás= átpolitizált kultúra
  • identitások reneszánsza: etnikai, vallási, nemzeti, történelmi
  • multikulturalizmus :a politikai közösségen belül több kulturális értékrend létezése, illetve elismerésének igénye
  • vallások reneszánsza – fundamentalizmus
  • globális etika iránti igény (kommunitárius etika)
a kultur lis k lpolitika jelent startalma
A kulturális külpolitika jelentéstartalma:
  • társadalmi politika: a nem kormányzati szereplők fokozottabb bekapcsolódása a külpolitika alakításába.
  • nemzetpolitika: nemzeti kultúra népszerűsítése révén az ország nemzetközi presztízsének erősítése, illetve az adott közösség kultúrája által történő befolyásoltság. (kulturális diplomácia)
  • Növeli a párbeszéd és kooperáció lehetőségét a konfrontációval szemben.
  • Összefonódik a gazdasági politikával, biztonságpolitikával, integrációs –és kisebbségi politikával.
  • Különös jelentőséggel bír azokon a területeken, ahol a kultúra alapú nemzetkoncepció került előtérbe (Németország, illetve Közép- Európa)
a kultur lis k lpolitika t rt neti el zm nyei magyarorsz gon
A kulturális külpolitika történeti előzményei Magyarországon
  • Az Osztrák – Magyar Monarchiából kiszakadó önálló magyar állam Klebelsberg Kunó vallás-és közoktatási miniszter vezetésével a magyar fejlesztésére „kultúrfölény = neonacionalizmus tett kísérletet.
  • Hármas célkitűzés: 1. magyarságot ismertté tenni, 2. nemzetek versenyében előre jutni, 3. revíziót elősegíteni. Ehhez csatlakozott a népoktatás és népművelés felkarolása
  • Intézményi háttér:

Bécsi Magyar Történeti Intézet, Római Magyar Történeti Intézet, berlini, római és bécsi Collégium Hungaricum

Alapelgondolás „egy Magyarországnyi nagyságú állam sikeressége körülbelül 3000 főnyi, rendkívül jól képzett, kitűnő képességű értelmiségi vezető képességein múlik.”

a nemzetk zi politika keresztmetszetei
A nemzetközi politika keresztmetszetei
  • államok világa: szuverenitáson alapuló államcentrikus – kép

„földrajzi tér”

  • társadalomvilág: szuverenitásmentes, multicentrikus

„kulturális tér”

  • globalizált világ: amely a gazdaságra terjedt ki.

„globális tér”

  • nemzetközi jog
  • globális etika?
glob lis etika a nemzetk zi kapcsolatok etik ja
Globális etika/ A nemzetközi kapcsolatok etikája
  • realizmus - kulturális relativizmus
  • univerzalizmus:
  • utilitarizmus
  • liberalizmus
  • közös kiindulópont: a nemzeti érdekként felfogott külpolitika mellett van-e lehetőség minimális etikai normák elfogadására?
  • a nemzetközi rendszer és az etika kapcsolatának van-e jövője?
realizmus kultur lis relativizmus
realizmus

az állam felett nincs más szuverén hatalom

a nemzetközi rend lényege az államok szuverenitása és nemzetközi legitimitása

kult. relatvizmus

etika: egy társadalom, kultúra terméke

ember közösségi lény

kultúrák önértékkel bírnak

Kultúrák mély moralitása, nemzetközi kapcsolatok felszíni etikája: min. erkölcs?

Párbeszéd lehetősége

realizmus /kulturális relativizmus
rosenau a turbulencia fogalma
Rosenau: a „turbulencia” fogalma
  • A nemzetközi rend alapvető szereplőinek, struktúráinak és témáinak változása:
  • egyén: analitikus készség, érzelmi azonosulás
  • új legitimáció (teljesítményen alapul)
  • Államok és államon túli szereplők egymás mellett élése
  • Etikai normák szerepe öt területen megerősödött:
  • humanitárius kérdések
  • emberi jogok
  • demokratikus intézmények védelme
  • megszállás alóli felszabadulás
  • ökológiai katasztrófák
univerzalizmus
Univerzalizmus
  • Bentham: államok világ iránti felelőssége: globális szintű hasznosság etikai parancsa
  • liberális paradigma: alapvető emberi jogok védelme
  • Vincent (1992) három generációs jogok nemzetközi szintű kivetítése.

kötelességek: emberi jogok tiszteletben tartása, jogok védelme, jogsértettek támogatása

j rawls a nemzetk zi igazs goss g dilemm i
„fair” vagy méltányos eljárás

minden személynek egyenlő joga van az alapvető emberi jogokhoz, ha összeegyeztethető mások jogaival

társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek:

legkevésbé előnyös helyzetben lévők legnagyobb nyeresége

olyan pozíciókhoz és hivatalokhoz kapcsolódjék, amely egyenlő eséllyel elérhető mindenki számára

méltányosság: mindenkivel jogai és érdemei

függvényében bánnak

nemzetközi jog normái erkölcsi alapja a nemzetközi rendszernek:

államok szuverén egyenlősége

államok önrendelkezési joga

önvédelem elve

pacta sunt servanda

végeredmény: méltányosságként felfogott igazságosság

J. Rawls: a nemzetközi igazságosság dilemmái