Hogyan népszerűsíthető a fesztiválokban és kulturális programokban bővelkedő tó?

1. Hogyan népszerűsíthető a fesztiválokban és kulturális programokban bővelkedő tó?

2. Tartalom I. pillér: A Balaton kulturális öröksége – a kultúrát megihlető természeti szépség II. pillér: A fizetőképes kulturális fogyasztói réteg megerősödése – a balatoni kultúra új esélye III. pillér: A kulturális potenciál – feladatok és lehetőségek

3. I. pillér: A Balaton kulturális öröksége A kultúrát megihlető természeti szépség

4. A balatoni élet kulturális gyökereia Festetich-kastélytól a Hamvas Béla Asztaltársaságig • Organikus kulturális fejlődés a 18. század közepétől • Budapest, a vidéki nagyvárosok és a Balaton közötti kapcsolat kialakulása és megerősödése • Egyedi karakterű városok – sokszínű kínálat • Villaépítészeti hagyomány az 1920-as 30-as években • Anna-bál Füreden, elegancia, szaletli-zene hagyomány, irodalmi élet, tájfestészet

5. Helyi lokálpatrióta közösség és városi polgárság találkozása • Egry József: „A Balatonnak nincsenek hétköznapjai” • Blaha Lujza – a „nemzet csalogányának” villája Balatonfüreden: ma szálloda • Hamvas Béla Asztaltársaság – Balatonfüred • Egry József – a Balaton festője, múzeum Badacsonytomajban

6. Balatoni hirdetés az 1910-es évekből: „…szinte a margit-szigeti tejivóban érzi magát a közönség…”

7. Híres emberek a Balatonról Kossuth Lajos: „Ki a Mindenható mosolyát egy földi képben látni sóvárog, ezt nézze meg.” Hamvas Béla a balatoni borokról: „A füredi a romantikus. Az arácsi bájos és egyszerű. A dörgicsei valamennyi között a leghuncutabb.” Jókai Mór: „…mentül tovább nézzük, annál szebbnek látjuk… az egész táj mosolyog”

8. Híres emberek a Balatonról Széchenyi István: „Munkafáradt ember, ha a Balaton víztükrét meglátja, új életkedvet érez ereiben csörgedezni.” Cholnoky Jenő: „A Balaton a föld legnagyszerűbb édesvízi strandfürdője” Pálóczi Horváth Ádám: „a Magyar Tenger”

9. A Balaton kulturális gyökereken alapuló pozitív percepciója • Kulturális kapcsolódási pontok tömkelege a Balaton és a nagyvárosok között • Festői látvány, páratlan természeti képződmények, kirándulóhelyek • Bőséges gasztronómiai választék, éttermek, kávéházak, cukrászdák • Közel 2500 éves bortermő területek A Balatoni életnek, jelenlétnek tétje van

10. II. pillér: A fizetőképes kulturális fogyasztói réteg megerősödése A balatoni kultúra új esélye

11. Kik járnak a Balatonra? Kiket szólítanak meg a kulturális programok? • Helybeliek, „őslakosok”: a vízparti települések és a tó vonzáskörzetének lakói, jellemzően egymást jól ismerő családok • Nyaralóval rendelkező városi polgári üdülőréteg: a Balaton-Budapest-nagyvárosok kapcsolat tradicionális szereplői, jellemzően hosszabb ideje laza ismeretségben álló családok • A középerős fizetőképességű polgárság, amely nyaralót nem vesz, de esetenként vagy rendszeresen a Balatonnál nyaral, illetve oda kirándul főszezonon kívül is • Új látogatók: új tulajdonosok és a feljövő wellnes-turizmus vendégköre, külföldi nyaralótulajdonosok és befektetők • A fiatal felnőttek, akik korábban preferálták a külföldi helyszíneket, de családot alapítva (gyerekekkel) belföldi célpontokat is keresnek. • Szegényebb, de igényes családok

12. III. pillér: A meglévő kulturális potenciál – feladatok és lehetőségek

13. Színvonalas kulturális kínálat a főszezonban • Balatonfüredi Művészeti Fesztivál és Magyar Játékszíni Napok (július 2-12.) • Balatoni Hal- és Borfesztivál (június 26-29.) • Almádi Nyári Fesztivál (június 1-szeptember 13.) • Balatonlelle: Orgonafesztivál (július 5-augusztus 23.) Caesar estek (július-augusztus) • Keszthelyi Nyári Játékok (július-augusztus) • Művészetek völgye helyett idén: Bűvészetek völgye (július 25-augusztus 3.) • Siófoki jazz fesztivál (július 17-19.) A rendezvények saját költségvetésében nincs kellő keret a megfelelő promócióra

14. Rendezvényeken résztvevők számának alakulása 1970 és 2006 között (ezer fő)

15. Európa Kulturális Tava programterv I. A tó és térségének kultúrturisztikai újrapozícionálása Egységes arculat és fő üzenet meghatározása, a jellegzetes arculat következetes alkalmazása Az EKT, mint védjegy – biztosíték a magas színvonalú programokra Szélesen értelmezett kulturális beruházások, egyedi kulturális termékek Háttértelepülések integrációja, kulturális, ökológiai arculat fejlesztése Tartalékok: erős civil összefogás ereje, létező „Balaton tudat”, a Balaton, mint „Magyarország lelke” Saját programiroda felállítása, rendezvényszervezési feladatok összefogása

16. Kulturális akciók – példák: LandArt: A régió természeti formáira alapozott tájszobrászat PartiTúra: A régió különleges tereibe, helyszíneire szervezett koncertsorozat E-C-H-O: Nemzetközi opera és táncszínházi találkozó egy tóra épített, vízi színpaddal „Balaton” hajó: interaktív, mozgó balatoni múzeum Nemzetközi Tótalálkozó: kapcsolódva a „Living Lakes” hálózathoz Európa Kulturális Tava programterv II.

17. A Balatoni Turizmus Fejlesztési Koncepciója és Programja • „A szétszórtan és sokszor alkalomszerűen megszervezett rendezvények jelenleg mind tartalmukat, mind időpontjukat tekintve koordinálatlanok és vegyes színvonalúak. A térség gazdag kulturális öröksége pedig lehetőséget nyújt a szezon meghosszabítására is alkalmas önálló vonzerő, a balatoni Fesztivál megteremtésére.” (LT Consorg Kft. Balatonfüred, 2005, 50. old.) • Kijelöli a balatoni turizmus fejlesztésének hosszú távú céljait • Határozott jövőkép, tudatos fejlesztés • Vállalható célkitűzések, nagyívű beruházások a kultúra területén is: Balatoni Fesztivál, Balatoni Szórakoztató Központ • Turizmus fejlesztése során a kulturális termékek fokozott felhasználása

18. Mi a cél? A kultúra vonzerejének felhasználása a Balaton gazdasági erejének növelése érdekében Kulturálisan fogékony új célcsoportok megszólítása és az elveszített látogatók visszahódítása A szezonalitás mérsékelése, nyáron a parti pihenési funkció, tavasszal és ősszel a wellness és kulturális funkció túlsúlyával Összességében egész éven át elfogadható volumenű vendégforgalom és kulturális fogyasztás elérése

19. Balaton fogassal, vagy Adria tintahallal? Furcsa identitás probléma, mint akadály

21. A „magyar tenger” hasonlat jelentésrétegei • Kezdetben talán nosztalgia a Trianon előtti idők iránt • Később a kisebbrendűségi érzés hordozója • Igaz, hogy csak egy tó, de legalább nem sós a vize • Kicsit édes, kicsit koszos, kicsit sekély és kisebb, de a miénk • Ha nem is olyan, azért szeretjük, és beleképzeljük azt, amit hiányolunk belőle

22. A pozitív percepciók rejtett negatívumokat takarnak • Magyar nyelvű, érthető feliratok • Megszokott alapanyagok, ismert ízek (főzési lehetőség) • Olcsóbb családi nyaralások • Kevesebb utazással töltött idő • Kellemesebb édesvíz • A pozitív állítás negatívumot takar

23. A Balatonnal kapcsolatos konnotációk sok esetben az Adria imázsát erősítik • A végső cél az Adria, a kérdés csak az, hogy kinek sikerül eljutnia oda • A kisgyerekes családok, az elszánt lokálpatrióták és a kispénzűek inkább a Balatont, a többiek inkább az Adriát választják • A hazai utazóközönség nagytöbbsége tehát kettévált, a határvonal éles és főleg anyagi természetű

24. A jelenlegi programkínálat marketingje • A jelenlegi gazdag programkínálat már elég a Balaton egységes kulturális arculatának megalapozásához • Több kezdeményezést is láthatunk, amelyek magasabb szinten igyekeznek meghatározni a Balaton kulturális identitását • Az „egységes imázs” ingerküszöböt azonban még mindig nem sikerült elérni, mert • A kulturális kínálat spektruma foghíjas, nem teljeskörű • Az utóbbi évek fejlesztései nem feltétlenül jutottak el a korábbi nyaralóközönséghez, akik átszoktak a tengerparti nyaralásra • Nincs egységes arculat, Balaton-brand, sem mindenhol fellelhető brossúra, legalább 500 ezer példányban, több nyelven • Nincs központi felületvásárlás

25. Kommunikációs feladatok Az üzenetek, szlogenek egységes használata a Balatonnal kapcsolatos kommunikációs anyagokban Kulturális célcsoportokra lebontott programkínálat, eseménynaptárak Folyamatos, megfelelő volumenű és átfedésektől mentes programtervek az egyes műfajokban A célcsoportok szokásaihoz és igényeihez igazított marketingtevékenység Promóció, DM, közönségszervezés

26. Mindezek alfája és omegája • A balatoni kultúra ne lábjegyzet, hanem nemzetstratégiai kérdés legyen! • A finanszírozás ne ágazati, regionális, vagy önkormányzati, hanem stratégiai, központi költségvetési kérdés legyen!

27. Összegző megállapítások • A keresletben mutatkozó szezonalitást a programkínálat szüntetheti meg • A Balatonnak van fizetőképes keresleti potenciálja, amely a kultúrán keresztül érhető el • A kulturális programkínálat növekedése a mainál nagyobb vásárlóerőt képviselő társadalmi réteget vonzhat a tóhoz • A nagyobb vásárlóerő középtávon a szolgáltatások színvonalának általános emelkedését eredményezi • Közép-Európa legnagyobb tava hosszabb távon nemzetközi üdülési célponttá tehető A kulturális potenciál iránti bizalmat meg kell előlegezni A kulturális programkínálatot meg kell finanszírozni

28. „Tavak Fesztiválja” Közép-Európa legnagyobb édesvízi tavánál • Balaton – Adria párhuzam gyengítése • A Balaton „tóságának” középpontba állítása • Nemzetközi résztvevők, saját marketingjüket magas szinten művelő tavak bemutatkozásával • Egzotikus tájakról érkező bemutatók • Kreatív bemutatók, versenyek, „leg”-ek könyve