1 / 34

Az emésztőszervrendszer

Az emésztőszervrendszer. TÁPCSATORNA SZAKASZAI (8 m hosszú cső) -felső (táplálék felvétele, falattá alakítása, továbbítása a középső szakasz felé): szájüreg, garat, nyelőcső - középső (táplálék lebontása, felszívása) : gyomor, vékonybél - alsó (emésztetlen anyagok kiürítése) : vastagbél

ernst
Download Presentation

Az emésztőszervrendszer

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az emésztőszervrendszer

  2. TÁPCSATORNA SZAKASZAI (8 m hosszú cső) -felső (táplálék felvétele, falattá alakítása, továbbítása a középső szakasz felé): szájüreg, garat, nyelőcső -középső (táplálék lebontása, felszívása) : gyomor, vékonybél -alsó (emésztetlen anyagok kiürítése) : vastagbél • EMÉSZTŐMIRIGYEK: -máj -hasnyálmirigy

  3. Emésztőrendszer feladatai: • táplálék: -felvétele, feldolgozása (aprítás, kémiai lebontás) -emésztése • tápanyagok: -lebontása -felszívása a vérbe • emésztetlen salakanyagok kiürítése

  4. A táplálék a bélcsatorna üregében halad végig. • Közben különböző emésztőnedvek hatására jellegzetes fizikai és kémiai változásokon megy keresztül. • A béltartalmat a bél ún. perisztaltikus (keverő, továbbító) mozgásai továbbítják. • Az emésztőnedveket a bélfal mirigysejtjei és a bélcsatornához csatlakozó emésztőmirigyek termelik.

  5. Tápanyagok: energiaforrásul szolgálnak • fehérjék (állati, növényi) • szénhidrátok (egyszerű cukrok-szőlőcukor; összetett cukrok-keményítő) • zsírok (állati, növényi) • Építőanyagok: sejtépítők (nem energiaforrások) • vitaminok (zsírban és vízben oldódó; gyorsan kiürül, csak kis része raktározódik> folyamatos bevitel szükséges) • víz (testünk 70%-a víz; sejten belül-kívül) • ásványi sók (konyhasó) • Szerves anyagok: fehérjék, szénhidrátok, zsírok, vitaminok • Szervetlen anyagok: víz, ásványi sók • Enzimek: szerves biokatalizátorok, irányítják az életfolyamatokat • fehérjebontó: pepszin, tripszin, erepszin • szénhidrátbontó: amiláz, maltáz, alktáz, szacharáz • zsírbontó: lipáz

  6. Szerepe: falat képzése, nyelés, ízérzés, hangképzés Nyál: híg váladék; összetétele: víz, sók, baktériumölő anyagok, szénhidrát (cukor)-bontó enzimek; nyálmirigyek termelik; 1,5 l/nap Nyálelválasztás: reflexfolyamat> elindítja: táplálék elgondolása, látványa, szájba kerülése Szájüregben emésztés, tápanyagfelszívódás nincs (enzim van, de rövid az idő) De felszívódhatnak: alkohol, egyes gyógyszerek, mérgek SZÁJÜREG

  7. nyálat termelik kis nyálmirigyek: szájüreg falában szétszórtan nagy nyálmirigyek: állkapocs alatti nyelv alatti fültőmirigy NYÁLMIRIGYEK

  8. FOGAK: felső állcsont és az állkapocs fogmedrébe beékelődve helyezkednek el

  9. A FOG RÉSZEI • korona (fehér zománccal borított) • nyak (foghússal körülvett) • gyökér (állkapocsba illeszkedik)

  10. FOGAK SZÁMA,TÍPUSAI • Számuk: Első generáció: tejfogak> 6-30 hónapos korban> 20 db; fogváltás 6-13 éves korig Második generáció: maradandó fogak>felnőtt>32 db> negyedenként 8 Harmadik generáció: hiánypótló>műfogak • Típusai (negyedenként): metszőfogak (2) szemfog (1) kisőrlők (2) nagyőrlők (3)

  11. a falat a szájüregből a nyeléssel kerül a szájgaratba, majd a nyelőcsőbe nyelés: reflexes folyamat> akarattól függő része> nyelvvel a falat hátrafelé tolása akarattól független része> nyelvgyökhöz, lágy szájpadhoz érő falat indítja be> gégefedő bezárul> falat továbbhalad a nyelőcsőbe GARAT

  12. Nyelőcső • ujjnyi vastag, izmos falú, nyálkahártyával bélelt, kb. 25 cm hosszú • nyelőcsőben a falat vagy a folyadék> izmok továbbító mozgása miatt mindig lefelé, a gyomor felé halad • nyelőcső és a gyomor határán> gyomorbemenetben körkörös izomcsoport> biztosítja, hogy a lejutott étel ne visszafelé haladjon

  13. GYOMOR: üreges szerv; rekesz alatt, középvonaltól kissé balra helyezkedik el FÉLIG TELT ÜRES TELT

  14. A GYOMOR RÉSZEI • felső bemeneti nyílás>nyelőcsőnél> gyomorszáj (cardia) • alsó kimeneti nyílás> vékonybélbe> gyomorkapu (pylorus) • kisgörbület • nagygörbület • gyomorfenék/gyomoralap> gyomorszáj felett (fundus) • középen> gyomortest

  15. befogadóképessége: 1,2-2 liter (max. 4-5 l) nyálkahártya>jellegzetesen redőzött; telten kisimul sejttípusai: fősejt>emésztőnedvet termel (fehérjebontó>pepszin) fedősejt>sósavat termel melléksejt>nyákot termel (bevonja, védi) gyomornedv: mennyisége>2-2,5 liter/nap tartalma> víz, emésztőnedv, sósav, nyák izomzata:bejáratnál, kimenetnél gyűrűizom; réteges felépítése teszi lehetővé a perisztaltikus és keverőmozgást; üres gyomoré> levegővel kevert> gyomorkorgás; perisztaltika „megfordulása”: hányás Gyomor felépítése

  16. gyomorba került falatra (keverés közben) hat a gyomornedv • gyomornedv-elválasztás összetett folyamat • megindíthatja: látás, szag, gondolat, rágás, falat gyomorba kerülése • serkenti: kávé, tea, fűszerek, gyomor által termelt helyi hatású hormon> gastrin • gátolja: enterogastron nevű hormon> zsíros ételek fogyasztásakor termelődik • emésztés: • fehérjeszerű anyagok • pepsin hatására> kisebb alkotórészekre bomlanak(emésztőnedvet a sósav aktiválja)> teljes lebontás vékonybélben • kimozin>tejfehérjét csapja ki (megalvasztja a tejet a gyomorban) • szénhidrát (cukor) emésztés> nincs (enzim sincs) • zsíremésztés> nincs, mert savanyú közegben nem lehetséges • tápanyag-felszívódás> nincs; de gyógyszer, alkohol, méreg felszívódik • táplálék általában 2-8 órát emésztődik a gyomorban

  17. Kb. 5 m hosszú részei: patkóbél/nyombél (duodenum) éhbél (jejunum) csípőbél (ileum) VÉKONYBÉL

  18. VÉKONYBELEK FINOMSZERKEZETE Sűrűn egymás mellett elhelyezkedő bélbolyhok borítják> ezek a nyálkahártya 1 mm hosszú, kesztyűujjszerű kitüremkedései, a tápanyag-felszívás elemei. A bolyhokon további mikrobolyhok találhatók>növelik a felszívás felületét.

  19. Emésztés a vékonybélben (1) • a gyomorból a patkóbélbe jutott savanyú vegyhatású gyomortartalomhoz>az epehólyagból és a hasnyálmirigyből is emésztőnedvek ürülnek> ezek már lúgos vegyhatásúak> emésztés elkezdődik • fehérjék, szénhidrátok, zsírok>> építőelemeire bomlanak: • fehérjék, szénhidrátok> felszívódnak a bélbolyhok vénás vérébe • zsírok> a nyirokutakba • három emésztőnedv fejti ki hatását: hasnyál, bélnedv, epe

  20. Emésztés a vékonybélben (2): HASNYÁL • hasnyálmirigy külső elválasztású mirigyváladéka=hasnyál • színtelen, átlátszó folyadék • 1-1,5 l/nap • termelődését serkenti: szekretin nevű hormon (bélhámsejtek termelik) • enzimjei: • fehérjebontó: tripszinogén, tripszin • szénhidrátbontó: alfa-amiláz • zsírbontó: lipáz

  21. Emésztés a vékonybélben (3): BÉLNEDV • bélfal mirigyeinek váladéka • sárgás színű folyadék • 0,8-1,3 l/nap • bélnyálkahártya termeli • enzimjei: • fehérjebontó: erepszin, enterokináz • szénhidrátbontó: maltáz (malátacukrot), laktáz (tejcukrot), szacharáz (répacukrot) • zsírbontó: lipáz

  22. Emésztés a vékonybélben (4): EPE • a máj váladéka • keserű, nyúlós folyadék, lúgos vegyhatású • enzimeket nem tartalmaz • a zsírokat nem bontja, de fontos szerepe van a zsíremésztésben> mivel a zsírokat emulgeálja (zsírok cseppekké bontása) • lipázt aktiválja Az emésztés során lebontott, vízben oldott tápanyagok felszívódnak (bélbolyhok felszívóhámján). A vékonybél mozgásai keverik a béltartalmat és továbbítják a vastagbél felé.

  23. Natív has felvétel: A has középső részén fordított U-alakú, gázos és tágult vékonybél-kacsok láthatóak egymás felett (nyilak). A kettős nyíl a belekben elhelyezkedő folyadéknívóra mutat.

  24. három szakasza: vakbél, remesebél (felszálló, haránt, leszálló, szigmabél) és a végbél hossza kb. 1,5 m nyálkahártyáján már nincsenek bélbolyhok, itt nincs emésztés, tápanyag-felszívódás VASTAGBELEK

  25. béltartalom emésztetlen anyagokat tartalmaz: cellulóz, zsírcseppek, rostok, tápanyagmaradványok • baktériumflóra van (csak itt): részt vesznek az erjedési-rothadási folyamatokban, B- és K- vitamin képzésében • táplálkozás után 5-6 órával periodikusan ürül a vékonybél tartalma a vastagbél felé, ahol átlag 15 órát időzik • itt nagyfokú vízvisszaszívás történik> béltartalom besűrűsödik> 500 gr béltartalomból 150-250 gr széklet lesz • felszívódnak az ionok, ásványi anyagok, gyógyszerek, mérgek • széklet • tartalma: emészthetetlen rostok, kevés fehérje, zsír, levált bélhámsejtek, emésztő enzim részek, epefestékek, baktériumok (1 gr-ban 1 milliárd) • színét festékanyaga a szterkobilin adja • székletűrítés: bélsár a végbélbe kerül> feszíti a végbél falát> székletűrítési ingert vált ki>záróizmok ellazulnak>hasprés>széklet kiürül

  26. Jellemzői: vékony savós hártya két lemeze: fali lemez> belülről követi a hasfalat; zsigeri lemez> körülveszi vagy fedi a hasűri szervek nagy részét Szerepe: határol, szerveket különít el egymástól hashártyán belüli szervek (gyomor, vékonybél) hashártya mögötti szervek (vese, hasnyálmirigy) hashártya alatti szervek (húgyhólyag) szervezet védelmi rendszerének része hashártyán belüli gyulladásos folyamatokat körülhatárolja sejteket termel, amelyeknek a baktériumok elpusztításában van szerepe A HASHÁRTYA

  27. MÁJ, EPEUTAK, HASNYÁLMIRIGY

  28. hasüreg jobb oldalán, rekesz alatt helyezkedik el, 1,5 kg súlyú norm.-an nem haladja meg a jobb bordaívet lebenyei: jobb és bal alsó felszínén> képletek H-alakban> erek, közös epevezeték, epehólyag saját kivezető csöve vastag tok veszi körül szerkezete: májlebenykék és lemezkék rendezett elhelyezkedésben vérellátása kettős: oxigéndús vérrel látja el saját állományát a hasi aortából eredő májartéria tápanyagokkal teli vért szállít a belek felől az ún. portális (kapu) véna a májsejtekhez az elhasznált vért már egy közös vezeték viszi a jobb szívfél gyűjtő vénájába A MÁJ

  29. MÁJLEBENYKE • májsejtekből májsejtgerendák • centralisan: vena hepatica (elvezetés) • portalis térben: arteria hepatica, portalis vena, epeút

  30. Máj működése, feladatai • epetermelés • vörösvértestek szétesése után a vérfesték epefestékké alakítása, majd ebből vizeletfesték (urobilin) és székletfesték (szterkobilin) • méregtelenítés>méreganyagok hatástalanítása (alkohol, gyógyszer>>májkárosító) • fehérjetermelés (albumin, globulin, prothrombin) • részvétel fehérje, szénhidrát, zsíranyagcserében • raktározás> vitaminok, vas • A-vitamin-képzés • vérképző szerv a magzati életben

  31. AZ EPEUTAK

  32. EPEHÓLYAG • máj alsó felszínén, jobb bordaívnél • körte alakú tömlő • máj által termelt májepe itt sűrűsödik be>>barnászöld hólyagepévé válik> 0,75 l/nap • emésztési szünetben>> epe>>epehólyagban tárolódik • emésztéskor az epehólyag összehúzódik és az epe a közös epevezetéken át a patkóbélbe ömlik • különböző tápanyagok epehólyag-összehúzódást váltanak ki (keserű csokoládé, rántotta) • epekőképződés> ha az epehólyagban az epe besűrűsödik

  33. HASNYÁLMIRIGY • patkóbéltől a lépig húzódik • 12-14 cm hosszú • hashártya mögött, hátsó hasfalhoz rögzítve • részei: fej, test, farok • kettős elválasztású mirigy: • külső>hasnyálat termel • belső>hormonokat termel

  34. Ismétlő kérdések • Sorolja fel a tápcsatorna szakaszait! • Ismertesse mi a különbség a tápanyagok és az építőanyagok között! • Mi a nyál szerepe, és milyen tényezők játszanak szerepet a nyálelválasztásban? • A gyomorban milyen sejttípusok vannak? • Mi jellemző a bélbolyhok finomszerkezetére? • Soroljon fel hashártyán belüli, mögötti és alatti szerveket! • Sorolja fel a máj feladatait! • Mi váltja ki az epehólyag összehúzódását? • Melyek a fehérje, szénhidrát és zsírbontó enzimek, és a tápcsatorna melyik szakaszában történik ezek bontása?

More Related