Jraiparosod s s jraiparos t s magyarorsz gon barta gy rgyi mta rkk
Download
1 / 18

- PowerPoint PPT Presentation


  • 146 Views
  • Uploaded on

Újraiparosodás és újraiparosítás (Magyarországon) Barta Györgyi MTA RKK. „ A régiók újraiparosítása” A MTA Pécsi Területi Bizottsága és a MTA RKK konferenciája Pécs, 2008. november 13. Hogyan határozható meg az újraiparosodás?. Ipari leépülés, gyárak elköltözése, áttelepülése más térségbe?

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about '' - evelyn-oneal


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
Jraiparosod s s jraiparos t s magyarorsz gon barta gy rgyi mta rkk

Újraiparosodás és újraiparosítás(Magyarországon)Barta Györgyi MTA RKK

„A régiók újraiparosítása”

A MTA Pécsi Területi Bizottsága és a MTA RKK konferenciája

Pécs, 2008. november 13.


Hogyan hat rozhat meg az jraiparosod s
Hogyan határozható meg az újraiparosodás?

  • Ipari leépülés, gyárak elköltözése, áttelepülése más térségbe?

  • Az ipar által elhagyott térségek, települések, épületek új funkcióval való megtöltése?

  • Az eltűnt iparok, szakmák újraéledése?

  • A korábbi (dezindusztrializációs) folyamatok megfordulása?

    Ami bizonyos: Az újraiparosodás nem jelenti a korábbi folyamatok megállását, visszafordulását, az iparban elvesztett szerepek, helyek visszafoglalását.


Az jraiparosod s fogalma
Az újraiparosodás fogalma

Összetett folyamat, amelynek elemei:

  • Új iparágak megjelenése (információs technológiai eszközök gyártása). Az IKT tágabb értelmezése.

  • Ipari szerkezetváltás (a nagyobb hozzáadott értékű ágazatok kiszorítják a többi ágazatot: járműipar, elektronika>könnyűipar, vasgyártás).

  • Növekvő termelékenységre törekvés (tradicionális ágazatokban is – új technológiával, új termékekkel)


Az jraiparosod s fogalma1
Az újraiparosodás fogalma

  • Új ágazatok, tevékenységek, termékek megjelenése ott, ahol eddig ilyesmivel nem foglalkoztak, másrészt szerkezeti változás: a tradicionális ágazatok visszaszorulnak, de a helyüket más ipari tevékenység veszi át. Komplex fogalom: ágazati és területi változás együttesen.

  • A globális ipari átrendeződés és fejlődés egyik részfolyamata, amelyet nemzetközi tendenciák és lokális sajátosságok formálnak.


Az ipari talakul s ter leti t pusai

Ipari foglalkoztatottak száma (ezer fő)

1985

1995

2005

változás 1995-2005 között

Az ipari átalakulás területi típusai

Dezindusztrializálódó országok

Japán

20250

21670

17750

-3920

Németország

10684

13003

10849

-2154

Egyesült Államok

30048

29984

28074

-1910

Nagy-Britannia

8430

6951

6224

-727

Dél-Korea

4415

6827

6137

-690

Franciaország

6768

5782

5514

-268

Svájc

1194

1133

993

-140

Svédország

1283

1033

939

-94

Újraiparosodó országok

Spanyolország

3377

3769

5637

+1868

Írország

313

361

537

+176

Magyarország

1496

1199

1265

+66

Szlovákia

...

835

859

+24

Finnország

777

571

619

+48

Iparosodó országok

1990

2005

változás 1990-2005 között

Kína

121220

*130480

+9260

Indonézia

10416

17065

+6649

Mexikó

6503

11021

+4518

Brazília

14093

**17757

+3664

Törökország

3599

5452

+1853


Az ipari folyamatok ter leti t pusai
Az ipari folyamatok területi típusai

1. Fejlett országokban zajló ipari változások:

Dezindusztrializáció; delokalizáció, szerkezeti átalakulás (tradicionális ágazatok visszaszorulása, IKT megjelenése). Az ipari munkahelyek száma csökkent, az ipari GDP részaránya stagnál, csökken. A tercierizáció pótolja az ipari munkahelyek veszteségét.

2. Nyugat-európai periféria, Kelet-Európa:

Tradicionális ipar visszaszorulása és új ipari ágazatok megjelenése (nem csak az IKT, hanem pl. a járműipar, elektronika). Jelentős FDI, a delokalizáció nyertese. Az ipari termelékenység jelentősen növekedett, de az ipari hozzáadott érték sokkal kevésbé. Az iparfejlesztés koncentrált – ágazatilag, szervezetileg, területileg. Az ipari foglalkoztatás szintje (a szocialista korszakhoz képest drasztikusan csökkent) stagnál. Lassúbb tercierizáció, mint a fejlett országokban, új munkahelyei csak részben pótolják az ipari veszteséget.


Az ipari folyamatok ter leti t pusai1
Az ipari folyamatok területi típusai

3. Dinamikusan fejlődő országok:

Indusztrializáció folytatódása és az új ipar megjelenése. Az ipari munkahelyek száma jelentősen növekszik, az ipar részaránya növekszik, a foglalkoztatásban növekszik/stagnál (Kína).

A dezindusztrializáció, újraiparosodás, iparosodás sem térben, sem időben nem választható el egymástól, nincsenek „tiszta” területi típusok. Ezek a folyamatok párhuzamosan zajlanak.


Jraiparosod s s jraiparos t s magyarorsz gon barta gy rgyi mta rkk
A munkaerő változása képzettség szerint1993 és 2002 között(a munkaerő létszámának évi átlagos növekedése)

alacsony képzettségűek

az összes foglalkoztatottszámának növekedése

Forrás: OECD, Employment Outlook 2004 In: J.H. Haahr- M.E.Hansen- T. Andersen: Restructuring in Europe. The anticipation of Negative Labour Market Effects. Danish Technological Institute, 2006.


Jraiparosod s s jraiparos t s magyarorsz gon barta gy rgyi mta rkk
A feldolgozóiparban és az üzleti szolgáltatásokban foglalkoztatottak aránya a képzettség szintje szerint 2002-ben (%)

Forrás: European Commission 2004, Eurostat Labour Force Survey. In: J.H. Haahr- M.E.Hansen- T. Andersen: Restructuring in Europe. The anticipation of Negative Labour Market Effects. Danish Technological Institute, 2006.


Jraiparosod s magyarorsz gon
Újraiparosodás Magyarországon foglalkoztatottak aránya


Ipari strukt rav lt s magyarorsz g az ipari delokaliz ci nyertese
Ipari struktúraváltás: Magyarország az ipari delokalizáció nyertese

Forrás: Ipari és Építőipari Statisztikai Évkönyv, 2005, KSH, Bp, KSH Statisztikai havi Közlemények


Az ipar fontos gazat maradt
Az ipar fontos ágazat maradt delokalizáció nyertese

Forrás: Nemzetközi Statisztikai Évkönyv, 2004, KSH, Bp., Ipari és Építőipari Statisztikai Évkönyv, 2005, KSH, Bp.


Jraiparosod s s jraiparos t s magyarorsz gon barta gy rgyi mta rkk

A népesség, a foglalkoztatottak és az ipari foglalkoztatottak számánakváltozása (1992–2005, fő)


Pozit v s negat v folyamatok az ipar t rbeli megoszl s ban
Pozitív és negatív folyamatok foglalkoztatottak számánakaz ipar térbeli megoszlásában

1. Erős területi differenciálódás


Pozit v s negat v folyamatok az ipar t rbeli megoszl s ban1
Pozitív és negatív folyamatok foglalkoztatottak számánakaz ipar térbeli megoszlásában

4. A vállalati exportteljesítményekterületi szerkezete

3. A külföldi működőtőke értéke és területi megoszlása

Forrás: APEH SZTADI. In: ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézet: Értékelő tanulmány a 2008. évi költségvetési törvényjavaslat makrogazdasági megalapozottságának néhány összefüggéséről. 2007. október, 15. o.


Az jraiparos t s tartalma
Az újraiparosítás tartalma foglalkoztatottak számának

Mit értünk újraiparosításon?

Az újraiparosítás Európa nyugati és keleti felén egyaránt a területfejlesztés hívószavává vált az elmaradott, illetve stagnáló, depressziós térségekben, városokban (ahol a tercierizáció nem pótolta az ipari veszteséget – elsősorban a foglalkoztatásban).

Az újraiparosítás az ipari munkahelyteremtéssel, az ipar szerkezeti átalakításával kapcsolatos területfejlesztési politika.

Az újraiparosítás tehát a területfejlesztési politika része, amelyet a foglalkoztatási, oktatási, valamint az iparpolitikával kell koordinálni.


Milyen c ljai lehetnek az jraiparos t snak
Milyen céljai lehetnek az újraiparosításnak? foglalkoztatottak számának

1. Az (ipari) termelési feltételek biztosítása:

  • infrastrukturális fejlesztés (közlekedés, szállítás, elérhetőség, IKT infrastruktúra)

  • Oktatás-szakképzés: a jövő képzett munkaerejének létrehozásához (az állami szektor jelentős szerepe; ágazati szintű koordináció)

    2. Ipari munkahelyek teremtése:

  • IKT szektor

  • magas műszaki színvonalú, megfelelő növekedési potenciállal rendelkező, spillover hatású ágazatok (járműipar, elektronika, biotechnológia, gyógyszergyártás, környezetvédelmi ipar)

  • de nincs szó szociális szempontú foglalkoztatásról, a régi, tradicionális iparokhoz.


Milyen c ljai lehetnek az jraiparos t snak1
Milyen céljai lehetnek az újraiparosításnak? foglalkoztatottak számának

3. Új ipari szereplők vonzása és együttműködésük:

  • a külföldi multinacionális vállalatok vonzása,

  • a (hazai) KKV támogatása,

  • az ipari szereplők kooperációjának támogatása (beszállítás, alvállalkozás)

  • az iparvállalatok és a K+F intézményeinek (egyetemek, kutatóintézetek)együttműködése