A tőzsdei kereskedés és ami mögötte van

1. A tőzsdei kereskedés és ami mögötte van Tóth Attila Budapesti Értéktőzsde Zrt.

2. Az ingyenes tanfolyam felépítése • előadás: Tőzsdei alapok • Előadás: a határidős piac bemutatása • Előadás: Elemzési technikák I. – Fundamentális elemzés • Előadás: Elemzési technikák II. – Technikai elemzés • Előadás: Hogyan kereskedjünk BUX indexszel

3. A tőzsdei kereskedés alapjai

4. A pénzügyi közvetítői rendszer PÉNZPIAC BANKOK HITELEK BETÉTEK VÁLLALATOK MEGTAKARÍTóK TŐKEPIACI KÖZVETÍTŐK TŐZSDE BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK BIZTOSÍTÓK TŐKEPIAC BEF. ALAPOK PÉNZTÁRAK

5. Miért érdemes tőzsdén üzletelni? • Tőzsdén kívüli ügyletkötés (OTC – over-the-counter piac) • a partner felkutatása nehézkes lehet • partnerkockázat • az árak megbízhatóságát nehezen lehet ellenőrizni • Tőzsdei ügyletkötés • az árak nyilvánosak, megbízhatóak • nem kell partnert keresni • nincs partnerkockázat • kevesebb tőkét igényel (pl. napon belüli üzletkötés) • gyorsaság

7. megbízások Box Box Box Box Box Parkett Üzletkötők Box Box Box Box Box megbízások Kereskedési technikák, rendszerek I. Nyílt kikiáltásos kereskedés

8. Kereskedési felület Kereskedési munkaállomás Telefonon Személyesen Brókercég Interneten Ajánlat Kötés visszaigazolás Központi ajánlati könyv Az ajánlatok párosítása megfelelő ellenajánlattal Központi rendszer Kereskedési technikák, rendszerek II. Elektronikus távkereskedés

9. Befektetések, értékpapírok

10. Mi szükségünk a befektetésekre? Infláció – pénzünk vásárlóerejének folyamatos romlását okozza • 1993 eleje óta az árak átlagosan több mint négyszeresükre emelkedtek • Az 1993-ban a párnába tett 10 ezer forint ma már alig ér többet, mint 1993-ban 2000 Ft • Pénzünk befektetésével védekezhetünk az értékvesztéssel szemben • Önálló jövedelemforrássá válhat • Tartalék a jövőre

11. Megtakarítási lehetőségek Készpénz Nem pénzügyi termékek Ingatlanok, arany stb. Nagy kockázatok, hozamok Bankbetét Forint, deviza Értékmegőrzés tényleges vagyongyarapodás nélkül Értékpapírok Kötvények – Visszafizetési kockázat Részvények - Árkockázat

12. Értékpapír típusok I. Részvények tulajdonosi jogokat testesítenek meg • törzsrészvény (szavazati jog, osztalékhoz való jog, likvidációs vagyonhányadhoz való jog) • elsőbbségi részvény (szavazatelsőbbségi v. osztalékelsőbbségi részvény) - elkülönült sorozatnak kell lenniük

13. Értékpapír típusok II. Hitelpapírok • Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, melyek fix jövedelmet (kamatot) biztosítanak • Fix vagy változó kamatozású papírok • Diszkont értékpapírok • Legfontosabb fajtái • Állampapírok • Vállalati kötvények • Jelzáloglevelek

14. Értékpapír típusok III. • Befektetési alap jegyek • befektetési alapok portfoliójának egy részét jelképezik • tőzsdén zárt végű alapok forognak, ezeket nem lehet visszaváltani, csak eladni. (Nyílt végű alapok jegyeit vissza lehet váltani) • Alapvető fajtái attól függően, hogy milyen befektetésekre specializálódott: • Kötvény-, részvény-, vegyes alap • Pénzpiaci alapok • Ingatlanalap stb.

15. Az ingatlanpiac árkockázata Az amerikai ingatlanárak alakulása 1972-2002 között (NAREIT Index alakulása) %

16. Befektetői magatartás Minden befektetőnek két kérdésre kell választ adnia mielőtt befektetne • Milyen időtávban gondolkozik? • Mekkora kockázatot hajlandó vállalni? A pénzügyi piacok alaptörvénye: A nagyobb hozamokhoz nagyobb kockázatok is kapcsolódnak

17. Hozam vs. kockázatAz amerikai példa az elmúlt 80 évben Az éves hozamok eltérése az átlagtól Rövid lejáratú állampapír alacsony kockázat - 3,3% szerény hozam - évi 3,6 % Az éves hozamok eltérése az átlagtól Részvény magasabb kockázat - 20,9% jelentős hozam - évi 12,1%

18. A befektetés árkockázata Átlagos éves hozam: BUX: 21,3% MAX: 5,9% Átlagos éves szórás: BUX: 24,6% MAX: 4,2%

19. Mi az, hogy hosszú táv? Az esetek hány százalékában bizonyult jobbnak a részvény-befektetés az adott futamidejű egyéb befektetéseknél az el-múlt 80 évben: Befektetés futamideje Forrás: NASD

20. Milyen időtávra fektessünk? Rövid távú befektetők – spekulánsok A rövid távú befektetés jellemzője a nagy kockázat Rövid távon erősen befolyásolja a piacot a hangulat Rövid távon bármely befektetési eszköz képes nagy időarányos hozamokat adni, és viszont Hosszú távú befektetők Hosszú távon stabilabb, de ezzel együtt mérsékeltebb időarányos hozamokat lehet elérni Itt már érvényesülnek a piac törvényszerűségei Hosszú távon az eszközök tényleges értéke (a fundamentum) a döntő

21. „Mikor azt számítgatod, mekkora hozamot vársz befektetésre szánt pénzedből, jó előre döntsd el, hogy mit akarsz: jól enni, vagy jól aludni” (J. Kenfield Morley)

22. Mit szeretne mindenki? Jövedelemre szert tenni

23. Most mit csináljunk?

24. A tökéletes befektető esete A világ tőkepiacai a XX. Században Kezdő befektető 1900-ban 1 dollárt befektet Minden évben átcsoportosítja a befektetést abba a piacba, ami a legjobb hozamot fogja adni (tökéletesen jövőbe lát) Mekkora lesz a vagyona 1999 végére? 9 607 190 781 673 150 000 - azaz 9,6 kvintillió Ha adózik is akkor 1,3 kvadrillió

25. Hogyan lehet jó befektetési döntést hozni? Alapvetően három irány A múltbeli áralakulás elemzésével jó becslést lehet adni a jövőbeli áralakulásra – technikai elemzés Az értékpapírok valós, belső értékét meg lehet határozni – fundamentális elemzés Csak a véletlen – az árfolyamokat eltalálni olyan könnyű, mint megtalálni egy mező közepén letett, majd összevissza bolyongó részeg embert

26. A valós, belső érték meghatározása A részvény reálértékének meghatározása gyakorlatilag kísérlet a jövőbeli események becslésére Túl sok a bizonytalan tényező, így nem lehet pontos számításokat végezni Pl. OTP egy éves célárfolyamának becslése 2003 tavaszán (OTP ára ekkor: 2400 Ft) Merrill Lynch – 2900 Ft Morgan Stanley – 2600 Ft Citigroup – 2963 Ft K&H – 3329 Ft (OTP ára 2004 tavaszán: 4000 Ft)

27. Mit jelent a bolyongás? Az egyik napi árfolyamalakulás semmit sem mond a következő napi árfolyamalakulásról, azaz teljesen függetlenek T napi hozam T+1 napi hozam

28. Néhány alapvető befektetői gyakorlat Vedd és tartsd – 1 dollárból 15 ezer dollár (US részvények) Vedd és tartsd stratégia Magyarországon 1990-től: 1 forintból több mint 20 forint Ami az előző évben csökkent, az idén fel fog menni - 1 dollárból 1730 dollár Néhány elvetemültebb módszer Szuperkupa indikátor Piaci bessz és szoknyahossz „A pénz elvesztésének legbiztosabb módja, ha elméleteket gyártunk magunknak, ami megmagyarázza számunkra a részvények mozgását”

29. „Minden dolog annyit ér, amennyit más hajlandó fizetni érte”

30. Elmélet és valóságValóban ennyire racionális a piac?

31. Mi a baj az elméletekkel? Azok a fránya feltételezések: Két azonos kockázatú portfolió közül a magasabb hozamút választják a befektetők A befektetők kockázat elutasítóak: azonos várható hozam mellett az alacsonyabb szórást választják A befektetők várakozásai homogének A BEFEKTETŐK RACIONÁLISAN VISELKEDNEK

32. Van-e a piacnak memóriája? Légvárak és buborékok A részvényárak alakulását esetenként pusztán a befektetői hangulatváltozásokkal, a tömegpszichológiával lehet magyarázni. A befektetők légvárakat építenek. Néhány híresebb légvár: Tulipánhagyma őrület Hollandiában A Déltengeri léggömb „Tronikus” felvirágzás „.com”, „e-”, „@” stb

33. Egy érdekes játék Mindenki válasszon egy számot 0 és 100 között A nyerő szám: a kiválasztott számok átlagának 2/3-a A tipikus nyerőszám 17-20 között szokott lenni Ha mindenki racionális, akkor a nyerő szám 0 A győztes a jelenlévők átlagos irracionalitását tippelte meg

34. Néhány további kísérlet 1. Az elveszett pénz/színházjegy esete 2. A befektetők inkább veszteségkerülők, mint kockázatkerülők Biztosan kapni 850 ezer forintot, vagy 85 százalék valószínűséggel nyerni 1 milliót? Biztosan veszíteni 850 ezer forintot, vagy 85 százalék valószínűséggel veszíteni 1 milliót?

35. Néhány piaci anomália • Január effektus • Mikulás rallie • Mark Twain hatás • Péntek hatás • Kisvállalati hatás

36. Kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén

37. A piac szerkezete B e f e k t e t ő k Felügyeleti szervek (PSZÁF, BÉT) B e f e k t e t ő k ajánlatok ajánlatok Szekció tagok Szekció tagok Budapesti Érték-tőzsde Bankok, brókercégek Bankok, brókercégek Kereskedési adatok KELER Elszámolási szolgáltatások

38. Azonnali piaci termékkör • Részvény Szekció • részvények • kárpótlási jegy • befektetési jegyek • Hitelpapír Szekció • állampapírok • vállalati kötvények • jelzáloglevelek

39. A BÉT hivatalos részvényindexe, a BUX • a képlet: • Bázis: 1991. január 2. 1000 pont • 1997. április 1.-től folyamatos (5mp-kénti) számítás Osztalék miatti korrekciós tényező mai részvényár Korrekciós tényező n å p * q * D it it i Bevezetett részvény darabszám (közkézhányad) = = 1 i BUX K * * 1000 t n å p * q 0 i it = 1 i Részvény bázisár

40. A kereskedés 8.30 -tól max. 16.36-ig A kereskedés három szakaszra oszlik A kereskedés szakaszai Egyensúlyi áras algoritmus keretében záróár Egyensúlyi áras algoritmus keretében meghatározódik a nyitóár ajánlatgyűjtés ajánlatgyűjtés Folyamatos ajánlatpárosítás 8.30 9.00 9.02 16.30 16.35-16.36 Nyitó szakasz Szabad szakasz Záró szakasz

41. A kereskedés szüneteltetésének szabályai Napi maximális ármozgás (ennél többet az ár nem mozoghat) +/- 15 % ármozgás a bázisárhoz viszonyítva az “A” kategóriás papírok esetében +/- 20 % ármozgás a bázisárhoz viszonyítva a “B” kategóriás papírok esetében A kereskedés szüneteltetése (2-10 percre) +/- 10%-os árelmozdulás esetén (minden részvény esetében) A kereskedés felfüggesztése vállalati esemény miatt A kibocsátó kérheti a papír felfüggesztését maximum 3 napra (10 nap Felügyeleti engedéllyel) Technikai szünet (60 perc)

42. Ajánlattételi limitek Felső ajánlattételi limit Előző napi bázisár Alsó ajánlattételi limit

43. Néhány alapvető ügylettípus a BÉT-en

44. Milyen ajánlatot tehetünk a tőzsdén? Típusok (ár szerinti csoportosítás): LIMIT PIACI STOP LIMIT STOP PIACI

45. Ajánlattípusok: LIMIT példa: limit vételi ajánlat 4 115 Ft-on 250 db-ra A megbízás akkor teljesül, ha a legjobb eladási ár eléri a limitárat (és az időprioritás alapján is jut értékpapír)

46. Ajánlattípusok: PIACI példa: piaci vételi ajánlat 150 db-ra Eredmény: A piaci ajánlatunkból 100 lekötődik a legjobb eladási ajánlattal 4 130 Ft-on, a maradék 50 db törlésre kerül

47. Ajánlattípusok: STOP LIMIT példa: stop limit eladási ajánlat 230 db-ra 4 120 Ft-on, 4125 Ft-os aktiválási árral Aktiválási ár Az aktiválási ár elérése után az ajánlatunk aktiválódik egy limitajánlatként 4 120 Ft-on. 125 db lekötődik, a többi a könyvben marad 4120 Ft-on.

48. Ajánlattípusok: STOP PIACI példa: stop piaci eladási ajánlat 230 db-ra, 4125 Ft-os aktiválási árral Aktiválási ár Az aktiválási ár elérése után az ajánlatunk aktiválódik egy piaci ajánlatként. 125 db lekötődik, a többi törlésre kerül.

49. Az értékpapír ügyletek elszámolása

50. A KELER, mint „central counterparty” Klíringtag vevő Klíringtag eladó Megbízó Megbízó Klíringtag vevő Klíringtag eladó Megbízó Megbízó Klíringtag vevő Klíringtag eladó Megbízó Megbízó