Az agrárgazdaság aktualitás kérdései

1. Az agrárgazdaság aktualitás kérdései Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium

2. Nemzetközi tényezők Globális élelmiszergazdaság fejlődése Áruk és élelmiszerbiztonság globális érzékenysége Élelmiszerláncok fejlődése Környezetvédelem növekvő fontossága Gazdasági válság EU Közös Agrárpolitika

3. Horizontális jellegű kihívások • Tőkehiány • Feketegazdaság magas aránya és kultúrája • 3. Növekvő szakemberhiány • 4. Vagyonbiztonság • 5. Beruházások és termelés banki finanszírozása

4. Ágazat specifikus kihívások I/1. • Időjárási kitettség • Alacsony vertikális és horizontális integrációs szint • Kereskedelmi láncok árnyomása • Feldolgozóipar visszafejlődése • Jövedelmezőség

5. Ágazat specifikus kihívások I/2. • Demográfiai folyamatok • Relatíve alacsony fogyasztói tudatosság • Fogyasztói bizalom folyamatos fenntartása • Innováció hiánya • Elégtelen információs rendszerek • Kutatás-fejlesztési háttér meggyengülése

6. Agrárgazdasági helyzetkép II/1. GDP • Az évek átlagában némileg változó, de 3-4% közötti részt termel ki a mezőgazdaság; • Az agrobiznisz már 10-12% között teljesít Igaz, hogy csökken az ágazat súlya a GDP-ben, de középtávon még így is az EU átlag (kb.1,5%) felett marad

7. Agrárgazdasági helyzetkép II/2.  - 2011-ben a mezőgazdaság teljes kibocsátásának értéke folyó alapáron 26%-kal nőtt • A bruttó hozzáadott érték 48%-kal nőtt • A mezőgazdasági tevékenységből származó nettó vállalkozói jövedelem 75%-kal magasabb, mint 2010-ben

8. A mg-i termelés kibocsátása

9. Agrárgazdasági helyzetkép II/3. • 2011-ben jelentősen javult az agrárolló (+12,1%): • 2011-ben a mezőgazdasági termékek termelői ára 20,2%-kal nőtt (növényi termékek + 23,3%, ezen belül a gabonafélék termelői ára + 33,1%; élő állat és állati termékek + 14,7%), egyedül a zöldségfélék termelői árai csökkentek (-11,9%) • 2011-ben ráfordítások árai 15%-kal nőttek (114,6%) (energiaárak +12,3%; műtrágyaárak +26,3%; takarmányárak +34,5%) • 2011 első 10 hónapjában kedvező agrár-külkereskedelmi trendek : • Export +19,4% → 5,6 Mrd euró • Import +16,2% → 3,5 Mrd euró azagrárium a nemzetgazdaság külkereskedelmi szaldójának a 35,3%-át

10. Agrárgazdasági helyzetkép II/4.

11. Időjárás / Termésmennyiség Éves csapadék mennyisége 2010-ben: 800-1400 mm. 2011-ben: 240-500 mm.

12. A főbb mezőgazdasági termékek piaci árának változása

13. A 2011. és a tervezett 2012. évi agrár- és vidékfejlesztési támogatások (millió forint) *Az uniós részét a Piaci támogatások összege tartalmazza, **A mezőgazdasági termelők befizetései (2008. évi CI. tv. alapján)

14. A 2012. évi Folyó kiadások és jövedelemtámogatások (millió forint)* *2011.12.23.-i állapot alapján

15. 2011. évi top-up forrásigény, várható tényleges kvótákkal SAPS 958,593 m €, max. boríték 24,0648 Mrd Ft Az anyajuh a maximális értéken, a tej 4 Ft/kg, a húsmarha, és a szarvasmarha extenzifikációs támogatás a 2010. évi mintegy 20%-os csökkentésével, a többi a 2010. évi szinten szerepel. A bázis alapú, termeléstől elválasztott anyatehén támogatást csekély összege miatt töröltük. *2011.12.01.-i állapot alapján

16. Egységes területalapú támogatás (SAPS) • EU által jóváhagyott terület: 4 829 000 ha • ténylegesen igényelt: 5 millió ha körül • Mértéke 2009-ben: 207 Mrd Ft, 42 170 Ft/ha • 2010-ben: 229 Mrd Ft, 46 500 Ft/ha • 2011-ben: 280 Mrd Ft, 56 754 Ft/ha • A 2012. évi várható: 300 Mrd Ft, 62 000 Ft/ha • A 2013. évi várható: 233 euro/ha • A forint mértékek erősen függenek az adott évi árfolyamtól

17. Összefoglaló táblázat a jogcím megnyitásokról 2012-ben az I. tengely vonatkozásában:

18. Összefoglaló táblázat a jogcím megnyitásokról 2012-ben az I. tengely vonatkozásában:

19. Kedvezményes hitelprogramok • Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogram • MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram • Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel • MFB Fagykár 2011. Forgóeszköz Hitelprogram • MFB Élelmiszeripari Bankgarancia Program • - Az ÚM TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram

20. Új agrárkár-enyhítési rendszer III/1. • 2012. január elsejétől egy új, kétpilléres kockázatkezelési alap áll a növénytermesztési és kertészeti ágazatban dolgozó mezőgazdasági termelők rendelkezésére. • Célok: • nagyobb termelői kockázatközösség kialakítása; • a mezőgazdasági termelők öngondoskodáson alapuló • felelősségének megerősítése; • az állami segítség hatékonyabbá tétele;

21. Új agrárkár-enyhítési rendszer III/2. - Az érintettek – termelő, földtulajdonos, felvásárló, állam, biztosító - felelősségvállalásának és kárviselésének arányos megosztása; • A mező-, és erdőgazdaságot sújtó időjárási és más természeti eredetű elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatti káresemények egységes kezelésének lehetővé tétele. Első pillér: a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2008. évi CI. tv. alapján működő kárenyhítési rendszer megújított és kibővített változata. Második pillér: egy ezzel összhangban működő, díjtámogatással segített piaci biztosítási konstrukció.

22. Új agrárkár-enyhítési rendszer III/3. • Az új kockázatkezelési alap továbbra is a gazdák befizetésein alapul és legalább ugyanannyi költségvetési forrást von be, azonban szélesebb kockázati közösségreépül. • Újdonság, hogy a termelők a jelentős bevételkiesést okozó elemi kár- események, valamint a Bizottság jóváhagyása esetén katasztrófakárok után is kaphatnak támogatást. • A díjtámogatás segíti azokat a termelőket, akik saját biztonságuk érdekében többet is áldoznak a kárenyhítési hozzájárulás összegénél. - A második pillér alapját egy – a főbb növényekre kötött – csomagbiztosítási termék képezi.

23. 2006 - 1,83% 2007 - 1,86% 2008 - 2,07% 2009 - 1,76% A magyar mezőgazdaság Európai Unión belüli súlya a termelési érték alapján A magyar mezőgazdaság támogatottsági szintje az Európai Unió teljes támogatottságához képest I. és II. pillér összesen 2009 - 2,43% 2010 - 2,62% 2011 - 2,83% 2012 - 3,00% 2013 - 3,18% Közvetlen támogatások(I. pillér) Vidékfejlesztési támogatások(II. pillér) 2009 - 1,97% 2010 - 2,26% 2011 - 2,51% 2012 - 2,71% 2013 - 2,93% 2009 - 3,77% 2010 - 3,69% 2011 - 3,80% 2012 - 3,86% 2013 - 3,95%

24. A jövőbeli KAP célkitűzései • A tagállamok többsége elfogadja és azonosul a Bizottság által megfogalmazott célkitűzésekkel • (amelyek egyúttal az EU2020 célkitűzéseinek megvalósulásához is hozzájárulnak) • Életképes élelmiszertermelés: • a mezőgazdasági jövedelmek és a szektor versenyképességének javítása • Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás: • a mezőgazdaság által előállított közjavak ellentételezése és ösztönzése • Kiegyensúlyozott területi fejlődés: • a vidéki közösségek és vidéki munkahelyek fenntartása

25. Forráselosztás • A KAP kiadásokat a 2013-as nominálértéken befagyasztják • - Magyarország helyzete a tagállamok közötti újraelosztással a közvetlen • támogatások terén nagyjából változatlan marad • - 2019. január 1-ig regionális vagy nemzeti hektáronkénti átalánytámogatás • létrehozása

26. A közvetlen támogatások új rendszere Tagállamok által választható önkéntes elemek Minden tagállam számára kötelező elemek + • Alaptámogatás • „Zöld” komponens • Fiatal gazdálkodóknak juttatott támogatás • Termeléshez kötött támogatás • Természeti hátrányokkal sújtott területek támogatása A támogatás feltétele a kölcsönös megfeleltetés intézkedéseinek betartása VAGY Tagállam számára kötelező, a gazdák számára választható elem A kisgazdaságok számára kialakított egyszerűsített támogatási rendszer

27. Alaptámogatás • Új jogosultságok kerülnek kiosztásra 2014-től • - Kizárólag az aktív gazdák jogosultak: • - mezőgazdasági tevékenységet folytat és megfelel • a tanácsi rendelet és a tagállam által támasztott minimum • követelményeknek • - akinek az éves közvetlen támogatása eléri az adott évi • nem mezőgazdasági tevékenységből származó bevételeinek • 5%-át • - aki 2011-ben SAPS rendszerben támogatási kérelmet nyújtott be

28. „Zöld” komponens • Kötelező a tagállam és a gazdák számára is, a közvetlen kifizetési • keretösszeg 30%-a • Általános érvényű (kivéve a kisgazdaságok egyszerűsített támogatását), • évenkénti és nem szerződéses formájú • A kölcsönös megfeleltetés követelményein túlmutat • Feltételei: • 1. Diverzifikálás (legalább 3 különböző növény termesztése) • 2. Állandó legelő fenntartása • 3. Ökológiai célterület fenntartása (mg.-i terület min. 7%-án)

29. Fiatal gazdálkodók támogatása Kötelező, a közvetlen kifizetési keretösszeg legfeljebb 2%-áig. Feltételei: - 40 évnél fiatalabb és megfelelő képzettséggel rendelkezik - most kezd mezőgazdasági tevékenységbe, vagy - gazdaságát 2014-et megelőző 5 éven belül hozta létre - legfeljebb 5 éven keresztül Magyarország esetében a gazda támogatása max. 25 ha-ig növelhető az általa aktivált támogatási jogosultságok átlagértékének 25%-ával.

30. Természeti hátrányokkal rendelkező területek támogatása - Önkéntes, az éves pénzügyi keret 5%-áig - Nem lép a II. pillérből finanszírozott, kedvezőtlen adottságú területeknek (KAT) juttatott támogatás helyébe, azzal párhuzamosan létezne.

31. Termeléshez kötött támogatás - Önkéntes, Magyarország esetében az éves pénzügyi keret 10%-áig lehetséges (~130 millió euró); - Indokolt esetben (az adott régióban speciális, érzékeny igények mutatkoznak) a Bizottság beleegyezésével 10%-ot meghaladó mértékben is lehetséges; - 2016. augusztus 1-ig felülvizsgálhatják a tagállamok, változtathatnak a korábbi döntésükön.

32. Kisgazdaságok egyszerűsített támogatásirendszere IV/1. - A tagállam számára kötelező, a gazdálkodó számára választható a közvetlen kifizetési keretösszeg 10%-áig; - Minden közvetlen kifizetést helyettesít, egyösszegű támogatás; - A támogatás mértéke 500 és 1000 Euro között lehet;

33. Kisgazdaságok egyszerűsített támogatásirendszere IV/2. - Befelé zárt, kifelé nyitott rendszer: - belépés csak 2014. október 15-ig lehetséges - a kilépés bármikor - Kérelmek, ellenőrzések egyszerűsítése: nem kötelező a zöldítés és a kölcsönös megfeleltetés követelményeinek betartása - Kisgazdálkodó: - a kifizethető összeg nem haladja meg a kedvezményezettenkénti átlagos közvetlen támogatás 15%-át, vagy a maximális átalány- támogatást max. 3 hektárra vetítve.

34. Nemzeti tartalék Kötelező az alaptámogatási boríték max. 3%-a. Felhasználható: - az újonnan belépő gazdálkodók segítésére - speciális hátrányokkal sújtott területek támogatására (pl.: szerkezetátalakítás)

35. Támogatási felsőhatár V/1. 100 EUR, illetve egy hektár alatt nem fizethető közvetlen támogatás. - 150-200 ezer euró között 20%-kal csökken a támogatás - 200-250 ezer euró között 40%-kal csökken a támogatás - 250-300 ezer euró felett 70%-kal csökken a támogatás - 300 ezer euró felett 100%-kal csökken a támogatás, vagyis megszűnik.

36. Támogatási felsőhatár V/2. Figyelembe vennék a foglalkoztatottságot és a munkaintenzitást - a gazdaság által az előző évben kifizetett munkabérek, adók, járulékok levonhatók. Az elvont összegek az adott tagállamban a II. pillér keretében innováció- fejlesztésre (100% EU finanszírozás) felhasználhatók.

37. A piacszabályozás változásai (1) • Megerősített biztonsági háló • Rendkívüli intézkedések – nagyobb lefedettség és rugalmasság (pl. állat és növénybetegségek támogatásának kiterjesztése több ágazatra) • Intervenció/magántárolás – egyszerűsített rendszer, hatékonyabb válságkezelés • Tartalékalap felállítása válságok esetére

38. A piacszabályozás változásai (2) • Piaci orientáció folytatása • Termeléskorlátozások megszüntetése – cukor, tej • Bizonyos támogatások megszüntetése – sovány tejpor, komló és selyemhernyó • A telepítési jogok megszüntetése a szőlő-bor ágazatban 2015-ben • A zöldség-gyümölcs termelői csoportokra vonatkozó szabályozás áthelyezése a vidékfejlesztési pillérbe (II. pillér)

39. A piacszabályozás változásai (3) • Az élelmiszerláncban elfoglalt pozíció javítása • Átláthatóbb versenyszabályok (pl. tejcsomag) • Termelői szervezetek, szakmaközi szervezetek elismerésének elősegítése • Kapcsolat a vidékfejlesztési támogatásokkal – együttműködési intézkedések (pl. kis támogatások, állat és növénybetegségek támogatásainak integrálása a vidékfejlesztési programokba) • Fenntartható fogyasztás: iskolagyümölcs és iskolatej programok • Megemelt támogatás • Társfinanszírozás lehetősége új intézkedéseknél

40. Vidékfejlesztési támogatások • A 2014-2020 időszak vidékfejlesztési céljait a hat vidékfejlesztési Uniós • prioritáson keresztül kell elérni: • Tudás transzfer a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban • Mezőgazdaság versenyképessége, üzemek életképessége • Élelmiszerlánc-szervezés, kockázatkezelés a mezőgazdaságban • Mezőgazdaságtól és erdőgazdálkodástól függő ökoszisztémák megőrzése, javítása • Erőforrás hatékonyság és alacsony szénfelhasználású és szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés az agrár-élelmiszer és erdőgazdálkodási ágazatokban • A vidéki területek foglalkoztatási és fejlesztési lehetőségeinek kiaknázása

41. Köszönöm a figyelmet!