Társadalmi mozgalmak és ideológiák

1. Társadalmi mozgalmakés ideológiák Társadalmi mozgalmakés ideológiák

2. 18. század • Az állam és a hatalom domináns szerepe • A nemesség társadalmi erővé szerveződése: • Kegyencek és oligarchák  konzervatív ellenzék. • Politikai szerepvállalás: udvari összeesküvések,a gárda által támogatott hatalomátvételek (1801-ig) A nemeseknek adományozott kiváltságlevél (1785). • A nemesség a kultúra szerveződésében: • a nemesi értelmesség kialakulása, • a közvélemény irányítása (sajtó és publicisztika, irodalom és színház), • a felvilágosodás-kori eszmék elterjedése / terjesztése (nevelés, közerkölcsök, társadalmi felelősség) szabadkőművesség, baráti körök, tudományos társaságok,a magánemberi lét kivonása az állam befolyása alól a liberális nemesi ellenzék. • Népmozgalmak (Pugacsev-felkelés) „a nép / nemesség” – kettőség felismerése az eszmei nemesi forradalmiság születése (Ragyiscsev)

3. 1800 – 1820-as évek • „I. Sándori tavasz”: társadalmi élet felpezsdülése. • 1812-es Honvédháború: össznépi aktivitás. • A nemesi forradalmiság csúcspontja: a dekabrizmus: Honmentő Szövetség (1816-18) Jótékonyság és művelődés Humanitás és erkölcsi jobbítása Katonaságon belüli viszonyok megváltoztatása Alkotmány és szabadságjogok A jobbágyság eltörlése Cárgyilkosság Közjó Szövetség (1818-21) Északi Társaság (1821-25) Déli Társaság (1821-25)

4. A dekabrista felkelés (1825. dec. 14, Szenátusi tér;dec. 29. – 1826. jan. 3, Kijevi Kormányzóság). • A dekabristák sorsa • A dekabrizmus szellemi és erkölcsi öröksége.

5. 1820–1850-es évek • Erősödik a központi hatalom kontrolja a társadalom felett: • A Birodalmi Hivatal osztályai teljhatalmat kapnak(II. oszt. – jogi kodifikáció, III. oszt. – a politikai felügyelet + csendőrség) • Kontrol az oktatás és a sajtó felett. • A „hivatalos népiesség” ideológiai doktrínája (Sz. Uvarov):egyeduralom, ortodoxia, népiesség. • A társadalmi élet visszafogottsága: • a társadalom ketté szakadása, • áttérés a cselekvés taktikájáról a gondolat stratégiájához: filozófiai társaságok és körök (A bölcselet baráti köre, 1825–26;Sztankevics-kör, 1831–39; Herzen és Ogarjev köre, 1831–34) – az orosz valóság „átkozott kérdéseinek” felvetése. • A társadalmi élet két típusának újjáalakulása: • Politikai (cselekvő) taktika: Petrasevszkij-kör (1845–49), • Az ideológiai (gondolati) társadalmi differenciálódás: P. Csaadaev: Filozófiai levelek egy hölgyhöz (1829-31, I. – 1836) Szlavofilizmus Nyugatosság

6. Közös vonások: A jobbágyság eltörlése Evolúciós békés változtatások

7. 1850-es évek második fele – 1880-as évek A. Herzen faluközösségi (obscinnij) / orosz szocializmusa: • Az egyeduralom és jobbágyság felszámolása a társadalom demokratizálása mellett. • A kapitalista fejlődési stádium kihagyható. • A faluközösség (önkormányzás, a földbirtoklás egyenlősége) – a szocializmus alapja Oroszországban. N. Csernisevszkij és a forradalmi demokrácia eszméi Az ideológiai irányzatok politikai színezetének előtérbe kerülése • Liberalizmus: • Szlavofilek, pocsvenyikok és nyugatosok: sajtó, tevékenység a zemsztvákban (önkormányzatokban). • „önkormányzati alkotmányos” irányzat (1879–1881). • Reformok tovább vétele, az együttműködő hatalom képzete. • Konzervativizmus: • Fellépés a liberális adminisztráció ellen. • A reformok felülbírálása.

8. Forradalmi mozgalmak: „narodnyik-mozgalom”a reformokkal és életbeléptetésükkel való elégedetlenség • Ideológiai tagolódása: • „Lázadó”, anarchista irányzat: M. Bakunyin, parasztforradalom, az értelmiség elősegítő szerepe, az állam megszüntetése. • „Propagandista” irányzat: P. Lavrov, a parasztság nincs felkészülve forradalomra, az értelmiség vezető, eszméket terjesztő („agitáló”) szerepe, forradalmi szervezet létrehozása. • „Összeesküvő” irányzat: P. Tkacsjov, a parasztság nincs felkészülve forradalomra, az agitáció nem lehet hatékony; az egyeduralom elveszítette népi támaszát  forradalmi szervezet létrehozása, amely előkészíti és végrehajtja a hatalomátvételt  forradalom. • Szerveződések: • I. „Fold és szabadság” titkos szervezet (1861–64) • Narodnyik-társaságok: • Isutyin-kör és „Pokol” terrorista csoportja (1863–66)  Karakozov merénylete II. Sándor ellen (1866. április 4.) • „Népi leszámolás” (1869–71): Nyecsajev. • Natanszon-Csajkovszkij-csoport (1871–74) – több csoport összevonása:„a nép közé járás” kezdeményezői • „A nép közé járás” (1873–75)

9. II. „Fold és szabadság” titkos szervezet (1876–79)propagandista és terrorista eszközök szakadás • „Általános földfelosztás”: „Népakarat”:propaganda, emigráció, terror (8 merénylet a cár ellen )csatlakozás 1881. március 1. – II. Sándora munkásmozgalomhoz meggyilkolása, a vezetők kivégzése) • A munkásmozgalom kezdete • 1898 – a pártok kialakulásának kezdete Tolsztojánizmus (tolszovsztvo) – 1880-as évek végétől L. Tolsztoj műveinek (Gyónás, 1879; Miben áll a hitem? 1884) és személyes jelenlétének hatására: a gonosszal szemben sem szabad erőszakosnak lenni, felebaráti szeretet és megbocsátás, erkölcsi öntökéletesedés  „vallási szekta” (?)orosz „kulturális remetelakok / kolostorok” (kolóniák) kialakulása európai, észak amerikai, dél afrikai és japán elterjedése, M. Gandi.