Speciális tanulási nehézségek

1. Speciális tanulási nehézségek

2. Az emlékezet zavarai

3. A rövid és hosszútávú emlékezetről • Emlékezeti rendszerek és nem csupán emlékezet • RTM esetén azonnali felidézést várunk el, míg a HTM-nél az információ adása és visszakérdezése között eltelik bizonyos idő. • A rövid távú emlékezetet munkamemóriának is nevezhetjük. • Általánosan elvárható, hogy azonnali felidézéskor legalább 4-5 elemet fel tudjon sorolni az illető a látott, hallott, tapintott, egyéb csatornán érkezett információkból. Ha valaki ennél kevesebbet tud felidézni, az nagymértékben megnehezíti a tananyag elsajátítását. Ez a képesség gyakorlással javítható. • Jó tudni a gyermek kapacitását, és mindig csak egy elemmel szabad emelni az információ mennyiségét.

4. Legalább két emlékezeti tár • az introspekció, szubjektív élményünk, mely azt sugallja, hogy vannak dolgok amire rövid ideig emlékszünk, s vannak amire hosszú ideig • fiziológiai érvek: a károsult RTM funkciók nem befolyásolják a HTM funkciókat • pszichológiai érvek: bizonyos információk előhívása inkább RTM funkcióra jellemző, másoké inkább HTM-re (pl. az elsődlegesség és a recencia hatás)

5. A bevésés hatékonyságát biztosító tényezők • pozíció-effektus: interferenciák • von-Restorff hatás • túltanulás • szervezés, tömbösítés • konszolidációs időszak

6. A gyermeki emlékezetről • A gyerekek nem relációkat, műveleteket, információtömböket tárolnak, hanem a konkrét vizuális vagy akusztikus ingerek megjegyzésére törekszenek, minőségben a tárolás felszínes • Az előhívási stratégiák sem hatékonyak, ami kódolási zavarokra (a gyerek nem tudja a betűhöz a megfelelő hangot társítani) és a sorrendiség zavaraira vezethető vissza (pl.: képsorok kirakása, mozgássorok leutánzása, dalok versek felidézése, formák másolása, öltözésnél a helyes sorrend betartása, betűkből szavak hangoztatása).

7. A gyermeki emlékzetről • Gondot jelent az ingerek tárgyak, tárgyképek, szavak, mondatok utasítások tárolása, azonnali, késleltetett vagy hosszú távú felidézése (vizuális, auditív, ritmus emlékezet) • Nem elégséges a tárolási kapacitásuk. • A bevésés hosszú időt vesz igénybe. • A megőrzés rövid idejű, hullámzó, ingadozó intenzitású. • A felidézés pontatlan. • Nem adhatunk egyszerre több feladatot, mert nem is tudja elkezdeni a tevékenységet,nem tud eligazodni a sorrendiségben. • Hasznos a feladatok tagolása, egységekre bontása. Mindig csak egy feladatot adjunk, annak elkészültével a következőt! Pl.: Told a széket a helyére! Tedd a poharat a tálcára! Menj kezet mosni!

8. Az emlékezet fejlesztéséről Az emlékezetfejlesztő gyakorlatok a tanulás tartósságát,az idői tájékozódás fejlesztését, a gondolkodási funkciók erősítését, illetve a beszédteljesítmény fokozását célozzák. – A vizuális emlékezet fejlesztése • • Mi változott meg? (ruházaton változtatunk) • • Mi hiányzik? (megfgyeli melyik játékot tettükel) • • Memóriajátékok • • Mit láttál? (emlékezetből felsorolja)

9. Az emlékezet fejlesztéséről – Az auditív emlékezet fejlesztése – Szövegemlékezet fejlesztése • • Szóláncépítő játékok • • Egyre bővülő szósorok, illetve mondatok visszaidézése • • Papagájjáték (öt állat, gyümölcs virág visszamondása sorrendben) • • Névkígyó (Mindenki sorban az elhangzottakhoz hozzátesz még egyet.) • • Hangutánzás – Formaemlékezet • • Építsd fel utánam! (5-6 elemből álló építményt megfgyelni, majd felépíteni) • • Forma kirakása (pálcikákból, szívószálakból, először minta alapján, később emlékezetből) • • Rajzolás emlékezetből