baranyi b la az mta doktora tudom nyos tan csad n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Baranyi Béla az MTA doktora, tudományos tanácsadó PowerPoint Presentation
Download Presentation
Baranyi Béla az MTA doktora, tudományos tanácsadó

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 33

Baranyi Béla az MTA doktora, tudományos tanácsadó - PowerPoint PPT Presentation


  • 61 Views
  • Uploaded on

Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya. Hungarian Academy of Sciences Centre for Regional Studies „Alföld” Institute Debrecen Department. PARADIGMAVÁLTÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOKBAN. Baranyi Béla

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Baranyi Béla az MTA doktora, tudományos tanácsadó' - euclid


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
baranyi b la az mta doktora tudom nyos tan csad

Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya

Hungarian Academy of Sciences Centre for Regional Studies

„Alföld” Institute

Debrecen Department

PARADIGMAVÁLTÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOKBAN

Baranyi Béla

az MTA doktora, tudományos tanácsadó

Határ menti és határokon átnyúló együttműködés

Magyar Regionális Tudományi Társaság VII. Vándorgyűlése

Szabadka, 2009. november 12-13.

slide2

Mottó: Az összeurópai modellnek

nincs reális alternatívája

I. Határrégiók szerepe az EU-ban és Magyarországon

1. Az európai integrációs folyamat új kihívásai

  • A kelet-európai rendszerváltás, az európai integrációs folyamat kiteljesedése, a keleti bővítés, a határrégiók bővülő szerepköre.
  • A határ menti együttműködés az európai regionális támogatási politika egyik legfontosabb prioritása.
  • A határrégiók helye az EU regionális politikájának stratégiai célrendszerében:
    • a fejlettségbeli különbségek mérséklése;
    • az elmaradott régiók felzárkóztatása és fejlesztése;
    • a kohézió és az európai integráció erősítése.
slide3
2. Határrégiók növekvő jelenléte a terjeszkedő Európában
  • Az 1989/90-es rendszerváltás és a keleti bővítés nyomán új államalakulatok, korábbi térszerkezeti egységek felbomlása, új határrégiók születése → az EU területének 46%-a határrégió, ahol a népesség mintegy harmada (32,2%) él.
  • Európában az átlagosnál is több a „határsűrűsödési metszéspont”.
  • A határmentiség nemcsak hátrány, hanem előny is lehet.
az eu 25 k s a 2007 janu r 1 t l tag rom nia bulg ria orsz gok hat rr gi inak mutat i 2001
Az EU 25-ök és a 2007. január 1-től tag (Románia, Bulgária) országok határrégióinak mutatói, 2001*

Forrás: Unity, solidarity, diversity for Europe, its people and its territory. Second Report on Economic and Social Cohesion. Volume 2. January 2001. 39. p. adataiból szerkesztve.

* Az adatok a NUTS III. területre vonatkoznak.

** Vásárlóerő paritáson.

slide6

Néhány határsűrűsödési metszéspont Európában 60-100 km-es körzetben

Forrás: MTA RKK Debreceni Osztály

slide7

3. Magyarország, a „határ menti ország” (Hajdú Z.)

  • 2242 km hosszú államhatár
  • hét szomszédos ország
  • hét nagyrégió, 14 megye, 174 kistérség 1/3-a érintkezik az államhatárral
  • A települések 10%-a határ menti, 43%-a határ közeli
  • az ország területének és lakosságának 1/3-a esik a határrégiókba

Forrás: MTA RKK Debreceni Osztály

slide8
4. A határrégiók értelmezésének szempontjai - definíciók
  • „A határon átnyúló régió egy a földrajzból, történelemből, ökológiából, etnikai csoportokból, gazdasági lehetőségekből stb. származtatható potenciális régió, amelyet azonban a határ két oldalán uralkodó államok szuverenitása két részre oszt.”(Council of Europe, 2000.)
  • A határrégió egy területi részegység és egy regionális rendszer, kiegészítve a határral és annak jellegzetességeivel.” (Schmitt–Egner, P. 1998.)
  • Határon átnyúló együttműködés „...transznacionális interakció szomszédos régiók és szereplőik között egy közös élettér megőrzése, irányítása és fejlesztése érdekében.”(Schmitt–Egner, P. 1998.)
slide9

5. A határrégiók szerepéről

  • a szomszédos országok közötti történeti, gazdasági-társadalmi, etnikai és transznacionális környezeti problémákés konfliktusok térszerkezeti egységei;
  • a határrégiók az interregionális együttműködések kiemelt területei, a határon átívelő kapcsolatok harmonizálásának színterei;
  • acentrum–periféria viszonyrendszer kontinentális területi vetületei (pl. Kárpáti régió);
  • pótlólagos erőforrások megszerzésének lehetségescélterületei;
  • sokoldalú konfliktuskezelés területei;
  • az „euroregionális szemlélet” és a regionális identitás erősítésének lehetséges területi, térségi keretei
  • a különféle intézményesült interregionális szervezetek (pl. eurorégiók) a határok nélküli Európa létrejöttének lehetséges térségi keretei;
slide10

A jelentős terület- és népességvesztésen túl Trianonlegsúlyosabb következménye az államhatár elválasztó szerepének erősödése.

  • A Kárpát-medence egységesülő politikai, gazdasági és etnikai térszerkezetének széttöredezése, a határ menti perifériák kialakulása.
  • A határ menti kettős perifériajelleg jellemzői:
    • új, elválasztó jellegű politikai államhatárok „szélére” került területeken egykori centrumvárosok, vonzásközpontok és térszerkezeti kapcsolatok elvesztése (pl. Kassa, Szatmárnémeti, Nagyvárad, Arad, Szabadka stb.);
    • sokirányú perifériaképződés az államhatárok mindkét oldalán (halmozottan hátrányos „periféria perifériája” helyzet kialakulása, tartós gazdasági-társadalmi válság, etnikai problémák stb.).

6. A határmentiség történeti dimenziói Magyarországon

a trianoni b keszerz d s k vetkezt ben vonz sk zpontjukat vesztett ter letek magyarorsz g on
A trianoni békeszerződés következtében vonzásközpontjukat vesztett területek Magyarországon
slide12
7. Magyarország uniós csatlakozása (2004) és Schengen-tagsága (2007) utáni helyzet néhány sajátossága
  • Erősödő integrációs kapcsolatok, a határok elválasztó jellegének csökkenése EU belső határai mentén.
  • A határrégiók fejlesztését szolgáló bővülő források (pl. Interreg I., II.,III.).
  • Történelmi és újkeletű problémák (illegális kereskedelem, migráció, bűnözés) továbbélése és jelenléte.
  • A magyar–magyar kapcsolatok nehezülése külső határok mentén, miközben az államhatárok túloldalán fogyatkozó, ám ma is jelentős számú magyar kisebbség él kiterjedt etnikai tömbökben.
ii az int zm nyes tett hat ron tny l egy ttm k d sek
II. Az intézményesített határon átnyúló együttműködések

1. Euroregionális és egyéb interregionális szerveződések

  • A határrégiók és az interregionális együttműködések az euroatlanti integrációs folyamat kiemelt területei, „motorjai”.
  • A különféle interregionális együttműködések és euroregionális szervezetek száma az EU-ban jelenleg kétszáz, Magyarország államhatárai mentén húsz.
  • Az interregionális szervezetek magas száma önmagában nem garancia, csak lehetőség, sok a formális intézményesült kapcsolat.
euror gi k s hat ron tny l interregion lis egy tt m k d sek magyarorsz g r szv tel vel 2004 ben
Eurorégiók és határon átnyúló interregionális együtt-működések Magyarország részvételével, 2004-ben
slide17

Munkaközösség – nagy kiterjedésű, országokat és tartományokat magában foglaló laza, transznacionális szervezetek száma: 2

    • Alpok-Adria Munkaközösség (1978)
    • Duna-Menti Tartományok Munkaközössége (1990)
  • Nagyrégiós modell – nagyívű határon átnyúló, középszintű tartományi és/vagy megyei, ún. trans-border típusú együttműködések
    • Kárpátok Eurorégió (1993)
    • Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió (1997)
    • West/Nyugat-Pannónia Eurorégió (1998)
  • Kisrégiós modell – megyeközi, kistérségi és/vagy városi vonzáskörzeti, ún. cross-border típusú együttműködések (számuk 20)
    • Interregio (2000); Kassa-Miskolc Eurorégió (2000); Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió (2002) stb.
    • EGTC (Európai Területi Együttműködési Csoportosulás), mint új európai jogintézmény (pl. Ister-Granum EGTC, 2008)
  • Egyéb településközi vagy rövidtávú, alkalmi és/vagy projektjellegű együttműködések.

2. Határon átnyúló együttműködések szervezeti- intézményi modelljei Magyarországon

slide18

3.1. „Működő régió vagy csak adminisztráció?”

  • a Kárpátok Eurorégió létesítésekor (1993) meghatározókül- és biztonságpolitika tényezők szerepének háttérbe szorulása;
  • túlméretezettség(öt ország középszintű területi egységei, 161 ezer km2,16 millió lakos);
  • jelentős fejlettségbeli eltérések és problémák, halmozottan hátrányos helyzet, perifériák találkozása (Kárpáti régió);
  • alacsony hatékonyságú együttműködés (posztszocialista örökség);
  • a„projekt (CBC) jellegű”operatív együttműködés helyett formális „bizottsági típusú együttműködés” dominanciája.

3. A transznacionális nagyrégiós modell működési zavarai és dilemmái a Kárpátok Eurorégió példáján

slide19

3.2. Általánosítható következtetések:

  • Egyre nyilvánvalóbb, hogy a Kárpátok Eurorégió mára betöltötte történelmi szerepét.
  • A Kárpátok Eurorégió létjogosultságát és a tagsági viszony fenntartását illetően egyre több a kétség a tagrégiók és nagyvárosok részéről.
  • A jövőben inkább csak szimbolikus, az egykori rendszerváltó öt ország hátrányos helyzetű térségei közötti együttműködési készségét kifejező szerepre tarthat csak igényt.
  • Megnövekszik a kisebb, a határtérségek közötti hatékonyabb bi- és/vagy trilaterális együttműködések iránti igény (pl. Interregio; Ister-Granum EGTC)
4 a k rp tok euror gi s a m k d si ter let n l trej tt kisr gi s interregion lis szervez d sek
4. A Kárpátok Eurorégió és a működési területén létrejött kisrégiós interregionális szerveződések
slide21
5. Új euroregionális szerveződések a Kárpátok Eurorégió területén
  • Interregio (2000. október 6.) –Megyei szintű, kisrégiós bi- és trilaterális együttműködés, programrégió a Kárpátok Eurorégión belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Kárpátalja (Transcarpathia) megye és Szatmár (Satu Mare) megye között.
  • Hajdú-Bihar–Bihor Eurorégió (2002. október 11.)–Megyei szintű, bilaterális együttműködés
  • Bihar–Bihor Eurorégió (2002. április 12.) – határ menti kistérségi szintű, magyar–román bilaterális együttműködés
  • Kassa-Miskolc Eurorégió (2000. december 1.) – kistérségi szintű és megyeszékhelyek közötti magyar-szlovák bilaterális együttműködés
  • Zemplén Eurorégió (2004. április 23.) –kistérségi szintű, bilaterális együttműködés magyar-szlovák viszonylatban
  • Ung–Tisza–Túr Eurorégió (2007)
  • Karst–Bódva Eurorégió (2009)
a hajd bihar bihor s a bihar bihor euror gi k a magyar rom n hat ron
A Hajdú-Bihar–Bihor és a Bihar–Bihor eurorégiók a magyar–román határon

Forrás: Saját szerkesztés. MTA RKK Debreceni Osztálya

6 egy j l m k d nagyr gi west nyugat pannonia euror gi 1998
6. Egy jól működő nagyrégió – West/Nyugat-Pannonia Eurorégió (1998)
  • Eurorégió, nagyrégiós modell.
  • Területe: 15,2 ezer km2; lakossága: 1,3 millió lakos.
  • Sajátosságai:
    • nyugati irányú stratégiai kapcsolódási pont;
    • multiregionális szervezet; (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala) megye és Burgenland tartomány);
    • történelmileg viszonylag homogén, relatíve magas fejlettségű térség;
    • nyitott jellegű együttműködés az EU formálódó belső határai mentén;
    • nagy együttműködési és innovációs készség.
7 j t pus kisr gi ister granum eur pai ter leti egy ttm k d si csoportosul s egtc 2008 m j 6
7. Új típusú kisrégió – Ister-Granum Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC), 2008. máj. 6.
iii paradigmav lt s a hat ron tny l egy ttm k d sekben
III. Paradigmaváltás a határon átnyúló együttműködésekben

1. Együttműködés határok nélkül

  • A Schengen-folyamat kiteljesedése: 2007. december – Magyarország teljes jogú Schengen-tagsága
  • Az eurorégió típusú együttműködések helyett és/vagy keretében erősödő kisebb, konkrét bi- és trilaterális intézményesült interregionális együttműködések formái:
    • Kistérség–kistérség, kistérség–város, város–város kapcsolatok vagy városszövetségek, határ menti településszövetségek, kvázi „mini-eurorégiók” létrejötte.
    • EGTC-k, különböző tagállamok regionális és helyi önkormányzatainak jogi személyiséggel rendelkező együttműködési csoportosulásai (pl. Ister Granum EGTC).
    • Nagy- és középvárosok „kapuvárosi” (gateway) és tranzitfunkcióinak és egyéb településközi kapcsolatok erősödése.
    • Vállalkozói övezetek és a hozzájuk tartozó ipari parkok.
form l d hat rr gi k s j interregion lis egy ttm k d sek
Formálódó határrégiók és új interregionális együttműködések

Forrás: Hardi T., MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr.

slide27

Jelentősebb magyarországi városok partnerkapcsolatai a határrégióban

Forrás: Koncz G. MTA RKK Debreceni Osztály, 2008.

slide28
Potenciális város-város és város-falu együttműködések Magyarország határtérségeiben

Forrás: Balcsók I. – Koncz G. MTA RKK Debreceni Osztály, 2008.

s egy b innov ci orient lt hat ro ko n tny l nagyv rosi kooper ci k
...és egyéb innovációorientált határo(ko)n átnyúló nagyvárosi kooperációk

Centrope régió

  • Innovációs nagy-centrumok (Bécs, Pozsony, Győr, Brno) együttműködése.

Forrás: www.centrope.com

iv k vetkeztet sek a paradigmav lt s j dimenzi i
IV. Következtetések – A paradigmaváltás új dimenziói
  • A nagyívű határközi szervezeti rendszerekkel szemben vagy mellett felértékelődnek az együttműködés kisebb léptékű (ún. mini eurorégiós) intézményi formái (kistérség-kistérség, város vagy településszövetségek, EGTC-k), valamint a nagy- és középvárosok kapuvárosi (gateway) és tranzitfunkciók, az egyéb településközi kapcsolatok;
  • A határrégiók és a határon átnyúló együttműködések távlatosan elősegítik a határtérségek közötti összekötő (híd-) szerep erősödését, a hajdan volt integrációs kapcsolatok és aszéttöredezett térszerkezeti egységek újjászerveződését;
  • változó és megújuló interregionális együttműködési formák optimális esetben hosszú távon hozzájárulhatnak egy új Kárpát-medenceitransznacionális makroregionális gazdasági térség létrejöttéhez;
  • A Schengen-folyamat pozitív következményeként és az interregionális együttműködések nyomán – mindenekelőtt a belső határok mentén – radikálisan csökken az államhatárok elválasztó jellege.
baranyi b la a hat rmentis g dimenzi i magyarorsz gon dial g campus kiad budapest p cs 200 7
Baranyi Béla: A határmentiség dimenziói Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs. 2007.