A pályaorientáció ismeretanyaga

1. A pályaorientáció ismeretanyaga

2. A pályaorientáció tartalma interdiszciplináris ismeretanyag. Amely pszichológiai, közgazdasági és munkatudományiismereteket tartalmaz. DEF: : A pályaorientáció egy olyan folyamat, amely a tanuló egyéni igényeinek figyelembevételével segíti a megfelelő szakma, pálya kiválasztását a lehető legszélesebb segítségnyújtás révén.

3. A pályaorientáció fenti fogalmának értelmezése új szerepet kínál az iskoláknak. Egyrészt az iskola presztízsét növelő tevékenység, másrészt az iskola szolgáltató jellegét hangsúlyozza, hiszen a tanuló igényei szerinti fejlesztést és támogatást kínál. A pályaorientációs munkában a tanár nem ítél, hanem támogat, fejleszt, tükröz, a tanulók egyéni igényeinek megfelelően.

4. Fontos megjegyezni, hogy az „egyéni igényekbe” a tanulási igény is beletartozik. Tehát nem választható el a személyiségfejlődés az ismeretanyag elsajátításától. Hiszen vannak olyan tanulók, akiknek tanulási nehézségeik vannak, és ezért egyéni igényeik szerint kell támogatni őket hogy ezeket legyőzzék, és képesek legyenek egy szakmai képesítés megszerzésére.

5. Az orientációban feldolgozandó Pszichológiai jellemzők

6. Érdeklődés Az orientáció során nagy jelentőséget tulajdonítunk a személyiséget meghatározó jellemzők közül az érdeklődési irányoknak. Érdeklődésen a személyiség érzelemmel telített tartalmi irányultságát értjük, amely szubjektív értékkel látja el a tárgyát, amelyre irányul.

7. Az érdeklődés tárgya az, ami a tanácsadói munkában elemzésre kerül. A munka illetve pályaválasztás során vannak társadalmilag elfogadott „érdeklődési tárgyak”, mint pl. a kereskedelem, művészetek, szolgáltatás, így többnyire ezekre fókuszálunk. Az érdeklődés feltérképezéséhez kapcsolódva fontos tisztázni a szabadidős tevékenységek, illetve a hobbik szerepét az egyén életszervezésében.

8. Az érdeklődés sokféle módon értelmezhető. Az orientáció folyamatában fontos tisztáznunk, hogy a tanuló mit ért az érdeklődés fogalmán. Egy egyszerű megfogalmazás: az érdeklődés olyan tulajdonságunk, amely alapján kiválasztjuk a környezetünkből a számunkra jelentős dolgokat, tárgyakat, személyeket. A tanulóknak az érdeklődés pszichológiai jellemzőin túl önmaguk érdeklődési irányait kell többféle módon megismerni, amelyhez feladatlapokat, gyakorlatokat alkalmazunk.

9. A képesség A képességek a személyiségnek olyan viszonylag állandó sajátosságai, amelyek bizonyos területeken a sikeres tevékenység előfeltételei. A képességszint feltárása, megismerése, a speciális képességek kibontakoztatása azonban csak előfeltétele a pályán való sikeres helytállásnak, hiszen a képességek funkcionálását a személyiség egésze határozza meg.

10. Képességfogalmon általában mindazokat a pszichológiai feltételeket értjük, amelyek egy adott tevékenység végrehajtásához szükségesek. A képességeket ilyen értelemben előfeltételnek kell tekinteni a készségek kialakításához, vagy az ismeretek megszerzéséhez.

11. A munka-pályaválasztás folyamatában a képességeknek egy speciális megközelítési módját alkalmazzuk, mert a képességeket a gyakorlatorientált tevékenységhez (munkatevékenységhez) kapcsoljuk. Az orientációs foglalkozások során a tanulóknak meg kell ismerniük saját képességeiket, amelyhez különböző helyzeteket, feladatokat kapcsolhatunk, valamint segíthetik a tanulók önismeretének fejlődését.

12. A munkamód A munkamód egy olyan összetett pszichológiai tulajdonságunk, amely a munka sajátosságaiból fakadó, a munka tárgyi és személyi feltételeiből következő egyéni megoldások összességén alapszik. A munkamódot erősen meghatározza az egyén érzelmi viszonya a munka tárgyához, valamint a munkatevékenység gyakorlása során bekövetkező öröm és elégedettség érzése.

13. A munkamódot meghatározzák az alábbi összetevők: munkatempó, munkavégzés ritmus, az önállóság, célszerűség, pontosság, monotóniatűrés, gondosság, fáradékonyság.

14. Tanulásmódszertan Az újdonság megismerése minden esetben tanulási folyamat. A kíváncsiság irányultsága és erőssége egyénileg változó. Az iskolai tanulás fárasztó elfoglaltság. A tanulást is meg kell tanítani, tanárként abban segítséget nyújtani a diákjainknak, hogy képesek legyenek tudatosan kiválasztani a módszerek közül azt, amely alkalmazása számukra a legjobb eredményt hozza. A tanulási önismeret fejlesztése során a korábbi szokások gyökeres átalakításával látványos javulást lehet elérni a tanulmányi eredményekben.

15. Tanulási típusok Az emberek nagyobb része a képi információkat részesíti előnyben, ők a vizuális típushoz tartoznak. A vizuális dominancia az emlékezeti működésben nyilvánul meg leginkább. Az olvasástanítás egyik formája, a szóképolvasás is erre épül, továbbá a gyorsolvasás alapja is ez. Felidézéskor megjelenhet képzeletben a könyv megfelelő oldala, szövegrésze, ábrája, és mintha arról olvasná le a kért információt.

16. Az auditív típus figyelmét a beszéd köti le leginkább, minden vonzza, ami hanggal kapcsolatos, ritmusok, dallamok, zörejek. A könyvben nem húznak alá mondatokat, szövegrészeket, mert azok számukra nem hordoznak többlet információt. Vázlataik rövidek, tömörek.

17. A harmadik típus a legritkább, nehezen írható le egyetlen szóval. A többi érzékszervből érkező közvetlen tapasztalatok, illatok, ízek, tapintási ingerek, illetve a mozgások ragadják meg leginkább. Őket kipróbáló-érző típusúnak nevezzük. Az iskolai kísérletekből tanulhatnak sokat, az olvasás, jegyzetelés helyett szeretik maguk felfedezni a világot. Az emlékezést segíti náluk ha sétálva, vagy fel-alá járkálva tanulnak.

18. Önismeret, énkép Az a kép, amit önmagunkról alakítunk ki, az úgynevezett szubjektív énkép. Van egy gyermekkorban kialakult stabil része, ami az egyéniségünket határozza meg és van egy változó része, ami a pillanatnyi helyzetnek megfelelő képet mutatja. Azt, hogy mit gondolnak rólunk mások, objektív énképnek nevezzük. Ha ez nagyjából egybeesik a szubjektív énképpel, akkor jónak mondható az önismeretünk.

19. A tanulási önismeret két fő területet érint: 1. A személyiség és a motiváció tanulással kapcsolatos jellemzőinek feltárása, és ezekkel összhangban kialakítani az életcélokat. Az önmegvalósításhoz szükséges, hogy vállaljuk saját reálisan kitűzött céljainkat, függetlenül attól, hogy mások mit várnak el tőlünk. 2. A tanulási módszerek hatékonyságát növelni új módszerek elsajátításával.

20. Személyiségjellemzők A világ eseményeihez és az emberekhez való viszonyulásunk különböző. Négy alaptörekvés írható le. Ezek a változásra, állandóságra, emberi kapcsolatokban a közelségre, illetve a távolságtartásra törekvés. További fontos személyiségjellemzőnk az intelligencia és a kreativitás. Ezt a két alapműködést szintén figyelembe kell vennünk, amikor a személyiségünk adottságainak hatását keressük a tanulás stílusára.

21. Az intelligens ember könnyen alkot szabályokat, számára a logikai rend megteremtése közvetlenül hozzájárul a tanulás hatékonyságához. A kreatív azonban nyughatatlan, állandóan új megoldásokat kereső. Nem elégítik ki az összefüggések, számára mindig történnie kell valami újnak, amit soha nem tapasztalt.

22. Munkatudományi ismeretek

23. A munkatudományi ismereteken belül a pályaismeretet, mint speciális tudást kell a tanulóknak elsajátítani. A pályaismeret két nagy területből áll, az egyik a pályák osztályozási rendszere, amely részben tükrözi a gazdaság fejlettségi szintjét is. A második terület a foglalkozási profil tartalma. A foglalkozási profilok adják azokat az információkat a pályákról, amelyek alapul szolgálhatnak a pályák kiválasztásához, az adott foglalkozás legáltalánosabb leírását összegzik.

24. Közgazdaságtani ismeretek

25. A pályaorientáció folyamatában a közgazdaságtani témakörök elsősorban a társadalom és a gazdaság kapcsolatát kell hogy megvilágítsák. A tanulóknak meg kell ismerni a modern gazdaság felépítését, a korszerű szektorok gazdasági teljesítményét, különös tekintettel a szakmacsoportok és a húzóágazatok közötti kapcsolatra, ismerniük kell a munkaerőpiac fogalmát, a munkaerő-piaci folyamatok jellemzését, valamint a munkanélküliség fogalmát, jellemzőit.

26. A pályaorientáció célja, hogy: Fejlessze a tanulók önismeretét segítse adottságaik, képességeik, érzelmi, akarati tulajdonságaik, vágyaik, érdeklődési köreik, szociális kapcsolataik, képességeik feltárását, adjon elegendő információt az egyes pályákról, szakmákról, foglalkozásokról, tegye lehetővé a tanulók számára céljaik megfogalmazását, a megalapozottabb döntést a pályaválasztásban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók is találják meg az érdeklődésüknek, képességeiknek legmegfelelőbb középiskolát.

27. A pályaorientáció várható eredményei ismerje fel saját erősségeit, gyengeségeit legyen képes a pedagógus és csoporttársak segítségével reális önértékelésre, fogalmazzon meg önmaga számára közeli és távoli célokat, ismerjen meg a lehetőségek szerint minél több pályát, szakmát, foglalkozást, önállóan tudjon tájékozódni a pályaválasztással kapcsolatos kiadványokban, segítséggel tudjon tájékozódni a továbbtanulási lehetőségekről, legyen képes a pedagógus segítségével egyéni pályaterv kialakítására

28. Osztályfőnöki órák: A pályaválasztás alapos és tudatos felkészítést igényel. Fontos tényező a döntés kialakításában a reális önismeret, a megfelelő szakma és pályaismeret. Pályaorientáció az osztályfőnöki órákon