1 / 10

Szociológia holtágban A magyar szociológia helyzete a r endszerváltást követ ő évtizedekben

Szociológia holtágban A magyar szociológia helyzete a r endszerváltást követ ő évtizedekben. Az MSZT rendkívüli közgyűlés e 2009. május 20. Sarokpontok. A főbb nemzetközi trendek napjainkban a szociológiában A magyar szociológia öröksége Szociológia és rendszerváltás Magyarországon

fayola
Download Presentation

Szociológia holtágban A magyar szociológia helyzete a r endszerváltást követ ő évtizedekben

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Szociológia holtágban A magyar szociológia helyzete a rendszerváltást követő évtizedekben Az MSZT rendkívüli közgyűlése 2009. május 20.

  2. Sarokpontok A főbb nemzetközi trendek napjainkban a szociológiában A magyar szociológia öröksége Szociológia és rendszerváltás Magyarországon Szociológia holtágban Kitörési pontok

  3. A főbb nemzetközi trendek napjainkban a szociológiában A társadalomtudományok súlya • Európában a kutatásra-fejlesztésre költött pénzek 10 –15% esik rá • Ezen belül a szociológia kutatástechnológiájának költségigényessége miatt feltehetően relatíve jó helyzetben van • Másfelől az új diszciplínák megjelenésével részesedése feltehetően csökken Magyarországon nincsenek átfogó adatok • OTKA: 2006 és 2008 között évente 100 és 150 millió forint került felosztásra ezen a területen • NKFT: tényleges közvetlen kutatási kifizetéseinek összege 2006 -ban (SIC!!!) 26,5 milliárd forint volt, ezen belül a Jedlik Ányos Program 5 milliárd forint.A nyertes 31 pályázatból 20 a társadalomtudományikutatási területhez tartozik és átlagosan mintegy 33 millió Ft támogatásban részesült, összesen tehát 660 millió • Egyéb források megbecsülhetetlenek (pl. EU finanszírozás, a magánszféra)

  4. A szociológia strukturális környezetének változása nemzetközi szinten korábban napjainkban Viszonylag stabil életpálya Projektcentrikus kutatás és pálya Vegyes struktúra, piaci rendszerek Kialakulása, verseny Egyetemek és kutatóintézetek jelentették az intézményi hátteret Interdiszciplinaritás, szektorális együttműködés, megrendelői érdekek Az akadémiai világ relativ Autonómiája, diszciplináris elkülönülés Nemzetközi összehasonlítás, globális nézőpont, transz- és szupranacionális tematizáció Nemzeti keretek Emancipatorikus hevület Pragmatizmus, tudományos vállalkozás Renszerszintű értelmezési keret és probléma-, illetve konfliktusközpontúság A társadalmi integráció lokális és globális kihívásai, fenntarthatóság

  5. Új szociológiai tematizáció nemzetközi szinten korábban napjainkban Klasszikus strukturális megközelítés Globalizáció és lokalizáció, mobilitás és határkijelölések Civilizációs kihívások, állampolgári státus mentén kirajzolódó új társadalmi értékek, participáció és reprezentáció, demokratikusvizsonyok A társadalmak belső egyenlőtlenségi rendszerei A renszerek fenntarthatósága, demográfiai trendek, elöregedés, migráció, humán és természetes környezet, generációkon átivelő Osztály és státuskülönbésgek, életmód, fogyasztás Növekedés, foglalkoztatás, versenyképesség, és jóléti rendszerek Hagyományos tőkék és konverziójuk Tudás alapú társadalom, kreativitás és innováció Kulturális diverzitás, egyéni és kollektiv identitás, integrációs dilemmák Kultúra mint tudás és fogyasztás A gazdasági, a szociális és a természeti-fizikai környezet komplex rendszere és ellentmondásai Egyéni integráció és adaptáció, marginalizáció

  6. A magyar szociológia öröksége • Intézményesülés és korlátozott autonómia egyetemi és kutató intézeti relációban, diszciplináris elkülönülés és elfogadottság • Elismert és befolyással bíró életpálya, presztízs és relatíve jelentős kutatási erőforrások • Széleskörű, nemzetközi sztenderdeket követő kutatási eredmények, átfogó kutatások (struktúra, mobilitás, életmód, egyenlőtlenségek, értékek) gazdag adatháttér • Rendszerszintű (a szocializmusra vonatkozó) értelmezések, elméletalkotás • Bürokratikus koordináció és redisztribúció, többes társadalom, második gazdaság, az államszocialista hatalmi mechanizmusok működése, hatalom-ideológia-legitimáció, rejtett nyilvánosság, a társadalmi tudat és értékvilág torzulásai • Történeti trendek és időbeli beágyazottság: társadalomtörténeti kontextus • A társadalmi jelenségek kulturális beágyazottsága, szociológia mint sajátos nyelv • Szubjektivitás, személyesség, a mikro-társadalom megjelenítése • A szociológusi szerep mint kritikai megközelítés, morális mintaadás

  7. Rendszerváltás és szociológia (sollen) • a szociológia mint tudás • Milyen Magyarországot akarunk, hol van Magyarország a világban, mit jelent magyarnak lenni a határok eltűnésével, hatékonyság társadalmi értékek, európai polgár és magyar polgár, új civilizáció és kulturális örökség • a szociológia mint nyelv (hitelesség, relevancia, szakszerűség, személyesség) • “A magyar szociológia kognitív esélyei” (betagozódás a nemzetközi szociológiába, professzionalizálódás és kompetencia, hozzáadott érték, de nem beolvadás) (Csepeli-Wessely) • Hozzáadott érték: eltérő társadalmi viszonylatrendszerek, a másság, a különböző kultúrák lefordítása és transzformációja az összehasonlítás és a különbségek felmutatása érdekében • Közép európai kultúrába ágyazott nyelv (irodalom, esszé, pamflet és tudományos elemzés) • szociológus szerep • a kutatás autonómiája, a szociológus szabadsága • Intézmények pluralitása, akadémia és piaci • Professzionalizálódás, kilépés a bezártságból és határokon átnyúló életpályesélyek • Politikai beágyazottság (és függőség) helyett társadalmi beágyazottság • Megrendelők és felhasználók sokszínűsége

  8. Szociológia holtágban (sein) • a szociológia mint tudás • Adósság: az elmúlt 20 év történéseinek tudományos diagnózisa • A rendszerváltás társadalmi következményei makro és mikroszinten • A társadalmi átrétegződés következményei, nagy társadalmi csoportok, a meghatározó gazdasági ágazatok, intézmények komplex elemzése • Az állami és magán szféra működésének elemzése a társadalmi integráció mikéntjének megértése tekintetében • Az életformaváltás jellemzői, tudatvilág, mentalitás és különösen a társadalmi identitás ellentmondásainak a kutatása • A hagyományos paradigma túlélése, de más rendszerben rendszerértelmezés nélkül: leíró, semmint magyarázó • Adósság: nemzeti integrációból globális integráció, a lokális társadalmi viszonyok globális újraértelmezése elmaradt, helyette megdöbbenés: “elsőkből utolsók” • Adósság: a rendszerváltás és az elmúlt 20 év személyes története, az emberek élete

  9. Folyt. • a szociológia mint nyelv • Önálló profil nélkül • Magába záródó diskurzus • Kommunikációs deficit a társadalom felé • Közép európai kultúrába ágyazott nyelv (irodalom, esszé, pamflet és tudományos pontosság) háttérbeszorulása • szociológus szerep • A tudományon belüli súlyvesztés, érdekérvényesítés gyengülése • A külső megrendelői érdekek béklyója (EU, piaci érdekek) • Az egyetemi-akadémia szféra strukturális kényszerpályája és reformképtelensége • Generációs korlátok • Hamis szakmai szolidaritás, a belső megmérettetés, az értékelés, a minősítés elmarad • A kritikai megközelítés gyengülése • Finanszírozás rendszerének ellentmondásai

  10. Kitörési pontok • Öngondoskodás, közös érdekek megfogalmazása, közös érdekérvényesítés • Prioritások újragondolása • A mai társadalmi dilemmák szisztematikus és komplex feltárása, elmaradt alapkutatások elvégzése, interdiszciplinaritás, ehhez szakmai összefogás • A társadalmi integráció lokális és globális kihívásainak a kutatása, kilépés a nemzeti nézőpontból és a provincializmusból • A tudásalapú társadalom kihasználása, a meglévő adatforrások és az elérhető, de még nem hasznosuló adatok összekapcsolása és hatékony kihasználása • Örökség feltárása és hasznosítása • Adatbázisok integrálása komplex rendszerekbe • A szakma újragondolása • Belső közélet és viták, szakmai sztenderdek, minőségellenőrzés megerősítése • Az intézményrendszer merevségét ellensúlyozandó, önszervező tudományos műhelyek • A szociológusi életpálya újraértékeléses, a fiatal generációk integrálása • A tudományterület pozicionálás erősítse • Nyelv és beszéd • Kommunikáció, nyilvános megjelenés és tudásközvetítés • A társadalmi érdeklődés, a bizalom és a hitelesség helyreállítása a szociológia iránt • Társadalmi párbeszéd

More Related