Zöldterület-gazdálkodás

1. Zöldterület-gazdálkodás 2.előadás

2. Szervezés fogalma, parképítés szervezési feladatai és jellemzői • A szervezéscéltudatos, tervszerű, és folyamatos szabályozó tevékenység, meghatározott gazdasági cél optimális megvalósítására. A szervezeteknek munkafolyamatokhoz igazodó létrehozása és optimális működtetése az üzemszervezés körébe tartozik. • A szabályozás ki kell terjedjen a : • munkafolyamatokon belül: • - a munkaerő, • - a munkákhoz használt gépeknek és egyébeszközeinek, • - valamint a munkához használt alap és segédanyagoknak a térbeli és időbeli összehangolására.

3. A parképítés sajátos jellegű folyamat, ennek megfelelő szervezési feladatokkal. • A parképítés legnagyobb részét a földmunkák, vagyis mélyépítés jellegű feladatok teszik ki. A munka a szabadban folyik, ezért az időjárási viszonyok erősen meghatározóak benne, segíthetnek, vagy éppen akadályozhatnak. A munkavégzés jelentős mértékben gépesíthető, fontos azonban a feladatokhoz igazodó típusú és teljesítményű gépek alkalmazása • A parképítésen belül a növény telepítés, kertészeti tevékenység, amelynek tárgya a növény, élő organizmus, amely kiemelt figyelmet és megkülönböztetett bánásmódot igényel a kivitelezőtől.

4. Az építési folyamat - a technológiai elemek • A parképítés komplex tevékenység, amely kötött sorrendű technológiai folyamatokból áll • Az építési tevékenység eredménye a kialakított parkterület, az az építmény, ahol az építés megvalósításhoz a technológiai folyamatokat kell összehangolni. Valamennyi technológiai folyamat eltérő szervezési feladatokat igényel, ezért fontos az elkülönítésük. • A technológiai folyamatok kisebb egységekből, a munkafolyamatokból épülnek fel. A munkafolyamatok munkaműveletekből, a munkaműveletek műveleti elemekből. Ennek a felbontásnak a technológia tervezésekor és a költségvetés készítésekor van jelentősége.

5. Az építés-szervezési feladatok két fő része: • I. a helyszíni munkákra és • II. a helyszíni, az építéssel kapcsolatos adminisztrációs feladatokra bontható szét. • I. Az építési helyszínen az alábbi főbb technológiai részfeladatok különböztethetők meg: • 1. Építés helyszínének átadás-átvétele a kivitelezés céljára • 2. Kitűzések elvégzése • 3. Felvonulás a munkahelyre, építési helyszín kialakítása • 4. Terület előkészítés • 5. Földmunkák • 6. Út és térburkolatok építése • 7. Füvesítés és egyéb növénytelepítések • 8. Egyéb járulékos és befejező munkák • II. A helyszíni, az építéssel kapcsolatos adminisztrációs feladatokra bontható szét. • 1. Az építési napló vezetése • 2. A felmérési napló vezetése • 3. Munkalapok vezetése, munkaerő nyilvántartás, humánerőforrás-gazdálkodás • 4. Gépesítés

6. Munkaterület-átadás, átvétele • A helyszín átadásáról • az építési szerződésben célszerű megállapodni. A megállapodásban szükséges rögzíteni • az átadás idejét, • továbbá az átadásra kerülő terület állapotát is. • Ha a kivitelezésben alvállalkozó is részt vesz, akkor a megbízóval a szerződésben erről is meg kell előzetesen állapodni. Különösen az önkormányzatoknál, ahol a közbeszerzés komoly kényszerpályát jelent, csak akkor van lehetőség alvállalkozók bevonására, ha ezt előre jelezték, illetve, ha a pályázati kiírás során nem volt ezzel ellentétes kitétel.. • A terület kivitelezésre alkalmas állapota azt jelenti, hogy • - az építés megkezdéséhez szükséges alappontok ki vannak tűzve, • - a szükséges engedélyek is rendelkezésre állnak, • - nincsenek a területen a munkák megkezdését akadályozó tényezők, létesítmények, • stb.

7. A kivitelező profitérdekelt tevékenységet folytat. Számára fontos, hogy felkutassa a költségcsökkentő lehetőségeket, illetve megismerje az olyan helyszíni adottságokat, amelyek esetleg költségnövelő hatásúak lehetnek. • Helyszíni bejárás • a szerződésben megállapodottak meglétéről • nehezítő tényezők előzetes kalkulálása • és a kivédésre vonatkozó elképzelések felvázolása • A bejárásra a kivitelezés vonatkozásában érdekelt felek meghívása is szükséges lehet (beruházó, tervező, kivitelező, alvállalkozók, ha ismertek, közművek képviselői, stb.). • A bejárásra a felek tájékoztatását biztosító dokumentációt is rendelkezésre szükséges bocsátani. A bejárásróljegyzőkönyvet szükséges felvenni. • A parkosítás, ha építéshez kapcsolódik, akkor az építési munka befejező szakasza, illetve kezdete, ha zöldterület kialakítása a fő cél. • Szakszerű munkakezdéshez a munkahelyet át kell adni az építőnek, s erről jegyzőkönyvet kell felvenni. • : • -a munkakezdést akadályozó tényezőket • körülményeket, • -az akadályok elhárítására vonatkozó megállapodásokat (határidők és felelősök megjelölésével) • -az eljáráson résztvevők egyéb megállapodásait.

8. Kitűzés • Az átadás feltétele az alappontok megléte. • Az építés megkezdéséhez, a kitűzéshez szükséges helyszínrajzi és magassági alappontokat a tervezőnek kell kitűznie és állandósítania. • A kitűzés során a tervező által biztosított dokumentáció adatai segítségével a munkaterületet ki kell jelölni. Ez vonatkozik a vízszintes és magassági értelemben vett kijelölésre egyaránt. • A kitűzés célja szerint megkülönböztethető: • - műtárgy terv szerinti helyének kijelölése, • - végzett munka mennyiségi felmérése. • Ha a terepmunkák alatt a kitűzött pontok elmozdulnak, akkor a területen kívül eső alapvonalból az új kijelölés biztosítható. Legtöbbször több menetben végezhető. • Első menetben a tereprendezéshez, ezután az alaprajzi kialakításhoz, végül a növények helyének kijelöléséhez szoktak kitűzni. • Addig semmilyen helyszíni munkát nem szabad megkezdenie a kivitelezőnek, amíg le nem ellenőrizte a kitűzés helyességét!! Már néhány centiméteres eltérés jelentős többletmunkát eredményezhet.

9. Helyszíni organizáció, az építési munkahely kialakítása • A munkahely kialakítását organizációs helyszíni tervben lehet megjeleníteni. Ha időben elhúzódik az építés, s a helyszín átrendezése is szükségessé válhat, akkor ezt is szükséges megjeleníteni. • Belső szállítási útvonalak kialakítása. • Az építési munka során szükség lehet belső szállításra, s ehhez ideiglenes utak kialakítására. • Felvonulási épületek kialakítása • Hosszabb-rövidebb idejű ott tartózkodás alatt feltétlenül biztosítani kell a dolgozók számára • Az építésvezető részére irodát, a helyszíni tárolás céljára ideiglenes épületeket lehet kialakítani. • Az építkezések helyszínén szükség van áram és víz biztosítására is, mivel a legtöbb művelethez szükséges ez utóbbi kettő. • A víz fogyasztáshoz a technológiai, használati és tűzvédelmi vízszükségletet egyaránt kalkulálni kell.. • Anyagtárolás céljára későbbi építési helyszínt nem szabad használni, ugyanakkor a területen belül úgy kell elhelyezni a tárolókat, hogy a lehető legrövidebb legyen a belső szállítási útvonalak hossza.

10. Építés előkészítő munkái • Előkészítő munkák alatt a majdani parkosításra szolgáló területek megtisztítását, a kertépítésre alkalmassá tételét értjük. • Az előkészítés körébe tartozik: • - Terület megtisztítása, • bontások elvégzése • - Favédelem • - Fák kiszedése, cserje irtás • Nagyobb növények, fák felszedése és átültetése • - Gyepnyesés, tarackok kiszedése • Ha a parkosítás föld kitermeléssel és földterítéssel is együtt jár, akkor először a gyepet kell a talajról felszedni. Gyepes felszínre földet soha nem szabad teríteni, egyrészt azért, mert az alul lévő szerves anyag bomlása a felszínt később egyenetlenné teszi, másrészt, mert a felső réteg elmozdulhat rajta.

11. Földmunkák • A parképítési munkák legjelentősebb volumenű része a földmunka. A földmunkákat a szerint lehet megkülönböztetni, hogy milyen célból történik és mennyi föld megmozgatásával jár együtt. A szervezés és gazdaságosság szempontjából fontos szerepe van a pontos kitűzésnek, s a földtömeg egyensúlyra törekvő megoldásoknak. A felületek feltöltéssel vagy lehordással alakíthatók ki, s ezeknél fontos, hogy olyan felszínkialakítás, ahol a kitermelt föld lehető legnagyobb része a helyszínen kerül felhasználásra, mert ezzel a szállítás költségei mérsékelhetőek.. • A földmunkákat szervezési szempontból lehetnek: • - vonalasak (pl.árok, útépítéshez) • - széles területet érintőek (durva tereprendezés, nagy felületű munkák) • - koncentráltak (pl. alap építések)

12. A parképítés során a földmunkákat az alábbi csoportokba lehet sorolni • A földmunkákat négy nagy csoportba lehet sorolni: • I. előkészítő földmunkák - humuszos termőréteg leszedése • - terep lépcsőzés • II. Nagy tömegű földmunka - földkitermelés • - föld feltöltés • III. Alakító földmunkák - terep rendezés • - tükör készítés • - rézsű kialakítás • - munkagödör, munkaárok készítés föld • kiemeléssel és visszatöltéssel • - tömörítés, hengerezés • IV. Egyéb földmunkák - föld fel és lerakása • - föld mozgatása • - deponia képzés

13. Út és térburkolat építések • Valamennyi burkolat esetében első munkafázis a tükör elkészítése, majd pedig a burkolat építése. • Ahol szegélyt építenek, ott ennek kialakítása elsőbbséget élvez. Az alapozás készítése, tömörítése, az alapozó anyagok kiválasztása (pl vízátengedő és fagytűrő képesség és vastagsága a későbbi felületek maradandóságát befolyásolja. • A vízelvezetések megfelelő megoldása elejét veheti a felületek későbbi alámosódásának • A burkolatok lehetnek szórt, lapokból álló és egybefüggő szilárd burkolatok. Munkafolyamataik sorrendje egy pontig azonos.

14. Valamennyi burkolat készítéséhez az alábbi részmunkák elvégzése szükséges

15. Kertészeti és befejező-fenntartási munkák • A füvesítés és növénytelepítés alapfeltétele a jó szerkezetű, tápanyagban gazdag termőföld. A növénykultúrák alá a termőföld helyszíni elhelyezése és felület kialakítása a burkolatok készítését követi, bár a szegélyek megépítése után elkezdődhetnek a kertészeti munkák is, mivel ezek egymást nem feltétlenül akadályozzák. • Kertészeti munkákhoz kapcsolódó altalaj lazítás • Termőföl terítés növényültetés céljára • Trágyaterítés és beforgatás • Ültetőgödör készítése • Növényültetés • Első éves fenntartási munkák • A gondozás során pótolhatók a hiányosságok, s az építő a maga szakismeretével segíthet abban, hogy a kert megmaradása biztosítva legyn. De ez idő alatt kiderülhetnek azok a hiányosságok is, amelyeket pl. az építkezés során elkövettek, s a kivitelező ezeket pótlólag, a fenntartási időn belül elvégezheti.

16. Kertépítés erőforrás tervezés • A munkafolyamat összefüggő megvalósítási folyamatsornak olyan, legnagyobb elkülöníthető szakasza, amelynek naturális erőforrás-szükségletét egy-egy konkrét adat még elfogadható pontossággal jellemzi. A munkafolyamatot így munkaszervezési szempontból alapegységnek tekinthetjük- erőforrásokat rendelünk hozzájuk, egymással összehangoljuk a kivitelezés során. • Munkaerő biztosítás • Szükséges anyagok biztosítása • Gépesítés szervezése • Gépek csoportosítása

17. Munkafolyamatok tervezése, korszerű tervezési módszerek • A részletes ütemtervek készítéséhez szervezési ismeretek szükségesek elsősorban. • A munkák egymásutániságát elsősorban a technológiai kivitelezhetőség szabja meg. • Nagyon fontos azonban, hogy az egyes munkafázisok anyag, munkaerő és gép, szállítás és pénzszükséglete mindig időben biztosítva legyen. Valamennyi terv megalapozó dokumentuma az építési költségvetés. Jól és szakszerűen összeállított költségvetés az építés alapvető gazdasági és műszaki jellemzőit egyaránt tartalmazza. • Ott, ahol a technológia megkívánja a szünetek beiktatását, ezt is tervezni kell. A munka menettervnél először a vezérfolyamatokat kell tervezni, (pl. alap kiemelés, föld leszedés, föld feltöltés, stb.) majd erre lehet tervezni a többi, technológiailag egymás után következő folyamatot.

18. Építési folyamat szakaszolási terve • A kivitelezendő építmény építési folyamatának technológiai szakaszokra bontását jelenti. Ezek összehangolása is fontos, hiszen pl. az építési munkahely eltérő helyszínein azonos jellegű munkákhoz azonos gép szükséges, tehát úgy kell a munkákat szervezni, hogy ezek időben és térben összehangoltak legyenek. Ugyanez vonatkozik a technológiailag egymás után megvalósuló szakaszokra is. • Termelési ciklogram • Zökkenőmentes és folyamatos építés úgy valósulhat meg, hogyha a technológiai folyamatokban meghatározott feladatok egy, a végső és az egyes szakaszok elvégzésének határidejéhez idomulnak. Az egyes ütemek időhosszúságát mindig a leghosszabb idő alatt elvégezhető technológiai részidők határozzák meg. Tehát ezek meghatározása az építési folyamat térbeli és időbeli szervezését egyaránt befolyásolja. Az időszükségletek az erőforrásokkal együtt tervezhetők. A legfontosabb szervezési elv, hogy az egyes részmunkák során egymás munkáját ne zavarják, és időre befejeződjenek azok a munkák, amelyek feltételei a következő munka megkezdésének.

19. Hálótervezés • Az időtervezéshez használható szervezési módszer. A célhatáridő ismeretében az összes részfeladatokhoz tartozó tevékenységeket és eseményeket, technológiai sorrendjüknek megfelelően, sorszámmal ellátott jegyzékbe foglalják, majd a hálószerkesztés szabályai szerint hálódiagramot készítenek az adatok felhasználásával • Az időtervezés célja, hogy az egyes tevékenységek időtartamának felmérése és meghatározása után, az egész feladat legkisebb időszükséglete is meghatározható legyen. Ezek mellett kiszámíthatók az egyes tevékenységeknél meglévő un. tartalékidők, amelyek az esetleges csúszások során megvédenek a végső határidő csúszásoktól.

20. Az időtervezés menete: • Az egyes tevékenységek időszükségleteinek összeállítása • A technológia alapján a hálódiagram felállítása és a teljes háló időszükségletének meghatározása • Az egyes tevékenységeknél jelentkező pufferidők meghatározása • Az egyes tevékenységek végrehajtásához szükséges idők tervezésekor nem elegendő a normák és jellemzők alapján számított időt figyelembe venni, hanem a teljes tevékenység átfutási idejére tekintettel kell lenni. Vagyis a fel és levonulás, a műszaki szükségességből fakadó időigény (pl. amíg a beton megköt), a rendelkezésre álló létszám figyelembe vételével. • Ha két vagy több tevékenység befejező eseménye közös, a hálóban csomó képződik. Az egyik csomóponttól a következőig több úton is el lehet érni, amelyek időszükséglete más és más. Amelyik útnak a leghosszabb az időszükséglete, vagyis ha a többi, rövidebb idő alatt teljesíthető tevékenység mellett van egy, amelynek a többihez képest jóval hosszabb időigénye meghatározza a végső befejezést, akkor ezzel kell kalkulálni, mint „kritikus út hosszal” vagyis azzal az időigénnyel, ami nem rövidíthető le. • A kritikus út meghatározása különösen fontos azért is, mert az itt fekvő tevékenységeknél nincs tartalék, (puffer) idő, az elcsúszás a teljes határidő csúszását eredményezi. Az összes többi eseménynél van egy legkorábbi és egy legkésőbbi időpont, illetve a kettő közötti puffer idő. A legkorábbi kezdési időpontokat úgy lehet megkapni, ha a háló kezdőpontjától a szóban forgó eseményhez vezető kritikus út időszükségletét adjuk össze. A legkésőbbi időpontokat pedig úgy kapjuk meg, ha a befejezési időpontból a szóban forgó eseményig vezető út időszükségletet vonjuk le. A két időpont közötti időkülönbözet a puffer, vagy tartalék idő. Értelemszerűen a kritikus úton időtartalék nincsen.

21. Építéshelyi adminisztráció, építési napló, felmérési napló, vezetésük szabályai • Bár a parképítésben a jogszabályok szerint nem kötelező, mégis ajánlott e két napló típus vezetése. • műszaki adminisztráció feladatai • építési napló, • a felmérési napló, • a tervfelbontás és • a számlázás. • Építési napló jelentősége: • Az építési és a felmérési naplótényeket rögzítő okmány, az építésvezetés és a műszakiellenőrzés fontos kelléke. Tartalmaznia kell az építési, kivitelezési munkával kapcsolatos adatokat, amelyek a munkahelyi körülmények megítéléséhez, elszámolásokhoz, továbbá a vitás kérdések tisztázásához elegendőek. • Az építési napló az építési munkák alapdokumentuma. Ha szakszerűen vezetik a későbbiekben bármely vitás ügy a segítségével megoldható. Az építési naplóba történt minden bejegyzést a másik félnek ellenjegyeznie kell, tehát csak olyan bejegyzés kerülhet bele, amely valóságos állapotot tükröz. Miután a parképítési munkáknál nincs jogszabályi kötelezés a naplóvezetésre, ezért ezt a szerződésben célszerű tisztázni. Pl. milyen gyakorisággal kell beletekinteni, s ellenjegyezni, hány napos ellenjegyzés elmulasztás jelenthet tudomásulvételt és elfogadást. Mivel az építési munkákra van e kérdésben szabályozás, ezért ezt lehet alapul venni. Elmulasztása számos későbbi vita forrása lehet.

22. Naplóvezetés szabályai • Az építési naplót a munkahelyen hozzáférhető helyen kell tárolni. A naplót minimum 3 példányban kell vezetni, oldalszámozva és a mellékletek pontos sorszámozásával. • A naplóba bejegyzést csak az • építésvezető • beruházó képviselője (műszaki ellenőr) tehet. • Ha a napló elvész, vagy megsemmisül, akkor erről jegyzőkönyv felvétele indokolt. • A bejegyzéseket olyan módon kell megtenni, hogy onnan később észrevétlenül ne lehessen eltávolítani (pl. tintával). • Utólagosan beleírni nem szabad. A napi bejegyzéseket vízszintes vonallal le kell zárni. • Két fő része a nyilvántartási rész és a naplórész.

23. A nyilvántartási részt a napló felfektetésekor kell kiállítani, amelybe a munkákkal kapcsolatos minden lényeges adatot szerepeltetni kell. (Megbízó, kivitelező, határidők, helyszín, stb.) • Maga anaplórésznapi és eseti bejegyzésekből áll. • Naponta kell bejegyezni az • időjárási, • a létszám és a • napi teljesítmény adatokat. • az építés főbb adatait és eseményeit, • a napi jelentést (időjárás, hőmérséklet, csapadék, szél, stb.) • a munkáslétszám alakulását • a végzett munkák helyét, fajtáját, • a nagyobb munkák kivitelezése megkezdésének és befejezésének időpontját

24. Az eseti bejegyzéseknél • építéssel kapcsolatos lényeges eseményeket, mint • átadás-átvétel, • kitűzés, • egyes munkarészek külön ellenőrzését és annak eredményét, • a felek közléseit és a másik fél válaszát. • Nagyon fontos, hogy minden, a munkavégzést akadályozó tényező is bejegyzésre kerüljön, valamint ezek részletes indoklása is (ha van ilyen). • Anyagok és szerkezetek vizsgálati eredményét, a naplómellékletekről a szöveges részben is meg kell emlékezni. A kivitelezés közben fellépő esetleges károkat is be kell vezetni. • Időszakosan kell bejegyezni • A tervtől való eltérést • Az anyagok és gépek érkezését • A tervezettől eltérő gépesítést • A beruházó célszerűtlen utasítása esetén az erre való figyelmeztetést • Általában minden, az építést és elszámolást befolyásoló tényezőt.

25. A napló rendszeres, napi vezetése az építésvezető, vagy helyettese fontos feladata. • A beruházó megbízottja a helyszíni szemlék alkalmával a naplót gondosan megnézi, a bejegyzéseket észrevételezi, a ha vannak kérdések, akkor a hozzá intézett kérdésekre írásban válaszol. Egyszerűbb esetben csak a napi bejegyzések valóságtartalmát igazolja le az aláírásával. • A naplót úgy kell vezetni, hogy ne lehessen utólag semmiféle bejegyzést tenni. • oldalsorszámozás, • és a mellékletek pontos vezetése, • oldalankénti aláírás • azonosító, • tintával való vezetés. • mellékletét felmérések, feljegyzések, jelentések, levelek, • okmányok, amelyek csatolásáról az építési naplóban hivatkozás van, az építési naplóval együtt kezelendők, s annak képezik.

26. A naplóban egyszerűen, de hivatalosan érintkeznek egymással az építkezésben érdekeltek. • Az építési naplóba minden körülményt olyan részletezettséggel kell leírni, -esetleg lerajzolni-, hogy vita esetén a szakértők ennek alapján megalapozott döntést hozhassanak. • Az építési naplót a megrendelő, vagy megbízottja bizonyos időközönként, lehetőleg nem több, mint 15 naponként, megtekintik. • A megrendelő a vállalkozó bejegyzéseire az ellenőrzési időn belül, a vállalkozó pedig a megrendelő bejegyzésére 3 napon belül észrevételt tehet. A felek egymás bejegyzéseit azonban észrevétel nélkül is aláírják, ez a bejegyzés tudomásulvételét jelenti.

27. Felmérési napló • Az építési munka elkészült mennyiségeinek folyamatos rögzítésére a kivitelező felmérési naplót vezethet. • A naplóba a költségvetési tételre, a kiviteli tervre, esetleg az építési napló bejegyzéseire való hivatkozással, az elvégzett munkák mennyiségének kiszámításához, a közös felmérés szerinti méretekkel, esetleg az idomrajzokat, metszeteket, vagy egyéb részleteket is berajzolva, a munkák mennyiségeit lehet kiszámolni. • A naplóba rendszeresen rögzíteni kell, szükség esetén vázlatrajzzal szemléltetve, az elvégzett munkák mennyiségeit. Azok legfontosabb okirata. • A felmérési napló adatai: A költségvetés tételszáma Munkanem Keltezés Tételszámra vonatkozó felmért mennyiség

28. Építéshelyi munkaerővel és munkavégzéssel kapcsolatos adminisztráció • Az építésvezető feladata az építési munkahelyen • a munkaerő és a teljesítményeknyilvántartása, • ez lesz a bérezés alapja, • illetve az anyagkezelés, munkavédelmi előírások betartatása • és egyéb adminisztrációs tevékenység. • munkaerővel kapcsolatos adminisztrációs feladatok • Munkaerő nyilvántartás • A munkaerő felvétele a humánpolitika feladata, de az építéshelyen az ott dolgozó munkaerőről nyilvántartást a helyszínen is kell vezetni. • A dolgozó nyilvántartási lapján a főbb személyi adatain kívül a képzettségre, besorolásra vonatkozó információk, továbbá a dolgozó részére kiadott, s ezáltal azokért felelősséget viselni is köteles tárgyak felsorolása történhet. A dolgozó csak akkor mehet át más munkahelyre, ha ezekkel előbb elszámol. Itt kell nyilvántartani azt is, hogy a dolgozó a munkaköréhez szükséges munkavédelmi képzésben mikor részesült.

29. Teljesítmény elszámolás • A parképítésben a bérezés általában teljesítmény arányos. Az elszámolás a naponta elvégzett és összegezett munkák alapján számolt béreket jelentik. • A dolgozó keresete bért és béren felüli juttatásokat tartalmazhat. A bért a ledolgozott idő, vagy a teljesítmény arányában folyósíthatják, esetleg a kettő kombinációjával. • A béren felül pótlékokat, kereset kiegészítőket, jutalmakat és prémiumokat is kaphatnak. • A leggyakoribb béren felüli juttatás a munkába járás költségének fedezése, munkaruha, ebédjegy, üdülési csekk biztosítása a dolgozók részére. Ezek egy része nem adóköteles. A jutalmak és prémiumok bérjellegű kifizetések, tehát adókötelesek .

30. Munkavédelmi, tűzvédelmi előírások betartása • Munkavédelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó • biztonsági és • egészségügyi követelmények, • továbbá szervezési, • intézményi előírások rendszere • és ezek végrehajtása. • A munkavédelem körében az egészségügyi alkalmasság, munkavégzésre való alkalmasság, munkakörülmények megfelelősége, biztonsági előírások és azok betartása, munkavédelmi oktatás, munkavédelmi ellenőrzések végzése, csak a legfontosabbak a feladatok között.

31. Balesettel kapcsolatos megelőzések, nyilvántartások • A balesetről jegyzőkönyvet kell felvenni, illetve a baleset súlyosságának megfelelő intézkedéseket is haladéktalanul meg kell tenni. • Bizonyítható munkahelyi felelősség esetén az anyagi felelősséget is vállalnia kell. Ha a dolgozó nem részesült munkavédelmi képzésben, vagy önhibáján kívül került baleseti szituációba, akkor először az építésvezető felelősségét vizsgálják meg. Ezért a balesetmegelőzési előírások betartásának helyszíni rendszeres ellenőrzése fontos feladata az építés irányítójának.

32. Gépesítéssel kapcsolatos költségek tervezése, erőforrás gazdálkodás • költségösszetevőkkel • Szakképzett gépkezelők szükségesek, • ezeknek legtöbbször az adott géptípus működtetésére szóló vizsgával, • munkavédelmi szempontból való felkészítéssel is kell rendelkezniük. • A bérköltség, valamint TB fizetés, esetleg szakképzési hozzájárulás, valamint munkaadói járulék, egyéb, munkásellátással kapcsolatos költségek, pótlékok, béren felüli juttatások. • Üzemanyag és kenőanyag ellátás- a gépek működtetéséhez • Szükség szerinti alkatrész ellátás biztosítása • Napi gépápolás elvégzése a biztonságos üzem érdekében • Tervszerű, rendszeres megelőző karbantartás • Szükség szerinti javítások • Átállítás egyik helyszínről a másikra • Őrzés, védelem biztosítása • Gépfenntartás költségei (amortizáció, biztosítások, egyéb,)

33. Gépszükséglet és rendelkezésre álló erőforrás összehangolása • legfőbb szempont • a határidőre való teljesítés, de lehetséges az is, • hogy az egyenletes kihasználás legyen a fő rendező elv. • A munkavégzés idejét, a határidő előbbre hozását az erőforrások kapacitásnövelésével, és a járulékos szükségletek ehhez való hozzárendelésével lehet biztosítani. • A gépszükséglet meghatározása az alábbi módszerrel történik: • a rendelkezésre álló tervekből és a költségvetésből meghatározható a végzendő munka mennyisége. Ennek, valamint a rendelkezésre álló gépek óránkénti teljesítmény adatai összevetése alapján, továbbá a terep adottságainak figyelembevételével lehet kalkulálni a gépszükségletet.

34. Számlázás • A kivitelezésnek, a két fél által, a szerződésben megállapított ellenértékét a munka befejezése után (esetleg közben is, ha részteljesítésben is megállapodtak a Felek), számla ellenében egyenlíti ki a Megbízó (beruházó). • A számla alakiságát jogszabályi előírások tartalmazzák. • Megbízott a számláján feltünteti, hogy milyen • számlaszámra és • határidővel kéri a számla kiegyenlítését. • A fizetés feltétele, hogy a munka elkészültét a Megbízó (illetve helyszíni képviselője a műszaki ellenőr) leigazolja. • Az elkészült helyszín átadás-átvételérea kivitelezésben érdekelt, valamennyi részvevőt meg kell hívni, s az eljárás során szokásos alaki és tartalmi követelményeket be kell tartani. Az átadás-átvétel folyamatáról hivatalos jegyzőkönyv készül, s a területre használatbavételi engedély is szükséges. • Ha hiányosságok tapasztalhatók, • vagy minőségi kifogások, akkor ezek pótlásáról, illetve kijavításáról a kivitelezőnek előzetesen gondoskodnia kell. Ha a megállapodás szerinti határidőre és minőségben elkészült a munka, megtörtént a műszaki átadás-átvétel, csak akkor fizet a megbízó. • Lehet u.n. készpénzes számla, amelynek kiegyenlítése a számlán feltüntetett időpontban, a szerződésben megállapodott helyszínen történhet. • A legtöbb esetben azonban a számla kiegyenlítése banki átutalással történik. Ehhez a Megbízott a számláján feltünteti a számlavezető bankját, számlaszámát, adószámát, s külön részletezi az ÁFA-t. • A bevétel adóköteles!.

35. Műszaki ellenőrzés • Rendszeres ellenőrzés • Önkormányzatnál saját műszaki ellenőrök, vagy külső cégek

36. Műszaki ellenőr feladatai • Az építtető megbízottja mind műszaki, mind gazdasági szempontból döntő szerephez jut. • A kivitelezőtől független műszaki ellenőr jogosult aberuházó nevében intézkedni. • Kisebb építés műszaki ellenőre az építési szerződésben rögzített időközönként –általában legalább hetente célszerű az építést ellenőrizni. • A műszaki ellenőri tevékenység a hosszabb ideig elhúzódó munkáknál nélkülözhetetlen, és elsősorban azokra a munkákra irányul, amelyek sok közbülső intézkedést tesznek szükségessé. • A műszaki ellenőr feladati: • A kitűzési alappontok jegyzékének átadása, ellenőrzése, a hatósági engedélyek beszerzése • A határidők és a minőségi előírások ellenőrzése

37. A műszaki ellenőr minden észrevételét az építési naplóban rögzíti. • A beruházó és a kivitelező kölcsönös együttműködésének feltétele, hogy minden olyan körülményről folyamatosan tájékoztassák egymást, amely a szerződés teljesítését elősegítheti, vagy éppen akadályozhatja. • A műszaki ellenőr köteles koordinálni a vállalkozókat a szerződésben meghatározott cél elősegítésére. • Észrevételeznie kell minden olyan technológiai, szervezési vagy veszélyes tevékenységet, amelyek a szerződés teljesítését akadályozhatják. • Az építésvezetőnek lehetővé kell tennie, a munkavégzés folyamatainak, a beépített anyagoknak az ellenőrzését, s az esetlegesen észrevett hibákat köteles azonnal közölni.

38. Lég és talajszennyezett területeken telepítésre ajánlott fák, cserjék • Acer campestre - Mezei juhar • Alianthus altissima - Bálványfa • Celtis australis - Déli ostorfa • Celtis occidentalis - Nyugati ostorfa • Fraxinus angustifólia - Magyar kőris • Fraxinus ornus - Virágos kőris • Gingko biloba - Páfrányfenyő • Gleditsia triacanthos - lepényfa

39. Lég és talajszennyezett területeken telepítésre ajánlott fák, cserjék • Koelreutera paniculata – Csörgőfa • Pyrus calleryana - Kínai körte • Pyrus pyraster - Vadkörte • Quercus robur - Kocsányos tölgy • Robinia pseudoacacia - Fehér akác • Sophora japonica - Japánakác

40. Cserjék Amorpha fruticosa - Gyalogakác Berberis julianae - Júlia borbolya Caragana arborescens - Sárga borsófa Caragana frutex - Nagylevelű borsófa Cercis siliquastrum - Júdásfa Crataegus monogyma - Egybibés galagonya Elaeagnus angustifolia - Keskenylevelű ezüstfa Laburnum anagyroides - Közönséges aranyeső Ligustrum vulgare - Közönséges fagyal

41. Növényanyag telepítésének optimális közegei • A fákat telepíthetjük a helyszínen meg-lévő talajba vagy annak rossz minősége esetén feljavított, mesterséges ültető-keverékbe, esetleg az eredeti talaj elszállításával teljes talajcsere után jó minőségű, új talajba. • Minden jelentősebb telepítést laboratóriumi talajvizsgálat előzzön meg! • A talajok fák telepítése szempontjából fontos tulajdonságai az alábbiak szerint függnek össze: • A talaj kötöttsége döntően befolyásolja annak vízmegtartó, illetve vízáteresztő képességét. • A kötöttség az összetétel függvénye, ugyanis minél nagyobb az agyag-, illetve humusztartalma, annál jobb a vízmegtartó képessége. A humusz mennyisége a talajban javítja annak szerkezetét, javítja a levegőzöttségét. A mész mennyisége határozza meg a talaj kém-hatását, ami döntően befolyásolja a növények tápanyagfelvételét. A növények kedvező fejlődéséhez elengedhetetlen a megfelelő tápanyagtartalom, valamint a káros szennyezettségtől mentes talaj.

42. Ha a talaj: - laza homoktalaj, célszerű köbméterenként száz kilogramm éret istállótrágyával, esetleg részleges talajcserével - 30-50% - növelni a kötöttségét, szerkeze+állandóságát és tápanyagtartalmát. • középkötött vályog, köbméterenként ötven-száz kilogramm érett istállótrágya vagy érett komposzt növeli a szerkezetállandóságot, csökkenti a tömörödési veszélyt, növeli a tápanyagtartalmat és a víztartó képességet. • erősen kötött agyag, köbméterenként • ötven kilogramm érett istállótrágya vagy érett komposzt, esetleg húsz- harminc kilogramm szalma növeli a levegőzöttséget és a vízáteresztő képességet, valamint a tápanyagtartalmat. Húsz-harminc százalék tőzeg szintén jelentősen lazítja a talajt. - szikes, teljes talajcsere szükséges. • Magyarország talajai túlnyomó többségben meszesek, azaz lúgos kémhatásúak. Ezért kerüljük a savanyú talajt kedvelő, mészkerülő fafajok telepítését még az ültető gödör teljes talajcseréje esetén is, hiszen a gyökérzet az eredeti talajt elérve később gyengén fejlődik. Teljes talajcsere indokolt: - szerkezet nélküli homoktalaj, - szikes talaj, - építési törmelékes fel+öltés, - erodálódótt felszíni alapkőzet és - toxikus anyagokkal szennyezett talaj esetén. Csak részleges talajcsere vagy a meg-lévő talaj feljavítása indokolt: - túlságosan kötött talajoknál, - kőtörmelékes termőhelyen, - alacsony humusz- vagy tápanyagszint esetén.

43. A növénytelepítésről • A lombhullató fák telepítésének optimális időpontja október közepétől november közepéig tart, fagymentes időben. A tavaszi telepítés intenzívebb ápolást igényel a kiszáradás veszélye miatt. • Örökzöldek telepítésére jobb a tavaszi időpont, mert az őszi telepítések tavaszra kiszáradhatnak. • Javasolt ültető gödör-méretek: • Sortó nagyobb parkfák: 100x100x100 cm • Kisebb parkfák: 80x80x80 cm • Örökzöldek: 80x80x80 cm • Cserjék: 60x60x60 cm • Sövénycserjék: 60 cm széles, 60 cm • A sorfák, parkfák döntő többségét szabad gyökérrel ültetik ki. A faiskolából érkezett növények gyökereit rövid ideig se hagyjuk szabad levegőn, mert kiszárad-hatnak. Egy-két napi tároláshoz földbe vagy nedves homokba vermeljük, néhány óráig pedig vízben vagy vizes szövet+el letakarva tároljuk a telepítésig. • A kitermeléskor megsérült gyökereket az egészséges részekig vágjuk vissza. Mivel a fák a kitermelés során elvesztik gyökérzetük mintegy kétharmadát, a koronát is csökkentsük hasonló mértékben a vesszők visszavágásával és ritkításával. • Ellenkező esetben a csökkent gyökértömeg nem képes ellátni az eredeti méretű lombkoronát vízzel, így a fa könnyen kiszáradhat. Földlabdás, idősebb és nagyobb méretű fák telepítése esetén nem kell visszavágni a fák koronáját. • Telepítéskor az ültető gödörbe, a gyökérzóna körül célszerű elhelyezni a talaj-szellőzést és mélyöntözést szolgáló, mű-anyag, perforált csöveket. Ezzel a gép-járműforgalom okoz+a talajtömörödés káros hatásait jelentősen csökkenthetjük.

46. Új telepítések gondozása • A jó minőségű faiskolai árun és a szakszerű ültetésen kívül a megfelelő gondozás az alapfeltétele a közterületi fák, cserjék biztonságos megeredésének és gyors fejlődésének. • Karózás: A fákat minden esetben karóhoz kell rögzíteni. A karót lehetőleg még az ültetés előtt verjük a talajba, különben a gyökerek megsérülhetnek. Biztonságosabb, ha nem egy, hanem három karóhoz kötjük a fa törzsét. Ügyeljünk arra, hogy a karó ne nyúljon a korona-ágak közé. A törzs kikötéséhez ajánlatos vagy széles hevedert, vagy puha kötelet használni. • Érdemes a törzset a kötés helyén vastagabb textilanyaggal óvni. • Öntözés; Közvetlenül a telepítés után a fákat öntözzük be annyi vízzel, hogy a talaj a gödör aljáig átázzon. Későbbiekben is inkább ritkábban, de nagyobb adag vízzel (sorfáknál esetenként ötven-száz literrel) öntözzünk. Az öntözés hatékonyságát növelő perforált csövet egy-egy alkalommal többször töltsük fel. A víz-utánpótlás különösen a fák növekedési időszakában (április-július) és a nyár végi, száraz periódusban fontos. • Gyomtalanítás: A fák tövében felnövő gyomok jelentős mennyiségű vizet és táp-anyagot vonnak el, ezért azokat rend-szeresen és minél előbb távolítsuk el. A gyomosodást és a víz felesleges elpárolgását gátolja a mulcsozás, vagyis ha a talaj felszínét legalább öt centiméter vastagon aprított fakéreggel vagy más laza anyaggal takarjuk.

47. Növényvédelem: A közterületen lévő fákat, cserjéket sem kímélik a kórokozók, kártevők, sőt, a legyengült növényeken még gyakrabban jelentkeznek. • Az egyes fajokat, növénynemzettségeket más-más betegséget okozó gombák, rovarok károsítják, ezért a védekezés is eltérő lehet ellenük. A legfontosabb a téli lemosó permetezés, majd a kórokozók és kártevők megjelenésekor a meg-előző védekezés. A gomba- és rovarölő szerek legtöbbje keverhető egymással, ezért egyszerre mindkét növénykárosító csoport ellen védekezhetünk. • Közterületen csak olyan szerek használhatók, amelyek az emberi szervezetre nem károsak. Erre vonatkozólag ki kell kérni az e területen jártas szakemberek véleményét. • Metszés, hajtásválogatás: A kiültetett és megeredt fákat, cserjéket a későbbi években is gondozni kell. A tél végén a beteg, gyenge vagy rossz irányba növő vesszőket tőből távolítsuk el. A fák koronájában a villás elágazásokat az egyik vessző eltávolításával szüntessük meg. A törzsön előtörő hajtásokat vágjuk le, oltványoknál a vadhajtásokat tőből távolítsuk el, bokroknál pedig az elöregedett, három-öt éves ágakat vágjuk ki, hogy újabb/ virágzóképesebb hajtások fejlődjenek. • A tél végi visszavágások hatására tavasszal erőteljes hajtásképződés indul el. Ezek közül csak a jó irányba növők, erőteljes fejlődésűek maradjanak meg, a gyenge vagy felesleges hajtásokat tőből távolítsuk el. Különösen a fák koronájában lévő új hajtásokat nézzük át, és csak a legalkalmasabbak maradjanak meg.

48. Tápanyag utánpótlás: Az ültetéskor a talajba juttatott tápanyagok hamar fel-használódnak, ezért azok pótlásáról rendszeresen gondoskodni kell. Meg-felelő a talaj felszínére szórt, majd be-ásott, érett marhatrágya (20 kg/1 m2), a hasonlóképpen a földbe juttatott komplex, folyamatos lebomlású műtrágya vagy az öntözővízbe kevert, nemcsak makro-, hanem mikroelemeket is tartalmazó tápoldat. Ezt mindig tavasszal, lombfakadás táján juttassuk a növények gyökeréhez.