1 / 24

HANGTAN

HANGTAN. Szinger Veronika szinger.veronika@tfk.kefo.hu. A hangtan tárgya:.

ginata
Download Presentation

HANGTAN

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. HANGTAN Szinger Veronika szinger.veronika@tfk.kefo.hu

  2. A hangtan tárgya: A beszédfolyamatok, vagyis az elhangzó beszédnek a vizsgálata. A hangokkal (a legkisebb, tovább már nem osztható, de azért elemezhető nyelvi egységek) foglalkozik, de illetékességi körébe tartozik a szupraszegmentális tényezők (a hangsúly, a hanglejtés, a beszédtempó, a szünet stb.), valamint a hangnál nagyobb egységek (a szótag, a szó) elemzése; vizsgálja továbbá a beszédhangok egymásra hatását is.

  3. A fonetika felosztása I. • Általános • Speciális • Alkalmazott II. • Artikulációs ~ • Akusztikai ~ • Percepciós ~ • Neuro ~

  4. A beszédhangok képzése: a beszélőszervek működése • A beszélőszervek: • a tüdő • a gégefő • a toldalékcső (garat-, orr- és szájüreg) • a központi idegrendszer

  5. A gége hangképző tevékenységével kapcsolatban a következő hangszalag- (és kannaporc-) állásokat különböztetjük meg • Zárállás • Zöngeállás • Suttogó állás • H-állás • Fúvó állás • Lélegző állás

  6. A BESZÉDHANGOK CSOPORTOSÍTÁSA

  7. A magánhangzó • Olyan beszédhang, melynek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat, majd akadály nélkül távozik a szájüregből

  8. A nyelv vízszintes mozgása szerint: • Magas vagy elöl képzett magánhangzók: e, ё-é, ö-ő, ü-ű, i-í • Mély vagy hátul képzett magánhangzók: á, a, o-ó, u-ú

  9. A nyelv függőleges mozgása szerint: • Legalsó nyelvállású: á • Alsó nyelvállású: a, e • Középső nyelvállású: ё-é, ö-ő, o-ó • Felső nyelvállású: i-í, ü-ű, u-ú

  10. Az ajkak működése szerint: • Ajakkerekítéses magánhangzók: a, o-ó, ö-ő, u-ú, ü-ű • Ajakkerekítés nélküli magánhangzók: á, e, ё-é, i-í

  11. A mássalhangzók • Olyan beszédhangok, melynek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő a szájüregben akadályba ütközik

  12. A hangszalagok működése szerint: • Zöngések: b, d, dz, dzs, g, gy, j, l, m, n, ny, r, z, zs, v • Zöngétlenek: c, cs, f, h, k, s, sz, t, ty

  13. A képzés helye szerint: 1. Ajakhangok • A két ajak képezi az akadályt: b-p, m • A felső fogsor és az alsó ajak képezi az akadályt (ajak-fog hangok): v-f

  14. A képzés helye szerint: 2. Foghangok • A nyelv hegye a felső elülső fogak belső részén, illetőleg kissé hátrább képezi az akadályt (elülső foghangok): d-t, n, z-sz, dz-c, l, r • A nyelv hegye még hátrább képezi az akadályt (hátulsó foghangok): zs-s, dzs-cs

  15. A képzés helye szerint: 3. Szájpadláshangok • Elülső szájpadláshangok: gy-ty, ny, j, (ly) • Szájpadláshangok: g-k 4. Gégehang: h

  16. A képzés módja szerint: 1. Zárhangok • Felpattanó zárhangok: b-p, d-t, g-k • Orrhangú zárhangok: m, n, ny 2. Réshangok • Réshangok: v-f, z-sz, zs-s, j, h • Oldalsó réshang: l

  17. A képzés módja szerint: 3. Zár-rés hangok: dz-c, dzs-cs, gy-ty 4. Pergőhang: r

  18. A lágyszájpad és a nyelvcsap működése szerint • Orrhangok (nazális hangok): m, n, ny • Szájhangok (orális hangok)

  19. A BESZÉDHANGOK KAPCSOLÓDÁSA

  20. A magánhangzótörvények • A hangrend vagy a magánhangzó-harmónia törvénye • Az illeszkedés törvénye (a hangrend törvényének kiterjesztése a toldalékokra)

  21. A mássalhangzótörvények 1. Hasonulás a) Részleges hasonulás • A zöngésség szerinti részleges hasonulás • A képzés helye szerinti részleges hasonulás b) Teljes hasonulás • Írásban jelöletlen • Írásban jelölt

  22. A mássalhangzótörvények 2. Az összeolvadás 3. A rövidülés 4. A kivetés

  23. A mássalhangzók és a magánhangzók egymásra hatása 1. Igazodás 2. Hiátustörvény

  24. A szupraszegmentális tényezők • Hangsúly • Hanglejtés • Beszédtempó • Ritmus • Szünet • Junktúra • Hangerő • Hangszínezet

More Related