420 likes | 489 Views
A születési anyakönyv. A születési anyakönyv tartalma. A születési anyakönyv adattartalmát az At. 32.§-a szabályozza. Anyakönyvezni csak élve született gyermeket kell, bármilyen rövid ideig is élt, akár csak néhány percig. A születési anyakönyv nyilvántartja:.
E N D
A születési anyakönyv tartalma A születési anyakönyv adattartalmát az At. 32.§-a szabályozza. Anyakönyvezni csak élve született gyermeket kell, bármilyen rövid ideig is élt, akár csak néhány percig.
A születési anyakönyv nyilvántartja: • a születés helyét és idejét (év, hó, nap); • a gyermek származási helyét, • a gyermek születési családi és utónevét, • a gyermek nemét, • a gyermek személyi azonosítóját • 6. A szülők születési családi és utónevét, születési helyét, személyi azonosítóját, annak hiányában a születési idejét, lakóhelyét; • A szülők születési családi és utónevét, születési helyét, személyi azonosítóját, annak hiányában a születési idejét, lakóhelyét;
a többes szülést; • a szülők és a gyermek igazolt külföldi állampolgárságát, hontalanságát, ismeretlen állampolgárságát; • A bejegyzés idejét (év, hó, nap) és az anyakönyvvezető aláírását
A születés anyakönyvezése A születés bejelentése A születés anyakönyvezésére jellemzően bejelentés alapján kerül sor, de, ha az anyakönyvvezető tudomására jut, hivatalból is kötelessége a születés anyakönyvezése iránt intézkedni.
A bejelentésre kötelezettek köre: • egészségügyi intézményben történt születés esetén: intézmény vezetője • egészségügyi intézményen kívüli születés esetén: nem tervezett intézményen kívüli szülés esetén a szülők • tervezett intézményen kívüli szülés esetén az intézményen kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy
A bejelentéshez szükséges iratok egészségügyi intézményben történt születés esetén • intézmény által kitöltött nyomtatványon (élveszületési lapon) történik a bejelentés • az anyakönyvbe bejegyzendő adatok igazolására: • szülők személyazonosságát és állampolgárságát igazoló okiratok (pl. személyi igazolvány, útlevél), • szülők lakóhelyének (tartózkodási helyének) igazolása (pl. lakcímkártya), • anya családi állapotának igazolása (népesség-nyilvántartásból hivatalból ellenőrizendő) – • apaság vélelmének fennállására: házassági anyakönyvi kivonat, • teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat, • közjegyzői tanúsítvány élettársi kapcsolat fennállásáról, stb.
Intézeten kívüli születés esetén: • tervezett intézményen kívüli születés esetén a az intézményen kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy bejelentése, ill. a szülés tényéről szóló igazolása alapján kell kitölteni a „jegyzőkönyv születés bejelentéséről” nyomtatványt, és bemutatni azokat az okmányokat, mint az előbb felsoroltakban • ha „felelős személy” nem működik közre, az anya nyilatkozik a születés helyéről de a születés tényét akkor is szülész-nőgyógyász szakorvos igazolja
Ismeretlen szülőktől származó gyermek születésének anyakönyvezése • Ha a gyermek mindkét szülője ismeretlen, hivatalból kell intézkedni az iránt, hogy a születési anyakönyvbe a gyermek szüleiként képzelt személyek adatait jegyezzenek be. • Az ismeretlen szülőktől származó gyermek születésének anyakönyvezése előtt az anyakönyvvezető az ismert adatokkal jegyzőkönyvet készít. • A vizsgálat befejezéséig – legfeljebb azonban 30 napra – a születés anyakönyvezése elhalasztható. • A 30 napos határidő letelte után az anyakönyvvezető képzelt szülők adatainak megállapítása céljából köteles megkeresni a gyámhatóságot.
A születési anyakönyvbe a gyermek és a szülők adatai a gyámhivatal jogerős határozatában meghatározott adatokkal kerülnek be. • Ha a gyermek vér szerinti szülei később ismertté válnak vagy vér szerinti örökbefogadás történik, az anyakönyvvezető a képzelt szülők adatait törli, és a születést a vér szerinti vagy az örökbefogadó szülők adataival újból anyakönyvezi.
Az apaság vélelme • A gyermek apjának azt a férfit kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő, vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben élt. • A fogamzási időre jogszabályi vélelem áll fenn: a gyermek születésének napjától visszafelé számított 182. és 300. nap (a két határnap hozzászámításával). • A Csjt. által vélelmezett fogamzási idő megdönthető, bizonyítani lehet, hogy a gyermek fogamzása előbb vagy később történt.
Amennyiben a korábbi házasságot felbontó bírói ítélet jogerőre emelkedésének dátuma és a születés között nem telt el 300 nap – és az anya a gyermek születéséig nem kötött újabb házasságot -, a volt férjet kell a gyermek apjának tekinteni. Ilyen esetben apai elismerő nyilatkozatot sem lehet felvenni! • Ha az anya a fenti időszakon belül házasságban élt, majd házassága megszűnt (válással, halálesettel), újabb házasságot kötött, akkor az újabb házassága alatt született gyermeke apjának az újabbférjet kell tekinteni.
A gyermek apja lehet még: • aki a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal magáénak elismerte; • akit bíróság jogerős ítélettel a gyermek apjának nyilvánított; • aki a gyermek születése után az anyával házasságot kötött – és a gyermeket a házasságkötést megelőző eljárásban magáénak elismerte; • aki az anyával reprodukciós eljárásban vett részt és a gyermek ebből a reprodukciós eljárásból származik;
A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat • A teljes hatályú apai elismerés törvényi feltételeiről a Csjt. rendelkezik. • Ha a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni, a gyermek tekintetében teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot lehet tenni. • A teljes hatályú elismerő nyilatkozat az apaságot egymagában megállapítja.
Az apai elismerő nyilatkozat megtételének feltételei: • a gyermek apjának nem kell más férfit tekinteni, (az apai jogállás üres), • a nyilatkozatot tevő személy minimum 16 éves • a nyilatkozatot tevő és a gyermek között legalább 16 év korkülönbség van. • A nyilatkozatot csak személyesen lehet megtenni.
Az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához a következő személyek hozzájárulása szükséges: • ha az apa korlátozottan cselekvőképes, az apa törvényes képviselője (szülő, gyám, gondnok) • az anya hozzájárulása minden esetben; • az anya törvényes képviselőjének hozzájárulása, ha az anya korlátozottan cselekvőképes; • a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének hozzájárulása; • a gyermek hozzájárulása akkor, ha elmúlt 14 éves;
A gyámhivatal pótolhatja az apa törvényes képviselőjének hozzájárulását, ha az a hozzájárulás megadásában tartósan gátolva van vagy hozzájárulását nem adja meg. • Szintén a gyámhivatal pótolhatja a hozzájárulást, ha az anya vagy gyermek nem él vagy nyilatkozatának megtételében tartósan gátolva van.
Méhmagzatra tett teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat: • Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat a már megfogant, de még meg nem született gyermekre (méhmagzatra) is tehető. • Terhesgondozási könyvvel kell igazolni, a szülés várható időpontját. • Ha a születés orvos által feltételezett időpontja és a tényleges időpontja között olyan rövid az időkülönbség, amely biológiailag teljességgel kizárja, hogy az anyának egy esetleges újabb terhességből származó gyermekről van szó, az apai elismerést joghatályosnak kell elismerni és a gyermeket a születési anyakönyvbe rendezett jogállású gyermekként kell bejegyezni.
Megszületett gyermekre tett apai elismerő nyilatkozat a nyilatkozatot felvevő hatóságnak hivatalból is kötelessége meggyőződni, a „szabad” apai jogállásról a születést nyilvántartó anyakönyvvezetővel történő egyeztetéssel. Az apa adatait a gyermek születésének időpontjának megfelelően jegyzi be az anyakönyvvezető, (ezért pl. a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az apa lakóhelyét a gyermek születésének időpontjában is). Ha az apai elismerő nyilatkozatot 14 év feletti gyermekre teszik, a gyermek hozzájárulása is szükséges,
Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat tehető: • közjegyző, • bírósági titkár, • gyámhivatal, • anyakönyvvezető, • külföldön a magyar külképviseleti hatóság előtt.
A jegyzőkönyv felvételekor Körültekintően kell vizsgálni: • az anya családi állapotát, • a volt férjre vonatkozó apasági vélelem esetleges fennállását, • az anya korábbi házassága megszűnésének időpontját a jegyzőkönyvben is fel kell tüntetni.
Az apai elismerő nyilatkozatban mindkét szülő egybehangzóan nyilatkozik a gyermek családi nevéről is. • A gyermek családi neve vagy az apa, vagy az anya, vagy a szülők összekapcsolt családi neve lehet.
Nem magyar állampolgár apa elismerő nyilatkozata • Amennyiben az apai elismerő nyilatkozatot nem magyar állampolgár apa teszi, az apa adatainak a bejegyzését a születési anyakönyvbe a felettes szerv rendeli el. • Ha a nem magyar állampolgár nem beszéli a magyar nyelvet, az eljáró hatóság gondoskodik tolmács alkalmazásáról, de a tolmácsolás költségeit a kérelmező viseli. • Amennyiben a nem magyar állampolgár nyilatkozó érti és beszéli a magyar nyelvet, ezért tolmácsolásra nincs szükség, a jegyzőkönyvben ezt az adatot fel kell tüntetni.
Családi jogállás rendezése utólagos házasságkötéssel A gyermek apja lehet az a férfi is, aki az anyával a gyermek születése után kötött házasságot, és a házassági szándék bejelentése során – a menyasszony rendezetlen családi jogállású gyermekére – az anyakönyvvezető előtt apai elismerő nyilatkozatot tett.
A nyilatkozat megtételének feltételei: • a gyermeknél a nyilatkozatot tevő min. 16 évvel idősebb; • apai jogállás nincs betöltve, és apaság megállapítása iránti per sincs folyamatban; • ilyen nyilatkozat csak a házasságkötéstmegelőzően, a házasságkötésre illetékes anyakönyvvezető előtt tehető; • csak már megszületett gyermekre tehető, méhmagzatra nem;
Az apai elismerő nyilatkozat csak abban az esetben lesz érvényes: • ha a házasságot a házassági szándék bejelentéséről felvett jegyzőkönyv érvényességi idején – 6 hónapon - belülmegkötik. • Az elismerés teljes hatályához ebben az esetben is szükséges az anya, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének, valamint a 14. életévet betöltött gyermeknek a hozzájárulása.
Az apaság bírói megállapítása • A Csjt. alapján, ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke vagy utólagos házassága, sem teljes hatályú apai elismerés, sem pedig reprodukciós eljárás alapján nem állapítható meg, az apaságot bírósági úton lehet megállapítani. • Ha a származás reprodukciós eljárás következménye, nincs helye az apaság bírósági úton történő megállapításának azzal a férfival szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott.
A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik. • Az apaság bírósági megállapítását maga az apa, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója kérheti.
Apaság megállapítása végett bírósághoz lehet fordulni akkor is: • ha az apa apai elismerő nyilatkozatot kíván tenni, de az anya az apai elismerő nyilatkozathoz nem járul hozzá; • az apa és a gyermek között nincs meg a 16 év korkülönbség; • az apai elismerést tenni kívánó személy cselekvőképtelensége miatt nem teheti meg a nyilatkozatot.
Apaság megállapítást kérhet: • az apa, • a gyermek • a gyermek halála után annak leszármazója. Az anya nem kérheti az apaság megállapítását. Ő a perben legfeljebb tanú vagy beavatkozó lehet.
Képzelt apa bejegyzése Az 1946. évi XXIX. törvény bevezette a képzelt apa jogintézményét. A képzelt apa megállapításának a lényege, hogy a gyámhatóság képzelt személyadatait állapítja meg abból a célból, hogy azokat a gyermek születési anyakönyvébe az anyakönyvvezető bejegyezze, és így az anyakönyv olyan helyzetet tükrözzön, mintha a gyermek apja megállapítható lenne.
A Csjt. alapján: • ha a gyermek mindkét szülője ismeretlen a születése után nyomban, • ha pedig apjának kiléte nem állapítható meg, az anya kérelmérebármikor, • egyébként pedig a gyermek 3. életévének betöltése utánhivatalból kell intézkedni.
A képzelt apa családi neve: • Amennyiben az anya ismert – az anya legközelebbi ismert anyai ági férfi felmenőjének (anyai nagyapa) családi nevét kell megállapítani. Az anya kérheti, hogy: • a gyámhivatal az ő családi nevét, vagy • az általa megjelölt más családi nevetállapítson meg, feltéve, hogy az más személy jogos érdekét nem sérti. • Nem állapítható meg olyan családi név, amely a gyermekre nézve sérelmes.
Nem magyar állampolgárságú gyermek esetében • A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. szerint az ember személyes joga annak az államnak a joga, amelynek állampolgára, így a nem magyar állampolgárságú gyermekre a magyar jogot nem lehet alkalmazni. • Amennyiben a gyermek állampolgársága szerinti jog előírja, vagy lehetővé teszi képzelt apa megállapítását és az anyakönyvbe történő bejegyzését, akkor a magyar anyakönyvbe is be kell jegyezni a külföldi okirat alapján.
A magyar jogot kell alkalmazni: • Amennyiben a nem magyar állampolgárságú gyermeket magyar menekültügyi hatóság menekültként elismerte, • vagy a hontalan gyermek lakóhelye Magyarországon van. Esetükben képzelt apa megállapítása és bejegyzése iránt kell intézkedni.
Születés anyakönyvezése apa adatai nélkül Ha a gyermek születésének anyakönyvezésekor az apa adatait nem lehet megállapítani, az anyakönyvvezetőnek akkor is teljesíteni kell az alapbejegyzést, azt nem halaszthatja el. Ilyen esetben ún. „nyitott alapbejegyzés” készül.
„Nyitott alapbejegyzés” teljesítése • üresen maradnak a gyermek családi neve és az apa adatait tartalmazó rovatok; • az anyakönyvvezető a „Megjegyzés” rovatot nem húzza ki; • az alapbejegyzést aláírásával nem zárja le; • ha az anya a következő házassági neveket viseli: - (volt) férjének családi nevéhez hozzákapcsolja saját utónevét vagy • (volt) férjének családi nevét és saját családi nevét kötőjellel kapcsolja össze a „Megjegyzések” rovatba az anya házassági nevét fel kell tüntetni.
Nyilvántartás a nyitott alapbejegyzésről • A nyitott alapbejegyzésekről az anyakönyvvezető nyilvántartást vezet. • A nyilvántartást félévenként kell ellenőrizni, és a hiányzó adatok pótlására a jogszabály szerint félévente meg kell keresni a gyámhatóságot. • a felhívás a gyakorlatban általában egyszer történik meg. A gyámhatóság nyilatkoztatja az anyát, aki jelzi, hogy a családi jogállás rendezésével várni kíván a gyermek 3 éves koráig.
Az apai jogállás betöltése után az anyakönyvvezető az alapbejegyzés üresen hagyott rovataiba bejegyzi: • a gyermek családi nevét és • az apa adatait, • a bejegyzést aláírásával lezárja.
Az apa adatainak megállapítása előtt lezárható az alapbejegyzés, ha: • a gyermek az apa adatainak megállapítása előtt meghal; • a gyermeket az apa adatainak megállapítása előtt örökbe fogadták, és az örökbefogadó szülőket vér szerinti szülőként anyakönyvezték; • a gyermek nem magyar állampolgár és 3. életévét betöltötte; • a gyermek időközben nagykorúvá vált;
Az anyakönyvvezető feladatai a születés anyakönyvezését követően: • kiadja az illetékmentes anyakönyvi kivonatot • bevezeti a betűrendes születési névmutatóba a gyermek születését • teljesíti az előírt adatszolgáltatásokat, így: • népesség-nyilvántartás felé élveszületési lap feladása vagy folyószám foglalás • újszülött személyigazolványának és lakcím-igazolványának kiállítását kezdeményezi
külföldi állampolgár szülők esetén a felettes szerven keresztül értesíti az érintett ország külképviseletét; • ha a gyermek családi nevére vonatkozó megállapodásukat a házasságban élő szülők az első gyermek születésének anyakönyvezéséig megváltoztatták, erről értesíti a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetőt • rendezetlen jogállású gyermeknél felvezeti az apa adatai nélkül anyakönyvezett születések nyilvántartásába és megkeresi az anya lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalt.