1 / 29

2009-es H1N1 járvány tanulságai és a jövő kilátásai

2009-es H1N1 járvány tanulságai és a jövő kilátásai. Dr. Csohán Ágnes. osztályvezető főorvos. Országos Epidemiológiai Központ, Budapest. A 2009-es H1N1 járvány tanulságai és a jövő kilátásai. Dr. Csohán Ágnes Országos Epidemiológiai Központ Járványügyi osztály. 2010.06.03. H3N8. H2N2.

fathi
Download Presentation

2009-es H1N1 járvány tanulságai és a jövő kilátásai

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. 2009-es H1N1 járvány tanulságai és a jövő kilátásai Dr. Csohán Ágnes osztályvezető főorvos Országos Epidemiológiai Központ, Budapest

  2. A 2009-es H1N1 járvány tanulságai és a jövő kilátásai Dr. Csohán Ágnes Országos Epidemiológiai Központ Járványügyi osztály 2010.06.03

  3. H3N8 H2N2 H2N2 H1N1 PandémiaH1N1 H3N2 2015 2010 1915 1925 1955 1965 1975 1985 1995 2005 1895 1905 H1N1 H9* Új madárinfluenzák 1999 H5 1997 2003 H7 1980 1996 2002 1955 1965 1975 1985 1995 2005 Influenza világjárványok Humán influenza világjárványok(feltüntetve: korai szub-típusok) 2009 Pandémiás influenza H1N1 1889 Orosz influenza H2N2 1968 Hong Kong-i influenza H3N2 1918 Spanyol nátha H1N1 1900 Régi Hong Kong influenza H3N8 1957 Ázsiai influenza H2N2 Reproduced and adapted (2009) with permission of Dr Masato Tashiro, Director, Center for Influenza Virus Research, National Institute of Infectious Diseases (NIID), Japan.

  4. Feltételezhető/ismert Terjedési mód Lappangási idő Klinikai tünetek Aspecifikus megelőzési intézkedések Nem ismert Járványgörbe Morbiditás/ Szövődmények Halálozási mutatók Mely korcsoportok a a legérintettebbek? Mely csoportok a legveszélyeztetettebbek? Kórházi ápolás, int. osztályos kezelésre, gépi lélegeztetésre szorulók aránya A pandémiás influenza főbb jellemzői

  5. A pandémiás surveillance Az új vírus korai felderítése és azonosítása + a terjedés lassítása Adatgyűjtés a részletes jellemzéshez • Minden érintett tagállam első 100 esetének részletes elemzése jellemzi az új influenza • klinikai képét, • járványügyi és • virológiai sajátosságait • kockázati tényezőit. A pandémia monitorozása

  6. 545 000 laboratóriumilag igazolt megbetegedés (a tényleges szám nagyságrendekkel nagyobb)425,650 (78.0%) pandemic A (H1N1), 8,257 (1.6%) seasonal A (H1N1), 30,464 (5.6%) A (H3N2), 63,799 (11.7%) A (not subtyped) and 15,237 (2.8%) influenza B16 813 haláleset 191 országban

  7. Mit tanultunk egy év alatt az A/H1N1v vírusról ? • Világszerte domináns • Genetikailag stabil, kevés mutáció • Az amantadanokkal szemben rezisztens, oseltamivir érzékenységét megőrizte • Legérintettebb korcsoport: gyermekek • A kisgyermekek, a terhes nők és a krónikus betegek voltak fokozottan kitéve a súlyos influenza veszélyének • Becsült halálozási arányszám: 0,02%

  8. Mit tanultunk? • Pandémiás paradoxon: nagyszámú enyhe megbetegedés mellett súlyos esetek (vírusos pneumonitis, gyorsan romló állapot,nehézlégzés, korán szükségessé váló gépi lélegeztetés, magas letalitás) • Fiatal felnőttek esetében is előfordult • A járványok egy-egy országban általában15-16 hétig tartottak

  9. 2009 A/H1: az évezred első pandémiája A WHO főigazgatója a 2009. évi pandémiát mérsékelten súlyosnak minősítette 2009. június 11. 6.készültségi szint A betegek többsége orvosi kezelés, kórházi ellátás nélkül, magától meggyógyul. Súlyos lefolyású megbetegedések előfordulnak ugyan, de általában csak a szezonális influenzára jellemző arányban. Összességében az egészségügyi ellátórendszer képes az orvosi ellátási igényt kielégíteni, de előfordulhat bizonyos területeken, adott ideig, hogy az ellátó rendszer a teljesítőképességének határán működik.

  10. Nem várt jelenségek, 2009 • A lakosság és a szakma képviselőinek egy része nem „ilyen” pandémiát várt • Bizalmatlanság a kormányok és a szakmai szervezetek irányában: a felkészülés túldimenzionált, túl sokat költenek a vakcinára, a döntés- hozók a gyógyszergyártók befolyása alá kerültek • A fals üzenetek különböző csatornákon gyorsan terjedtek, az emberek egy része elhitte ezeket • Mindenki „szakértővé” vált, saját értékrendjszerint egyéni kockázat- becslésen alapuló döntéseket hoztak az oltás vonatkozásában. • A szakmai kommunikáció versenyben állt a különböző elképzelések • terjesztőivel • Néhány országban a gyenge szakmai kommunikáció aláásta a védőoltási kampány sikerét. • Az egészségügyi dolgozókra minden eddiginél nehezebb feladat hárult az • oltandók tájékoztatásában.

  11. Magyarország jól felkészült a pandémiára Nemzeti Influenza Pandémiás terv (NIPT) Az első terv elfogadása: 1997, felülvizsgálatok: 2001, 2005, 2009 Jóváhagyta az Egészségügyi Miniszter, felügyelte a Kormány Nemzeti készletezés (pl. antivirális szerek) Kórházi influenza pandémiás tervek: 2005-től Az ÁNTSZ regionális és kistérségi influenza pandémiás terveinek a jóváhagyása: 2008 Gazdálkodó szervezetek felkészülési terveinek elkészülése a kulcsfontosságú infrastruktúra, és a kritikus erőforrások folyamatos biztosításához influenza pandémia idején: 2008-2009-től Feladat: a pandémiás terv revíziója az egészségügyi szolgáltatók terveinek konkretizálása különböző forgatókönyvekre

  12. A hazai influenza elleni oltások

  13. Országos járvány Védőoltási felügyelet

  14. Pandémiás influenza elleni védőoltások: 2 690 805 személy részesült FLUVAL P oltásban A lakosság átoltottsága: 26,8%

  15. A lakosság pandémiás influenza elleni oltottsági aránya területenként, Magyarország 2009/2010. Országos átlag: 26,8% < 20,9 21,0 – 23,9 24,0 – 26,9 27,0 – 29,9 30,0 <

  16. Becsült átoltottság a prioritási csoportokban • Az OEK Járványügyi osztályán végzett becslések alapján • krónikus betegek ? ( ( kb. egymillió ember) • terhes nők 17%-a ( 17 200/ 90 400) • az egészségügyi dolgozók 72%-a, ( szezonális : 42%) • a kritikus infrastruktúra 46%-a, • a nevelési, oktatási intézménybe járó általános és középiskolás tanulók, dolgozók 25%-a, • A 12 hónapos van annál fiatalabb csecsemőkkel közös vagy egy háztartásban élők 12%-a kapott pandémiás influenza elleni védőoltást. • 60 éven felüliek: 32,5% (szezonális : 31,8%) 16

  17. A 2009-es A/H1N1v influenza pandémia első hulláma Interszezonális időszak 2009/2010. évi szezon Pozitivitási arány (%) 17

  18. Főbb járványügyi jellemzők ISZM miatt orvoshoz fordulók becsült száma: 533 000 Laboratóriumi vizsgálattal megerősített esetek: 2170 A/H1N1v influenzában influenzában megbetegedettek becsült száma 800 000 A/H1N1 v fertőzésen átesettek becsült száma: 10% (488.000 – 1.399.000) Kórházban ápolt betegek 5 100 Intenzív kezelést igényelt 11,3 % gépi lélegeztetés 65% A/H1N1v halálozások száma 134 Mortalitás 1,3%ooo 18

  19. Influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók becsült kumulatív száma 100 lakosra, Magyarország, 2009. 33 – 2010. 8. hét Forrás: Országos Epidemiológiai Központ

  20. Influenzaszerű megbetegedés miatt kórházban kezeltek száma 100 000 lakosra korcsoportok szerint,Magyarország, 2009. 44 – 2010. 8. hét Forrás: Országos Epidemiológiai Központ

  21. Az A/H1N1 influenzafertőzéssel összefüggő halálesetek száma 100 000 lakosra korcsoportonként, Magyarország Forrás: Országos Epidemiológiai Központ

  22. Influenza A(H1N1)v vírusfertőzéssel összefüggésbe hozható halálesetek megoszlása kockázati tényezők szerint ( n=134) A terhes nők mortalitása 5%000 terhesség (5) 3,9% obesitas (8) 6,2 % 9,2 % kockázati tényező nem ismert (12) 80,7 % krónikus betegség (105) A terhes nők halálos kimenetelű megbetegedésének kockázata kb. négyszerese volt az általános lakossági kockázatnak. 22

  23. A meghaltak krónikus alapbetegségei • Cukorbetegség 20,5% • Krónikus légzőszervi b. 16, 4% • Malignus kórkép 13,7% • Szív-érrendszeri betegség 9,6% • Kp. idegrendszeri betegség 6,8% • Immunszuppresszív állapot 4,1% A meghaltak 90% nem részesült influenza elleni védőoltásban.

  24. Összegzés • Az őszi/téli pandémiás hullám mérsékelt intenzitású volt. • A terhes nők és a gyermekekközött több súlyos megbetegedés fordult elő mint a szezonális járványokban. • Gyakoribb volt a hirtelen kialakuló , halálhoz vezető ARDS mint a szezonális járványokban.

  25. A jövő kilátásai A pandémia 6. fázisa van érvényben, jelenleg Európában alacsony az influenza aktivitás, a sporadikus betegekből kimutatott influenza vírusok 63%-a influenza B vírus. A pandémia 2. hulláma várhatóan a 2010/11. évi influenza szezonban kezdődik, legfogékonyabbak a csecsemők és kisgyermekek lesznek, valamint azok, akik nem részesültek védőoltásban vagy nem vészelték át a fertőzést. 25

  26. A jövő kilátásai A domináns vírus várhatóan a pandémiás H1N1 vírus lesz B vírusok jelenléte mellett. A H3N2 altípus visszatérését nem lehet kizárni. A Déli Féltekén júniusban kezdődik az influenza szezon, ahol a fogékonyak nagy aránya miatt nem kell számolni a az északi féltekére decemberben visszatérő vírus változásával. Ha a vírus stabil marad, és nem változik, nem számítunk nagyobb járványra mint 2009-ben. A helyzet ettől rosszabb is lehet !

  27. Influenza elleni védőoltások a 2010/11. évi szezonban A WHO által ajánlott trivalens vakcina összetétele: A/California/7/2009(H1N1)-szerű törzs A/Perth/16/2009(H3N2)-szerű törzs B/Brisbane/60/2008-szerű törzs A Fluval P oltóanyag a lejárati időn belül felhasználható (július 31-november 30.). Jelenleg is javasolt azoknak a nőknek az oltása, akik az év 2. felében szeretnének gyermeket vállalni, vagy a terhesség ill. a szülés a szezonális időszakra esik. Amennyiben a vírus nem változik, a pandémiás vakcinák a szezon végéig használhatók. (stabilitási vizsgálatok) A FLUVAL P oltóanyag felhasználható azon személyek számára is, akik kívül esnek a szezonális oltóanyag indikációs körén. 27

  28. Feladataink • Felkészülés a 2. hullámra – az első hullám tapasztalatainak, adatainak feldolgozása, a pendémiás tervek aktualizálása • A veszélyeztetett csoportba tartozó személyek azonosítása, a védőoltások folytatása • A veszélyeztetett csoportba tartozók súlyos megbetegedése esetén az antivirális kezelés biztosítása • A kommunikációs stratégia újragondolása, a valósidejű hiteles szakmai információátadás biztosítása.

  29. Köszönöm a figyelmet

More Related