1 / 15

A különadók és a minimálbér hatásai az élelmiszeripar költségeire és foglalkoztatására

FÓRIÁN ZOLTÁN Üzletág igazgató Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tanácsadási Üzletág Agrár Európa Kft. A különadók és a minimálbér hatásai az élelmiszeripar költségeire és foglalkoztatására. Milyen mértékben érintett az iparág és hogyan hat a foglalkoztatásra? 2010, 2011, 2012. Tartalom

garren
Download Presentation

A különadók és a minimálbér hatásai az élelmiszeripar költségeire és foglalkoztatására

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. FÓRIÁN ZOLTÁN Üzletág igazgató Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tanácsadási Üzletág Agrár Európa Kft. A különadók és a minimálbér hatásaiaz élelmiszeripar költségeire és foglalkoztatására

  2. Milyen mértékben érintett az iparág és hogyan hat a foglalkoztatásra? 2010, 2011, 2012 • Tartalom • Vizsgált adók • Módszertan, eredmények • 2.1. Bankadó • 2.2. Ágazati különadók • 2.3. NETA • 3. Minimálbér • 4. Következtetések Az élelmiszeripar helyzetének legrövidebb összegzése az, hogy nem tesz lehetővé fenntartható fejlődési pályán maradást. Az erőforrások felélése folyik. (2012: 5%, 2013 jan-aug -3%) Agrár Európa Tanácsadó Kft. www.agrar-europa.hu 2013. szeptember 6.

  3. 1. A vizsgálat köre • Energiaadó; • Kiskereskedelmi adó; • Távközlési adó; • Bankadó; • Népegészségügyi termékadó Ágazati különadók 2010. évi XCIV. tv. Sávosan progresszív (2010, 2011, 2012) Agrár Európa Tanácsadó Kft. www.agrar-europa.hu 2013. szeptember 6.

  4. 2. Módszertan, eredmények • Szükségszerűen leegyszerűsítésekkel kell élnünk. • Számításainkat alapját egyik oldalról a különadók költségvetési bevételei, • másik oldalról az élelmiszeripar vállalkozások pénzügyi adatai képezik. • Alapvető feltételezésünk, hogy a különadók továbbhárítása igen magas arányú. Agrár Európa Tanácsadó Kft. www.agrar-europa.hu 2013. szeptember 6.

  5. 2.1. Bankadó • Az élelmiszeripar hitelek aránya az összes vállalati hitelben jól meghatározható; • MNB: A bankok a háztartásokra 80-90, • a vállalatokra 90-95 százalékban hárították át a tranzakciós illetéket; • 3. A betéti oldallal az élelmiszeripar alacsony érintettsége miatt nem foglalkoztunk; • 4. Az élelmiszeripar hitelállományának aránya az elmúlt három évben 2,3-2,4 % volt az összes hitelekből; • 5. A bankok által befizetett különadókból ezek alapján 10,6 Mrd Ft. hárult át az élelmiszeriparra. Az élelmiszeriparra hárult összeg, millió Ft 6. Ebből a kötelezettségállományok alapján képeztünk szakágazati szintű számokat húsipar, növényolajgyártás az élen 2011: adózott eredmény 15,6%-a Forrás: Agrár Európa Kft. kalkuláció 7. Az élelmiszeripar másik finanszírozója, a szállító kevésbé tudja áthárítani bankadóból adódó költségeit, de nem kétséges, hogy a vevői oldallal együtt, onnan voltak terhek. Agrár Európa Tanácsadó Kft. www.agrar-europa.hu 2013. szeptember 6.

  6. 2.2. Ágazati különadók I. Kiskereskedelmi: két irányú áthárítás, arányukra az árviszonyból következtettünk: 70-30; 40-60; 50-50 A számítás alapja az élelmiszer aránya a kiskereskedelmi forgalomban (35,4-38,4%) További két korrekciós tényező: feldolgozott élelmiszerek aránya (fogyasztói kosár: 66:33), import (30) Az élelmiszerekre jutó adó, millió Ft Forrás: Agrár Európa Kft. számítás Szakágazati bontás forgalom alapján: hús, baromfi, tej Agrár Európa Tanácsadó Kft. www.agrar-europa.hu 2013. szeptember 6.

  7. 2.2. Ágazati különadók II. Távközlési: áthárítás a mobiloknál 100 % feletti Kalkuláció a GDP-hez való hozzájárulás (1,9-2,1%) és a távközlési piac szerkezete alapján (a lakossági: üzleti: köz+nonprofit szféra aránya: 62:35:3 %) A távközlési különadó élelmiszeriparra áthárított értéke (millió Ft) 1478,5 mFt Forrás: Agrár Európa Kft. számítás Agrár Európa Tanácsadó Kft. www.agrar-europa.hu 2013. szeptember 6.

  8. 2.2. Ágazati különadók III. Energiaellátók: az ipar az összes energia-felhasználásból 36-38 %-kal részesedik Az iparon belül az élelmiszeriparra termelési érték alapján osztottuk le (10% KSH). Az energiaellátók adójának hatása az élelmiszeriparra, millió Ft 5926,1 mFt Forrás: Agrár Európa Kft. számítás Szakágazati bontás anyag-jellegű ráfordítások alapján Állati termékek ismét a dobogón Agrár Európa Tanácsadó Kft. www.agrar-europa.hu 2013. szeptember 6.

  9. 2.3. NETA Csak az élelmiszeriparból származó bevételek Érintettek: édesipar, alkoholmentes italgyártók, ételízesítők gyártói, ízesített sör, valamint alkoholos frissítők forgalmazói, gyümölcsízgyártók 2012. évtől e termékadóból származó bevétel az Egészségbiztosítási Alap bevételét képezi. A NETA-bevételek alakulása, millió Ft Forrás: NAV Forrás. KSH, Költségevetési Felelősségi Intézet Agrár Európa Tanácsadó Kft. www.agrar-europa.hu 2013. szeptember 6.

  10. 3. Minimálbér I. • - „ 2010 és 2013 között Magyarországon nőttek a legjobban a bruttó minimálbérek • az OECD 34 tagországa közül, összesen 9,89 százalékkal.” NGM • 2013-tól kompenzáció (10 MFt utólag) • legtöbb elemében azonos a többi EU tagéval (ahol van!) + 2006 óta garantált szakmai bérminimumok • Német példa: jogi kiskapuk az órabérminimum nélküli ágazatokban - rabszolgaság • Módszertani problémák az emelés hatásánál, ellentétes nemzetközi vizsgálati eredmények • 2001: 57%- os emelés: 3-4 %-os foglalkoztatás-csökkenés Agrár Európa Tanácsadó Kft. www.agrar-europa.hu 2013. szeptember 6.

  11. 3. Minimálbér II. • A nem teljesítmény alapú bérezés foglalkoztatás és versenyképesség torzító; • Az élelmiszeriparban jelentős a minimálbéren foglalkoztatottak aránya, • annak emelése közvetlenül hat a bérköltségek növekedésére. • - A minimálbér és annak évről-évre történő emelése nem önmagában oka • az élelmiszeripari foglalkoztatottak száma csökkenésének, de erősíti azokat a hatásokat, • amelyek a termelési költségek racionalizálása irányában hatnak. • Azok a körülmények, amelyek az élelmiszeripari vállalkozásokat tevékenységük folyamatos • racionalizálására kényszerítik, az emelkedő minimálbér nélkül is csökkenő • foglalkoztatotti számot eredményeztek volna. • A minimálbér-emelés nem is elsősorban a létszámra hat, • hanem a minimálbér feletti bérekkel rendelkező rétegek keresetére. Agrár Európa Tanácsadó Kft. www.agrar-europa.hu 2013. szeptember 6.

  12. 4. Következtetések I. • - Az élelmiszeriparra háruló különadók költséghatásai erősítették • a többi költség- és gazdálkodást nehezítő tényező hatását. • Gyenge láncszem: Érdekérvényesítő képességének gyengesége miatt az élelmiszeripar • e költségemelkedéseit nem tudja továbbhárítani sem a vevőire, sem a beszállítóira. A különadók számított hatása az élelmiszeriparban, millió Ft % 21 20 3 12 44 Forrás: Agrár Európa Kft. Agrár Európa Tanácsadó Kft. www.agrar-europa.hu 2013. szeptember 6.

  13. 4. Következtetések II. A vizsgált különadók élelmiszeripari költséghatása 2011, millió Ft Agrár Európa Tanácsadó Kft. www.agrar-europa.hu 2013. szeptember 6.

  14. 4. Következtetések III. Az elmúlt három évben az alkalmazottak létszáma az élelmiszeriparban újabb 2,3 %-kal csökkent. Ebben a különadók hatása kézzel fogható, hiszen 2009 után még növekedett is a létszám. Az újbóli csökkenést szorosan összekapcsolhatjuk a különadók negatív hatásokat erősítő jellegével. Ennek a 3200 alkalmazottnak a leépítésében kulcsszerepet játszottak a különadók. Agrár Európa Tanácsadó Kft. www.agrar-europa.hu 2013. szeptember 6.

  15. Köszönöm a figyelmüket! zoltan.forian@agrar-europa.hu 20/376-1741 Agrár Európa Tanácsadó Kft. www.agrar-europa.hu 2013. szeptember 6.

More Related