drot r m ria n.
Download
Skip this Video
Download Presentation
Drot á r M á ria

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 16

Drot á r M á ria - PowerPoint PPT Presentation


  • 118 Views
  • Uploaded on

Drot á r M á ria. Ásványok bemutatása Ásvány- és kőzettan alapjai. Az á sv á ny defin í ci ó ja. Az ásvány természetes úton képződött kristályos anyag, amely rendezett atomi szerkezettel rendelkezik. Hegyikristály és pirit. Ásványok jellemzése. Sűrűség Hasadás Törés Keménység Fény

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Drot á r M á ria' - ellis


Download Now An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
drot r m ria

Drotár Mária

Ásványok bemutatása

Ásvány- és kőzettan alapjai

az sv ny defin ci ja
Az ásvány definíciója
  • Az ásvány természetes úton képződött kristályos anyag, amely rendezett atomi szerkezettel rendelkezik.

Hegyikristály és pirit

sv nyok jellemz se
Ásványok jellemzése
  • Sűrűség
  • Hasadás
  • Törés
  • Keménység
  • Fény
  • Szín
  • Átlátszóság

Ametiszt

az sv nyok rendszerez se
Az ásványok rendszerezése
  • A mai ásványrendszerezés alapja alapvetően a kristálykémia. Az ásványok tíz osztályba sorolhatóak:
  • Terméselemek –
  • Szulfidok S2-
  • Halogenidek Cl-
  • Oxidok és hidroxidok O2- , OH-
  • Karbonátok és nitrátok (CO3)2- , (NO3)-
  • Borátok (BxOy)z-
  • Szulfátok (SO4)2-
  • Foszfátok és arzenátok (PO4)3- , (AsO4)3-
  • Szilikátok (Six Oy)z-
  • Szerves ásványok -
term selemek
Terméselemek
  • A természetben közel 100 terméselemet és rokon vegyületet ismerünk. Vannak fémek és nemfémek. A fémek kitűnően alakíthatók, nagy sűrűségűek, jó elektromos vezetők. A nemfémek atom- és molekularácsosak, kis vagy nagy keménységűek.

Termésréz

szulfidok
Szulfidok
  • A természetben kb. 500 szulfidásványt ismerünk. A leggyakoribb szulfid a pirit. Csoportosításuk a fém: kén arány alapján történik. Alapvetően fémeknek kénnel alkotott vegyületei. Fontos szulfidok pl.:

Szfalerit

Antimonit

halogenidek
Halogenidek
  • A természetben jelenleg kb. 220 halogenidet ismerünk. Legnagyobb tömegekben sótelepekben halmozódnak fel. Kis sűrűségűek és keménységűek. Sószerű vegyületek, jobbára színtelen vagy gyengén színezettek.

Fluorit

oxidok
Oxidok
  • Jelenleg kb. 450 oxidot és rokon vegyületet ismerünk a természetben. Fémeknek oxigénnel alkotott vegyületei. Egyesek igen gyakoriak, mint a kvarc. Fontos oxidok pl.:

Spinell

Füstkvarc

karbon tok
Karbonátok
  • Jelenleg kb. 200 karbonátásványt ismerünk. A vízmentes, vízben nem oldódók 3-5 közötti keménységűek. Karbonátokból áll számos igen elterjedt üledékes és metamorf kőzet.

Azurit

Sziderit

bor tok
Borátok
  • A természetben kb. 110 borátásványt ismerünk, ezek többsége ritka ásvány. Üledékes eredettel sótelepekben vagy boraxtavakban keletkeznek. Egyik fontos borát a borax.
szulf tok
Szulfátok
  • Kb. 400 szulfátot ismerünk a természetben. Alapvetően oxigéndús környezetben és a földkéreg felszínhez közeli részein képződnek. Felszíni képződésüket savas jelenségek kísérik.

Barit

Gipsz

foszf tok
Foszfátok
  • Kb. 700 féle foszfátásványt ismerünk. Általában kis keménységűek, nagy az oldékonyságuk, kicsi a kémiai stabilitásuk. Döntő részük oxigéndús környezetben, a földfelszín közelében, illetve a felszínen képződnek.
szilik tok
Szilikátok
  • Kb. 1200 szilikátásványt ismerünk. A legfontosabb ásványosztály. A földkéreg mintegy 70-75 %-át szilikátok alkotják. Legfontosabb alkotó elemeik Si, O, Al, Mg, Fe.
az sv nyok k l nleges v ltozatai a dr gak vek
Az ásványok különleges változatai: A drágakövek
  • A drágakövek részben ásványok változatai, részben azonban szerves eredetű anyagok (pl. rubin, gyémánt).
  • A drágakő kritériumai:
  • Szépség (fény, szín, átlátszóság, különleges fényjelenségek)
  • Ritkaság (ritkán fordulnak elő a természetben)
  • Keménység (általában nagy keménységűek)
gy m nt
Gyémánt
  • A föld köpenyben képződik
  • Legkeményebb ásvány
  • A színesek a legértékesebbek
  • Általában színtelen
  • Főként csiszolóanyag, de keresett drágakő is
  • Lelőhelyek: Dél-Afrika, India, Brazília
rubin korund v ltozat
Rubin (Korund változat)
  • Metamorf kőzetekben képződik
  • Neve ázsiai eredetű, „vörös kő-t” jelent
  • 9-es keménységű
  • Különleges fényjelensége a csillaghatás
  • A sötét színűek a legértékesebbek
  • Lelőhelyek: Burma, Thaiföld, Kambodzsa