1 / 25

Pszichoedukáció

Pszichoedukáció. Szigony Alapítvány a Közösségi Pszichiátriáért. Mi a szkizofrénia?. A szkizofrénia a az agyi működést befolyásoló betegség, amely zavarja az információ átvitelét és feldolgozását az agyban. Tünetei lehetnek: Érzékelési zavarok Érzelmi zavarok Figyelemzavarok

Download Presentation

Pszichoedukáció

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Pszichoedukáció Szigony Alapítvány a Közösségi Pszichiátriáért

  2. Mi a szkizofrénia? A szkizofrénia a az agyi működést befolyásoló betegség, amely zavarja az információ átvitelét és feldolgozását az agyban. Tünetei lehetnek: • Érzékelési zavarok • Érzelmi zavarok • Figyelemzavarok • Gondolkodási zavarok Figyelem! Az ellátottak intelligenciáját a betegség általában nem befolyásolja!

  3. Melyek a szkizofrénia tünetei? Pozitív tünetek és negatív tünetek A leggyakoribb pozitív tünetek: • Hallucinációk • Téveseszmék • Gondolkodási zavarok A leggyakoribb negatív tünetek: • Fáradékonyság • Csökkent kezdeményező készség és érdeklődés • Tompább érzések • Visszahúzódás az emberi kapcsolatoktól

  4. A hallucináció Hamis érzékelés, mely nem a külvilágból ered. Például: hangok hallása, melyet mások nem hallanak. Típusai: • Hallási • Szaglási • Látási • Tapintási • Ízlelési Az ellátottak sokszor valóságosnak érzik a hallucinációt, és olyan viselkedéssel válaszolhatnak ezekre, amely mások számára furcsa.

  5. A téveseszme Hamis ítélet • Általában nem múló gondolat, hanem folyamatos meggyőződés • Mások nem osztják Például: • Az ellátott azt gondolja, hogy követik, megfigyelik (üldöztetéses téveseszme) • Az ellátott azt gondolja, hogy ő irányítja a világot (nagyzásos téveseszme)

  6. Egyéb pozitív tünetek Az ellátott önmagáról alkotott képe és magával kapcsolatos élményei megváltozhatnak. Például: önmagát, vagy egyes testrészeit élettelennek, idegennek élheti át. A gondolkodás logikája, a beszéd érthetősége csökkenhet. Például: a gondolatok csapongóvá válhatnak, vagy az ellátott különleges szavakat, mondatokat képezhet, amelyek nehezen érthetőek.

  7. Csökkent kezdeményező készség: Csökken az új dolgok iránti érdeklődés Kevesebb az ötlet Kisebb a lelkesedés Visszahúzódás az emberi kapcsolatoktól: Az ellátott kevésbé vesz részt az élet különböző területein kialakítható emberi kapcsolatokban. Depresszió: Szomorúság Öröm képességének hiánya Csökkent önbizalom Pesszimista gondolkodás Önmarcangolás Reményvesztettség Az étvágy és az alvás megváltozása Érzelmi zavarok: Az érzelmek átélése és kifejezése megváltozik, általában csökken. Negatív tünetek

  8. Negatív tünetek • E tünetek gyakran kísérik a szkizofréniát és más betegségeket. Sokszor a visszaesést megelőző/korai figyelmeztető/tünetként jelenik meg. • Depressziós állapotban nagyobb az öngyilkosság veszélye. Ezért ilyen tünetek jelentkezésekor azonnal értesíteni kell a kezelőorvost!

  9. A betegség lefolyása • A korai szakaszban gyakran mutatkoznak olyan tünetek, amelyek nem csak a szkizofréniára jellemzőek/pl. depresszió, vagy furcsa viselkedés/. • Az aktív szakaszban a pozitív tünetek heveny megjelenése a legjellemzőbb, melyhez negatív tünetek is járulhatnak. • A késői szakaszban a negatív tünetek túlsúlya jellemző leginkább, de pozitív tünetek is fennmaradnak. • Visszaesésnek nevezzük az aktív szakasz ismételt megjelenését, amely gyakran tesz szükségessé kórházi kezelést. Egy – két jellemző tünet is elegendő lehet a diagnózis felállításához. Minden betegnél fennmaradnak teljesen egészséges lelki folyamatok is.

  10. Dopamin idegsejt-átkapcsolódás Antipszichotikus gyógyszerek hatása a dopamin idegsejt-átkapcsolódásra A szkizofrénia oka

  11. A szkizofrénia gyakorisága és kezelése Minden 100 emberből 1 szenved szkizofréniában, nemtől és a környezettől függetlenül. A betegség legtöbbször a 18 és a 28 éves kor között kezdődik/néha azonban előbb, vagy később/.

  12. Mi okozza a szkizofréniát? A betegség okait pontosan nem ismerjük. Valószínűleg több összetevő is szerepet játszik: • Öröklött hajlam, sérülékenység • Más tényezők (pl. stressz), amely hatása az örökletes tényezőkkel összeadódik.

  13. Ami a jövőben várható Gyógyszeres kezelés mellett: • A betegek 75 %-ának állapota jelentősen javul • A betegek 25 %-a nem javul eléggé és továbbra is fennállnak pozitív és negatív tüneteik

  14. A visszaesés • A betegség aktív szakaszát követő 12 hónapban antipszichotikum szedése nélkül a betegek mintegy 75%-ánál újabb fellángolás következik, vagyis visszaesnek. • Antipszichotikus kezelés mellett a visszaesés gyakorisága akár 15%-ra is csökkenthető. • A visszaesés kockázata nagyobb azoknál a betegeknél, akiknél a betegség lefolyása során már több aktív szakasz is fellépett.

  15. Pszichoterápiás és társadalmi segítség – 1. A gyógyszeres kezelés melletti magas színvonalú pszichoterápiás és társadalmi segítséggel 10%-ra csökkenthető az egy éven belüli visszaesések, ill. 10-15% közé a kedvezőtlen lefolyású esetek aránya. Lényege: lehetőleg egy szakemberrel, vagy munkacsoporttal kialakított folyamatos, mindig elérhető, bizalomra épülő terápiás kapcsolat: Formái: • Rehabilitáció, • Családterápia • Szociális készségfejlesztés • Pszichoedukáció • Kognitív terápia

  16. Pszichoterápiás és társadalmi segítség – 2. • Rehabilitáció: a társadalomba történő visszailleszkedés segítése a munkahelyi, társas kapcsolati és családi problémák rendezése által. • Családterápia: az egész család részvételével történő terápia. A megromlott családi légkör olyan stressz-forrás, amely hozzájárulhat a visszaesésekhez. A családterápia ilyen esetekben csökkenti a visszaesések számát. • Pszichoedukáció: kiscsoportos foglalkozás betegeknek és hozzátartozóik részére, melynek célja, hogy tájékoztassuk őket abetegség természetéről, okairól, terápiájáról és hatásáról a család életére.

  17. Pszichoterápiás és társadalmi segítség – 3. • Szociális készségfejlesztő tréning: kiscsoportos formában szerepjátékok segítségével javítja a viselkedés hatékonyságát. • Kognitív terápia: a valósághoz kötődő gondolkodást erősíti, segíti a téveseszmék és hallucinációk elhatárolását és ezáltal visszaszorítását.

  18. Feszültség, idegesség Kedvtelenség, levertség Étvágytalanság Figyelemzavar Nyugtalanság, mozgáskényszer Emberi kapcsolatok elhanyagolása, visszahúzódás Korábban nem tapasztalt vallási érdeklődés Nem létező hangok és képek észlelése (hallucináció) „mások nevetnek rajtam” „rólam beszélnek” Önbizalom csökkenése Érdeklődés csökkenése Furcsa viselkedés Feledékenység Ingerlékenység alvászavarok Korai figyelmeztető tünetek

  19. Ellátottak és hozzátartozóik Mit tehetnek a betegek és a hozzátartozóik? Fontos: Az orvos, a beteg és a hozzátartozók szoros együttműködése a terápiában. A beteg és a hozzátartozók együttműködve csökkenteni tudják a betegség negatív hatásait és a betegség fellángolásának esélyét!

  20. Munkahelyi beilleszkedés segítése 1 Felkészített kliensek kerülnek a munkahelyi programokba Mentor segít a kliens és a munkahely közötti kapcsolat kiépítésében A kliensek között a veszélyhelyzetek nem fordulnak elő nagyobb számba, mint más, egészséges, de nehezebben alkalmazkodó munkatársak között

  21. Munkahelyi beilleszkedés segítése 2 Ami nekünk természetes, lehet bántás másnak (a kliens visszajelzi, ami neki nehézség) A kliensek labilitását fokozza a bizonytalanság, a kirekesztő közösség Konfliktus helyzetekben az asszertív kommunikáció eredményes Veszélyhelyzetben a mentor segítségét lehet hívni

  22. Jótanácsok – 1. • Ne várjuk el a betegtől, hogy úgy teljesítsen mint a betegség kezdete előtt! • Próbáljuk elkerülni a beteg túlzott ösztönzését és csökkentsük az őt érő stresszhatásokat! • Hagyjunk lehetőséget a betegnek, hogy visszahúzódjon magányába, ha éppen szükségét érzi! • Beszéljünk vele egyenesen, érthetően és következetesen! • Legyünk vele őszinték! • Biztosítsuk az ő ritmusához a napi programot!

  23. Jótanácsok – 2. • Ne kritizáljuk túlzottan! • Találjuk meg a megfelelő egyensúlyt az alul – és a túlösztönzés között! • Ha a betegnek hallucinációi vagy téveseszméi vannak, ne próbáljuk mindenáron meggyőzni arról, hogy nekünk van igazunk! • Ne tűzzünk ki értelmetlen célokat, ne támasszunk túl magas követelményeket a beteggel szemben! Ha ezeknek a jótanácsoknak nem tudunk mindenben megfelelni, ne érezzük magunkat hibásnak!

  24. Önsegítő csoportok Céljaik: • A pszichiátriai betegségben szenvedők érdek- és jogvédelme • A társadalmi megbélyegzettség csökkentése • rehabilitáció Szerte a világon számos önsegítő csoport alakult. Egyre növekvő számban jelennek meg Magyarországon is (pl: LÉLEK-HANG)

  25. Hozzátartozók szervezeti A betegek hozzátartozói a betegek és saját jogi- és érdekvédelmükre civil szervezetet alakíthatnak (pl: KÉSZ – Korlátozottan Cselekvőképesek Hozzátartozóinak Érdekvédelmi Szövetsége) A szkizofrénia világszerte gyakori betegség (a népesség 1%-a). Így a betegek és hozzátartozóik száma jelentős.

More Related