A közművek liberalizációja

1. A közművek liberalizációja Az EU jelenlegi irányzatai

2. V. A Közösség politikái A közösségi politikák változatos skálája jól tükrözi a modern, számos funkciót ellátó Közösséget. Az Európai Egységes Okmány, a Maastrichti Szerződés és az Amszterdami Szerződés módosításai nyomán a Közösség tevékenységeinek köre kiszélesedett, jelezve a Közösség szabályozta területek állandó kibővülését. Belső piac, Áruk szabad mozgása Az áruk szabad mozgása a tagállamok területén a közösségi struktúra egyik legjelentősebb eleme és a kereskedelem liberalizációjának kulcsa. Erre tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződés kimondja, hogy a Közösség alapja a vámunió, rendelkezik a tagállamok közötti vámok eltörléséről, létrehozza a közös vámtarifát, és kimondja a tagállamok közötti mennyiségi korlátozások megszüntetését. Összefoglalva, e rendelkezések a kereskedelem szabadságát korlátozó, akadályozó nemzeti szabályok eltörlését tartalmazzák, amelyek talán a leglátványosabb példái annak, hogyan hatják át a közösségi jogból eredő kötelezettségek a tagállamok meglévő szabályait. Személyek, szolgáltatások és a tőke szabad mozgása E szabályok egyrészről a piaci liberalizációt szolgálják, és a közösségi zsargonban „négy szabadságként” ismert területet ölelik át az áruk szabad mozgásával együtt. Másrészről a hatékony kereskedelmi övezet kiépítésén túlmenően mélyebb hatással is bírnak, hiszen személyeket is érintenek. A munkavállalók, az önálló vállalkozók szabad mozgáshoz való joga - mely kiterjed olyan szolgáltatásnyújtókra, akik harmadik ország állampolgárai vagy ott honos jogi személyek, de átmenetileg a Közösségen belül telepedtek le -, valamint az ehhez kapcsolódó olyan járulékos jogok, mint pl. a fogadó állam szociális juttatásaiból való részesedés, mind-mind túlmutat a csupán gazdasági célokat figyelembe vevő integráción. A tőke szabad mozgásának eddig „elhanyagolt” kérdésköre a Maastrichti Szerződés előirányozta monetáris unió kapcsán fokozatosan előtérbe került.

3. A közmű-liberalizáció ideológiai alapja • Az aláírt csatlakozási szerződés. (http://www2.datanet.hu/im/CsO_Public/Tartalomjegyzek.htm ) • Az EURÓPAI ALKOTMÁNY (http://europa.eu.int/eur-lex/lex/JOHtml.do?uri=OJ:C:2004:310:SOM:HU:HTML)

4. A közművek. Közmű csoportok Információ Energia Vízi közművek TV/Rádió Gáz Vízellátás Telefónia Olaj Csatornázás Villamosság Internet Távfűtés

5. A közmű liberalizáció

6. A közmű liberalizáció

7. A közmű liberalizáció problémája • A szétválasztás: kereskedő – szállító • eredmény: dupla management, adminisztráció, a leépítés a szállítónál következik be. • A költségek és ezzel az ár növekedik, miközben az effektív nyereség csökken. • Nem marad pénz sem fejlesztésre, de még a biztonságos üzemeltetésre sem • A szakemberek elfogyása a működtetést veszélyezteti

8. A 3. energiacsomagban kiadott jogszabályok Az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve (2009. július 13.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről Az Európai Parlament és a Tanács 713/2009/EK rendelete (2009. július 13.) az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról Az Európai Parlament és a Tanács 714/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről Az Európai Parlament és a Tanács 715/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

9. Néhány fontosabb témakör a 2009/72/EK irányelvből • Átviteli rendszerirányítás • Modell (TSO, ISO, OUSO) • Vállalatvezetési belső szervezési kérdések • Munkáltatói jogok, Összeférhetetlenségi szabályok, Felügyelő testület, Megfelelési program, Megfelelési ellenőr • Fogyasztóvédelem • Védelemre szoruló fogyasztók (energiaszegénység) • Energiahatékonyság előmozdítása (okos mérés) • Zárt elosztó rendszerek • A energetikai szabályozó hatóság jogállása • A függetlenség (független döntéshozatal) erősítése • Árszabályozással kapcsolatos jogosítványok erősítése

10. 3. Energiacsomag fontosabb kérdései • Teljes tulajdonosi szétválasztás • Független rendszerirányítói modell (az ún. ISO Modell); vagy • Független átviteli irányító modell (az ún. ITO Modell)

11. 3. Energiacsomag fontosabb kérdései • A teljes tulajdonosi szétválasztás lényege, hogy szétválasztásra kerüljön a gáz/villamos energia hálózat működtetése és a szolgáltatási/termelési tevékenység. Ezen modell szerint a vertikálisan integrált energetikai társaság köteles lenne a hálózat üzemeltetéssel foglalkozó csoport tagot a vonatkozó hálózattal együtt egy nem csoporttag vállalkozásnak értékesíteni. • Az ISO modell értelmében csupán a rendszerirányító kerülne szétválasztásra a vertikálisan integrált vállalkozástól, amely utóbbi azonban megtarthatná a hálózat tulajdonjogát. Ezen túlmenően, a Harmadik Energia Csomag alaposan megerősíti az ISO társaság jogosítványait a hálózat üzemeltetés, valamint a hálózat megfelelő karbantartásának és fejlesztésének ellenőrzése tekintetében. • Végül az ITO Modell, amely a Harmadik Energia Csomag kompromisszumos modellje, nem ír elő tulajdonosi szétválasztást a hálózatüzemeltető tekintetében, azonban új rendelkezéseket tartalmaz a hálózat üzemeltető függetlenségének erősítése, és ebből adódóan a hálózathoz való hozzáférés könnyítése érdekében.

12. Mindhárom TSO modell átültetésére vonatkozó kötelezettség A három modell átültetésére vonatkozó kötelezettség nem függ a tagállam szándékaitól!

13. Az EU tapasztalatok • A liberalizálás következményei • A végrehajtás elszabotálása • Feszültségek az ellátásban • A bürokrácia tehetetlensége • A gondok megjelenése a bizottságok munkájában