Üzleti hírszerzés a felsőoktatásban Avagy, hogyan alapozzuk meg „másként” a marketinget

1. Üzleti hírszerzés a felsőoktatásbanAvagy, hogyan alapozzuk meg „másként” a marketinget Domboróczky Zoltán, MBA, PhD hallgató ZMNE Hadtudományi Doktori iskola

2. Mi bennük a közös? Wilhelm Franz Canaris (1887-1945) Harold Adrian Russel „Kim” Philby (1935-1944) ?

3. Mi is az az üzleti hírszerzés? • Olyan addicionális információk megszerzése (és védelme) üzleti környezetben, amelyek ugyan nemfeltétlenül nyilvánosak, de megszerzésük nem ütközik jogszabályba. • Ezzel szemben a hagyományos értelemben vett hírszerzés (ill. elhárítás) különböző államok, vagy azok szervei, intézményei között zajlik le. Felvállalva a jogi– mi több - diplomáciai, katonai természetű konfliktusokat is.

4. Az üzleti hírszerzés célja, feladata • Az üzleti hírszerzés elsődleges funkciója a döntéshozatal előkészítése és támogatása. • Amennyiben ezt kifejezetten a marketing döntéshozatal érdekében kívánja a szervezet alkalmazni, akkor az üzleti hírszerzés szerepe a marketing információs rendszer támogatásában, illetve kiegészítésében jelenik meg. • Azonban a BI kiegészül az ellenérdekelt felek hasonló aktivitása elleni védelemmel is, ami a marketing gyakorlatában nem tekinthető alapelemnek!

5. Az üzleti hírszerzés területei • Aktív gazdasági biztonság – megvalósításának eszköze az offenzív üzleti hírszerzés; • Passzív gazdasági biztonság – megvalósításának eszköze a defenzív üzleti hírszerzés.

6. Offenzív Üzleti hírszerzés Jellemzői: • „Támadó” jellegű; • Aktív módszer; • A szervezeten kívülre koncentrál. Amire alkalmas: • Tervezés támogatása(stratégiai, taktikai, operatív) • A stratégia bevezetésének és finomításának támogatása visszacsatolással. • A nem feltétlenül nyilvános de lényeges információk megszerzésére, feldolgozására. • A defenzív feladatokhoz kapcsolódó információszolgáltatásra.

7. Defenzív üzleti hírszerzés Jellemzői: • „Védelmi” jellegű; • Passzív eszköz; • A szervezet belső folyamataira koncentrál. Amire alkalmas: • A tervezéshez kapcsolódó információk megóvása. (stratégiai, taktikai, operatív) • A nem engedélyezett információszerzés megakadályozása. • Információszivárgás, visszaélés felderítése, megakadályozása. • Kockázatelemzés az információvédelemmel kapcsolatban. • HR-hez kapcsolódó információvédelem.

8. Offenzív + defenzív • A külső és belső fenyegetések felderítése, elhárítása és elemzése az információszerzésen túl megteremti az információvédelem összefüggő rendszerét. • Valójában a két alrendszer egymás nélkül nem is képes a kellő hatékonysággal működni, ez esetben a szervezet üzleti hírszerzése nem tudja betölteni feladatát. • A mindennapi gyakorlat során a két terület éles elválása nem jellemző, azok sokkal inkább egymást kiegészítve, számtalan átfedést feltételezve működnek.

9. Offenzív módszerek – statikus eszközök • Lehetőség elemzés • Sávelemzés • Előrejelzés elemzés • Folyamatelemzés • Konkurencia versenyképesség elemzés • Matematikai alapú trendelemzés • Statisztikai elemzés • Humán faktorelemzés • Trendanalízis • Forgatókönyv analízis • Benchmarking

10. Offenzív módszerek – dinamikus eszközök • Hadijáték • Játék elmélet modell • Konkurencia kapcsolatok modell • Konkurencia válasz modell • Pénzügyi modell • Gazdasági modell • Viselkedés modell • Preemtív stratégia modell • Vezetési és döntéshozási modell

11. Defenzív Módszerek 1. Preventív hírszerzés – a fenyegetések és negatív tendenciák kialakulása feltételeinek felismerése és kiküszöbölése, valamint a megelőző jellegű információs biztonsági intézkedések, rendszerek kialakítása és üzemeltetése. 2. Elhárítás – a külső és belső felismert, de még meg nem valósult fenyegetések megszüntetésére irányuló hírszerzői tevékenység. 3. Nyomozás – a már megjelenő fenyegetések, valós veszélyhelyzetek megoldására, körülményeinek tisztázására, felelősség megállapításra és az információs rendszerben, a stratégiában okozott károk felmérésére irányul. 4. Bizonyítás (vizsgálati tevékenység) - a szervezet igyekszik a lehető legtöbb tényezőt saját erőből értékelni, a kihívásokra válaszolni, hogy kisebb mértékben sérüljön a stratégiai, gazdasági biztonság. 5. Ellenőrzés – a stratégiai és operatív tervek végrehajtásának ellenőrzése minden funkcionális területen.

12. Összegzés • A felsőoktatási piac szereplői más üzleti szereplők gyakorlatától időben némileg elmaradva kezdték vagy kezdik meg éppen az üzleti hírszerzés eszközeinek alkalmazását. • Az egyetemek, főiskolák viszonya az üzleti hírszerzéshez nem feltétlenül azonos vagy igazodik a vállalatok felfogáshoz. • Az oktatási szervezetek erre fordítható költségvetése és szervezeti háttere nem összemérhető a nagyvállalatokéval, továbbá a tanácsadó cégek hírszerzési szolgáltatásainak igénybevétele is korlátokba ütközik.

13. Az offenzív statikus módszerek legtöbbjének alkalmazásához komoly matematikai, statisztikai illetve menedzsment ismeretek, jártasság szükséges. • Úgy vélem a módszerek alkalmazásához szükséges ismeretek körét vizsgálva, hogy azon felsőoktatási intézmények, ahol ilyen jellegű képzés, kutatás folyik, mindenképpen versenyelőnyben lehetnek más intézményekkel szemben. (műszaki, természettudományos, gazdasági)

14. Az offenzív dinamikus módszerekre még inkább jellemző mindaz, amit a statikus módszerek kapcsán tapasztalhattunk. • Az offenzív dinamikus módszerek esetében fokozottan igaz, hogy birtoklásuk, megszerzésük nem lehetetlen ugyan a más tudományterületen működő szereplők számára sem, de komoly korlátokba mégis ütközhet. (motivált befogadó szervezeti tagság, célirányos hardware-ek és software-ek)

15. A defenzív módszerek tekintetében elmondható, hogy kevésbé elérhetetlenek a szektor szereplői számára is. Sőt egyes elemei minden bizonnyal az üzleti hírszerzés gondolatának felbukkanása előtt is már a szervezet működési rendjének részét képezte. (IT, security, HR, folyamatmenedzsment, stb.) • A defenzív ismeretek elsajátítása, egységbe kovácsolása, mindennapi gyakorlattá tétele sem túl nagy szellemi vagy anyagi befektetést nem igényel az érintettektől. Megvalósítása közép- vagy akár rövidtávon is megoldható, és már az információvédelem önmagában nagyban javíthatja az erre odafigyelő szervezet pozícióját. (speciális területeken szakértők igénybevétele azért itt is indokolt pl. elhárítás, nyomozás, bizonyítás)

16. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!