1 / 71

FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ MONITORING

FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ MONITORING. Témakörök. Monitoring rendszerek elemei, tervezési szempontok Vízi környezeti monitoring rendszerek szerkezete és működése A működéshez szükséges jogi és gazdasági környezet Működő monitoring rendszerek:

enye
Download Presentation

FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ MONITORING

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ MONITORING

  2. Témakörök • Monitoring rendszerek elemei, tervezési szempontok • Vízi környezeti monitoring rendszerek szerkezete és működése • A működéshez szükséges jogi és gazdasági környezet • Működő monitoring rendszerek: • Vízminőségi és emissziós monitoring (FEVI, FAVI, KÁRINFO, PRTR-EPER, EU-WISE) • Vízrajzi monitoring • Talaj monitoring (TIM) • Gyakorlatok: • Mérés hibája, adatok megbízhatósága (precizitás és pontosság) • Adatbázis kezelés, az információs rendszerek adatrendszerének felépítése, nagy számú adat kezelésére alkalmas eszközök • Adatfeldolgozás, idősor elemzés és az adatok térinformatikai interpretációja • Terep, labor: • Mintavételezés, helyszíni mérés • Vízkémiai analízis • Hidrobiológia

  3. Környezeti monitoring • Célra orientált, szervezett mérési és kiértékelési tevékenység, amelynek segítségével a vizsgálandó környezeti elem állapotát, annak változását és ezeknek az ismeretében az állapot romlást előidéző okokat figyelemmel tudjuk kísérni ill. meg tudjuk határozni. • Cél:Információ nyerés • A monitorozás feladatai szerint: • a környezeti állapot felmérése, • az emberi tevékenység hatásainak nyomon követése, • környezetvédelmi beavatkozások hatáselemzéséhez szükséges monitorozás. • Szükséges feltételek: Jól megszervezett mintavétel és adatfeldolgozás.

  4. Vízminőségi és mennyiségi monitoring • Olyan megfigyelő rendszer, melynek feladata a felszíni és felszín alatti vizek állapotának nyomon követése, mintavételezés és elemzés útján. • Célok: • A vízminőség és a vízkészletek térbeli és időbeli változásának megfigyelése • Az állapot változást kiváltó okok feltárása (beavatkozások tervezése – emisszió monitoring) • A vizek minősítése (készletek és vízminőség – vízigények, vízhasználatok) osztályozás • Trendek detektálása • Statisztikai jellemzők (átlag, szélső értékek, tartósság, kritikus koncentrációk) meghatározása • Határértékek megsértése (hatósági feladat) • Haváriák nyomon követése ("early warning")

  5. i 1 0 t < t1 t1 Információ időbeliségének értelmezése: Időben változó értékű információ: t1

  6. Monitoring rendszer megtervezése • (Megválaszolandó kérdések) • Mi a cél? • Mit mérjünk? (vizsgálandó paraméterek) • Hol mérjünk? (szelvénykiosztás, keresztszelvény, mélység) • Mikor mérjünk? (mintavételi gyakoriság, pontminta-sorozatminta) • Hogyan mérjünk? (mintavétel, tárolás, szállítás, mérési - analitikai módszer) • Hogyan tároljuk és dolgozzuk fel a mérési eredményeket? (adatbázis, térinformatika) • Költségek, kockázatok, bizonytalanságok?

  7. Felszíni vízminőségi monitoring • 1968-tól rendszeres vízminőség vizsgálatok • 1994-től MSZ 12749: Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés • 2007-től Víz Keretirányelv (kémia+biológia) • Emisszió monitoring (szennyvízkibocsátók)

  8. Felszíni vízminőségi monitoring Magyarországon az MSZ 12749 szerint • Vizsgálandó jellemzők • Oxigén háztartás (Old O2, O2%, BOI, KOI, TOC, Szapr.index) • Tápanyag háztartás (N- P formák, Chl-a) • Mikrobiológiai jellemzők (CF, FCF, FS, Salm.) • Mikroszennyezők és toxicitás (szervetlen és szerves mikroszennyezők, toxicitás, radioaktív anyagok) • Egyéb jellemzők (pH, vez.kép., T, LA, OA, Fe, Mn, keménység, an- és kationok) • 3. Osztályozás • 5 vízminőségi osztály (I - V) • Besorolás 90 %-os tartósság alapján

  9. Felszíni vízminőségi monitoring Magyarországon Mintavételi helyek (szelvénykiosztás) 150 törzshálózati és 91 regionális hálózati szelvény + lokális szelvények (változó számú) Vizsgálati gyakoriság: Heti, kétheti, szezonális Adatok gyűjtése VM adatbázis (KVVM-KGI) Vízhozam adatok átadása a vízrajzi adatbázisból, vagy a mintavétellel egyidejű vízhozam mérés

  10. Törzshálózati és regionális szelvények

  11. Országhatár Javasolt mintavételi szelvény Szelvénykiosztás szempontjai

  12. Felszíni vizek vízminőségi törzshálózata (MSZ 12749) Mintavételi gyakoriság

  13. A korábbi vízminőségi hálózattal kontrollált vízfolyás szakaszok az összeshez képest

  14. Vizeink minősége az oxigén háztarás jellemzői (BOI5, KOI, O2) szerint (Értékelés a 2000 évi törzshálózati vízminőségi adatok alapján az MSZ 12749 szerint) • Osztály • Osztály • Osztály • Osztály • Osztály

  15. Felszíni vizek minősége (osztályozás az MSZ 12749 szerint) Oxigén háztartás Tápanyagok Mikroszennyezők Bakteriológia

  16. MONITORING - VKI • A monitoring célja az, hogy megalapozza a vízstátus egységes és átfogó felülvizsgálatát minden egyes vízgyűjtőkerületben és elősegítse a felszíni víztestek besorolását a megfelelő osztályba. • Mérlegelni kell a monitoring költségét és a státus hibás besorolásának következményéből származó költségeket (többlet intézkedések). • A vízgyűjtő gazdálkodási tervekben a konfidencia szinteket közölni kell.

  17. A VKI által meghatározott állapotjellemzők (felszíni víz)

  18. BIOLÓGIAI ELEMEK Gerinctelen fauna egyedsűrűség összetétel érzékeny állomány jelenléte diverzitás Halak egyedsűrűség összetétel életciklus/korszerkezet érzékeny állomány jelenléte Perifiton egyedsűrűség összetétel érzékeny állomány jelenléte Makrofiton Egyedsűrűség összetétel érzékeny állomány jelenléte Fitoplankton egyedsűrűség összetétel virágzási gyakoriság/intenzivitás biomassza

  19. VKI monitoring: VIZSGÁLANDÓ JELLEMZŐK FIZIKAI-KÉMIAI Termikus viszonyok: hőmérséklet Oxigénháztartási viszonyok: oldott oxigén Sótartalom: vezetőképesség Savasodási állapot: pH, lúgosság Tápanyag-tartalom: össz. P, ORP, össz. N, nitrát és nitrit, ammónium Egyéb: lebegőanyag, zavarosság (folyók) Átlátszóság: Secchi mélység, zavarosság, szín (tavak) SPECIFIKUS SZINTETIKUS SZENNYEZŐK A VKI elsőbbségi listáján szereplő valamennyi anyag A vízgyűjtőterületen előforduló terhelésektől függő egyéb anyagok SPECIFIKUS NEM SZINTETIKUS ANYAGOK A VKI elsőbbségi listáján szereplő valamennyi anyag A vízgyűjtőterületen előforduló terhelésektől függő egyéb anyagok

  20. Jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagok • (VKI VII. Melléklet) • Szerves halogén vegyületek • Szerves foszforvegyületek • Szerves ónvegyületek • Karcinogén (rákkeltő) vagy mutagén tulajdonságú anyagok, hormonháztartást zavaró anyagok • Perzisztens szénhidrogének, Perzisztens és felhalmozódásra képes szerves toxikus anyagok • Cianidok • Fémek és vegyületeik • Arzén és vegyületei • Biocidek és növényvédő szerek • Szuszpenzióban lévő anyagok • Az eutrofizációt elősegítő anyagok (elsősorban nitrátok és foszfátok) • Az oxigénháztartást kedvezőtlenül befolyásoló anyagok, illetve jellemzőik, mint BOI, KOI stb.).

  21. Kiemelten veszélyes elsőbbségi anyagok („First priority list of substances”) • Alachlor, antracén, atrazin, benzol, brómozott difenil-éter, kadmium és vegyületei, klórozott alkánok (C10-C13), klórfenvinfosz, klórpirifosz, 1,2-diklóretán, diklór-metán, di(2-etilhexil)ftalát (DEHP), diuron, endoszulfánok, hexaklórbenzol, hexaklórbutadién, hexaklórciklohexán (Lindán), izoproturon, ólom és vegyületei, higany és vegyületei, naftalin, nikkel és vegyületei, nonilfenolok, oktilfenolok, pentaklórbenzol, pentaklórfenol, többgyűrűs aromás szénhidrogének (beleértve a benzpiréneket, benzperiléneket, fluoronténeket és piréneket), simazin, tributil-ón vegyületek, triklórbenzolok, triklórmetán (kloroform), trifluralin.

  22. Vizsgálati monitoring ? ? ? Felügyeleti monitoring Felügyeleti monitoring 6 évenként Operatív (üzemelési) monitoring EU VKI: Az állapotértékelés alapja a többszintű monitoring-rendszer Feltárás • A felszíni víz • monitoring részei: • ökológiai • biológiai • hidrológiai • morfológiai • fizikai és (általános) kémiai • kémiai (mikroszennyezők) !!! • Felügyeleti • Tendek, antropogén és természetes hatások, >2500 km2-es vízgyűjtőkre • Operatív • Kockázatos vizek (nem jó állapotúak) • Indikátor paraméterek • Vizsgálati • Eseti - okok meghatározása, havária

  23. Felszíni vizek feltáró (felügyeleti) monitoringja • A II. Mellékletben részletesen ismertetetett hatásfelmérési eljárás kiegészítése és validációja; • A távlati monitoring programok eredményes és hatékony tervezésének elősegítése; • A természetes viszonyokban bekövetkező sokévi változások kiértékelése és • A területeken már általánosan elterjedt emberi tevékenységből származó sokévi változások kiértékelése. A feltáró monitoringot legalább egy évig kell működtetni a Vízgyűjtőgazdálkodási Terv (VGT) időszakában. Az első VGT összeállításának határideje: 2009. december 22. A monitoring programoknak 2006. december. 22-éig kell működésbe lépniük. A monitoring eredményekre először a 2008-banesedékes első VGT-tervezet kidolgozásához, s ezt követően a 2009 végén esedékes végleges VGT változat összeállításához lesz szükség. A VGT-eknek tartalmazniuk kell a státus térképeket.

  24. Felszíni vizek feltáró (felügyeleti) monitoringja • Minőségi elemek: • A feltáró monitoringot a tagállamoknak legalább egyéves időszakra kell kiterjeszteniük, mialatt biztosítaniuk kell az összes biológiai, hidromorfológiai és általános fizikai-kémiai minőségi elemet jellemző paraméterek mérését. • A monitoringot ki kell terjeszteni a prioritási listán szereplő – vízfolyás vízgyűjtőjén vagy részvízgyűjtőjén bevezetésre került - szennyező anyagokra. Egyéb szennyezőanyagok akkor vonhatók be a monitoringba, ha azok jelentős mennyiségben kerülnek bevezetésre a vízgyűjtő- vagy részvízgyűjtő területén. • A határt átszelő víztestek esetében ajánlatos az összes elsőbbségi és egyéb releváns szennyező anyag vizsgálata (nem kötelező!) A monitoring programba annyi víztestet kell bevonni, ahány szükséges ahhoz, hogy a vízgyűjtőkerülethez tartozó minden vízgyűjtőre és részvízgyűjtőre megállapítható legyen a víz státusa.

  25. Felszíni vizek operatív (üzemelési) monitoringja • Célok: • Megállapítani azoknak a víztesteknek a státusát, amelyeket kockázatosaknak minősítettek a környezetvédelmi célkitűzéseik elérése szempontjából, valamint • felmérni az ilyen víztestek státusában bekövetkezett mindenfajta változásokat a mérési programokból eredményei alapján. Elsősorban a víztestre ható terhelésekre érzékeny minőségi elemek paramétereire irányul!

  26. Felszíni vizek operatív (üzemelési) monitoringja • Helyek kiválasztása: • Minden olyan víztestre kell alkalmazni, amely az emberi tevékenységekből eredő hatások felülvizsgálata (II. Melléklet) és a feltáró monitoring alapján - a 4. Cikk releváns környezetvédelmi célkitűzéseinek elérése szempontjából - kockázatosnak minősül. • Ezen túlmenően a monitoringot azokra a víztestekre is ki kell terjeszteni, amelyekbe az elsőbbségi anyagokat vezetik be. • Mivel az Irányelv engedélyezi a hasonló tulajdonságú víztestek csoportosítását és lehetővé teszi, hogy a monitoringot csak a reprezentatív víztestekre alkalmazzák, értelemszerűen nem kötelező a monitoringba az összes fent sorolt víztestet bevonni. Csoportosítani azonban csak a közel azonos ökológiai viszonyokkal jellemzett víztesteket lehet!

  27. Felszíni vizek operatív (üzemelési) monitoringja • Ha a víztestet egynél több pontszerű szennyezőforrás terheli, a monitoring helyeket úgy kell kijelölni, hogy azok reprezentálják az összes szennyezőforrásból eredő terhelések nagyságát és a keletkezett hatásokat. • A diffúz szennyezőforrásokból eredő és a hidromorfológiai eredetű terhelések felmérése esetén előfordulhat, hogy a szükséges mérőhelyek száma megegyezik a kockázatos víztestek számával. Minőségi elemek: Ki kell terjeszteni a víztestek minőségi elemét vagy elemeit jellemző indikatív paraméterekre, illetve azokra a paraméterekre, amelyek különösen érzékenyek a víztestet vagy víztest-csoportot érő terhelésre vagy terhelésekre. Ez azt jelenti, hogy a státus osztályba-sorolásánál a vizsgált minőségi elemek értékeinek száma minimumra csökkenthető. Ez elősegíti a státus-felmérést terhelő hibák csökkentését is.

  28. Felszíni vizek vizsgálati monitoringja • A vizsgálati monitoringra speciális esetekben van szükség, amikor • a környezetvédelmi célkitűzések (határértékek) túllépésének okai nem ismertek; • a feltáró monitoring azt jelzi, hogy a 4. Cikkben megfogalmazott célkitűzéseket az adott víztest valószínűleg nem éri el, de az el nem érhetőség okainak felderítését szolgáló operatív monitoring még nem épült ki, vagy • ha meg kell állapítani a balesetből származó szennyezés nagyságát és kihatásait. Konkrét eset, illetve probléma sajátosságainak figyelembe vételével kell kialakítani! Magában foglalhatja a veszélyjelző és a figyelmeztető monitoringot is (pl. az ivóvízbázisok szennyezés elleni védelme).

  29. Felszíni víz monitoring alprogramok (2 felügyeleti + 8 operatív)

  30. Felszíni vízminőségi monitoring Magyarországon Mintavételi helyek (szelvénykiosztás) • MSZ 12749: 150 törzshálózati és 91 regionális hálózati szelvény + lokális szelvények (változó számú) • VKI monitoring: • Felügyeleti: 140 hely • Operatív: 345 hely

  31. MONITORING * Intercalibration and reference sites ** Including ~150 sites which are representative for nutrient pollution

  32. VKI monitoring monitoring

  33. MINTAVÉTELI GYAKORISÁG (VKI)

  34. Felszíni víztestek ökológiai állapota 869 vízfolyás víztest, Vizsgáltak 12%-a jó állapotú Vízfolyások 90%-ban hidro- morfológiai hatások 50%-ban vízminőség Állóvizek 213 állóvíz víztest, Minősítettek 48%-a kiváló-jó állapotú

  35. Vízfolyás víztestek ökológiai minősítésének eredményei minőségi elemenként és összesítve, a víztestek darabszáma szerint

  36. Állóvíz víztestek ökológiai minősítésének eredményei minőségi elemenként és összesítve, a víztestek darabszáma szerint

  37. Felszíni víztestek ökológiai állapota: Értékelés vízminőségi alapján (szennyezések hatása)

  38. Hazai alkalmazás: jogszabályi környezet • A Víz Keretirányelv monitoringra vonatkozó speciális előírásai: „a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól” szóló 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet és a „felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól” szóló 30/2004. (XII. 24.) KvVM rendelet • A felszíni vizek mennyiségi monitoringja: „a vízügyi igazgatási szervezet vízrajzi tevékenységéről” szóló 22/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet • Ivóvízkivételek védőterületei: A 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről • A természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről 78/2008. (IV. 3.) Kormányrendelet • A Natura2000 területek monitoringja: 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet (az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről) • 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet „az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről”

More Related