kori r ma n.
Download
Skip this Video
Download Presentation
Ókori Róma

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 27

Ókori Róma - PowerPoint PPT Presentation


  • 138 Views
  • Uploaded on

Ókori Róma. Készítette: Szalay Zoltán. Csaták.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Ókori Róma' - etoile


Download Now An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
kori r ma

Ókori Róma

Készítette: Szalay Zoltán

slide3
A sereg táborból vonult ki ütközetre vagy menet közben harcolt. A harcot többnyire a könnyű csapatok kezdték szétszóródva középen. Amikor kb. 20 lépésnyire voltak az ellenségtől, a légiók folytatták a harcot, eleinte dárdákkal, majd kivont karddal. A lovasok a csatarend szárnyán foglaltak helyet vagy nyílt sorokban küzdöttek, gyakran leszálltak lovaikról. A lovasságnak nem volt kiemelkedő szerepe.
slide4
A megerősített városokat hirtelen támadással vagy ostromzárral vették be. A várost lövésnyi távolságon kívül árokkal és sánccal vették körül és kiéheztetéssel igyekeztek megadásra bírni. Ostromban legnagyobb szerepet a ostromgépek játszották: ostromlétrák, faltörők, falbontók, tolható tornyok, lövőgépek.
a tekn sb ka
A teknősbéka
  • A faltörő hatalmas gerenda, melyet egyik végén vasból készült kosfejjel erősítettek meg. A gerendát láncokkal keresztgerendákra függesztették, s kötelekkel a várfalnak lódították. Állványát, hogy a benne lévőkatonákat meg-védjék, tető alávonták.
slide6
A falfúró
  • A falfúró olyan volt, mint a faltörő, de ennek nem kosfej, hanem hegyes vas volt a végén.

A ballista

Az ún. ballista 45 fokos szög alatt követ, gerendát lőtt ki.

A lövőgépek a testek feszítő erejének kihasználásával a lövedéket nagy távolságba vetették. Az állványon helyezték el a lövedék vályúját, majd a feszítőket. A szőrből vagy állati inakból, illetve belekből gyártott köteleket csavarok segítségével feszítették és erősítették. Ilyen gépezet volt a Catapulta, melyekből nyilakat lőttek ki.

alliai csata
Alliai csata
  • Az alliai csatát a terjeszkedésének kezdeti szakaszában lévő ókori Róma és a Közép-Itáliát első ízben lerohanó gallokk vívták. A rómaiak veresége megnyitotta a gallok számára az utat magába a városba, amit ki is fosztottak.
slide8
Varro szerint a csatát Kr. e.390 július 18-án vívták, de Kr. e. 387 valószínűbb dátum lehet. Quintus Sulpicius mintegy 40 ezer rómait, hat légiót vezetett a Brennus vezette gallok ellen. A csatát ott vívták, ahol az Allia folyó a Tiberisbe ömlik, ahogy Livius írja, "a tizennegyedik mérföldkőnél". Livius szerint a gallok sokkal többen voltak, így „a rómaiaknak nagyon el kellett vékonyítaniuk az arcvonalat, hogy elkerüljék a bekerítését”. Brennus előbb a jobb szárnyat támadta meg, ahol a fiatalabb, tapasztalatlan katonák álltak, utána áttört középen és a balszárnyon. A rómaiak gyorsan megfutamodtak és óriási veszteségeket szenvedtek. A folyótól távolabb álló és egy magaslattól jobban védett jobbszárnyról Rómába menekültek, a többiek viszont a Tiberishez szorultak. A többség átjutott, de sokan megfulladtak. A Rómában maradtak azonban nem tudtak ez utóbbiak megmeneküléséről, és sokkal nagyobbnak gondolták a veszteséget, mint amilyen volt. Ez is magyarázhatta, hogy később harc nélkül feladták a várost, és csak a fellegvárat védték.
sentinumi csata
Sentinumi csata
  • A sentinumi csata volt a harmadik samnis háború döntő csatája, amit Kr. e. 295-ben vívtak Sentinum közelében amiben a rómaiak képesek voltak legyőzni a szamnitákat. Róma ezzel folytatta Közép-Itália egyesítését.
  • A rómaiakat Publius Decius Mus és Fabius Maximus Rullianus vezette, számuk körülbelül 38 000 fő volt, ami 4 légiót tett ki. Az ellenfeleik szamniták és gallok voltak.
  • A két hadsereg, ugyanaz az erő, megérkezett Sentinumhoz, de várt két napot az ütközettel. Fabius szembeszállt a szamnitákkal Decius pedig a gallokkal. A csata végül római győzelemmel végződött, a gallokat visszavonulásra kényszerítették.
asculunumi csata
Asculunumi csata
  • Az asculumi csata Kr. e. 279-ben zajlott a Római Köztársaság Publius Decius Mus consul vezette csapatai, illetve a Pürrhosz épeiroszi király vezette egyesült tarentumi, oszk, szamnisz és épeiroszi hadsereg közt. A pürrhoszi háború egyik fontos, egyenlő erők vívta csatája, amelyet ugyan a görög király nyert meg, de akkora veszteség árán, amely már-már vereséggel ért fel: innen eredeztetik a pürrhoszi győzelem kifejezést.
  • A küzdelmet a két 40 ezer fős sereg Asculum, mellett vívta és a phalanx harcmodorban harcoló Pürrhosz és a római légiók második összecsapása volt. (Az előző évben vívott heracleai csatát szintén Pürrhosz nyerte és szintén nagy veszteségek árán)
i pun h bor
I. Pun háború
  • Az első pun háború a gazdag Szicília birtoklásáért folyt, amelynek nagy része a Kr. e. 3. század 70-es éveiben Karthágó fennhatósága alá került.
  • A háború Kr. e. 264-ben kezdődött. A rómaiak elfoglalták a szicíliai Messana városát (Kr. e. 264), majd szövetségre léptek Siracusaval és Kr. e. 262-ben birtokukba vették Karthágó szicíliai birtokainak jelentős részét. Karthágó tengeri fölényének ellensúlyozására a rómaiak létrehozták hajóhadukat, amely fényes győzelmet aratott Mylaenál (Kr. e. 260) és Economosnál (Kr. e. 256). A rómaiak partra szálltak Észak-Afrikában, de Kr. e. 255-ben a karthágói zsoldos sereg megsemmisítő csapást mért rájuk. Ezzel a hadműveletek ismét Szicíliába tevődnek át. A rómaiak sikerei végül békekötésre kényszerítették Karthágót (Kr. e. 241), amely értelmében Róma megkapta Szicíliát Siracusa és környékének kivételével, és a karthágóiak nagy összegű hadisarc fizetését vállalták. A vereség hatására a zsoldosok felkelést robbantottak ki Karthágóban, amit Róma újabb területek elfoglalására használt fel (Szardínia és Korzika). Ez tovább növelte a feszültséget a két állam között.
ii pun h bor
II. Pun háború
  • A második pun háborút Karthágónak az a törekvése váltotta ki, hogy helyreállítsa az első pun háborúban megrendült hatalmi helyzetét.
  • A karthágói sereg jelentős hódításokat hajtottak végre Hispániában. A karthágói sereg új főparancsnoka, Hannibál Kr. e. 219-ben elfoglalta Hispániában a Rómával szövetséges Saguntum várost. Hannibál Kr. e. 218-ban 100 000 főnyi seregével Hispániából a Pireneusokon és az Alpokon át Itáliába vonult. A római sereg visszavonulásra kényszerült, majd súlyos vereségeket szenvedtett. Az új diktátor a súlyos helyzetben halogató taktikát javasolt. Azonban az összecsapás hívei új ütközetet erőszakoltak ki: Kr. e. 216-ban Cannaenál a római hadsereg igen súlyos vereséget szenvedett. Hannibál előtt megnyílt az út Róma felé, de a város ostromáról lemondott. Az újjászervezett római hadsereg Scipio parancsnoksága alatt sikeres hadműveleteket folytatott Hispániában és Kr. e. 209-ben elfoglalta Új-Karthágót. Ezzel egy időben a rómaiak eredményes hadműveleteket fejtettek ki Itáliában is. Az utánpótlási lehetőségektől megfosztott Hannibál segítségére sietett öccse, Hasdubal, azonban seregét a Metaurus folyónál a rómaiak szétverték (Kr. e. 207). A sikerek lehetőséget teremtettek arra, hogy Scipio serege partra szálljon Észak-Afrikában, Karthágó közelében. A karthágói tanács ekkor visszarendelte Hannibált Itáliából. Kr. e. 202-ben az Észak-afrikai Zamánál lefolyt csatában Hannibál serege súlyos vereséget szenvedett. Kr. e. 201-ben Karthágó megalázó békét volt kénytelen kötni Rómával: elvesztette tengerentúli birtokait (Hispánia), nem viselhetett háborút Észak-Afrikában a római senatus beleegyezése nélkül, hatalmas hadisarc fizetésére kötelezték, a hadiflottát ki kellett szolgáltatnia a rómaiaknak.
iii pun h bor
III. Pun háború
  • A harmadik pun háborút Róma indította meg, amely féltékenyen szemlélte Karthágónak a békés időszakban elért gazdasági megújulását.
  • A háború kirobbanásához ürügyül szolgált az, hogy a rómaiak által támogatott numídiai király hódító törekvéseit a karthágóiak fegyveres erővel hárították el. Ezt Róma a Kr. e. 201-ben kötött béke megszegésének tüntette fel.
  • A rómaiak Kr. e. 149-ben partra szálltak Észak-Afrikában és ostrom alá vették Karthágót. Két évig tartó eredménytelen ostrom után Kr. e. 147-ben ifjabb Scipio lett az ostromló sereg parancsnoka. Körülzárta a várost, a tomboló éhség megadásra kényszerítette végül Karthágót Kr. e. 146-ban. A várost a rómaiak lerombolták, az életben maradt lakosságát rabszolgának eladták, Karthágó birtokainak egy részét Africa néven provinciává szervezték, másik részét Numídia kapta meg
slide15
Servius Tullius: sereg 17-46 éves polgárokból, két légió(mindkettőben 4200 gyalogos és 1800 lovas)
  • Camillus: zsold bevezetése
  • Marius: a sereget 10 cohors-ba osztotta, melyek egyenként 500-600 katonát számláltak
slide16
Caesar: minden légió mellé 1000 lovas, egy légióban 5000-6000 katona
  • Sulla: a volt katonákat gyarmatokon telepíttette le, és pénzt vagy földet adott nekik
a hadserek
A hadserek
  • A római hadsereg kezdetben három ezred gyalogos (milites) és három század (centuriae) lovas katonából állt. Az ezredeknek külön-külön más vezérük volt, a lovasság egy közös vezér parancsainak engedelmeskedett. A polgárokból álló sereget a király vezette.
slide20
A csatarendetegymás mögött hat sorban felállított phalanx alkotta. A lovasság a két oldalon állt.
  • Az idők során a sereget kisebb, könnyebben irányítható csapatokra osztották.
  • Caesar a sereg létszámát jelentősen növelte
slide21
Kezdetben a király vezette a sereget, a köztársaság idején a consul, kivételes esetben a dictator. A provinciában a helytartó volt a vezér .A császárság alatt a fővezéri tiszt a császárt illette meg, aki legatusaival kormányozta a csapatokat
slide22
A sorozást kezdetben a Capitoliumon, később a Mars mezőn, mióta pedig a polgárjogot a szövetségesek is megkapták, egész Itáliában országszerte tartották. A zsoldos sereg felállítása után a sorozás helyébe a toborzás lépett, melyet a vezér nevében toborzók (conquisitores) végeztek.
slide23
Felmentést kaptak, akik 46. életévüket már betöltötték, akik a törvényes időt már leszolgálták, akiket magasabb tisztségre vagy papi szolgálatba emeltek, illetve a testi fogyatékosok. Akik a sorozáson nem jelentek meg, megbüntették, illetve eladták rabszolgának.
slide24
A katonáknak, amire csak szükségük volt, magukkal kellett vinniük. Fegyvereiken kívül tehát még mintegy 20 kg súlyú poggyászt cipeltek magukkal. A poggyász az élelmiszeren kívül a legszügségesebb holmikból állt: főzőedények, kosarak, kötelek, szekercék, láncok. Mindezeket egy csomóban rúdra vagy lándzsájukra kötözve, bal vállukon vitték.
a menet
A menet
  • A napi ment körülbelül 7 óra volt, ezalatt 18-22 km-t tettek meg.
  • Elöl mentek a felderítők ,akik az ellenségről híreket szereztek, a tábor helyét kinézték. Utánuk következett a lovasságból és könnyű gyalogságból álló előhad, majd a derékhad. A derékhad, amennyiben nem tartottak ellenséges támadástól, hadoszloponként haladt előre, majd egy könnyű csapatból álló hátvéd osztag.
a fegyverzet
A fegyverzet
  • A katonák ruházata rövidujjú gyapjúing volt, melyet a páncél alatt viseltek, továbbá a köpönyeg tartozott hozzá, amely a vezér részére bíborpiros hadi palást volt. Lábbelijük sűrűn tekergő szíjak és saru ötvözete, amely a lábujjakat szabadon hagyta. A nadrágot a császárság korában a galloktól vették át, de csak az északi országokban állomásozó katonaság viselte.
slide27
Fegyverzetük szerint kétféle katonák voltak: nehéz fegyverzetűek, illetve könnyű fegyverzetűek. A nehéz fegyverzet védő és támadó fegyverekből állt, ilyenek voltak: sisak, páncél, lábvért, pajzs, támadásra kardot és hajító fegyvereket használtak. A sisak ércből készült, búbjára lófarkat vagy tollforgót tűztek. A sisakot csak az ütközet előtt vették föl, menet közben mellükre akasztva viselték. A forgót csak a csata előtt tűzték fel. Ez is mutatja, milyen lehetett egy antik csata koreográfiája, ahol mindennek meg lehetett találni a szakrális jelentőségét.