A morfológiai termékenység korpusz-alapú vizsgálata

1. A morfológiai termékenység korpusz-alapú vizsgálata Kiss Katalin Debreceni Egyetem Angol Nyelvészet PhD Program email: kate.kiss@chello.hu II. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia 2008

2. A produktivitásfogalom Morfológiai produktivitás • ragozás (inflexió) • szóképzés (deriváció) • szóösszetétel Produktivitás ( termékenység) egy szabályba foglalható nyelvi minta, ami szabadon használható új (konkrét) nyelvi formák létrehozására

3. Szóalkotási produktivitás Egy szóalkotási minta termékeny egy adott szemantikai tartományban , ha a minta alapján tetszőleges számú szemantikailag transzparens új szó képezhető ( Kiefer –Ladányi , 2000 ) Alapfeltétel: • automatikus képzés , azaz ’ tetszőleges számú új szó ’ létrehozása

4. Generatív morfológia • szóalkotási szabályok megfogalmazása • a termékeny képzés szabályszerű

5. Morfológiai termékenység fokozatai • hatóköri korlátozások • szabály alkalmazhatósága • alapszavak tulajdonságai • megfelelő szemantikai osztály (vagy alosztály ) ( Booij ; 1977 , Rajner 1988 ) Elméleti kutatások • morfológiai produktivitás statisztikai alapú kvantitatív vizsgálata ( Baayen , 1989 ) ─ hátrány : a produktivitásfogalom a hangsúlyt a performanciaszintű valószínűségre teszi • természetes morfológia elmélete ─ a produktivitás nem vezethető le sem a tipus , sem a minta szintjén megállapított gyakoriság , sem a szabályszerűség fogalmából ─ minél nagyobb nehézségek ellenére képes működni az adott képzésmód , annál produktívabbnak tekinthető ( Dressler , 1997; Dressler- Ladányi , 1998; 2000 )

6. A produktív morfológiai folyamatok tulajdonságai • szemantikai kompozicionalitás • a szóképzési szabály hatőköre • az osztály nyitottsága (Wurzel, 1984 ) • elsődleges és másodlagos produktivitás (Wurzel, 1984) • az osztály stabilitása

7. Kérdések Vizsgálat tárgya • az angol irányjelentésű ’out ’ a ’ prefixum+ige ’ vs. ’ ige+partikula ’ szerkezetekben Kérdések • ’ out ’ termékenyebb a ’ prefixum+ ige ’ vagy az ’ ige+ partikula ’ szerkezetekben ? • milyen mértékben mutatható ki az ’ out ’ termékenysége a fent javasolt tulajdonságok alapján ? • hány szemantikai osztályt ( alosztályt ) lehet felállítani , melyekben ’out ’ partikulaként termékeny vagy közepesen termékeny mintát képvisel ? • szabályba foglalható-e a ’ partikula+out ’ szerkezet termékeny képzése ?

8. Kutatás leírása 1200 prefixumos igét és 1000 partikulás igét tartalmazó korpusz Módszer • Termékenységi teszt a ’ prefixum + ige ’ vs. ’ ige+ partikula ’ szerkezetek akkor morfológiailag termékenyek, ha ─ morfotaktikailag termékenyek és ─ morfoszemantikailag transzparensek

9. Hipotézisek • az ’ ige+partikula’ morfológiailag termékeny minta , ha a partikula jelentése levezethető annak eredeti irányjelentéséből • a partikula jelentése levezethető az irányjelentésből , ha metonímiai bővítésként jön létre az előző jelentésből

10. Produktivitási eredmények 1Prefixumos igék jelentés szerinti elosztása

11. Produktivitási eredmények 1Prefixumos igék jelentés szerinti elosztása

12. Produktivitási eredmények 2Partikulás igék jelentés szerinti elosztása

13. Produktivitási eredmények 2Partikulás igék jelentés szerinti elosztása

14. Eredmények ’out ′ prefixumként nem termékeny : • morfotaktikailag termékeny , de • nem teljesíti a morfoszemantikai transzparencia feltételét • a prefixumos szerkezetek zárt osztályokat alkotnak • a jelentések nagy része lexikalizáció eredménye

15. Eredmények ′out ′ partikulaként termékeny vagy közepesen termékeny : • legalább hat szemantikai osztályt sikerült felállítani (feltételezésem szerint ennél jóval több lehet) • a partikula szó szerinti irányjelentése minden osztályban gond nélkül levezethető • a partikulás szerkezetek nyílt osztályokat alkotnak • ha egy szemantikai osztályba új ige kerül az szabadon kombinálható a partikulával , miközben a partikula irányjelentése is megmarad • a termékeny képzés szabályba foglalható Pl. bemenet : bármilyen tetszés szerinti mozgásige kimenet : tetszés szerinti mozgásige + irány

16. Köszönöm a figyelmet!