1 / 16

A szláv kulturológia kialakulása

A szláv kulturológia kialakulása. A szláv kulturológia előfutárai. Jan Amos Komenský ( Johannes Amos Comenius / Comenius Ámos János, 1592-1670) – cseh pedagógus és író, „a nemzetek tanítója”. Jan Amos Komenský. Didactica magna (1632 cs., 1638 lat.) De cultura ingeniorum oratio (1650)

gizela
Download Presentation

A szláv kulturológia kialakulása

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A szláv kulturológia kialakulása

  2. A szláv kulturológia előfutárai Jan Amos Komenský (Johannes Amos Comenius / ComeniusÁmos János, 1592-1670) – cseh pedagógus és író, „a nemzetek tanítója” Jan Amos Komenský Didactica magna(1632 cs., 1638 lat.) De cultura ingeniorum oratio (1650) Rembrandt,Comenius (1661, “The Portrait of an Old Man”) A kultúra = 1) az emberben élő vágy állandó tökéletesedésre; 2) a „humanitas” és a kultúra összekapcsolása; 3) Cultura universalis fogalma: az emberiség kultúrája, amely mind az egyes ember nemessé formálódásának a folyamatát, mind a szociális lét általános harmóniáját jelöli. 4) a kultúra – eszköz az egyedi meghaladására az univerzális és az egységes emberiség felé.

  3. Juraj Križanić Juraj Križanić (1618–1683) – horvát teológus, nyelvész, filozófus, a szláv összehasonlító nyelvészet „atya”, a pánszláv eszme előfutára. Gramatično iskazanje (1666), [Beszélgetések az uralkodásról, avagyPolitika (1663)] A szláv egység: állami, vallási és kulturális területen, amelyet a nyelvi egység kiegészít. Közös vonások: Habsburg-birodalmi területről; vallási indíttatású eszmeiség; univerzális célok  Különbségek: Comenius Križanić „Ember centrikus” ≠ „Etnikum-centrikus” Pedagógia ≠ Nyelv, politika

  4. A szláv újjászületés (1820 -1840) • A 19. századi szláv újjászületés okai: • A többnemzetiségű birodalmi forma válsága. • A szláv népek ellenállása az Osztrák és az Oszmán birodalmakhittérítési és nemzeti asszimilációs törekvésekkel szemben. • Egy szláv nagyhatalmi állam (Oroszország) létezése. • A szláv kulturális öntudatra ébredés formai • A nemzeti nyelvek tanulmányozása és nyelvőrzés. • A szláv történelmi múlt feltárása és felélesztése. • Etnográfiai kutatás. • A pánszláv eszme születése. • A szlavisztika mint tudományág születése (1835.-től).

  5. A szláv „ébresztők” A cseh szlavisztika kezdeteiés az „ébresztők“ első nemzedéke(1. generace národních buditelů): Josef Dobrovský(1735–1829):Az ószláv nyelv alapjai (Základy jazyka staroslověnského, 1822), František Palacký(1798–1876):A cseh nép története Cseh- és Morvaországban (Dějiny národa českého v Čechách i v Moravě), Matice česká megalapítása (1831), Pavel Josef Šafařík (1795–1861): Minden szláv nyelvjárásbeli nyelvés irodalomtörténete(Geschichte der slawische Sprache und Literaturnach allen Mundarten / Dějiny slovanské řečialiteratury podle všech nářečí, 1826), Szláv régiségek (Slovanské starožitnosti, 1836), Szláv néprajz (Slovanský národopis, 1842).

  6. A szlovák szlavisztika kezdetei: Ján Kolár(v. Jan Kollár, 1793–1852):A szláv népek és nyelvek közötti irodalmi kölcsönösségről(O literárnej vzájemnosti mezi kmeny a nářečími slávskými, 1836), Szlava lánya (Slávy dcera, 1824) c. epikus költemény,A magyarországi szlovákok népdalai, avagy világi dalok(Národnié zpěvanky čili písně světské Slováků v Uhrách, 1834–35). Ľudovít Štúr(v. Ludevít Velislav Štúr, 1815–1856): • a szlovák nyelv normatív rendszere:Úprava stránky Nárečia Slovenskoualebo potreba písaňja v tomto nárečí(1844) ésNáuka reči Slovenskej (1846). • A szláv törzsek népdalairól és elbeszéléseiről(O národných písnícha pověstech plemeň slovanských, 1853). • A szlávság és a jövő világa (Slovanstvoa svet budúcnosti / Das Slawenthum und die Weltder Zukunft, 1852) — a pánszláv eszme megfogalmazása. Martin Benka: Ľudovít Štúrakovodcapovstalcov r. 1848

  7. A horvát szlavisztika kezdetei: Josip Juraj Strossmayer (1815–1905);matica hrvatska; a délszláv (jugoszláv)federáció gondolata; a tudomány akadémiai és egyetemi műhelyeinekszervezése. A szerb szlavisztika kezdetei: Vuk Stefanović Karadžić(v.Вук Стефановић Караџић,1787–1864): • a szerb nyelv normatív rendszere:a szerb írás reformja és a szerb nyelvelső nyelvtana és szótára(Pismenica serbska, 1814ésСрпски рјечник, 1818), • délszláv folklórgyűjtés.

  8. ALEGORIA HISTORII POLSKI A lengyel szlavisztika és kulturológia kezdetei: A kultúra / civilizáció problematikája a lengyel Felvilágosodás gondolkodóinál:Stanisław Staszic (1755–1826)«Az emberi nem» (Ród Ludzki,1819–1820) c. didaktikus költeménye. A lengyel romantika kultúrafilozófiája és a három bárd ( trzej wieszcze):Adam Mickiewicz (1798–1855),Juliusz Słowacki (1809–1849),Zygmund Krasiński (1812–1859) A pozitivista kulturológiaErazm Majewski (1858–1922):Teoria człowieka i cywilizacji (1910 )Nauka o cywilizacji-kapitał(t. 1–4, 1908–1923 ) A spekulatív kultúrfilozófia: Feliks Karol Konieczny(1862–1949):A civilizációk sokaságáról(O wielości cywilizacji, 1935).

  9. Az orosz szlavisztika kezdetei: • A tudományos ág A. Vosztokov (А. X. Востоков, 1781–1864): Gondolatok a szláv nyelvről (Рассуждение о славянском языке, 1820) Ju. Venelin (Ю. И. Венелин, 1802–1839): A régi és a mai bolgárok politikai, etnográfiai, történelmi és vallási szempontból az oroszokhoz viszonyítva (Древние и нынешние болгары в политическом,народописном, историческом и религиозном ихотношении к россиянам, 1829), A régi és a mai szlávok politikai, etnográfiai, történelmi és vallási szempontból az oroszokhoz viszonyítva (Древние инынешние болгары в политическом,народописном, историческоми религиозном ихотношении к россиянам,1841), A dunántúli szlávok népdalainak sajátosságáról (О характере народных песен уславян задунайских, 1835). I.Szreznevszkij (И. И. Срезневский, 1812–1880):a szlavisztika tanulmányozása az orosz egyetemeken (1835-től).

  10. Az ideológiai ág Az „orosz eszme” keletkezése(1830-1840-es évek): • szlavofilek és nyugatosak vitája, • Oroszország sajátosságai – „az egyetemes és összemberi megtestesítője” (F. Dosztojevszkij: „talaj-elmélet”) Nyikolaj Danyilevszkij (Н. Данилевский, 1822–1885):Oroszország és Európa (Россия и Европа, 1869, 1870) • a történelmi egyvonalú evolúció eszméjének tagadása, • az emberiség fejlődése lokális és autochton „kulturális-történelmi típusok” egyedi életciklusainak formájában, • a „kulturális-történelmi típusok” az etnikai-nyelvi rokonságon és a politikai / állami függetlenségen alapulnak, • az európai, illetve a szláv kultúrkör viszonyában – antagonizmus és konfrontáció: a román-germán civilizáció hanyatló fázisába ért, a szláv kulturális-történelmi típus azonban fiatal. A pánszláv eszme a szláv Kongresszusokon:1848 . – Prágában 1867. – Szt.-Pétervár – Moszkva

  11. Az újkori orosz kulturológia egyes jelenségei Az „eurázsiaiasság”(jevrazijsztvo–евразийство) az „Eurázsia” eszméje – konzervatív utópia. Lev Gumiljov (Л. Гумилев, 1912–1992) • „etnogenezis” • „passzionaritás” Ju. Lotman (Ю. Лотман, 1922–1993) szemiotikai kulturológia

  12. Képek és háttér forrásai Rembrandt Harmenszoon van Rijn, 1661. körül(“The Portrait of an Old Man”) Jan Amos Komensky (Comenius) portréja http://www.booksplendour.com.au/gallery/classics/rembrandt/rembrandt_Portrait%20of%20an%20Old%20Man-Comenius.jpeg http://ceska-konference.cz/obecna-porada/img/jan-amos-komensky.jpg http://www.bilu.org.ua/img.php?k=ilust&r=1&addr=il04.jpg Európa 18. sz. vége – 19. sz. eleje http://www.diphis.ru/maps/poland1795.gif Lengyelország felosztásai (1772, 1793) http://www.diphis.ru/maps/europe1805.gif Európa 1805 http://cs.wikipedia.org/wiki/Pavel_Josef_%C5%A0afa%C5%99%C3%ADk Pavel Josef Šafařík(1795–1861)

  13. http://www.stur.sk/Ludevít Velislav Štúr(1815–1856) http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/41/VukKaradzic.jpgVuk Stefanović Karadžić (1787–1864) http://univ.gda.pl/~literat/zygmunt/polska.jpgLengyelország történelmének allegóriája http://gumilevica.kulichki.net/maps/r2r01.gifPasszionaritás (eredeti orosz nyelvű séma) Background: http://www.grsites.com/

More Related