Franciaország és a romanista jogkör - PowerPoint PPT Presentation

ganesa
franciaorsz g s a romanista jogk r n.
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Franciaország és a romanista jogkör PowerPoint Presentation
Download Presentation
Franciaország és a romanista jogkör

play fullscreen
1 / 27
Download Presentation
Franciaország és a romanista jogkör
91 Views
Download Presentation

Franciaország és a romanista jogkör

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. Franciaország és a romanista jogkör dr. Bóka János Szeged, 2011. október 5.

  2. A Római Birodalom legnagyobb kiterjedése (i.sz. 117.)

  3. Mégis, mit tettek értünk a rómaiak?

  4. A római jog • a jog (ius) az erkölcstől (mos) és a vallástól (fas) elkülönülő szabályrendszer • közjog - magánjog • személyek, dolgok, keresetek • eljárásjogi és esetjogi szemlélet • magas absztrakciós szint, fejlett jogtudomány • árucsere-jog • számos külső hatás éri (görög, egyiptomi, barbár) • időbeli (régi, preklasszikus, klasszikus, posztklasszikus) és térbeli (provinciák) variációk • egységesítési és kodifikációs törekvések (Codex, Digesta, Institutiones – Iustinianus, 528-534.)

  5. A közvetlen továbbélés • germán királyságok vegyes lakossággal • személyiségi elv • Leges Romanae Barbarorum (V-VI. sz. fordulója) – keleti és nyugati gót, burgund területeken – Breviarium Alaricianum (506.) • kísérletek a fúzióra – Edictum Theodorici (500.); Forum Iudicum/Fuero Juzgo (654.) • a bizánci, lombard és arab invázió megtöri ezt a folyamatot • lemondanak a magánjog kodifikációjáról és egységesítéséről (kapitulárék)

  6. A jog „odaát” van • érdekérvényesítés nyers erőszakkal • istenítéletek • compurgatio • IV. Lateráni Zsinat – 1215. „Juristen, böse Christen.”

  7. Az egyetemek és a ius commune: a jog újjászületése • glosszátorok (XI. sz-tól) • Iustinianus szövegeit kommentálják • a letűnt (rabszolgaság) és kánonjog által szabályozott (házasság, végrendelet) területeket elhagyják • cél: a római jog eredeti értelmének magyarázata • Accursius: Glossa ordinaria (XIII. sz. közepe) • posztglosszátorok (XIV. sz-tól) • a jogintézmények fejlesztése és igazítása a megváltozott társadalmi viszonyokhoz (pacta sunt servanda) – usus modernus • communis opinio doctorum

  8. latin nyelvű források az egykori császárság szellemi és politikai súlya logikus szerkezet egységes vagy megfeleltethető tartalom ésszerű árucsere-jog fragmentálódott szokásjog, helyi nyelveken bizonytalan és rendszerezetlen források feudális, személyi és öröklési kérdésekre szorítkozik Ius commune: a siker titka

  9. Recepció vagy befolyás? • Recepció • Itália (vándorbírák) • Portugália • Katalónia • Német-Római Császárság (Aktenversendung + 1495. évi kamarai rendtartás) • Befolyás • Franciaország • Szászország • Kasztília és León • Politikai okok (uralkodói ellenérzés a birodalmi joggal szemben) • Jogi okok (használható szokásjogi gyűjtemények: Sachsenspiegel, Siete Partidas) • a törvényesség reneszánsza • felosztás (közjog – magánjog, dologi jog – kötelmi jog • fogalmak (dolus, haszonélvezet, szolgalom, elévülés, megbízás, vállalkozás stb.)

  10. Természetjogi iskola – A kodifikáció előfutára (XVII-XVIII. század) • szakít a skolasztikus rendszerezéssel: axiómák, tételek (egy mai törvénykönyv előfutára) • emberközpontú szemlélet (alanyi jogok) • a jog az emberi akarat terméke, és a józan észnek kell megfelelnie • magánjog: lazít a római jog értelmezésének kötöttségén • a communis opinio kötelező erejének eltörlése: Savoya (1729.), Portugália (1769.), Nápoly (1774.) • közjog: előirányozza a közjog kidolgozását A római jog tudománya általános jogtudománnyá alakul. Elismerik az uralkodó jogalkotói funkcióját, és elvárják tőle a jog megreformálását.

  11. A kodifikáció és mellékhatásai • kompiláció (jogkönyv) – kodifikáció (törvénykönyv) • a jogi pozitivizmus térnyerése • a lokális jogok felszámolása, DE a ius commune fragmentálódása • a római-germán jogrendszerek exportjának megindulása • Hullámok • előfutárok: pl. Codex Maximilianeus Bajorország, 1756.; ALR Poroszország, 1794. • Code civil (1804.) • Belgium, Luxembourg, Spanyolország, Portugália, Olaszország • ABGB (Ausztria, 1811.) • BGB (Németország, 1900.) • Japán, Törökország, Brazília, Kína, Görögország • ZGB (Svájc, 1912.)

  12. A francia jog gyökerei I. • fragmentálódott szokásjog (60 jelentősebb, 300 kisebb területi jog) • a Loire-tól északra: pays de coutume [germán szokásjog]; délre: pays de droit écrit [vulgarizálódott római jog] • enquête par turbe • 1454-től elrendelik összegyűjtését (nagyobb homogenitás: Párizs, Orléans, Bretagne, Bourgogne stb.) • királyi törvényalkotás (ordonnance) • eljárásjogok - polgári (1667.), büntető (1670.) • anyagi jog – ajándékozás (1731.), végrendelkezés (1735.), hitbizomány (1747.) • Parlement („szuverén bíróság”) • viszonylag független bírói fórumok Párizsban és vidéken • fellebbviteli fórum • rugalmas joggyakorlat (méltányosság, római jog) • megtagadhatja a királyi rendeletek bejegyzését • az angolszász gyakorlathoz hasonló esetjog alakul ki (arrêts de règlement)

  13. A francia jog gyökerei II. • a mindenkori uralkodó ellenséges a római joggal szemben: • 1219. – a párizsi egyetemen betiltják a római jog oktatását • 1312. – a déli vidékek vulgarizálódott római joga csak egy a sok szokásjog közül • 1679. – a francia jog oktatása kötelező a jogi karokon • a francia remekjogászok első generációi • Charles Dumoulin (1500-1566.), Jacques Cujas (1520-1590.), Jean Domat (1625-1696.), Robert-Joseph Pothier (1699-1772.) • a római jog és a természetjog erőteljes hatása • rendszerezés, jogintézmények kidolgozása (pl. szerződési jog) • egyes mondataik szó szerint olvashatók a Code civil-ben

  14. A forradalom átmeneti joga • tabula rasa • sikertelen kodifikációs kísérletek (1793., 1794., 1796.) • egyenlőség • elsőszülöttek és fiúgyermekek előjogainak eltörlése • válás • tulajdonjog • a kereskedelem szabadsága • kamattilalom eltörlése • érdekképviseleti szervezetek alakításának tilalma

  15. Code civil (1804.) • CodeNapoléon • „Igazi dicsőségemet nem negyven győztes csatám jelenti; Waterloo eltörli azok emlékét; amit semmi sem törölhet el, ami örökké élni fog, az az én Code civil-em.”

  16. A modern francia jogrend születése és fejlődése • Code civil (1804.) • Code de procédure civil (1806.) • Code du commerce (1807.) • Code d’instruction criminelle (1808.) • Code pénal (1810.) • módosító jogalkotás: • családi jog (válás, élettársi kapcsolat, házassági vagyonjog) • kötelmi jog (a szerződési szabadság korlátozása – Code de la consommation) • módosító joggyakorlat: • veszélyes üzem, objektív felelősség • action de in rem verso

  17. A francia jog forrásai • Törvények • alkotmányos • organikus • rendes • Rendeletek • önálló rendeletalkotási jogkör • Szokás • joghézagok kitöltése • Új-Kaledónia, Mayotte, Wallis és Futuna • Joggyakorlat • az igazságszolgáltatás megtagadása • tilos általános és szabályozó jelleggel ítélkezni • lakonikus ítéletek • Jogtudomány • francia stílus (rendszerezett kézikönyvek) • spanyol stílus (dogmatikus tankönyvek) • német stílus (kommentár)

  18. Cour de cassation (civ. 3e) 28.11.1968 (Maltzkorn c. Braquet), JCP 1969.II.15797. • A Bíróság; - A kérelem alapjáról: - Tekintettel a Code civil 1589. §-ára; - Mivel a nyilvános ajánlattétel ugyanolyan feltételekkel köti az ajánlattevőt az ajánlatot elfogadó első személlyel szemben, mint a meghatározott személyhez címzett ajánlat; - Mivel a részben helybenhagyó ítélet megállapításaiból kitűnik, hogy Maltzkorn, miután tudomást szerzett a L’Ardennais 1961. május 23-i számában megjelent hirdetésről, ami egy meghatározott földterületet 25 000,- frankos áron kínált megvételre, értesítette a tulajdonos Braquet-t az ajánlat elfogadásáról; Braquet kijelentette, hogy őt az ajánlat nem köti; - Mivel Maltzkornnak az adásvétel törvényesítésére irányuló igényét elutasító bírósági ítélet szerint „a csak egyetlen személy által megszerezhető vagyontárgyra vonatkozó, sajtó útján tett ajánlat nem tekinthető meghatározott személynek szóló ajánlattételnek; mindössze az esetleges érdeklődőknek szóló felhívás, és ezért az ajánlattevőt az elfogadóval szemben nem köti”; a Fellebbviteli Bíróság ezen általános indokolásra alapozta döntését miközben megállapítja, hogy az elfogadó nyilatkozat kézhez vételekor Braquet közölte, hogy„a farm még nem kelt el”, és nem említ egyetlen körülményt sem, amiből arra lehetne következtetni, hogy a hirdetés csupán felhívás tárgyalások megkezdésére, illetve hogy Braquet ajánlata fenntartásokat tartalmazott volna, így döntése minden jogalapot nélkülöz; • Ezen indokolással: - megsemmisíti a nancy-i Fellebbviteli Bíróság 1966. november 24-én kelt ítéletét, és az ügyet visszautalja a reimsi Fellebbviteli Bíróság elé.

  19. Code civil – 1589. § • La promesse de ventevaut vente, lorsqu’il y a consentement réciproque des deux parties sur la chose et sur le prix. • Az eladási ígéret adásvételnek számít, ha a felek kölcsönösen megállapodtak a dologban és a vételárban.

  20. A francia jogszolgáltatási rendszer

  21. Duális igazságszolgáltatás • Történelmi gyökerek: • a királyi államigazgatás küzdelme a parlamentekkel • a forradalom bizalmatlansága a bírákkal szemben • 1790. – az igazságszolgáltatás és a közigazgatás elválasztása • „juger l’administration, c’est encore administrer” • 1987. – a közigazgatási bíráskodás önállósága a hatalmi ágak elválasztásán alapuló, elismert jogelv (Alkotmánytanács) • Problémák: • hatásköri összeütközések (pozitív/negatív) • egy ügyön belüli kettős kompetencia • eltérő joggyakorlat • a közigazgatási bíráskodás függetlensége, korporatív szellem • Erősségek: • szakosodás és szakértelem • hatékonyság • Trendek: • közeledő joggyakorlatok • jogvédelmi szemlélet elterjedése a közigazgatási bíráskodásban is

  22. A kasszáció I. • Gyökerek a régi jogban: • Conseil privé / Conseil des parties • 1790. – Tribunal de cassation • référé-législatif • éves beszámolók • kasszáció nyilvánvaló törvénysértés esetén • ha ismét kasszációs kérelem (pourvoi) ugyanabban az ügyben, a törvényhozás dönt [ma: a Semmítőszék teljes ülése] • 1804. – Semmítőszék (Cour de cassation) • nem fellebbviteli fórum • „nem az állampolgárok bírája, hanem a törvények őre” (Robespierre) • csak jogkérdésben dönt • a ténykérdések megállapítása az alsóbbfokú bíróságok „szuverén” joga • a megsemmisített döntést visszautalja (renvoi) egy másik alsóbbfokú bírósághoz • irányelv (avis)

  23. A kasszáció II • Kasszációs okok • jogszabálysértés • nem alkalmaz vagy téves jogszabályhelyet alkalmaz • tévesen értelmez • megalapozatlanság • indokolás hiánya, ellentmondás • a felek álláspontjának figyelmen kívül hagyása • jogalap hiánya • okirat téves értelmezése • hatáskör túllépése • illetékesség hiánya • a kasszáció a közigazgatási bíróságok rendszerében is érvényesül, de kevesebb kötöttséggel • ténybeli tévedésre és tények hibás értelmezésére is lehet hivatkozni; • az Államtanács maga is hozhat érdemi döntést • kasszációs bíróságok más országokban: • Belgium, , Görögország, Olaszország, Monaco • Elefántcsontpart, Szenegál stb.

  24. Sajátos „alkotmánybíráskodás” • Alkotmánytanács - 1958. óta • averziók a „bírák kormányzásával” szemben • elutasítja a népszavazással elfogadott/megerősített törvények alkotmányos kontrollját • óvatos, de következetesen aktivizálódó joggyakorlat • a közigazgatási bíráskodás terjeszkedése inspirálja • bloc de constitutionnalité • „alkotmányos alapelvek” • „alkotmányos célkitűzések” • „elismert jogelvek” • Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (1789.) • csak elfogadott, de ki nem hirdetett jogszabályok, vagy még nem ratifikált nemzetközi szerződések esetén járhat el • megkeresésre • köztársasági elnök, házelnökök, 60 képviselő/szenátor, miniszterelnök, Államtanács, Kasszációs Bíróság • hivatalból (organikus törvények, parlamenti rendeletek) „La cour suprême, c’est le peuple.” (De Gaulle)

  25. rendes bírák (ülő bírák) kb. 7 700 fő közigazgatási bírák kb. 1 100 fő ügyészek (álló bírák) közjegyzők kb. 8 500 fő vállalati jogászok ügyvédek avocat agréé (Kereskedelmi Törvényszék előtt, 1971-ig) avoué (elsőfokú törvényszékek előtt, 1971-ig) jogtanácsos (1992-ig) kb. 44 000 fő avoué Fellebbviteli Bíróság előtt (2010/11-ig) 444 fő, 235 iroda avocat aux Conseils a Semmítőszék és az Államtanács előtt 94 fő, 60 kabinet A jogászság

  26. Jogászi karrierek

  27. Létezik-e romanista jogkör? • A kontinentális (római-germán) jogcsaládon belül a római és germán komponens között lényegi azonosságok mellett számos jelentős különbség van. • A „romanista” és a „germán” elnevezés félrevezető és pontatlan. • Inkább francia és német jogi kultúráról lehet beszélni: • nyelvi kötelékek • a jogfejlődés hasonlósága • rokon jogdogmatikai alapvetés • sajátos kódexek és jogintézmények • sajátos jogszolgáltatási struktúrák • politikai befolyási övezetek