1 / 19

FIGYELEM

FIGYELEM. Elkészülni, vigyázz, kész …! Rajt!. Ajánlott irodalom. Cziegler István (1994): Figyelem. Scientia Humana, Budapest Cziegler István (2001): Figyelem és percepció. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen Cziegler István (2005): A figyelem pszichológiája. Akadémia Kiadó,

elvin
Download Presentation

FIGYELEM

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. FIGYELEM Elkészülni, vigyázz, kész …! Rajt!

  2. Ajánlott irodalom • Cziegler István (1994): Figyelem. Scientia Humana, Budapest • Cziegler István (2001): Figyelem és percepció. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen • Cziegler István (2005): A figyelem pszichológiája. Akadémia Kiadó, Budapest

  3. Jellemzői • nem önálló megismerési folyamat; • eredményeképpen nem jön létre tudattartalom; • minden emberitevékenység szükséges előfel- tétele; • növeli a tevékenységek hatékonyságát; • multimodális.

  4. Anatómiai alapja • az agytörzsben lévő – retikuláris állomány  agyféltekék és az ún. nemspecifikus thala- musz magvak; • halánték- és fali lebeny és egyes kéreg alatti részek; (pl. látásnál: poszterior rendszer – atárgytérielhelyezkedését, alakját vagy színét választja ki) • homloklebenyés egyes kéreg alattirészek; (pl. látásnál: anterior rendszer–azt irányítja, hogy a vonások vonásokközül mikor melyiket használjuk a tárgyak kiválasz- kiválasztásában).

  5. Fiziológiai alapja • „Mi ez” reflex (Pavlov, 1958)  „felfigyelés; • a tájékozódási/orientációs reakció(Szokolov, 1960, 1963): − „annak a jele, hogy az idegrendszer detektálta az ingerlés megváltozását,tehát azingertmegkülönböztetteamásiktól”; − hátterében egy idegi modell áll a környezetről (a pillanatnyi helyzetben beérkező ingerek emlékezeti nyoma)  „össze- nem-illés”; • a „figyelésben” a döntő szerepet azingerhatás fel- erősödésének belsőfolyamata,azindukciós gátlás (negatív indukció) játssza.

  6. Éberség (vigilitás) • a figyelmi beállítódás az alapja, • az orientáció az aktivitás szintjének időleges emelkedésével jár, • a kérgi aktivitás szintjét a külső és a belső környezetből származó hatások befolyásol-ják.

  7. Funkciói • aktivációs– tudati ráirányulás biztosítása: - energetikai bázis biztosítása az információ felvé- teléhez és –feldolgozásához → ingerfelerősítés; - működésével megfelelő éberségi állapotba kerü- lünk; • szelektív: - ingerhatások közötti szelektálás (lényeges – lényegtelen), - a kiválasztott mozzanatra való összpontosítás (fókuszálás) – kiemelés; • motivációs: - adekvátkörnyezetihatásokfogadásárateszalkal- massá.

  8. Figyelem elméletek (1) • Szűrőelméletek ▸ Hogyan tudjuk a számunkra fontos információt kiszűrni? ▸ Broadbent (1958) – szelektív szűrő (minden vagy semmi); fizikai jellemzők diszkriminációja szelektív szűrő jelentések diszkriminációja bemeneticsatornák szenzoros tár feldolgozó rendszer bemenő ingerek érzékszervek reakció emlékezet ▸ Treisman (1964) – jelszint csillapítás (a nem figyelt csator- nán jövő jelek csillapításával). szelektív szűrő mentális lexikon semleges figyelt inger bemeneticsatornák szenzoros tár bemenő ingerek reakció érzékszervek jelszint- csillapító küszöb

  9. Figyelem elméletek (2) ▸ Hol jelenik meg a figyelem szelektivitása? ▸ korai szűrés – a feldolgozás szűk keresztmetszete („üveg- nyak”) a folyamat elején, a felismerés korai szintjén van; SZŰ- RŐ echonikus ikonikus inger feldolgozó- rendszer tár ▸késői szűrés - a feldolgozás szűk keresztmetszete a fel- dolgozás késői szintjén van. SZE-LEK-CIÓ jelentésbeli feldolgozás inger tár

  10. Figyelem elméletek (3) • Kapacitásmodellek ▸ nem kiszűrjük a nem figyelt információt, hanem a figyelmi kapaci- tásunk korlátozott. • Kognitív elméletek (a feldolgozó rendszerek aktivitását hangsúlyozzák) ▸ Kahneman (1973) – ugyanazon a kapacitáson osztozik valameny- nyi figyelmet igénylő feladat; ▸ Neisser (1974) – miként vonzza magához a feldolgozórendszer azt, amire szüksége van; ▸ Allport (1977) – a különböző funkciókra különböző mechanizmu- sok (modulok) alakulnak ki, melyek egymástól függetlenül működnek  nem egyetlen uni- verzális kapacitás létezik, hanem sok speci- fikus.

  11. A figyelem hullámtermészete - fluktuálása • a figyelem nem folytonos, hanem hullámzó, ingadozó és szakaszos; • a hullám teljes időtartama 8-10 mp; • két jól elkülöníthető szakasza van (pozitív és negatív).

  12. Megnyílvánulásai • Önkéntelen, nem szándékos - automatikus:  reflexszerű,  indítékai a ható ingerek sajátosságaiban keresendők (szokásos intenzitástól eltérő vagy újszerű inger). • Szándékos (tudatos, akaratlagos) - kontrollált:  tudatosan irányított és szabályozott,  mentális erőfeszítést igényel,  minden fontosabb tevékenységhez szükséges,  hatásfokát több tényező is növeli. A két figyelemi megnyilvánulás egymásra épül – felválthatják egymást. A kontrollált folyamatok lekötik a figyelmi kapacitást, így csökken a figyelem megoszthatósága.

  13. Tulajdonságai (1): Összpontosultsága, koncentráltsága (egy bizonyos tárgyra irányultság foka) • mennyire tudjuk összefogni a lelki energián-kat, hogy egy adott dologra figyeljünk, • koncentrált/szétszórt.

  14. Tulajdonságai (2): Erőssége (intenzitása) (a koncentrálóképesség mértéke) • azaz idegenergia-mennyiség, amelyet az adott tevékenységre összpontosítani tudunk.

  15. Tulajdonságai (3): Tartóssága (tenacitása) (összpontosítás időtartama, vagyis egy adott tárgyra irányultság időtartama) • attól függ, meddig tud az optimális góc izga-lomban maradni, tehát a sejtek „munkabírásá-tól”; a sejtek egy idő után védőgátlás alá ker- rülnek; • egyénenként, életkoronként és tevékenységi formánként is igen eltérő lehet, • „az elterelő ingerek” (az önkéntelen figyelmet kiváltó ingerek) jelentősen zavarják, • folytonos, tartós/fluktuáló.

  16. Tulajdonságai (4): Terjedelme (kapacitása) (= azoknak a környezeti hatásoknak a számával, ame- lyeket figyelmünk egyidejűleg képes megragadni (egy bizonyos időegység alatt tisztán tükrözött tárgyak szá- mával) • tág/szűk, • függ a tárgyak ismeretétől és egymás közti kapcsolatától, • életkoronként változó, • nagy egyéni különbségeket mutat.

  17. Tulajdonságai (5): Megoszthatósága (két vagy több tevékenységen egyidejű végzése esetén történő figyelemváltás) • egy adott cselekvés áll a figyelem fókuszában, a többi automatikusan végzett, vagy tudati- lag kevéssé ellenőrzött, • tudatosátállásakivitelezésszempontjábólleg- fontosabb szempontra, • merev/mozgékony.

  18. (figyelmünk átirányítása egyik ingerről a másikra) Tulajdonságai (6):Átvitel • szándékos vagy spontán (hirtelen szokatlan inger); • hiánya a figyelem tapadása.

  19. Figyelemzavarok • szórakozottság, szétszórtság, • erős és egyirányú koncentráció (figyelem megtapadása), • dekoncentráltság, • csapongás, terelhetőség.

More Related