a ford t s s a fikt v ford t s vizsg lata hermeneutikai szempontb l n.
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A fordítás és a fiktív fordítás vizsgálata hermeneutikai szempontból PowerPoint Presentation
Download Presentation
A fordítás és a fiktív fordítás vizsgálata hermeneutikai szempontból

Loading in 2 Seconds...

  share
play fullscreen
1 / 9
Download Presentation

A fordítás és a fiktív fordítás vizsgálata hermeneutikai szempontból - PowerPoint PPT Presentation

field
122 Views
Download Presentation

A fordítás és a fiktív fordítás vizsgálata hermeneutikai szempontból

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. A fordítás és a fiktív fordítás vizsgálata hermeneutikai szempontból Készítette: Horváth Helga

  2. A dolgozat vázlata • I. Bevezetés • II. A gadameri hermeneutika alapvető és a műfordítás témájához kapcsolódó fogalmainak összegzése • III. A fordításról hermeneutikai szempontok alapján • IV. A versek fordíthatóságának problémája • V. Versfordítások és értelmezések - Hölderlin: Andenken • VI. A fiktív fordítás lehetőségei • VII. Záró gondolatok

  3. Hölderlin: Andenken • Szabó Csaba fordítása: Visszagondolás • Bernáth István fordítása: Emlékezés • Tandori Dezső fordítása: Visszaemlékezés

  4. Hermeneutikai nézőpont • Fordítás-értelmezés • Hans-Georg Gadamer: Olvasni olyan, mint fordítani, Vulgo 2000. 3-5. • Interpretáció-fordítás-tolmácsolás

  5. „A Visszagondolás egyetlen önmagában illesztett illesztéke az aber-nak, mely ama rejtélynek szavát nevezi meg, amiként a tisztáneredett az eredetben marad. A költés visszagondolás. A visszagondolás alapítás. A költő alapító lakozása mutatja és szenteli meg a föld fiainak költői lakozása számára az alapot.” Martin Heidegger: Magyarázatok Hölderlin költészetéhez, Latin Betűk, Debrecen, 1998. 158.

  6. Kovács András Ferenc:Jack Cole daloskönyve

  7. Kovács András Ferenc • Intertextualitás • Fordítás • Fiktív fordítás • Fiktív hypertextus

  8. Opponensi kérdésfeltevés • „Nekünk azonban ezt a fogalmat meg kell szabadítanunk attól a szubjektív jelentéstől, amelyben Kant és Schiller használja, s amely az egész újabb esztétikában és antropológiában uralkodik. Amikor mi a művészet tapasztalatával kapcsolatban játékról beszélünk, akkor játékon nem az alkotó vagy az élvező viselkedését s főleg nem a lelkiállapotát értjük, s [a játék] egyáltalán nem egy szubjektivitás szabadságát jelenti, mely a játékban tevékenykedik, hanem magának a műalkotásnak a létmódját.” Hans-Georg Gadamer: Igazság és módszer, Osiris, Bp. 2003. 133.

  9. Köszönöm a figyelmet!