1 / 31

Barokk

Barokk. Zrínyi Miklós és a barokk eposz. Mikor? Hol?. Az időtartama 1570 és 1750 közé tehető. - A kialakulásának első időszakában még együtt él a reneszánsszal ezt a stílus ötvözetet manierizmusnak nevezzük.

evan
Download Presentation

Barokk

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Barokk Zrínyi Miklós és a barokk eposz

  2. Mikor? Hol? • Az időtartama 1570 és 1750 közé tehető. • - A kialakulásának első időszakában még együtt él a reneszánsszal ezt a stílus ötvözetet manierizmusnak nevezzük. • - A kiindulási helye Spanyolország innen Portugáliába, Itáliába, majd egész Európában terjedt el.

  3. A barokk a reneszánszt követő nagy korszak egész kultúrájának, művészetének és irodalmának legfőbb stílusa tehát korstílus. Maga a barokk szó az olasz barocco szóból származik, bonyolultságot, nyakatekertséget jelent, de gyöngyöt is. A szillogisztika egy szak szavaként is használták. A barocco okoskodás bonyolultsága, nyakatekertsége adott nevet ennek a művészi stílus irányzatnak, amelyet a különlegesség a normálistól való eltérés jellemez.

  4. Társadalmi háttér • A reneszánsz időszakában a megerősödött polgárság rést üt ugyan a feudalizmus rendszerén, de még nem válik a társadalom uralkodó osztályává. • A XVI. századtól Európában új folyamat figyelhető meg, ismét a feudális rendszerek hatalma lesz a vezető, abszolút monarchiák jönnek létre.

  5. Megindul a katolikus egyház támadása híveinek visszaszerzésére, ezt nevezzük ellenreformációnak. • - Ennek megindítója a jezsuita rend lesz, amelyet 1540-ben Loyolai Szt. Ignác alapított. Ők a református módszereket alkalmazzák, az ellenreformáció terjesztésére.

  6. A barokk előzménye: a MANIERIZMUS (olasz 'maniera' = mód) • átmenet a reneszánszból a barokkba (kb. 1530-1600) • modorosság, mesterkéltség jellemzi • A barokk késői változata (XVIII. sz. vége): a ROKOKÓ (francia 'rocaille' = kagyló) • "miniatűr barokk" • könnyedebb, játékosabb formák • rendkívül finom, aprólékos megmunkálás • különösen a szobabelsők kialakításában, használati tárgyakon figyelhető meg • festményeken, versekben gyakori az intimebb, erotikusabb téma

  7. KÉPZŐMŰVÉSZET • szenvedélyes mozgású, izgatott taglejtésű, végletes érzelmeket hordozó alakokat ábrázol • tobzódik a színekben, formákban • Allegorikusság • a különböző művészeti területek egymásba olvasztása • propagandisztikus

  8. ÉPÍTÉSZET • díszítő és szépítő elemek gyakori különválása • látványosságra való törekvés • görbe vonalak és körök alkalmazása (ugyanakkor megtörése is) • belső dekoráció (kagylódísz)

  9. ZENE • szenvedélyesség, érzelem­telítettség • nagy számú énekes vagy hangszer alkalmazása • tömeghatásra való törekvés • az opera, a kantáta és az oratórium keletkezése • a hangszeres zene műformái: concerto, szvit, fúga

  10. Az irodalomban • A művekre a hosszúság, a körmondatokba való bonyolult szerkesztés a jellemző. • A témáiban visszatér az Isten elvárásainak megfelelően élő ember figurája.

  11. Ezekre a művekre a képszerű megfogalmazások bonyolult használata a jellemző, gyakran alkalmaz metaforákat. • Gyakran alkalmaz erős érzelmi tartalmú kifejezéseket. • Gyakran használ ellentéteket. Hangvételére a fennkölt, pátosz a jellemző.

  12. Fő irodalmi műfajai • Epika: Eposz ez a műfaj nagyon megfelel a barokk stílusához, mert hosszú terjedelmű, könnyen bonyolítható a történet, és mindig valamilyen különleges embert mutat be, mint maga a barokk is különlegeset. • Dráma: A fő műfajai a komédia, a pásztorjáték és a hitvitázó drámák.

  13. Fő témái: • Az idő, azaz az élet mulandósága • a földi ill. a túlvilági élet összehasonlítása • valamint az életet az álmok tükrében mutatja be • valamint az élet szeretet a pompa szeretet szembeállítása az elragadtatott halálvággyal.

  14. A kor alkotói • Cervantes - Don Quiote • Calderon - Élet álom, • Lope de Vega – drámái • Tasso - A megszabadított Jeruzsálem • Milton - Az elveszett paradicsom • Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

  15. Magyar barokk

  16. 1620-as évek végén tűnik fel, Periódusai: • a/ a barokk kezdetei (kb. 1600—1640 között); • b/ a hősi barokk (kb. 1640—1690); • c/ a kiteljesedés,a "misztikus barokk" (1690—1740); • d/ a késő barokk: a rokokó (1740—1770).

  17. A magyar barokk irodalom első nagy képviselője Pázmány Péter, legnagyobbja Zrínyi Miklós, a legolvasottabb szerzője a korban pedig Gyöngyösi István. A népies barokkban, pl. a kuruc kor verseiben stíluskeveredés jön létre. (Mikes Kelemen)

  18. Műfajok • Epika: a prédikáció és a vitairat, ájtatossági irodalom, memoárok. • Líra: az anyanyelvű katolikus egyházi énekek jelennek meg gyűjteményeik az énekeskönyvek — kéziratos vagy nyomtatott könyvekben. • Dráma. Hitvitázó drámák

  19. Pázmány, az író, a vallástérítő Írói tehetségét, írásművészetét a hittérítésszolgálatába állította. • Művei: • PrédikációkFelelet Magyari IstvánnakÖt szép levél Alvinci PéterhezKeresztény imádságoskönyv (az első magyar katolikus imakönyv)Az isteni igazságra vezérlő kalauz (Kalauz) (A kor legjelentősebb teológiai összefoglalója)Kempis Tamás: Krisztus követése (fordítás) (A kor legjelentősebb aszketikus műve)

  20. Zrínyi Miklós (1620–1664)

  21. Művei • a.)    Prózai művei: • Tábori kis tracta: katonai kézikönyv egyetlen elkészült fejezete. • Vitéz hadnagy: Katonai elmélkedések laza gyűjteménye;középpontjában az ideális hadvezér tulajdonságainak megrajzolásával. • Mátyás király életéről való elmélkedése:Mátyást az ideális uralkodónak tartja • Ne bántsd a magyart! Az török áfium ellen való orvosság

  22. b.)    Verses művei:1651-ben Bécsben jelent meg az Adriai tengernek syrenaia. A cím jelentése: Zrínyi Miklós magyar költő. • Tudatos kötetkompozíció: tartalmazza első feleségéhez írt szerelmes verseit, az ún. idilliumokat, epigrammákat, a Feszületre című ódát, a Szigeti veszedelmet, s a kötetet a Peroratio (=záróbeszéd) zárja.

  23. Szigeti veszedelem • (1645–46 tele) • A megírás körülményeiről a 9. ének első négy versszakában számol be, hivatkozva arra, hogy a műalkotáshoz szükséges nyugalmat állandóan megzavarja a kanizsai török.

  24. Történelem A Bécs felé vezető hadjárat része – egy közjáték – a szigetvári ostrom csupán. Szulejmán halála megtöri ill. gyengíti a törökök hatalmát; bár folytatódnak a török harcok, a birodalom nem nyeri már vissza régi fényét. A belső vár is kigyulladt (a szárazság miatt). Zrínyi halála a kitörés miatt. Eposz A kereszténység és pogányság élet-halál harca, ahol a tét Magyarország és Európa megmaradása. Ez a mozzanat segíti Zrínyit, hogy a tárgy megfeleljen az eposzi konvencióknak (nagy formátumú tárgy). Zrínyi kezétől hal meg Szulejmán. A pokol tüzeként jelenik meg, a túlvilági erők bekapcsolásával. Nem végezhet vele emberi kéz, egy távoli golyó teríti le. A valóság és az írói szabadság

  25. Műfaj: eposz A téma: dédapjának, a szigetvári hősnek 1566-os várvédelmét dolgozta fel témaként. A mű célja: példamutatás Történelmi háttér: az ország több részre szakadt, a magyar fõurak nem törõdtek a nemzet sorsával, a török veszély egyre komolyabb lett. A mű jellemzői

  26. Segélykérés, invokáció nem a Múzsához szól, hanem Szűz Máriához Zrínyi Miklóst, Szigetvár kapitányát a költő a barokk eszmének megfelelően mint Isten katonáját mutatja be, aki tudatosan vállalja a harcot. (Athleta Christi) Mitől barokk eposz?

  27. Monumentális képek, pl.: a hadsereg bemutatásában Alá- és fölérendeltség ellenére érvényesülő harmónia A cselekmény bonyolult és mozgalmas Tapasztalatain alapuló barokk realizmus, naturalizmus, pl.: halálnemek

  28. Leírásokban megjelenő túldíszítettség /pl.: Zrínyi ruhájának bemutatása / • Az eposzban keresztény világkép jelenik meg • Az eposz monumentális képei, hasonlatai, jelzői, barokkosan gazdag, színes nyelvhasználata (fegyveres erdők, oroszlánok, sasok, hihetetlen erők mozognak

  29. Érzelmek nagy erejű ábrázolása: barátság, szerelem hűség, hit, hősiesség • Tükörsorsok • Csodás elemek állandó jelenléte (látomások, túlvilági jelenetek) • Költői túlzások, Zrínyi öli meg Szulimánt • Zrínyi Miklós nemcsak hazájáért, hanem a kereszténységért is küzd • Zrínyi és seregének mennybemenetele tipikusan barokk motívum

  30. Halála • Véletlen?!

More Related