Kormányzás a felsőoktatásban A felsőoktatás modernizációja workshop 200 7 október 10

1. Kormányzás a felsőoktatásbanA felsőoktatás modernizációja workshop2007 október 10

2. A kontextus/1 • A felsőoktatási terület sajátossága az Európai Unióban: - az Uniónak 2005-ig nem volt saját felsőoktatási politikája,- ugyanakkor a Bologna folyamaton belül már zajlott egy korábban elképzelhetetlen mértékű harmonizálás • A 2005-ben elfogadott új felsőoktatási politika: három pillérének egyike a felsőoktatás kormányzásának (governance) modernizálása

3. A kontextus/2 • A kormányzás modernizálásának célja új: ez nem volt része a Bologna folyamatnak • Előzmények: • „The role of the universities in the Europe of knowledge” (2003) – a bolognai célok megvalósításának (kiválóság és a vonzóvá tétel) feltétele a hatékonyabb kormányzás és menedzsment • A 2003/04-ben lefolytatott vita eredménye: az állam új szabályozó szerepe + felelős és elszámoltatható intézmények

4. A kontextus/3 • Előzmények (folyt): • A vita nyomán született EU bizottsági felhívás: „Európa szellemi tőkéjének mozgósítása: tegyük lehetővé az egyetemek teljes körű hozzájárulását a lisszaboni stratégiához!” (2005) • DIAGNÓZIS: állami túlszabályozás (mikro-menedzsment) és gyenge intézményi vezetés • JAVASLAT: mind a rendszerszintű, mind intézményi szintű irányítás modernizálása

5. A 2005-ös célok: rendszerszint Új társadalmi szerződés: „Az egyetemek egy alapjaiban új megegyezést (vagy „szerződést”) szeretnének kötni a társadalommal, amelynek értelmében programjaikért, személyzetükért és erőforrásaikért felelősek és elszámoltathatók lennének, míg az állami hatóságok a rendszer egészének stratégiai irányítását vállalnák magukra.” Nem gyengébb, hanem másmilyen állam Az állami irányításnak új, hatékonyabb eszközrendszerre van szüksége (pl. átfogó szabályozás, stratégiaalkotás, ösztönzés, szerződéselv, támogatás, fejlesztés, konzultáció)

6. A 2005-ös célok: intézményi szint „Az egyetemeknek felelősséget kell vállalniuk a következő négy ügyért: 1. stratégiai menedzsment: „konkrét középtávú prioritások meghatározása (többek között olyan kutatási, tanítási és szolgáltatási típusok/területek meghatározása révén, amelyeken kiváló minőséget kívánnak elérni), és a személyzet közös erejének e célok szolgálatába állítása”; 2. humán erőforrás menedzsment: az „emberi erőforrásaik irányítása és fejlesztése”

7. A 2005-ös célok: intézményi szint 3. képzési tartalom menedzselése: a „tantervek meghatározása a belső minőségbiztosítás függvényében és az Európai Felsőoktatási Térség közös alapelveivel összhangban”; 4. tulajdon-menedzselés: „a létesítmények (amelyekben tulajdonosi, fenntartói és fejlesztői szerepet látnak el), a pénzügyi erőforrások (beleértve a költségvetést, a befektetéseket és kölcsönöket) és a külső kommunikáció (image-építés) professzionális irányítása”.

8. Tanácsi döntés és végrehajtás A bizottsági javaslatokat 2005-ben elfogadják a tagországok miniszterei(Resolution of the Council … on mobilising the brainpower of Europe: enabling higher education tomake its full contribution to the Lisbon Strategy(2005/C 292/01)) A tanácsi döntés végrehajtásáról rendelkező a 2006-os bizottsági dokumentum(„Delivering on the modernisation agenda for universities”)– A 9 konkrét feladat egyike a kormányzásról szól: (1) indirekt állami reguláció; (2) önálló, elszámoltatható egyetem; (3) menedzsment-fejlesztés

9. A kormányzással foglalkozó PLA-k tapasztalatai/1 Európa a felsőoktatási kormányzás és menedzsment számára rendkívüli tanulási lehetőségeket tud nyújtani A kormányzási/vezetés reformban az általános elvekről való viták helyett célravezetőbb lehet a sikeres gyakorlatokat érzékletesen bemutató példák elemzése Az elkészült PLA jelentések a vezetők képzésében is jól használható gazdag esettanulmányok

10. A kormányzással foglalkozó PLA-k tapasztalatai/2 • A tagországok jelentős hányada belső politikájában már hosszabb ideje közösségi politika prioritásait követi • A rendszerszintű és az intézményi szintű folyamatok (az intelligens és támogató stratégiai kormányzás és a felelős intézményi menedzsment) feltételezik és erősítik egymást • A három pillér (minőség, finanszírozás és menedzsment) nem szétválasztható

11. A kormányzással foglalkozó PLA-k tapasztalatai/3 Az oktatás és a gazdaság közötti hatékony kapcsolatok építése feltételezi az intézményi menedzsment megújulását A hatékony egyetemi kormányzás és a regionális szerep erősíti egymást A menedzsment és az akadémiai értékek nem feltétlenül kerülnek ellentétbe (az üzleti menedzsment elvei szerint hatékonyan vezetett egyetem az alapfeladatait – minőségi oktatás, kutatási kiválóság, tudásszolgáltatás – is eredményesebben ellátja)

12. A vita lehetséges célja a kormányzás szekcióban • Az új uniós felsőoktatási politika kormányzással kapcsolatos céljainak megismerése • Az uniós tagországokban ténylegesen zajló kormányzási/intézményirányítási változások jobb megismerése • Az uniós és a hazai célok és folyamatok összevetése, a hazai folyamatok értékelése a közösségi célok perspektívájában • Az uniós folyamatok ismeretében javaslatok megfogalmazása hazai teendőkre e területen • A kormányzással kapcsolatos közösségi politikát érintő nemzeti álláspont megfogalmazásának segítése

13. Köszönöm a figyelmet!