Alkotmányjogi alapismeretek

1. Alkotmányjogi alapismeretek

2. Az Alkotmány Alkotmánynak jogi értelemben valamely állam alaptörvényét nevezik. Tartalmilag és formailag olyan kiemelkedő jogszabály, amely összefoglalja az állami, társadalmi és a jogi rend alapkérdéseit.

3. Alkotmányosság • Az Alkotmány szabályainak érvényesülését, a gyakorlatban történő megvalósulását jelenti. Az alkotmányossággal szemben támasztott követelmények:

4. Népszuverenitás és népképviselet A népszuverenitás gondolata arra ad választ, hogy honnan származik az állam főhatalma. Nagy hatású tétel, hiszen, ha a hatalom forrása a nép, akkor a közhatalom gyakorlása nem lehet öncélú, önmagáért való, hanem a hatalmat adók érdekében történhet. A népszuverenitás megvalósulása döntően közvetetten történik, a képviseleti szervek választás útján történő létrehozásával, ahol a leglényegesebb állami döntések születnek. Demokratikus rendszerben a választójog általánossá tételével lehet e követelménynek megfelelni.

5. Az államhatalmi ágak megosztása Az önálló hatalmi jogosítványokkal rendelkező közhatalmi szervek kölcsönösen ellenőrzik egymást, mintegy fékezve a hatalmi túlsúly kialakulását („fékek és egyensúlyok rendszere"). ( önkényuralom kizárása )

6. A jogállamiság érvényesülése - a törvények uralma: Az elvben az az igény fogalmazódik meg, hogy az állam által hozott szabályozzák mind a társadalom tagjainak, mind az államnak a tevékenységét. ( A jogszabályok elsődlegességét jelenti az állam működése során)

7. - törvény előtti egyenlőség: Az egyenjogúság elvének is nevezik. Lényege: mind a jogalkotásban, mind a jogalkalmazásban (tehát a Jog előtt") mindenkinél azonos mércével mérjenek. Nem lehet diszkriminatív vagy privilegizált sem a szabályozás tartalma, sem a jogalkalmazási eljárás.

8. Az emberi jogok elismerése és biztosítása Leglényegesebb elv, az egész elv-rendszer központi eleme. Az egyén és hatalom alapkérdése rejlik az emberi jogokhoz való állami viszonyulásban. Az ember „veleszületett és elidegeníthetetlen" jogai olyan erős jogok, amelyek túlmutatnak az állam hatalmi kompetenciáján. Kizárólagos állami viszonyulás e jogok elismerése, tiszteletben tartása, biztosítása és védelme lehet.

9. Házi feladat A Magyar Köztársaság Alkotmányának kialakulása, felépítése!

10. Főbb államhatalmi szervek

11. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ORSZÁGGYŰLÉSE • Az OGY. a MK. egykamarás népképviseleti szerve, a népszuverenitás közvetett megvalósítója, a törvényhozó hatalmat megtestesítő legfőbb államhatalmi és népképviseleti szerv. Az Országgyűlés funkciói: • törvényhozás; • a végrehajtó hatalom ellenőrzése; • az állami szervek létrehozása, irányítása, személyi döntések; • hagyományosan a külügyek, hadügyek, rendkívüli jogrend bevezetése; • egyéb funkciók: közkegyelem, területszervezés, népszavazás elrendelése, stb.

12. Az Országgyűlés feladatai • Megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát, • Törvényeket alkot, • Meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét, • Megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását

13. Dönt a kormány programjáról, • Megköti a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket, • Dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről, • Hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszély (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre,

14. • Személyi kérdésekben dönt. Megválasztja: • a köztársasági elnököt • a miniszterelnököt • az Alkotmánybíróság tagjait • az országgyűlési biztosokat • az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit • Legfelsőbb Bíróság elnökét • Legfőbb ügyészt • Feloszlatja azt a helyi képviselőtestületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes

15. Mentelmi jog • A képviselői munka zavartalanságát biztosító jogok együttese. • A mentelmi jog ugyan egyéni képviselői jog, de védi egyúttal az Országgyűlés egészét, s ezt köteles mindenki tiszteletben tartani. Éppen ezért a képviselő nem mondhat le róla (a szabálysértési eljárást kivéve), köteles hivatkozni rá és megsértését haladéktalanul jelentenie kell az Országgyűlés elnökének.

16. Képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, vagy szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni.

17. Szorgalmi feladat Az OGY. szervezete.