Marketing, public relations és reklám az egészségügyben

1. Marketing, public relations és reklám az egészségügyben VI. Országos Konferencia Budapest 2003. február 27-28.

2. Az Európai Unió és az egészségügy-a magyar egészségügy előtt álló kihívások Dr. Vojnik Mária elnök Magyar Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága

3. egészséghez való nemzetközi jog • Egészségügyi Világszervezet (1946) alapokmánya • A koordinációt a 1408/71. és 574/72. számú EGK rendeletek valósítják meg • Az Európai Parlament és a Tanács 2002. szeptember 23-án határozatot fogadott el, amellyel létrehozta a Közösség akcióprogramját a népegészségügy területén (2003-2008). • 1786/2002/EK (HL L 2002.10.9. 271/1)

4. a program általános célkitűzései • tökéletesíteni az információkat és ismereteket a népegészségügy fejlesztése érdekében; • fokozni az egészséget fenyegető tényezőkre való gyors és összehangolt reagálási képességet; • fejleszteni az egészséget és megelőzni a betegségeket az egészséget meghatározó tényezőknek a befolyásolásával valamennyi politikában és tevékenységben.

5. főbb területet érintő témakörök • egészségügyi hatásértékelés • egészség a jelölt országokban • az egészség egyenlőtlenségeinek kezelése • a tagországok együttműködése a betegek mobilitásának az egészségügyi szolgálatokra kifejtett hatásai vonatkozásában a legjobb gyakorlat és a hatékonyság elősegítése • öregedés

6. egészséginformáció • az egészséginformációs rendszer fejlesztése és koordinációja • az egészségügyi monitoring rendszer működtetése • egészségügyi problémák jelentésének és elemzésének, valamint népegészségügyi beszámolók készítésének mechanizmusai

7. egészséginformáció • adatokhoz való hozzáférés és adatáramlás javítása EU népegészségügyi portál és egyéb publikációs platformokon • E-egészségügy

8. személyek szabad mozgása és a dolgozók szociális biztonsága • Az Európai Uniónak nem célja egységes egészségügyi rendszer bevezetése az egyes tagállamokban. • RSZ 42. cikke (ex 51.) személyek szabad mozgásának alapelve, melynek megvalósításához valamennyi tagállam szociális biztonsági rendszerét koordinálni kell

9. Maastrichti Egyezmény 1991. • Az első mandátum a közösségi erőforrásokra támaszkodó egészségügy/népegészségügy – mint szolgáltatás egységesítésére • A munka kezdete: „Europe without Frontiers – Európa határok nélkül” 1992. (London School Hygiene and Tropical Medicine)

10. A 1408/71. és az 574/72. EGK számú rendeletek alapelvei • azonos elbírálás • csak az egyik ország jogrendszere vonatkozik a dolgozóra (lex loci laboris) • a szerzett jogok megtartása (ellátások exportja) • a szerzett jogok összeszámítása

11. egészségbiztosítási rendelkezések • biztosítási idők összeszámítása • sürgősségi ellátás (turisták) • teljes ellátás (áttelepülők) • külföldi gyógykezelés (engedély)

12. egészségügy/ népegészségügy mint szolgáltatás

13. a lakosság egészségi állapotára ható tényezők Közegészségügyi jellegű termékek, anyagok fő csoportjai: • Fizikai környezet (levegő, talaj, víz) -környezetszennyező anyagok szabványosított határértékei • Települések, létesítmények • Munkafolyamatok, munkakörülmények – munkahelyen előforduló ártalmas anyagok megengedett maximális koncentrációi

14. Élelmiszerek (beleértve tápszerek, italok, fűszerek, élvezeti cikkek) – megengedett élelmiszer-adalékanyagok és azok határértékei • A lakosság egészségét veszélyeztetni képes különféle anyagok, vegyszerek, gyógyszerek, oltóanyagokkal kapcsolatos minőségi követelmények • Sugárzó anyagok és készítmények – szabványosított határértékekkel

15. gyógyító szolgáltatások az Unió országai abban egységesek, hogy: • állami, tartományi, önkormányzati és társadalombiztosítási alapon finanszírozottan • szolidaritási elven alapuló, közösségi finanszírozású egészségügyi rendszert működtetnek.

16. gyógyító szolgáltatások eltérések: • finanszírozó kiléte, • tulajdonos személye • intézményrendszer összetétele • egészségügyi személyzet jogállása • szolidaritási elven járó „szolgáltatás-csomag” tartalma • szolgáltatások ára

17. gyógyító szolgáltatások eltérések: • minőségbiztosítási rendszerben • orvos-egészségügyi eljárásokban. A szolidaritási elv alapján nyújtott egészségügyi szolgáltatások mellett jelen vannak a kiegészítő magánbiztosítások és magánszolgáltatók is, de különböző mértékben.

18. feladatok • harmonizált egészségügyi információs rendszer kiépítése • fontosabb egészségügyi- orvosi eljárások standardizálása • az egészségügyi szolgáltatások struktúrájának standardizálása • egységes követelmény – és eljárásrendszer kidolgozása

19. az egészségügyi-orvosi eljárások, technológiák • az Unióban csak értékelt és hatásos, valamint költség-hatékonynak bizonyult egészségügyi- orvosi technológiákat alkalmazzanak és finanszíroznak • Unió szintű „Technology Assessment” -centrum létrehozásának szükségessége

20. fertőző betegségek • az Unió országaiban nem kötelező a fertőző betegségek szűrése (AIDS, tbc, hepatitis stb.) és a védőoltás annak ellenére sem, hogy a veszélyes betegségek behurcolásának veszélye fennáll. • HIV-AIDS: az emberi jogok tiszteletben tartásának kérdése • dohányzás, kábítószer

21. a munkaerőmozgással kapcsolatos kérdések, letelepedés szabadsága • a migráns munkások szociális biztonsága: az öregség, halál, munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés, valamint rokkantság esetén járó nyugdíjak, ellátások exportja, valamint a családi pótlék fizetési kötelezettség az a szülővel állandóan ott tartózkodó gyermek után • az Unióban illetve itthon szerzett időt azonban nem lehet összeszámítani

22. az emberi egészség és élet védelme, környezet és egészség szabványügy, fogyasztóvédelem területén: • vegyi anyagok biztonságos kezelése • immunológiai készítmények (vakcinák), diagnosztikumok minőségének ellenőrzése • gyógyszerügy- a gyógyszerminőség szabályozása, a kábítószerek gyártására, forgalmazására vonatkozó szabályok egységesítése

23. az emberi egészség és élet védelme, környezet és egészség • a települési környezet szennyezettségi szintjének ellenőrzése –levegő tisztaság védelem, lakossági felhasználású vizek tisztasága, talajtisztaság, zajszennyezés – valamint a jelentős szennyezők biológiai monitorozása • sugárvédelem –foglalkozási és lakossági sugárterhelés

24. az emberi egészség és élet védelme, környezet és egészség • munkahelyi egészség és biztonság – munkahelyi egészségvédelem, foglalkozás megbetegedések, egyéni védőeszközök, fizikai és kémiai kóroki tényezőkre (különös tekintettel a rákkeltőkre) vonatkozó egészségügyi követelmények

25. az emberi egészség és élet védelme, környezet és egészség • járványügyi mikrobiológiában a fertőtlenítési és sterilizálási eljárások, eszközök, anyagok vizsgálata és tanúsítása • orvostechnika – a minőség biztosítására és tanúsítására vonatkozó direktívák, szabványok

26. az emberi egészség és élet védelme, környezet és egészség • élelmiszerbiztonság közegészségügyi követelményei, az importált termékek engedélyezésére vonatkozó szabályozás, speciális élelmiszerek (diétás, csecsemőtápszer, bébiétel), adalékanyagok, csomagolóanyagok, bevonatok • kozmetikumok, gyermekjátékok

27. az egészséghez való jog értelmezése • Európai Szociális Charta megfelelő népegészségügy: szükségletek szerinti orvosi és paramedikus személyzet és felszerelés, amely az egész lakosság számára orvosi ellátást nyújt és emellett alkalmas a betegségek megelőzésére és diagnózisára

28. az egészséghez való jog értelmezése • anyákat, gyermekeket és időseket különleges intézkedések védik, • általános intézkedések a víz és levegő tisztaságának érdekében, radioaktív sugárzás, zajkárok ellen, élelmiszerhigiéné előmozdítása, az alkohol és kábítószer fogyasztás csökkentése

29. az egészséghez való jog értelmezése • egészségügyi nevelés rendszere • védőoltások, fertőtlenítés és járványos betegségek ellenőrzése: mind az epidemikus mind az endemikus jellegű megbetegedések esetében • az egészségügyi költségeket vagy legalább annak lényeges részét kollektív testületeknek kell állniuk

30. a betegek jogai • tájékoztatás • beleegyezés és hozzájárulás • a titoktartás, személyiségi jogok tiszteletben tartása • gondozás és kezelés • és ezek megvalósítása (jogi képviselő, betegjogi képviselő)

31. az UNIÓS csatlakozásból fakadó népegészségügyi előnyök • az egészség, a szociális védelem és biztonság közös érték • jelentős támogatási lehetőség • Az EU-s előírások átvétele és alkalmazása segíti az egészségi állapot javítását • Elősegíti a gyors és összehangolt reagálást az egészséget fenyegető veszélyekre • A horizontális elv segíti az egészség szempontjának érvényesülését a döntéshozatali folyamatban

33. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, jó egészséget kívánok!