A zajszenny e z é s

1. A zajszennyezés

2. A zaj szintjét egy bizonyos (A) egyenértékhez képest mérik, számbeli értéke a decibel. A zajterhelési határérték 65 decibel, mely felett már zajszennyezésről beszélünk. Zaj mérésére használt keszülék.

3. A mérések azt bizonyítják, hogy a 0 decibeles szint nem létezik, hiszen még egy csendes erdőben is körülbelül 20 decibeles a zajerősség.

4. A zajszennyezés forrásai • A fő forrás a közlekedés- a repülők, vonatok, autók számítanak a legfőbb zajforrásnak. Zavarják azokat, akik az autópálya, a vonatsínek vagy repülőterek környékén laknak, és azokat is, akik a városokban kénytelenek hallgatni az autóforgalom zaját. A források közé tartozik még a vinnyogó riasztók, szirénázó rendőr-és mentőautók, az építkezések, és az elektronikai eszközök zajai.

5. Élettani tulajdonságai • Az emberi fájdalomküszöb 140 decibelnél van, magasabb értékű zaj már halláskárosodást okozhat, ezen kívül agyi- és idegrendszeri károkat is. Nem csak egyszeri magas szintű behatás okozhat károkat, hanem a zajszennyezett környezetben való hosszú távú tartózkodás.

6. Egyes vélemények szerint Budapest a harmadik legzajosabb város Európában, ahol az autók számának folyamatos növekedése miatt több millió embert fenyeget a zajártalom. Kutatások erősítik meg a feltételezést miszerint a tartós zajártalom felelős az időskori halláskárosodásért, és 8-10 évvel rövidülő élettartamért

7. Egy átlagos, egészséges fül a 20-16000 Hz tartományban érzékeli a hangokat. A hétköznapi társalgás 500-2000 Hz intervallum közé esik. A zaj hatása az átlagos emberi szervezetre: • 30 dB-től pszichés • 65 dB-től vegetatív problémák • 90 dB-től károsodnak a hallószervek • 120 dB fizikai fájdalmat okoz • 160 dB-nél átszakad a dobhártya • 175 dB-t nem éljük túl

8. A zajszennyezés hatása az állatvilágra • A városi zaj az énekesmadarak territórium foglaló és párcsalogató tevékenységeit nagymértékben degradálja. Néhány faj képtelen túlharsogni a városi zajokat, vannak akik egyszerűen leszoknak a fajra jellemző időszakban történő dalolásról, néhányuk más időszakot választ.

9. Az óceánban élő emlősök tájékozódása is romlott a közlekedés és a radarok használata miatt. Az akusztikus szmog megnövekedése miatt a cetek nehezebben tudnak kommunikálni egymással (a kékbálnák akusztikus buborékjának hatótávolsága a tizedére csökkent). Akárcsak a madaraknál, náluk is nehezebbé vált a párkeresés, sőt a táplálékszerzés is.

10. Mit lehetne tenni? • A zajt legjobb lenne a forrásánál megfékezni. A városok körüli elkerülő utak kialakításával, a légi forgalom ritkán lakott terület felé irányításával, zajvédő falak felhúzásával központilag lehetne javítani a helyzeten.

11. Megoldást jelenthetne még az autók számának csökkentése a nagyvárosokban és a sűrűn lakott területeken. • Több park és zöld övezet létesitése.

12. De sok múlik az embereken is- a lényeg, hogy tiszteletben tartsuk a másik egyén csendhez való jogát • Hagyjuk néha pihenni az mp3 lejátszót, és tegyünk egy sétát a természetben, miközben odafigyelünk a körülöttünk lévő hangokra, és megszabadítjuk magunkat a számítógép zúgásától.

13. Köszönjük a figyelmet!! Készitette:Sólyom Ádám Dimény Ádám XI.B

14. Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Zajszennyez%C3%A9s • http://www.divecenter.hu/hirek/256/a-zajszennyezes-akadalyozza-a-cetek-kommunikaciojat