html5-img
1 / 52

A Kárpát medence területén találták:

„Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a Földön: emberek és magyarok.” Isaac Asimov. Tudjuk-e, hogy az őshazánk a Kárpát-medence, és innen indult ki az írásbeliség, amelynek az alapja a székely-magyar rovásírás?. A Kárpát medence területén találták:

garima
Download Presentation

A Kárpát medence területén találták:

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. „Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a Földön: emberek és magyarok.” Isaac Asimov

  2. Tudjuk-e, hogy az őshazánk a Kárpát-medence, és innen indult ki az írásbeliség, amelynek az alapja a székely-magyar rovásírás? A Kárpát medence területén találták: • 40 000 éves nyelvbedugós furulya, amit csak a magyarok használnak • 18 000 éves a „Gravetti” nyílhegy, őseink találmánya, ami végigkísérte ekkori történelmünket (sírleletek) • A bajóti Jankovich-barlangban talált székely-magyar rovásírásos pálcavég, kora i.e.18 000-22 000 év • A tatárlakai amulett (agyagkorong) és agyagtáblák kora i.e. 7500-8200 év, és székely-magyar rovásírás van rajtuk (A föníciai abc csak 1500-2000 évvel később jelent meg, és segítette a görög kultúra kialakulását.)

  3. Tudjuk-e, hogy honnan vannak e sorok? „Őseinket felhozádKárpát szent bércére,Általad nyert szép hazátBendegúznak vére.”

  4. Igen! A nemzeti Himnuszunkból. De tudjuk-e, hogy ki is az a Bendegúz, akinek a vérei vagyunk, és mit jelent, hogy a vérei vagyunk?

  5. Kezdjük a könnyebbel: Valakinek a vére, az a vérrokona, őse, leszármazottja. Tehát mi - Kölcsey Ferenc és a nemzeti Himnusz szerint - Bendegúz leszármazottai vagyunk. Ezt énekli hívő és hitetlen az ünnepeinken.

  6. Tudjuk-e, hogy ki az a Bendegúz? Atilla hun király apja volt Bendegúz, aki Uldin király fiaként, Oktár és Ruga testvérével triumvirátusban kormányozta a Kárpát-medencébe visszatért hunokat.

  7. Mi is a helyzet Árpád vezérrel és az ő zászlójával? • Tudjuk-e, hogy milyen az Árpád-sávos zászló? • Hát ilyen: A piros szín a Napot, az ezüst a Holdat jelképezi.

  8. Tudjuk-e, hogy a jelenlegi nemzeti színű zászló 150 éves múltra tekint vissza. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején, közmegegyezéssel a francia trikolor mintájára az árpád-sávos zászló két alapszínét zölddel kiegészítették.

  9. Tudjuk-e, hogy amikor a történelmi zászlókat felvonultatják a parlamentben, mindenki tiszteleg előttük?

  10. Tudjuk-e, hogy melyik országnak van még ÁRPÁD-SÁVOS zászlója?

  11. Tudjuk-e, hogy miért ilyen az EU zászló? • Alapszíne: Szűz Mária köpenyének kék színe • A 12 sárga ötágú csillaga: Szűz Mária koronájának tizenkét csillaga

  12. Tudjuk-e, hogy„E megyer nyelvben e jelentest, ertelmet e messelhengzek herdezzek.”? A magánhangzók lélekkel töltik meg a mássalhangzó vázat, a szavakat. • Olykor ugyan azt a minőséget járják körbe: aRaNY, aRáNY, eRéNY, iRáNY; NaP, NéP; FaLKa, FoLK; • Olykor egy minőségnek a két oldalát jelenítik meg: SáTáN; iSTeN • Olykor kapcsolódó fogalmak rendszerét adják: aTiLa, eTeLe, eTiL, íTéLő, éTeL, iTaL,

  13. Tudjuk-e, hogy a magyarok Szent István király kora előtt is keresztények voltak. Jézus K R SZ T S 1, KRiSZTuS 2, KeReSZTeS 3, KöRoSZTóS Mondd el mind a három fokozatot angolul vagy akármilyen más nyelven ugyanazokkal a mássalhangzókkal!

  14. Tudjuk-e, hogy kik jósolták meg pontosan Jézus születését, és kik voltak a tanítói? Jézus Krisztus eljövetelét Médiából származó (Hun-Pártus birodalom) káldeus mágusok jósolták meg, és ők tanították a gyermek Jézust. Rakd össze bármelyik más nyelven a következőt: test (kenyér), vér (bor), aki issza, és eszi, az a hitben testvér lesz (Jézusnak).

  15. Nézzük a rovásírást:TÉ=T=Í (Isten) I Í

  16. Mellkeresztek ősmagyar sírokból(Tömeges leletek a második bejövetel előtti időkből – kit kellett keresztény hitre téríteni?)

  17. Az „egy” (rovás gy) ami három!(Az „egy” szakrális szám: egyház, egyetemes stb.) A címeren hármas-halom, felette három ágú korona, minden ága három ágú, felette a „gy”, ami az egy, és három vonalból áll. Emlékeztet ez valamiféle hármasságra? És a „Három a magyar igazság”?

  18. Tudjuk-e, hogy II. József, aki nem koronáztatta meg magát, kiviteti a magyar Szent Koronát az országból, és úgy adja vissza, hogy három zománcképet kicseréltet rajta? (csonkít, hamisít)

  19. Három kicserélt zománckép • A koronán hátul, egy névvel jelölt, de évei szerint is ismert bizánci császár, VII. Dukász Mihály (uralkodott 1071-tõl 1078-ig), alatta pedig két olyan kép van, amelyet szintén azonosítani tudunk egy társ-császárral, Konsztantinosszal, illetve egyesek szerint Gézával, a mi I. Géza királyunkkal (?), aki kortársa volt ennek a bizonyos Dukász Mihálynak • 1790 előtt szó sem esik Dukász Mihályról a koronánkkal kapcsolatban, ezek a képek csak utólag kerülhettek a koronára egy csere folytán. A Dukász kép ad alapot arra, hogy a koronát Rómától és Bizánctól származtassák.

  20. Elképzelhetőnek tartod-e, hogy az amerikai függetlenségi nyilatkozat néhány sorát valaki kivágja, aztán egy könyvből kivett más sorokat ragaszt a helyére, és amerikai tudósok ezekre a betoldott sorokra alapozva az amerikai „nemzet” e dokumentumának születését néhány évtizeddel későbbre tegyék, és pl. a szlávoktól, mint alapítóktól eredeztessék? (Magyarországi „tudósok” ezt teszik.)

  21. Dukász Mihály császárA Mária-kép eredeti foglalata elé szegecselt császárképmás, hátterében Tamás zománcképével Szegecsek,amelyek átütik a mögötte lévő zománcképet is. De lágyforraszt is alkalmazott egy barkácsoló, mert mozgott a kép. A gyöngysort el kellett vágni, mert nem csak felül nem illeszkedik jól a keretbe a kép, de alul is túlér rajta, így a körbe futó gyöngyökből egy szakaszt el kellett távolítani. A zománckép nem illeszkedik a keretbe, kicsit túlér rajta, és így nekitámaszkodik.

  22. 1613-ban egy koronaőr, aki hivatalból látta, minden koronázás előtt és után megvizsgálta a Koronát, az egyetlen, aki hitelesen tanúsíthatta, mi van a Koronán, ez a Révay Péter leírta, mi látható a Koronán: elöl a Pantokrátor Krisztus képe, hátul pedig 1613-ban Szűz Mária képe. Révay Péter szolgálata alatt kétszer is gazdát cserélt a Korona. A Bethlen Gábor-féle szabadságharc ideje ez, a fejedelem is birtokba vette a koronát, neki is meg kellett mutatni. Amikor Bethlen a békekötés értelmében visszaszolgáltatta az akkori Habsburg uralkodónak, megint ki kellett venni és ellenőrizni. Mindenütt ott volt Révay Péter, mindkét fél elismerte a hűségét. II. József nem koronáztatta meg magát, nem kötötték a magyar törvények, rendeletileg kiviteti az országból a Koronát. Ez 1784-ben történik, és attól fogva egészen a hazahozataláig, 1790-ig semmit sem tudunk róla. Ez alatt lehetett rajta képeket cserélni, anélkül, hogy a nemzetnek tudomása lett volna róla. Azt a részt, ahol a csere történt, először 1792-ben láthatjuk, annak a Decsy Sámuelnek a munkájában, aki egy helyen elszólja magát. Leírja ugyanis a mai állapotot, pontosan ezekkel az alakokkal, s ugyanakkor, mikor a drágakövekről szól, és a hátulsó drágakőhöz ér, arról azt mondja: az, amelyik a Szűz Mária képe alatt van. Tehát tudja, hogy ott Szűz Mária képe volt, de ugyanakkor az aktuális helyzetet is leírja, mert akkor éppen közszemlére volt kitéve a Korona, tehát láthatták, így aztán tudja, hogy ott már Dukász Mihály képe van. 

  23. Tudjuk-e, hogy Csomor Lajos és aranyműves társai – Ludvig Rezső, Lantos Béla, Poór Magdolna – szakmai szempontok alapján vizsgálták meg a koronát, miután az USA visszaadta, és meglepő következtetésekre jutottak?Ezt Csomor Lajos könyv formájában meg is jelentette. A korona szerkezetileg egyszerre tervezett és kivitelezett mű. A korona - a megmunkálást technológiai (korabeli szerszámok a sírleletek között) valamint díszítési szempontból vizsgálva - az „avar”-kori ötvösség jegyeit hordozza (szkíta-hun-avar-magyar folytonosság). Jóval Dukász Mihály előtt, a 4. század 3. harmadában, az Aba-Hunok körében (Szabíria), katolikus szerzetes ötvösök műhelyében készült. Az elkészülést követő korokban ezek a technológiák és díszítési szokások továbbfejlődtek, és Dukász Mihály idejére olyan stílusjegyek és munkafogások alakultak ki, amiket a Szent Koronán még nem alkalmaztak. A Szent Korona készülésének idejéből - annak stílusjegyeivel és technológiájával - több, főleg másodlagos felhasználású „Karoling”-nak nevezett emlék van, amelyek kora a kitalált középkort figyelmen kívül hagyva kb. a 800-as (figyelembe véve az 500-as) évekre tehető. Előfordult más esetben, hogy egy másodlagos felhasználású korábbi keretre később készült zománcképeket raktak, és így a keret idejét a képek készülésének idejével nem lehet beazonosítani.

  24. A koronát kizárólag a zománcképek alapján időben behatárolni elhibázott lépés, hiszen egy zománcképről (Dukász Mihály) teljes bizonyossággal, két másikról pedig nagy valószínűséggel kimondható, hogy utólag kerültek a koronára. Megjegyzés: Egyes nézetek szerint a korona Médiában, a Pártus Birodalom végnapjai táján, a Niceai zsinat hatására, hun mágus szerzetesek műhelyében, egy révülésben megjelenő égi jelenés szerint készült a 300-as évek végén, és általa az Újszövetség szellemiségét kívánták megjeleníteni a sajátosan magyar Szentháromság (Atya –Szűzanya- Fiú) demonstrálása céljából.

  25. Tudjuk-e, hogy Csomor Lajos Magyarország Szent Koronája című könyve több ezer háztartásban ott rejtőzik a könyvespolcokon? • A tanulmány megjelenését követően Morvai Ferenc – akkoriban csak kazánkirálynak neveztük – saját költségén megjelentette, és minden érettségizőnek ajándékként elküldte az írást. Sokan nem is tudják, hogy milyen gyöngyszem búvik meg a könyveik között. • Ez is példát adhat a nemzeti oldal azon tagjainak, akik anyagi eszközökkel is tehetnek valamit jó ügyek érdekében.

  26. Tudjuk-e, hogy • a finnek minden tekintetben távol állnak tőlünk: medvekultusz – mi félünk a medvétől, halászat – mi lovas nomád nép vagyunk, stb. • Genetikai bizonyítékok alapján kimondható, hogy nem vagyunk rokonok. Ennek ismeretében a finnek már átírták a tankönyveiket. Ezzel mi még adósak vagyunk! • A magyarokat nem egy - Keletről induló, folyamatos -megveretés hatására pofozták be a Kárpát-medencébe (Besenyők stb)

  27. Tudjuk-e, hogy a magyar krónikák egyike sem beszél honfoglalásról? Mind úgy említi Árpádék Kárpát-medencébe érkezését mint a magyarok második bejövetelét. A krónikáink mind úgy említenek bennünket, hogy a „hunok vagyis a magyarok.” A honfoglalás fogalmát és elméletét Paul Hunsdorfer (Hunfalvy Pál) akadémikus és még néhány magyarul alig tudó társa (Reguly Antal, Josef Budenz) találta ki nekünk, valószínűleg Habsburg bíztatásra (MáriaTerézia és fia II. József után nagy igény ébredt a magyar-talanításra), vagy túlbuzgó megfelelési kényszerből, esetleg a magyarokkal szembeni gyűlöletből.

  28. Tudjuk-e, hogy a mai nyelvészek nagy része hazugságokat tanít a felnövekvő nemzedékeknek? A nyíregyházi tanárképző főiskolán az egyik, magát nyelvésznek nevező szerint (a tankönyvében a nézet megtalálható) a „ló” jövevényszavunk, a „nyereg” nem az. Ezek szerint nekünk, lovas-nomád népnek a hordozó állat megnevezésére nem volt a nyelvünkben megfelelő szó. De a nyeregre igen. Vagy gyalogos-nomád nép voltunk nyereggel a vállunkon?

  29. Ez csak úgy képzelhető el, hogy őseink a nyerget előbb ismerték, mint a lovat. Lelki szemeim előtt látom, hogy a bunkó ősmagyarok, nyereggel a vállukon, megfeszített visszacsapó íjakkal szaladgálnak a nagy finn füves sztyeppéket övező tengerpartokon, és hátrafelé nyilazva lövik a halakat. Majd miközben a környező népek bezavarnak minket a Kárpát-medencébe, itt látunk meg Szvatopluk nagyfejedelem környezetében egy lovat. Rákérdezünk, hogy ez meg mi a fene. Az itt élő szlávok leereszkedve a makogó őseinkhez csak ennyit mondanak: „ló”. A ló egyszerű szó. Könnyen megtanuljuk, majd a homlokunkra csapunk, és a vállunkon lógó nyerget ráillesztjük. Nagy meglepetésünkre pont jó rá. Azóta tudjuk, hogy a ló az ló. Rögtön aztán el is cseréljük egy országra.

  30. Tudjuk-e , hogy a Zenetudományi Intézetünk regisztrálta a 300 000-ik magyar népdalt, amelyből 100 000 már megjelent nyomtatásban is. A 80 milliós Németországban összesen 20 000 népdalt tudtak összegyűjteni.

  31. Tudjuk-e, hogy azért nem járnak tógában ma Európában az emberek, mert mi meghonosítottuk a nadrágot, a zakót (kazak), a hosszú kabátot (kaftán). A római légiósok nadrágviselete is eredeztethető a korábbi hun szokásból, hisz a légiók jelentős részben hunokból álltak. Amíg Európa saruban, csizmában, bocskorban járt addig mi behoztuk a háromnegyedes sarkos cipőt. Sőt még az alsó fehérnemű is általunk kerül a világnak erre a részére. Gondoljuk csak meg, ma Skóciában, ha valaki igazán korhűen akar a skót népviseletbe felöltözni, akkor nem vesz alsónadrágot a kockás szoknya alá.

  32. Tudjuk-e, hogy az USA-ban az 1930-as évektől kezdve magyar kivándorlók készítettek elsőként díszített western csizmát, a hun-magyar lovas csizma mintájára? Régen ma

  33. Tudjuk-e hogy a modern kori parfümhasználat honnan ered? Bár először az ókori görögöknél, a rómaiaknál, és főleg az egyiptomiaknál használták az illatosítás ezen módját, de az európai gyakorlat nem innen vette át.

  34. Az anyakirályné szépségének titka Az első ismert, alkoholos alapú parfüm a magyar víznek, illetve magyar királyné vizének nevezett csodaszer volt.(Ma köln-i víznek is nevezik) Ezt levendula-, rozmaring- és zsályaolajokból állították össze, amelyet aztán alkohollal hígítottak fel. Egyszerre volt illatszer és gyógyító szesz. Ez utóbbin volt a hangsúly. A nevét - állítólag - onnan kapta, hogy Nagy Lajos (14. sz.) magyar király édesanyja, Erzsébet hivatkozott egy levelében a rozmaring csodálatos, gyógyító erejére. A főzet receptjét, a legenda szerint, egy remetétől kapta, és 76 éves korában annyira megfiatalodott és megszépült tőle, hogy a lengyel király beleszeretett és megkérte a kezét. .

  35. A parfüm történetét mások máshonnan indítják Szerintük a modern parfümhasználat a 16. század elején vette kezdetét. A Firenzéből származó Medici Katalin a francia királyi udvarban hozta divatba a parfümöket. ( Erzsébet remetéje valószínűleg francia volt, és időutazó is egyben.)

  36. Az valószínűsíthető, hogy a francia udvarban használták elsőként tömegesen a testszagok elfedésére a magyarvizet, nálunk megmaradt a gyógyítás szintjén, s mi a többit mosakodással és tiszta alsónemű hordásával oldottuk meg. Mellesleg a mi királyaink inkább a szakrális aranytárgyaikról nevezetesek, ellentétben XVI.Lajossal, akinek fennmaradt az arany tetűvakarója.

  37. Tudjuk-e, hogy a gombot is mi találtuk fel a különböző zsinórok helyett? • Gondoljunk a magyar nyelvre, és a test működésére. • A csomó, a görcs, a gubanc, a masni, akadályozza a szabad áramlást. (a halott ruháján megoldottak minden csomót a lélek szabad távozása érdekében) • A mai napig a problémára azt mondjuk, hogy gubanc van, amit meg kell oldani • A gomb kiküszöböli a ruhán a gubancot ( a viselőjében a görcsöt)

  38. Tudjuk-e, hogy elsőként a portyázó lovas őseink használtak instant ételporokat. Amikor a Kárpát-medencébe visszatért őseink észrevették, hogy a nyugati „civilizáció” már megint széthordta a királysírok kincseit, akkor könnyen mozgó lovas csapataink meglátogatták a szétrablott kincseket őrző templomokat is, és szelíd rábeszélés után összeszedték e kincseket. Ehhez gyors mozgásra, és könnyű fegyverekre volt szükség. Ekkor használták a bőrökön szárított zöldséglevesek és tejtermékek porrá őrölt formáját, ás a különböző húsporokat. A lovas harcos reggel merített a patakvízből, rászórt két marék tejporféleséget, a nyeregre akasztotta, és a rázkódás után fogyasztotta. Így tett a többi porral is. Körülbelül 40 kg különböző ételport vitt magával egy hosszabb portyára, ami a gond nélküli élelmezést biztosította számára.

  39. Tudjuk-e , hogy az elmúlt időszakban sikerült, a parlament által, hivatalosan is nemzeti kinccsé tenni őshonos állatfajaink nagy részét? A kilenc kutyafajtát, a három parlagi tyúk fajtát, a szilaj marhát, a három mangalica fajtát, a tincses kecskét, és a galambjainkat. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem lehet őket keresztezni, az országból engedély nélkül kivinni. Tehát meg kell tartani a tiszta vérvonalat. A szürke marhát -Tiroler Grauvieh néven - sajnos az osztrákok már levédették előttünk. (Erre szokták azt mondani, hogy ügyes.)

  40. A kutatási eredmények felvetik annak a lehetőségét, hogy az Árpád-korban a Kárpát-medence alföldi területein az újkori vízépítéseket évszázadokkal megelőzően már létezett egy egységes elvek szerint működő vízügyi rendszer, amely a 13-14. és a 18. század között pusztult el, és amely lehetővé tette az öntözéses gazdálkodás meghonosítását Európában. De hiába lehetnénk mi Európa éléskamrája, ha csak piacnak kellünk. Ez az igazi indok arra, hogy miért volt fontos belépnünk az EU-ba! Fizetnek érte, hogy vágd le a tejelő teheneket, vágd ki a szőlődet. A következő az lesz, hogy be kell szórni sóval a földjeinket, hogy megfeleljünk az IMF feltételeinek.

  41. De ne csak másokba keressük a hibát! Tudjuk-e hogy mit okoztak, kit szolgáltak a „reformok”? • A Tisza szabályozása: sivatagosodás • A soknemzetiségű országgyűlés nyelvének kötelezően magyarrá tétele: a kisebbségek ellenünk fordulása • A Hitel, Stádium stb. ráerőltetése a a birtokviszonyokra: rohamos elszegényedés, a föld áruvá válása, spekuláció megjelenése • Nyelvújítás: 10 000 új, javarészt gyökerek nélküli, az anyanyelvtől idegen, ősi jelentéstartalommal nem bíró szó beerőltetése a nyelvbe

  42. Ezek persze csak kiragadott példák, a teljesség igénye nélkül. Talán nem hiába íródtak le. Jó lenne, ha legalább addig eljutnánk gondolatban, hogy magyarnak lenni nem szégyen! De nem is dicsőség, mert a szeretet nem hivalkodó. Más feladatunk van a világban. Ha ezt megértenénk, akkor talán nem támolyognánk össze-vissza, abban a jogi, gazdasági és kulturális csapdában, amit nekünk állítottak Brüsszelben. Meg még ki tudja, hogy hol és hány helyen.

  43. Két szarvas a magyarok egén • Az egyik a csodaszarvas (üNŐ); Hunor-Magyar; ikrek; 102 szűz; nemzetsors; befogadás

  44. Nimród-Ménrót • Első fiai: Hunor, Magyar • Leánya: Sára • Az első földi király • MéN-rót; MéN; MaN;MaNi(cheizmus) • Égi jelenésben koronát kap • Elejthető vadat űz • Fiai égi tünemény után vetik magukat

  45. Két szarvas a magyarok egén • A másik a csodafiúszarvas; Jézus KRiSZTuS; egyéni sors; feltétel nélkül adni; ellenségeinket felemelni

  46. Tudjuk-e, hogy milyen lenne a térképen az, ha a Trianonban diktáló nagyhatalmak hasonló csonkítást szenvednének el, mint mi?

  47. A kiszakított Erdély egymagában nagyobb mint a megmaradt anyaország. (a mostani Magyarország) Érti-e valaki azt, hogy az osztrákok miért szakíthattak el tőlünk területeket Trianon után, amikor ők is ugyanazon az oldalon álltak a háborúban mint mi, és ráadásul egy Habsburg vitt bele minket ebbe a háborúba?

  48. Hallottuk-e, hogy mit mondanak rólunk? • —George Bernard Shaw (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve): "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit." • —Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon/.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

  49. Hallottuk-e, hogy mit mondanak rólunk? • —Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." • —Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Magyar Nemzet 2003.) • —Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!" • —A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.

  50. Hallottuk-e, hogy mit mondtak magyar akadémikusok rólunk? A Magyar Tudományos Akadémia 1860-as kiadott szótárából kiderül, hogy (Ez a Czuczor-Fogarasi értelmező szótár, melynek előkészítésében Vörösmarty Mihály is részt vett.) a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos véleménye akkoriban az volt, hogy a magyar nyelv ősnyelv, s például az ókori nagy nyelvek (és nyomukban a mai európai nyelvek) is a magyar nyelvnek csupán "leány-nyelvei", vagyis különbözőképpen romlott változatai. Még a romlás okát is megmagyarázza a szótár előszavának írója: "E leánynyelveken azt tapasztaljuk, hogy az anyanyelv szavaival jobbára úgy bánnak, mint merő lelketlen anyaggal, melyet majd megcsonkítva, majd megtoldva, néha kisimítva, majd öszvevisszahányva saját szerveikhez és izlésökhöz idomítanak a nélkül, hogy gyökeiket és képzőiket épségben hagynák, s alapérteményökről öntudatok volna. Ezekben a szoros értelemben vett nyelvalkotó érzék és szellem kihalt, s helyette csupán az idomítási hajlam és ügyesség működik." Tehát a magyarból lett leány-nyelvek (ógörög, latin, mai európai nyelvek stb.) keletkezésének oka: kihalt e népekből a nyelvalkotói érzék, s helyette csupán az idomítási hajlam és ügyesség működött. A szótára a megfelelő címszavakban rendre meg is adta, hogy az a szó mely nyelvekbe került át az ősi időkben: latin, ógörög, szanszkrit, német, angol stb.

More Related