„Természettől fogva inkább fegyelmezetlenek vagyunk, mint rendszeretők.” (Arisztotelész)

1. Filozófiai gondolatok a szabálytudatról „Természettől fogva inkább fegyelmezetlenek vagyunk, mint rendszeretők.” (Arisztotelész) „Mindenki bölcsebb, ha mások baját kell megítélni, mintha a saját ügyét.” (Euripidész) „A törvényt megszegik, de törvény nélkül nincs élet!” (Thomas Mann)

2. 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendeleta pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról 2009. szeptemberCsillag Ferenc

3. Néhány magyarázat: Jelöli a rendelet hivatkozási helyét vagy egy címet.(piros szín) Jelöli a pontos jogszöveg megfogalmazását. (Nem mindenütt alkalmaztam az idézőjelet!) (kék szín) Jelöli a saját véleményt, magyarázatot, amire figyelni szükséges, továbbgondolásra érdemes. (zöld szín) A most elemzett kormányrendelet együtt használandó a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelettel, sok helyen nincs változás.

4. Kritikai megjegyzés: Nem készült el a végrehajtási utasítás, (nem is szándékozik a jogalkotó ezt megtenni). Ezért folyamatosan várhatók értelmezési dilemmák, kételyek.

5. Alapja és felhatalmazási helye:a 1993. évi LXXIX. törvény 94. (közoktatási tv.) 1. § „(2) A nevelési-oktatási intézmény vezetője az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtására, a nevelési program, a pedagógiai program, az intézményi minőségirányítási program és - amennyiben a fenntartó működteti - a munkaerő-gazdálkodási rendszer részeként elkészített munkaerő-gazdálkodási tervben foglaltak figyelembevételével középtávú, öt évre szóló (a továbbiakban: továbbképzési időszakra) továbbképzési programot készít. (…)”

6. Hogyan értelmezendő? Az intézmény vezetőjének jelent feladatot, új továbbképzési programot kell alkosson. (Megalkotása: március 15-ig, életbe léptetése: szeptember 1.), elfogadja a nevelőtestület. A korábbi elemek átvehetők, de a dokumentum új!) Új fogalom: munkaerő-gazdálkodási terv. Fenntartó függő. (Korábban volt, az idők során elkopott. Ez is a vezető tervező tevékenységét erősíti.)

7. Fenntartóra vonatkozó szabály: • „(8) A fenntartó a közoktatásról szóló törvény 102. §-a (2) bekezdés d) pontja alapján ellenőrzi • a) a továbbképzési program és a beiskolázási terv, valamint a nevelési program, a pedagógiai program, illetve az intézményi minőségirányítási program összhangját,” ↓

8. ↓ Ebből következően újra kell alkotni a felsorolt intézményi dokumentumokat. → (Intézmény kezdeményezi, majd a fenntartó jóváhagyja. Várható hatás: feladatnövekedés!) „b) a továbbképzési program és a beiskolázási terv törvényességét, beleértve a költségvetés terhére vonatkozó kötelezettségvállalás szabályainak megtartását.” A költségvetési szabályok tervezhetősége. (Felmerül a tanulmányi szerződés kérdése. Előny – hátrány.)

9. Fenntartóra vonatkozó szabály: (2.) • „(10) A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete az új továbbképzési program elkészítése előtt értékeli az előző továbbképzési időszakot, a továbbképzési programjának időarányos végrehajtását. Az értékelést megküldi a fenntartónak.” • → Rendszeres – éves – feladat. (márc. 15-ig) az intézménynél, ám feladatot jelent a fenntartónak is.

10. „(3) Ha a pedagógus a nevelő és oktató munkáját több, mint hét éve ugyanazzal az iskolai végzettséggel és szakképzettséggel látja el, az e rendelet 16. §-ának (4) bekezdésében és 17. §-ában meghatározott kedvezményekre, juttatásokra akkor tarthat igényt, ha olyan továbbképzésben vesz részt, amely hozzájárul az adott pedagógus szakképzettséghez kapcsolódó alapképzésben megszerzett ismeretek és jártasság megújításához, kiegészítéséhez (a továbbiakban: szakmai megújító képzés). ↓

11. E rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a szakmai megújító képzésben való részvétel óta legalább tíz év eltelt. A kedvezmények, támogatások igénybe vehetők a szakmai megújító képzés teljesítése utáni továbbképzésben való részvétel esetén. E bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell akkor is, ha a pedagógus teljesítményértékelése alapján a munkáltató szükségesnek tartja, hogy az érintett pedagógus szakmai megújító képzésben vegyen részt.” Szűkítő jellegű, tehát nem minden támo- gatható! (virágkötő tanfolyam)

12. Többlet feladatként kezelendő: • A meghirdetendő továbbképzési forma. Ki jogosult a képzésre? Milyen formában valósul meg. (Ma nagyobb a kínálat, mint az igény.) • Figyelem: „pedagógus teljesítményérté-kelése” – itt csatolja vissza az intézményi minőségirányítási rendszerben megfogalma-zottakat.

13. Hivatkozott jogszabály: 4) A költségvetés által biztosított hozzájárulás felhasználható a) a távollévő helyettesítéséhez szükséges költségek fedezéséhez, beleértve a (3) bekezdésben meghatározott kiadásokat, b) a szakvizsgára történő felkészítésben, beleértve a közoktatásról szóló törvény 128. §-ának (8) bekezdése alapján a szakvizsgával egyenértékű végzettség, tudományos fokozat, doktori cím megszerzésére történő felkészülést,

14. és az e rendelet 5. §-ában felsorolt továbbképzésben való részvétel díja és költsége (utazás, szállás, étkezés, könyv, könyvtári beiratkozás és használat díja stb.) kifizetésének munkáltatói támogatásához, c) a b) pont szerinti továbbképzést teljesítők anyagi elismeréséhez, d) a 4. § (3) bekezdésében meghatározott továbbképzésben való részvétel díja és költsége (utazás, szállás, étkezés, könyv, könyvtári beiratkozás és használat díja stb.) kifizetésének munkáltatói támogatásához.

15. A költségek vállalása: Mindezeket a tanulmányi szerződésben cél-szerű rögzíteni. Szűkülő keretek között jelenleg a c) pontban foglaltak nem biztos, hogy reálisak. c) a b) pont szerinti továbbképzést teljesítők anyagi elismeréséhez,

16. 17.§ (1.) (A 277/1997. sz. korm. rend.) „A finanszírozási alprogram összeállításánál - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a 16. § (4) bekezdésében az előbb lévő pontban meghatározott feladat teljesítéséhez szükséges fedezet biztosítása után lehet a sorrendben következő feladatra fedezetet biztosítani. A finanszírozási alprogramban meg kell határozni - a 16. § (4) bekezdésben, valamint az e §-ban meghatározottak figyelembevételével - a helyettesítési feladatok megoldása után fennmaradó összeg felosztásának elvét, az egy pedagógusra jutó hozzájárulás legkisebb összege meghatározásának szabályait.

17. Az ily módon megállapításra kerülő összegre a beiskolázási tervben szereplő és a továbbképzésben részt vevő, a meghatározott feltételeknek megfelelő pedagógus jogosulttá válik. • 2) A központi költségvetés által biztosított hozzájárulás terhére - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a részvételi díj kifizetéséhez való hozzájárulás nem lehet több a díj nyolcvan százalékánál.” • Majd tovább (3) – (8) pontok.

18. A Rendelet 2. § új eleme: (4) A közoktatási intézmény vezetője az e rendelet 16. §-ának (4) bekezdésében és 17. §-ában meghatározott kedvezményekre, juttatásokra akkor tarthat igényt, ha olyan továbbképzésben vesz részt, amely hozzájárul a vezetői ismeretek megszerzéséhez, a vezetői jártasságok elsajátításához (a továbbiakban: vezetőképzés). A kedvezmények, támogatások igénybe vehetők a vezetőképzés teljesítése utáni továbbképzésben való részvétel esetén.”

19. Magyarázat: A Ktv-ben megjelenő, a vezetőképzés szükségességét magában foglaló szabály, itt új elemmel egészül ki: „hozzájárul a vezetői ismeretek megszerzéséhez, a vezetői jártasságok elsajátításához …” A vezető részére is biztosítani kell a szakmai ismeretek bővítését, finanszírozási keret felhasználható. Már most prognosztizálható a kis intézmények finanszírozási gondja; „elviszi a vezető a pénzünk!” – hallani már ma is.

20. 3. § - szövegpontosítás: „5. § (1) A hétévenkénti továbbképzés - egy vagy több továbbképzés keretében - legalább százhúsz tanórai foglalkozáson való részvétellel és az előírt tanulmányi követelmények teljesítésével valósul meg. E rendelkezések alkalmazásában a tanórai foglalkozások időtartama negyvenöt perc.” A rendeletalkotó itt rendezi a 120 óra fogalmát! Hiányok voltak! (Akkreditációs Testület nem ellenőrzött.)

21. A pedagógus továbbképzésre vonat-kozó további szabályozás: (1.) 2) A hétévenkénti továbbképzés - az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül - teljesíthető • a következő, bármelyik további szakképzettség vagy szakképesítés körébe tartozó aa)-tól -ah)-ig → igen széles skála. (Új diploma, vagy az OKJ szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítés.)

22. A pedagógus továbbképzésre vonat-kozó további szabályozás: (1.) b) a következő, bármelyik továbbképzésen ba)-tól – bd)-ig → nemzetközi jellegű képzések. c) az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programban (a továbbiakban: Új Magyarország Fejlesztési Terv) részt vevő intézményekben szervezett továbbképzések során szerzett tapasztalatok.

23. (szakmai ankétok, fórumok, pedagógiai napok, bemutató órák keretében történő) átadásával, a pedagógiai gyakorlat tapasztalatainak elemzésével, a bevált eljárások megismertetését szolgáló komplex, gyakorlati tapasztalatcsere útján, amennyiben az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjában részt vevő, a tapasztalatokat átadó (referencia) közoktatási intézmény és a tapasztalatokat átvevő (innovatív) közoktatási intézmény pedagógusai közösen szervezik meg a továbbképzést, és azon az innovatív közoktatási intézmény pedagógusainak legalább hetven százaléka részt vesz.

24. A rendelet 3.§ (4.) pontja visszautal: A (2) bekezdés b) pontjában felsoroltakon való részvétellel akkor lehet teljesíteni a továbbképzés követelményeit, ha a munkáltató az elvégzést tanúsító okirat vagy a képzési program és a résztvevő írásbeli beszámolója alapján a továbbképzést elfogadja, feltéve, ha annak ideje legalább öt hét. Ha a továbbképzés ideje nem éri el az öt hetet, a részvételi időt naponként hat tanórai foglalkozásként kell beszámítani a hétévenkénti továbbképzés teljesítésébe.

25. Kritikai észrevétel: Nagy fegyelmet vár el a vezetőtől, ugyanis olyan képzéseket fogad(hat) el, amelyekről kevés információval rendelkezik. Felelősséget vár el a résztvevőtől is: mit profitál, hogyan teszi azt közkinccsé, hasznosíthatja-e egy oktatási intézmény stb. A beszámoló szükségessége, minősége. Bizalmat feltételez munkáltató és munkavállaló között. (?)

26. A pedagógus továbbképzésre vonat-kozó további szabályozás: (2.) • (3) Az (1) bekezdésben foglalt hétévenkénti továbbképzés legfeljebb huszonöt százaléka teljesíthető az e bekezdésben foglaltak útján együttesen: • a) közoktatási kutatást támogató ösztöndíjas programban való részvétellel, • b) gyakornoki felkészítésben szakmai segítőként való részvétellel, • c) nem szervezett, a szakmai felkészültség gyarapítását, képesség fejlesztését célzó tevékenységgel (a továbbiakban: önképzés), amely megvalósulhat mások tapasztalatainak megfigyelésével (óralátogatás) vagy munkaformák, eljárások, technikák, módszerek saját gyakorlatban való kipróbálásával és bemutatásával (bemutató óra),

27. Kritikai észrevételek: Gyakornoki felkészítésben való részvétel jelenleg nem szabályozott, a felkészítés nem megoldott. (Egy lehetőség a kínálatbővítésre.) „Nem szervezett” kategória – óralátogatások, bemutató órák → nagy felelősséget, pontos adminisztrációt vár el az intézményektől. (Éves munkatervben szerepel: az óralátogatások, majd rendre elmaradnak ezek.)

28. A pedagógus továbbképzésre vonat-kozó további szabályozás: (3.) d) harminc foglalkozási óránál rövidebb, nem akkreditált képzésben való részvétellel, amennyiben a képzési idő legalább az öt órát eléri, e) a közoktatási intézmény felkérésére szervezett szaktanácsadói tevékenység keretében az érintett nevelőtestület, illetve pedagógusközösség számára nyújtott szaktanácsadáson történő részvétellel, feltéve, hogy az elemző értékelő tevékenység az érintett pedagógusok részvételével történik.

29. Kritikai észrevétel: Ez utóbbi felelősséget jelent a szaktanácsadó számára is! A foglalkozás dokumentálandó, hiszen a továbbképzés alapját képezi. Feladat önmagunk számára is meghatározni, miként értelmezzük az „elemző, értékelő” tevékenységet. Az elszámoltathatóság kérdése!

30. A Rendelet 3.§ (8.) (8) Szakmai megújító képzésnek minősülnek - az ag) és ah) pont kivételével - a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjában felsoroltak. Szakmai megújító képzés lehet a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó legalább hatvan órás felkészítést biztosító minden olyan képzés, amelyet pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény szervez, vagy a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szervezik.

31. Megjegyzés: ag) a nevelő és oktató munkát segítő, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítés, ah) információ-technológiai eszközök nyújtotta előnyök teljes körű kihasználása érdekében, az informatikai írástudást szolgáló Európai Számítógép-használói Jogosítvány. Más: együttműködés felsőoktatási intézményekkel.

32. A Rendelet 3.§ (9.) (9) Vezetőképzés a pedagógus-szakvizsgára történő felkészítés, pedagógus-szakvizsga megléte esetén másik olyan pedagógus-szakvizsgára történő felkészítés, amelynek során intézményvezetői szakképzettséget lehet szerezni. Vezetőképzés lehet a felsőoktatás keretében folyó, a jogi, a közgazdasági, a pénzügyi szakképzettség megszerzésére irányuló felkészítő képzés, valamint a legalább hatvan órás felkészítést biztosító minden olyan képzés, amely biztosítja a közoktatási intézmények vezetéséhez szükséges tanügy-igazgatási, korszerű pedagógiai szervezési, korszerű pedagógiai taneszköz alkalmazási ismeretek elsajátítását.”

33. Megjegyzés: Bővül a kínálati lista. A piacon egyre több szereplő jelenik meg a vezetőképzés területén. Ne feledjük az igazgatói megbízáshoz szükséges a intézményvezetői szakirányú képzettség. (Többször is halasztott törvényi szabály!) Szükség van erre azért is, mert az OH olyan ellenőrzéseket folytat, amely az intézmények törvényes működését vizsgálja. (Törvény- és rendeletalkalmazás!)

34. A Rendelet 4. és 5.§-a Az alapítási és indítási engedélyek megkérésével kapcsolatos feladatokat és az ellenőrzést az Oktatási Hivatalhoz rendeli.

35. A Rendelet 11. § változása 11. § (1) Az R. 20. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) 2010. január 1-jétől kezdődően közoktatási intézmény vezetésére, 2015. január 1-jétől kezdően pedig vezető tanári (gyakorlatvezető, óvónői, tanítói) feladat ellátására új megbízást az kaphat, aki rendelkezik pedagógus-szakvizsgával.”

36. Kritikai észrevétel: A korábban már említett helyzet – a többszöri módosítás – ezzel a rendelettel megoldódik. Ez kisebb gondot jelent a fővárosi ill. nagyvárosi intézmények esetében, a kistelepüléseknél a vezetők iskoláztatása, továbbképzése erősen fenntartó függő. (Kit is küld el szakvizsga megszerzésére?)

37. (2) Az R. 20. §-a következő (7) bekez-déssel egészül ki: „(7) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §-ának (4) bekezdésében meghatározott pénzügyi-gazdasági végzett-ségnek vagy képesítésének a közoktatási intézmények vezetői esetében a pedagógus-szakvizsga teljesítése felel meg.” A közoktatási rendszerben is várható a több dip-lomával rendelkező vezetők megjelenése. Fon-tos azonban: pedagógus(!) szakvizsga.

38. 12. § Az R. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: Az Oktatási Hivatal 2009. augusztus 31-éig elkészíti és a közzéteszi a 8. § (4)-(7) bekezdése szerinti hivatalos jegyzéket azzal, hogy a továbbképzési jegyzékbe a 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet hatálybalépése előtti jogszabályi követelmények alapján felvetteket megkeresi a jegyzéknek az új követelmények szerinti adatokkal való kiegészítése érdekében.

39. Megjegyzés: Jól látható, hogy az Oktatási Hivatal a közoktatási rendszer igen fontos intézményévé vált. Az egységesítési törekvés érzékelhető. Ne feledjük, nem csak az ellenőrző funkciója nagy, de szankcionál is. Miután a költségvetési törvény bevételi összeget ír az OH részére elő, ezért biztosan él is a szankció adta lehetőségével is. A „rendelet” meg- és betartása elengedhetetlen lesz.

40. „Aki képes haszontalanul elherdálni egy órát, még nem jött rá, milyen értékes az élet.”Charles Darwin Köszönöm az érdeklődő figyelmet!