hangulatzavarok l.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Hangulatzavarok PowerPoint Presentation
Download Presentation
Hangulatzavarok

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 55

Hangulatzavarok - PowerPoint PPT Presentation


  • 378 Views
  • Uploaded on

Hangulatzavarok. Geiszt Johanna klinikai szakpszichológus PPKE Mediátor szakirányú továbbképzés 2010. február 27. Hangulat - hangulatzavar. Hangulat az egyén tudatát, viselkedését tartósan befolyásoló érzelmi állapot, meghatározza a vitális hogylétet, a világhoz való viszonyulást,

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

Hangulatzavarok


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
hangulatzavarok

Hangulatzavarok

Geiszt Johanna

klinikai szakpszichológus

PPKE Mediátor szakirányú továbbképzés

2010. február 27.

hangulat hangulatzavar
Hangulat - hangulatzavar

Hangulat

  • az egyén tudatát, viselkedését tartósan befolyásoló érzelmi állapot, meghatározza
    • a vitális hogylétet,
    • a világhoz való viszonyulást,
    • az érzelmek minőségét
    • a reakciókat

Hangulatzavar

  • a hangulat tartósan szélső irányba tolódik, a környezeti hatásoktól függetlenül,
  • a hangulatváltozások és az érzelmi kifejezések kontrollja elvész
  • klinikai megjelenés: depresszió, mánia, kevert
hangulatzavar
Hangulatzavar

komplex pszichobiológiai szindróma

  • érzelmi élet zavara
    • hangulat - örömképesség
    • érzelmi viszonyulás
    • érzelmi reakciókészség
  • kognitív folyamatok zavara
    • információ megszerzése
    • feldolgozása
    • tárolása
    • visszakeresése
  • szomatikus, vegetatív tünetek
  • aktivitás
    • magatartás, késztetés, energiaszint
a depresszi k t legfontosabb klinikai megjelen se
A depresszió két legfontosabbklinikai megjelenése

Unipoláris Bipoláris

(major depresszió) (mániás-depresszió)

hangulatzavarok oszt lyoz sa
BNO-10

Depressziós epizód

Enyhe

Mérsékelt

Súlyos

Súlyos, pszichotikus

Visszatérő depressziós zavar

Perzisztáló affektív zavar

Ciklotímia

Disztímia

Egyéb affektív zavar

Visszatérő rövid depresszió

Bipoláris affektív zavar

Jelenleg hipománia vagy mánia

vagy depresszió

vagy kevert állapot

vagy jelenleg remisszióban

DSM-IV

Major depressziós epizód

Enyhe

Mérsékelt

Súlyos

Súlyos, pszichotikus

Major depressziós zavar, visszatérő

Disztímiás zavar

Ciklotímia

Máshol nem osztályozott depressziós zavar

Minor depresszió

Premenstruális diszfória

Bipoláris I vagy II zavar

jelenleg hipománia vagy mánia

vagy depresszió

vagy kevert állapot

vagy jelenleg remisszióban

Máshol nem osztályozott bipoláris zavar

Pszichoaktív szer okozta hangulatzavar

Hangulatzavarok osztályozása
hangulatzavarok lefoly sa
Hangulatzavarok lefolyása

Mánia

Depresszió

slide8
„...amit tanultam, olvastam, átéltem eltűnt... az agyam összeszűkült... megszűnt számomra a múlt, jelen és

jövő... érzelmeim nincsenek... üres vagyok... nem tudok terveket készíteni... órákat gondolkodom, hogy lemenjek az utcára vagy ne”

gyakori t vhitek a depresszi r l
Gyakori tévhitek a depresszióról
  • A depresszió nem betegség, csak „jellemgyengeség”
  • Szomorúság = depresszió
  • Gyász = depresszió
  • A depresszió (gyógyszerekkel) nem gyógyítható
  • Az antidepreszívumok „mérgezik az agyat”, vagy hozzászokást okoznak
  • A pszichiáterek mindenkit „bolondnak” minősítenek
  • A depresszió pihenéssel, környezetváltozással gyógyítható („szedd össze magad”)
a depresszi orvosi rtelemben vett betegs g
A depresszióorvosi értelemben vett betegség
  • Meghatározott tünetek (min. 5)
  • Meghatározott ideig (min. 2 hét)
  • Meghatározott genetikai, biológiai és pszichoszociális komponensek
  • Meghatározott terápiákra gyógyul
depresszi jellemz i
Depresszió jellemzői
  • megjelenés
    • koránál idősebb benyomást tesz,
    • tartása tónustalan,
    • mozgása, beszéde meglassult
    • arcmimika kifejezéstelen
  • hangulat
    • stabilan alacsonyfekvésű
  • kognitív funkciók
    • figyelem mozgékonysága csökken,
    • felfogás, gondolkodás lassult,
    • tartalmilag negatív séma
  • érdeklődés, örömképesség csökken
  • motiváció, energia csökken
  • vegetatív tünetek - alvás, étvágy csökken (vagy nő) szex csökken
  • egyéb fizikális tünetek - fájdalom, diszkomfort
a major depresszi diagn zisa dsm iv szerint i
A major depresszió diagnózisa (DSM-IV szerint) I.

A.Az alábbi tünetek közül legalább ötnek jelen kell lenni, minimálisan 2 hétig:

  • depressziós, szomorú hangulat
  • az érdeklődés és örömkészség jelentős csökkenése
  • lényeges súlycsökkenés/gyarapodás
  • alvászavar (csökkent/fokozott alvás)
  • motoros nyugtalanság/gátoltság
  • fáradtság, erőtlenség, levertség
  • értéktelenség érzése, önvádlás, bűntudat
  • csökkent gondolkodási, koncentrálási és döntési képesség
  • a halállal való foglalkozás, halálvágy, öngyilkossági szándék (terv, kísérlet)
a major depresszi diagn zisa dsm iv szerint ii
A major depresszió diagnózisa (DSM-IV szerint) II.

B. A tünetek jelentős szenvedést/funkciózavart

okoznak

C. A tünetek testi betegséggel (agydaganat, hypothyreosis

stb.) vagy szer-használattal nem magyarázhatók

D. Nem gyászreakcióról van szó

depresszi alt pusai bno 10
Depresszió altípusai (BNO-10)
  • Krónikus, melankóliás
    • Kedvtelenség, örömtelen szinte minden tevékenységgel kapcsolatban
    • A depresszió reggelente erősebb, kora reggeli felébredés.
    • Jellegzetes pszichomotoros gátoltság vagy agitáltság.
    • Anorexia vagy jelentős súlyveszteség.
    • Súlyos, indokolatlan bűntudat.
  • Pszichotikus
    • Téveszmék
    • Percepciós zavar
  • Depressziós stupor/kataton jelleg
  • Atípusos depresszió
    • A hangulat változékony, a klinikai kép előterében szorongás és fóbiás tünetek
    • A vegetatív tünetek fordítottak, hiperfágia, hiperszomnia, a tünetek fordított napszaki ingadozása jellemző
  • Posztpartum kezdet
    • az epizód kezdete a szülést követő négy héten belül van
betegs glefoly s
Betegséglefolyás
  • unipoláris
    • egyszeri
    • ismétlődő
  • bipoláris
  • rapid ciklus
  • szezonális
  • krónikus
  • dupla
depresszi s lyoss gi foka bno 10
Depresszió súlyossági foka (BNO 10)
  • Enyhe: a diagnózishoz szükséges kötelező számú tünetet nem vagy alig haladja meg, és csak enyhe szociális károsodást okoz a munkaképességben, az általános szociális aktivitásban és a társas kapcsolatokban.
  • Mérsékelt: a tünetek és a funkcionális károsodás az enyhe és súlyos között van.
  • Kifejezett, nem pszichotikus: a kötelező minimumon felül számos tünet észlelhető és ezek jelentősen akadályozzák a munkaképességet, a szociális funkciókat és a társas kapcsolatokat.
  • Súlyos, pszichotikus tünetek: téveszmék vagy hallucinációk, amelyek lehetnek a hangulattal kongruensek és inkongruensek is.
  • Részleges remisszió: a major depressziós epizód tünetei jelen vannak, de nem minden ismérv teljesül vagy a major epizód végét követő teljesen tünetmentes időszak nem éri el a két hónapot.
  • Teljes remisszió: Az elmúlt két hónapban nem voltak jelei és tünetei a zavarnak.
a hangulati betegs gek gyakoris ga a feln tt lakoss gban
A hangulati betegségek gyakorisága a felnőtt lakosságban (%)

Élettartam prevalencia

Nemzetközi adatok

  • Major depresszió 4,6-15,7
  • Bipoláris (mániás- 0,5-5,5

depresszió)

Hazai adatok

  • Major depresszió 15,1
  • Bipoláris (mániás- 5,1

depresszió)

a depresszi s t netegy ttes el fordul sa hungarostudy 2002

Depressziós csoportok

Felmérés éve:

Nem depresszi-ós:

Enyhe

Közepes

Súlyos

1988 (N:20.902)

75,7 %

16,8 %

4,6 %

2,9 %

1995 (N: 18 520)

69,5 %

17 %

6,4 %

7,1 %

2002 (N: 12 600)

72,7 %

14,4 %

5,5 %

7,3 %

A depressziós tünetegyüttes előfordulása (Hungarostudy 2002)
a depresszi k legfontosabb klinikai jellemz i
A depressziók legfontosabb klinikai jellemzői
  • Nő:férfi arány

major depresszió 2-2,5:1

bipoláris 1:1

  • Elvált/egyedülálló/munkanélküli 2-3-szoros
  • Visszatérő epizódok

major depresszió 65-75%

bipol. bet. 90-95%

  • Szezonalitás 25-30%

bipoláris > major depr. téli > nyári

  • Gyakori társbetegségek szorongás, addikciók, testi betegségek
a depresszi rizik t nyez i
A depresszió rizikótényezői
  • Depresszió (öngyilkosság) a családban
  • Súlyos korai negatív életesemények
  • Szorongásos betegség (pánik, kényszer, stb.)
  • Alkoholizmus, droghasználat
  • Súlyos testi betegségek (hypertonia, stroke stb.)
  • Súlyos aktuális pszichoszociális stresszorok
  • Serdülőkor, időskor
  • Szülés után
  • Menopauza
a depresszi kialakul s nak t nyez i
A depresszió kialakulásának tényezői

Genetikai hajlam Korai negatív életesemények

Személyiség tényezők

Provokáló negatív

életesemény

Szociális támasz

Depresszió

genetika k rnyezet depresszi rihmer
Genetika, környezet, depresszió(Rihmer)

Genetikai hajlam Korai negatív Kiváltó Depresszió esélye

életesemény életesemény

+ + + 80%

+ + – 50%

+ – + 50%

+ –– 30%

– + + 30%

– + – 10%

–– + 10%

––– 0%

a depresszi biol giai megk zel t se
A depresszió biológiai megközelítése
  • Depresszió során csökken a központi idegrendszer
    • szerotonin (szorongás, alvás, étvágy, szex, agresszió)
    • noradrenalin (éberség, motiváció, energia, kognitív működések, alvás)
    • dopamin (drive, jutalmazás, szex, étvágy, kognitív működések)

rendszereinek aktivitása

  • Biológiai terápiák
    • gyógyszeres terápiák
    • alvásmegvonás
    • fényterápia
a depresszi kognit v elm lete
A depresszió kognitív elmélete
  • a mentális megbetegedés elsősorban információfeldolgozási probléma, melynek következménye az affektív zavar, és amelyben szerepet játszanak viselkedéses és biokémiai folyamatok is egymással szoros kölcsönhatásban
  • a depresszív gondolkodást diszfunkcionális sémák és attitűdök irányítják, melyek miatt a helyzeteket tévesen, torzítva értelmezi az egyén
  • a diszfunkcionális attitűdök és a gondolkodási hibák hajlamosító tényezők a depresszióra, alapjukat korai élmények alkotják, melyek az egyén számára kritikus élethelyzetben aktiválódnak.
a depresszi kognit v komponensei
A depresszió kognitív komponensei

Beck: kognitív triád - automatikus, negatív irányban torzult szemlélet

    • Önmaga
    • Világ
    • Jövő
  • Tringer: kognitív tetrád: + kapcsolatok
  • Logikai hibák pl.:
    • negatív szűrő
    • a pozitívum diszkvalifikálása
    • korai vagy önkényes következtetés
    • túláltalánosítás
    • perszonalizáció
  • Terápia: a negatív gondolatok és diszfunkcionális attitűdök feltárására törekszik, melyek átstrukturálásával kognitív változás és ezen keresztül hangulati változás érhető el
a depresszi behaviorista elm lete
A depresszió behaviorista elmélete
  • Seligman tanulttehetetlenség-ként leírt jelenségéhez nyúlik vissza:
    • Az egyén befolyásolhatatlan és kiszámíthatatlan averzív eseményeknek van kitéve, melyek hatására úgy érzi, bármit tesz, nem tőle függenek az események
    • Nem tanul meg küzdeni, megoldani (coping hiánya)
    • Problémát passzivitással kerüli el
    • Depresszióba merül
  • Terápia: aktivitás fokozása pl. aktivitás napló, pozitív megerősítések keresése, szociális készség fejlesztés
a depresszi pszichodinamikus h ttere
A depresszió pszichodinamikus háttere
  • A jelenben kialakuló depresszív állapot egy korábbi tárgyvesztés emocionális élményének újraélése, vagyis a tüneteknek múltbeli gyökereik vannak, melyek a tudattalanban meghúzódó konfliktuson keresztül rejtett, elfojtott érzelmeket táplálnak.
  • A veszteség regressziót, a tehetetlenség és függőség érzésének aktiválását idézi elő.
  • Terápia: a személyiség és az önértékelés támogatása mellett célja általánosan a tudattalan folyamatok feloldása az áttételi érzésekből szövődő belátás révén.
depresszi integrat v szeml lete
Depresszió integratív szemlélete
  • Bio-pszicho-szociális szemlélet és terápia
    • Farmakoterápia
    • Egyéni pszichoterápia vagy
    • Csoportterápia
a depresszi n j ghegy jelens ge rihmer
A depresszió ún. „jéghegy-jelensége” (Rihmer)
  • megfelelően kezelt betegek
  • kezelt betegek
  • nem ismerik fel
  • nem megy/jut

el orvoshoz

a nem kezelt depresszi sz v dm nyei
A nem kezelt depresszió szövődményei
  • Öngyilkosság 15-19%
  • Öngyilkossági kísérlet 35-50%
  • Másodlagos addikciók 30-55%
  • Munka elvesztése 1,8-2,5x
  • Szeparáció, válás 2-3x
  • Fokozott szomatikus mortalitás 2-2,5x

(szív-érrendszeri, daganatos)

  • Az eü. ellátás fokozott terhelése 2,5x
m nia jellemz i
Mánia jellemzői
  • megjelenés
    • koránál fiatalabb benyomást tesz,
    • hiperaktív, mozgása, beszéde gyors, hangos
  • hangulat
    • emelkedett vagy irritált
  • kognitív funkciók
    • figyelem könnyen terelődik,
    • felfogás, gondolkodás gyors, tartalmilag expanzív,
    • grandiózus elképzelések
  • érdeklődés, örömképesség fokozott
  • energia kimeríthetetlen
  • vegetatív tünetek alvás csökken, étvágy változó, szexualitás nő
  • betegségbelátás gyakran inadekvát
a m ni s epiz d t netei dsm iv szerint
A mániás epizód tünetei(DSM-IV szerint)
  • kórosan emelkedett vagy ingerlékeny hangulat (legalább 1 hétig)
  • felfokozott önértékelés
  • csökkent alvásigény
  • szokatlan beszédesség, bőbeszédűség
  • gondolatrohanás, gondolattorlódás
  • szétszórtság
  • pszichomotoros nyugtalanság, felfokozott aktivitás (munka, étvágy, szex, sport, stb.)
  • kritikátlan magatartás (ésszerűtlen vásárlások és üzleti ügyek)
m nia alt pusai
Mánia altípusai
  • hipománia (bipoláris II. zavar)
  • pszichotikus mánia (bipoláris I. zavar)
    • 10-20%-nál átmenetileg grandiózus, perzekútoros téveszmék
  • mániás stupor
  • delirózus mánia
    • akut, dezorientált
  • kevert, diszfóriás mánia
    • depresszió és mánia tünetei keverten
a m nia s a depresszi saj toss gai rzelmi let
Mánia

Emelkedett hangulat

Önszeretet

Kitörő jókedv

Pozitív énkép

Pozitív elvárások

Mások hibáztatása

Problémák tagadása

Téves döntéshozatal

Depresszió

Nyomott hangulat

Öngyűlölet

A kedv teljes hiánya

Negatív énkép

Negatív elvárások

Önmagunk hibáztatása

Problémák felnagyítása

Határozatlanság

A mánia és a depresszió sajátosságai Érzelmi élet
a m nia s a depresszi saj toss gai motiv ci s llapot s viselked s
Mánia

Impulzivitás

Tettvágy

Függetlenségigény

Önérvényesítési vágy

Produktivitás

Hiperaktivitás

Harsányság

Fáradhatatlanság

Megnövekedett libidó

Álmatlanság

Depresszió

Akaratbénulás, gátoltság

Menekülésvágy

Fokozott függőségigény

Halálvágy

Improduktivitás

Tehetetlenség

Visszahúzódás

Fáradékonyság

Csökkent libidó

Álmatlanság

A mánia és a depresszió sajátosságaiMotivációs állapot és viselkedés
kreativit s s hangulatzavar
Kreativitás és hangulatzavar

A depresszió, és különösen a bipoláris zavar kb. 3-5x gyakoribb kiemelkedő kreativitású emberek között:

- Tudósok 44%

- Zeneszerzők 50%

- Képzőművészek 56%

- Politikusok 59%

- Írók 88%

a kr zis fogalma
A krízis fogalma

~döntés, fordulat

  • Caplan (1964)
    • A személy kénytelen a lélektani egyensúlyát veszélyeztető, sokszor váratlan, elsősorban külső körülményekkel szembenézni.
    • Ezt a helyzetet szokásos problémamegoldó eszközeivel , sem elkerülni, sem megoldani nem képes.
a kr zis jellemz i
A krízis jellemzői
    • Időben behatárolt (1-6 hét)
    • Paralell változások indulnak be mind kognitív mind emocionális szférában
    • Parciálisan vagy ineffektíven megoldott krízisek visszatérési tendenciája
    • Megnövekedett fogékonyság a segítségkérésre, nagyobb szuggesztibilitás, nyitottság és igény a változásra
    • Krízisek spontán megszűnése növeli a későbbi szuicídium veszélyét
    • A krízis egyben fordulópont is lehet: kreatívan megoldódjék és a személyiség egy magasabb szinten újraszerveződjék
  • Akcidentális (Caplan)
  • Fejlődési/pszichoszociális (Erikson)
kr zis szakaszai
Krízis szakaszai
  • Készenlét
    • a fenyegető helyzet szorongást kelt, mobilizálódnak a szokásos problémamegoldó stratégiák
  • Küzdelem
    • Az alkalmazott problémamegoldó stratégiák eredménytelenségének felismerése fokozza a feszültséget: próba-hiba típusú kutatás újabb megoldási módok iránt,
    • Sztereotip kísérletek, válogatás és mérlegelés nélkül tett kísérletek a probléma megoldására
  • Kimerülés
    • a személy integritásának felbomlása elindul, reménytelenség, tehetetlenségérzés, destruktív magatartásminták
a kr zis megold si form i lehets ges kimenetelei
A krízis megoldási formái, lehetséges kimenetelei
  • Megoldás külső erők mobilizálása révén
  • Kreatív megoldás
    • új célok, új eszközök kialakításával, nagyobb belső energiák mobilizálása révén (katarzis, hatékonyabb szinten funkcionáló személyiség)
  • Kompromisszum
    • alkalmazkodás a személyiség számára korábban elfogadhatatlan helyzethez (nagy belső feszültséggel, elégedetlenséggel jár, újabb krízisek veszélye nagy, krónikus öngyilkos viselkedés alakulhat ki)
  • Ineffektív megoldás
    • a krízis spontán, külső erők nélküli megszűnése (addikciók, neurózis)
  • Összeomlás
    • szuicidium, pszichózis
mi jellemzi a kr zisben l v szem lyt
Mi jellemzi a krízisben lévő személyt?
  • Figyelme a problémára irányul, de szétszórt
  • Magatartása konfúz és dezorganizált
  • Érzelmi reakcióit kismértékben képes kontrollálni, impulzív
  • Mindennapi tevékenysége alacsony hatásfokú
  • Nincs önmagára vonatkozó jövőképe
  • Sok mindent tud a problémáról, de ismereteit nem tudja rendszerezni, átgondolni
kr zisintervenci jellegzetess gei
Krízisintervenció jellegzetességei
  • Nem a problémára, hanem a bajban lévő személyre kell összpontosítani
  • Fontos a közvetlen veszélyeztetettség mértékének és az aktuális kockázat megítélése
  • Cél: a szorongás/feszültség csökkentése
  • Technikák: meghallgatás, strukturálás, környezettel való kapcsolatteremtés, gyógyszeres ellátás, esetleg rövid kórházi felvétel
  • Folyamata:
    • gyors érzelmi rapport kialakítása, nincs távolságtartás, erős a megkapaszkodási igény
    • krízishez vezető lépések áttekintése
    • a páciens maladaptív reakcióinak megértése
    • ezektől eltérő, adaptívabb krízismegoldó módok tanulása
    • fókuszban a krízis áll, a jelen
    • támogatás a krízis örvényszerű sodrásában,
    • énvédő mechanizmusok erősítése
    • dependenciából fokozatos leválasztás „őérte, de nem helyette”
kr zis s ngyilkoss g
Krízis és öngyilkosság
  • Az öngyilkossági állapotot lélektani krízis vezeti be
  • Az öngyilkosság bekövetkezéséhez a külső tényezők mellett a személyiség krízistűrő, krízisfeldolgozó kapacitásának hiánya is szükséges
  • A preszuicidális szindróma egy speciális krízisállapot, önálló tünetegyüttes, mely közös ismérve a szuicid magatartásnak, és így felismerése és kezelése a szuicidium – prevenció leghatékonyabb eszköze
preszuicid lis szindr ma ringel
Preszuicidális szindróma(Ringel)
  • beszűkülés
    • affektív, kognitív, magatartásbeli, kapcsolati
  • gátolt, önmaga felé forduló agresszió
  • öngyilkossági fantáziák
cry for help
Cry for help
  • Segélykérés az öngyilkosságot megelőző időszakban
    • Tudatos és nem tudatos
    • Direkt és indirekt
    • Ambivalens viszonyulást fejez ki
    • Közvetlen környezet felé irányul
orvosi vizitek az ngyilkoss g el tt
Orvosi vizitek az öngyilkosság előtt

Háziorvos Pszichiáter

  • 3 hónapon belül 47-73 % --------
  • 1 hónapon belül 34-60 % 18-21 %
  • 1 héten belül 28-40 % 9-11 %
ngyilkoss g rizik faktorai
Öngyilkosság rizikófaktorai
  • Elsődleges rizikófaktorok
    • Pszichiátriai betegség (affektív betegségek: bipoláris, unipoláris major depresszió, mánia, skizofrénia, alkohol/gyógyszerabúzus)
    • Megelőző öngyilkossági kísérletek,
    • Szuicidium a családban
  • Másodlagos rizikófaktorok
    • Koragyermekkori veszteségek
    • Izoláció, munkanélküliség, komoly anyagi problémák
    • Súlyos negatív életesemények
    • Dohányzás
  • Harmadlagos rizikófaktorok
    • Férfi nem
    • Adoleszcens kor, időskor
    • Vulnerábilis periódusok (tavasz, premenstruum, a nap első harmada)
az ngyilkoss g protekt v faktorai
Az öngyilkosság protektív faktorai
  • családi kapcsolatok, támogatás
  • szociális közösség,
  • terhesség,
  • szülést követő első év,
  • nagyobb gyermekszám,
  • gyakorló vallásosság
  • rendszeres sportolás
depresszi s ngyilkoss g
Depresszió és öngyilkosság
  • Az öngyilkosok 65-87%-a (többnyire nem kezelt) depresszióban szenved a halála idején
  • A nem kezelt depressziós betegek 15-19%-a öngyilkosságban hal meg
  • Az öngyilkosok 30-44%-ának már volt megelőző kísérlete
  • Az öngyilkosok 34-60%-a jár orvosnál az utolsó 4 héten belül (egy héten belül 16-40%)
  • A sikeresen kezelt depressziós betegek öngyilkossági rizikója tizedére csökken
  • Az orvosi (pszichiátriai) ellátás alapvető az öngyilkosság megelőzésében
ngyilkoss gi k s rletek el fordul si gyakoris ga
Öngyilkossági kísérletek előfordulási gyakorisága
  • Magyarországon évente mintegy 3.000 fő saját kezűleg vet véget életének
  • A vezető halálokok ranglistáján felnőtt populációt tekintve 2001-ben a 11., míg a serdülő és fiatal felnőtt korosztályra (15-24 évesek) nézve az egyik első számú haláloknak tekinthető.
  • A befejezett öngyilkosságok aránya a férfiak körében kb. négyszer magasabb, mint a nőknél. A nők öngyilkossági kísérlete ellenben kétszer olyan gyakori, mint a férfiaké.
  • Több évtized után 2001-ben először csökkent a 100.000 főre számított öngyilkossági ráta 30 fő alá.

/Forrás: KSH, 2001/

slide55
Szuicid prevenció jelentősége!
    • Mentálhigiénés és krízis ellátó rendszer
    • Pszichiátriai és más szakorvosi ellátó rendszer
    • Tájékoztatás, felvilágosítás
    • Média szerepe