a kollektiviz l s magyarorsz gon n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A kollektivizálás Magyarországon PowerPoint Presentation
Download Presentation
A kollektivizálás Magyarországon

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 28

A kollektivizálás Magyarországon - PowerPoint PPT Presentation


  • 175 Views
  • Uploaded on

A kollektivizálás Magyarországon. Készítette: Farkas Bertalan Földrajz BSc 2.évfolyam. Tartalom. A kollektivizálás fogalma Előzmények: Szovjetunió A II. vh és a kommunista diktatúra kiépítése A kommunista gazdaságpolitika Magyarországon

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'A kollektivizálás Magyarországon' - elie


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
a kollektiviz l s magyarorsz gon

A kollektivizálásMagyarországon

Készítette: Farkas Bertalan

Földrajz BSc 2.évfolyam

tartalom
Tartalom
  • A kollektivizálás fogalma
  • Előzmények:
  • Szovjetunió
  • A II. vh és a kommunista diktatúra kiépítése
  • A kommunista gazdaságpolitika Magyarországon
  • A kollektivizálás folyamata: 1., 2. és 3. szakasz
  • Az 1967 évi III. és IV. törvény
a kollektiviz l s fogalma
A kollektivizálás fogalma
  • Kollektivizálás:
  • Eredeti értelmében a közösségi tulajdonba vételre vonatkozik, a mezőgazdaság átszervezését, a kommunista gazdaságpolitikában a paraszti magángazdaságok erőszakos felszámolását és területükből mezőgazdasági nagyüzemek (termelőszövetkezet) kialakítását jelenti.
  • Kényszerítő eszközökkel vették rá a parasztokat arra, hogy adják be a földjüket a szövetkezetbe.
el zm nyek
Előzmények

Szovjetunió

  • 1924: Lenin halála, Sztáliné a hatalom
  • Totális diktatúra, tisztogatások, személyi kultusz, NKVD
  • Tervgazdálkodás, erőszakos iparosítás (nehézipar)
  • Mezőgazdaságban kollektivizálás
  • Kolhozok (TSZ) és szovhozok (állami gazdaságok)
  • Kuláktalanítás, Kulákok a GULAG-ra
  • Ukrán parasztság kiéheztetése
el zm nyek1
Előzmények
  • A II. vh és a kommunista diktatúra kiépítése
  • 1941: Jugoszlávia, SZU megtámadása, hadüzenet USA-nak
  • 1944: sikertelen kiugrás, Szálasi, utolsó csatlós állam
  • 1944 dec. 22: Ideiglenes Kormny: koalíció
  • 1945 jan. 20: Mo fegyverszünetet köt
  • 1945 febr. 4-11 : Jaltai konferencia, K-Európa a SZU-é
  • 1945: újjáépítés, földosztás, választások: FKgP
  • 1946: köztársaság, Baloldali Blokk, szalámitaktika
  • 1947: kékcédulás választások: MKP
  • 1948: MDP, nyílt diktatúra
  • 1949: egypárti választások, tanácsköztársaság
a kommunista gazdas gpolitika magyarorsz gon
A kommunista gazdaságpolitika Magyarországon
  • Állami tulajdon, nincs magántulajdon
  • Tervgazdálkodás, nehézipari beruházások
  • 1947: első 3 éves terv
  • 1950: első 5 éves terv
  • „A vas és acél országa”
  • Szocialista iparvárosok
  • Mezőgazdaságban kollektivizálás
a kollektiviz l s folyamata
A kollektivizálás folyamata
  • Beszolgáltatási rendszer, kulákok
  • Padlássöprések
  • Szovjet mintára termelőszövetkezetek
  • Kezdetben erőszakos belépés, majd engedmények (háztáji)
  • 3 szakaszból állt:

1948-1953, 1953-1958, 1958-tól

az egy ni gazdas gok megoszl sa ter letnagys g szerint 1949 k zep n
Az egyéni gazdaságok megoszlása területnagyság szerint 1949 közepén

Forrás: Dr. Fenyő, György :Földjog és földügyi intézmény-hálózat 1. A földtulajdon és a birtokszerkezet 1945-1990 között

k pek plak tok
Képek, plakátok

Forrás: http://www.mozaweb.hu/Lecke-Tortenelem-Tortenelem_8-A_Rakosi_diktatura-102082

1 szakasz 1948 1953
1. szakasz: 1948-1953
  • Erőszakra történő belépés
  • Ellenállás
  • A tagok száma lassan nőtt
1 szakasz 1948 19531
1. szakasz: 1948-1953
  • A TSZ-ek számának, taglétszámának alakulása 1948 és 1953 között

Forrrás: http://www.prmara.eoldal.hu/cikkek/tortenelem/a-rakosi-korszak.html

2 szakasz 1953 1958
2. szakasz: 1953-1958
  • 1953: Sztálin halála, változás
  • Rákosi helyett Nagy Imre a hatalmon
  • Csökkentették a beadási kötelezettségeket, törölték a beszolgáltatás elmulasztásáért kirótt börtönbüntetéseket és egyéb kedvezményeket adtak.
  • A fokozatos meggyőzés elve került előtérbe.
  • Ennek ellenére 376 ezer TSZ tagból 150 ezer kilépett és fellendült az egyéni gazdálkodók kedve
3 szakasz 1958 t l
3. szakasz 1958-tól
  • Kimondják, hogy a szocializmus alapjainak lerakása a föld kollektivizálása nélkül nem lehetséges.
  • A fokozatosság elvét betartva szervezték az embereket a TSZ-be. Ennek hatására rohamosan nőtt a TSZ tagok száma, ami 1961-re elérte a 1,1 millió főt.
  • 1960-ban az Országgyűlés határozatot hoz a falu szocialista átalakításáról. Megengedték a parasztoknak a megtermelt feleslegük eladását.
  • Bevezették a földjáradékot, a nyugdíjbiztosítást és az öregségi járadékot. Javult a szakember ellátottság és a gépesítettség.
  • Kiépült a háztáji
slide15

Általános rendelkezések

  • 3. § A termelőszövetkezet a tagok önkéntes személyi és vagyoni társulása útján létrehozott szocialista mezőgazdasági nagyüzem, amely a szövetkezeti tulajdon alapján, a közös és háztáji gazdaság összekapcsolásával, tagjai munkájával, a termelőszövetkezeti demokrácia rendszerében, a népgazdaság érdekeivel összhangban,önálló szövetkezeti vállalatszerű gazdálkodást folytat, megvalósítja a tagság társadalmi egységét és szocialista nevelését.

A termelőszövetkezet szervezete

A TERMELŐSZÖVETKEZET SZERVEI

15. § (1) A termelőszövetkezet testületi vezető szervei: a közgyűlés, a vezetőség és az ellenőrző bizottság.

(2) A vezetői feladatokat a tisztségviselők, az üzemi vezetők és más vezetők látják el.

(4) Egyes feladatok ellátására a termelőszövetkezetben bizottságok szervezhetők.

slide16

TISZTSÉGVISELŐK ÉS ÜZEMI VEZETŐK

  • 28. § (1) A termelőszövetkezet tisztségviselői: az elnök, az elnökhelyettes és a közgyűlés által választott állandó jellegű bizottságok elnökei.
  • (2) A termelőszövetkezet üzemi vezetői: a főmezőgazdász(…), a főkönyvelő, a szervezeti egységvezetők, az állatorvos és a jogtanácsos. Az üzemi vezetőket és más szakembereket a vezetőség bízza meg.

A termelőszövetkezet vagyona

  • 37. § (1) A termelőszövetkezet tagja köteles a saját, valamint a vele közös háztartásban élő családtagok (…) használatában levő összes földet a termelőszövetkezetbe bevinni.
  • 39. § (1) A belépő tag köteles (…) térítés ellenében a termelőszövetkezet tulajdonába adni a saját és a vele közös háztartásban élő családtagok tulajdonát képező, a háztáji gazdaság kereteit meghaladó vagyontárgyakat.
slide17

A termelőszövetkezet gazdálkodása

  • 43. § (1) A termelőszövetkezet mezőgazdasági termelést és feldolgozást, szolgáltatást és más kiegészítő tevékenységet, valamint beszerzést és értékesítést végez.

TERVKÉSZÍTÉS

  • 45. § A termelőszövetkezet tervszerű üzemi gazdálkodásának megvalósítása érdekében köteles éves termelési és pénzügyi tervet (a továbbiakban: éves terv) készíteni. (…)

A közös munka teljesítése

  • 58. § (1) A termelőszövetkezetben a közös munkát a tagok és családtagok végzik.
  • (2) A közös munkában való részvétel a termelőszövetkezet minden tagjának joga és kötelessége.
  • (3) A termelőszövetkezet köteles gondoskodni tagjainak az adottságoknak megfelelő rendszeres és képzettségük szerinti foglalkoztatásáról.
slide18

Háztáji gazdaság

  • 69. § (1) A termelőszövetkezet tagja háztáji gazdaság fenntartására jogosult.
  • (2) A háztáji gazdaság a termelőszövetkezeti tagok kisegítő gazdasága, amelynek célja a tagok és a családtagok háztartási szükségleteinek kielégítése és jövedelmének fokozása. A háztáji gazdaságban árutermelés is folytatható.
  • (3) A közös és a háztáji gazdaság egymással szorosan együttműködő szerves egység.
  • 70. § (1) A termelőszövetkezeti tag háztáji gazdasága magában foglalja:
  • a) a háztáji gazdálkodás célját szolgáló gazdasági épületeket; b) a háztáji állatállományt; c) a háztáji gazdálkodás folytatásához szükséges anyagokat, munkaeszközöket és kisgépeket; d) a háztáji földet.
  • (2) Az (1) bekezdés a)-c) pontja alatt felsorolt vagyontárgyak személyi tulajdonban vannak.
  • (2) A háztáji gazdaságban a jogszabályban megállapított állatállomány tartható.
slide19

A háztáji föld

  • (2) A háztáji föld területe termelőszövetkezeti tagonként 800-1600 négyszögöl (2877-5755 m2) lehet. A háztáji szőlő és gyümölcsös területe (…) nem haladhatja meg a 800 négyszögölet (2877 m2).
  • (3) A tag a belterületen, zártkertben vagy közvetlenül a tanya körül levő földjét személyi tulajdonjoga alapján háztáji földként használja.
plak tok
Plakátok

Forrás: http://www.biztositasimuzeum.hu/targy.php?id=70

Forrás :http://www.cultiris.com/kepek/adatlap/37544

1967 vi iv t rv ny a f ldtulajdon s a f ldhaszn lat tov bbfejleszt s r l

1967 évi IV. törvény a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről

slide22

Kívülállók földjeinek megváltása

  • 3. § (1) A kívülállók tulajdonában levő olyan földek, amelyek e törvény hatálybalépésekor termelőszövetkezet használatában vannak, megváltás ellenében termelőszövetkezeti tulajdonba kerülnek, kivéve, ha a tulajdonost a megállapított időpontig termelőszövetkezetbe tagként felveszik.
  • (2) Továbbra is a termelőszövetkezeti tag tulajdonában marad a tagnak az a földje, amely termelőszövetkezeti használatban van.
slide23

A föld utáni térítés

  • 11. § A termelőszövetkezet a törvény alapján tulajdonába került földért (erdőért, telekért, épületért) a volt tulajdonosnak (…) a Minisztertanács által meghatározott mértékben és módon térítést köteles fizetni.

A termelőszövetkezeti földtulajdon tartalma

  • 12. § (1) A termelőszövetkezetet a tulajdonában vagy egyéb címen használatában levő föld tekintetében megilleti a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének joga, továbbá - e törvényben meghatározott keretek között - a rendelkezés joga.
slide24

Személyi földtulajdon és földhasználat

  • 21. § (1) Állampolgároknak a község (város) belterületén levő földjei legfeljebb 1600 négyszögölig (5755 m2) személyi tulajdonban vannak.
  • (2) Zártkertben a szőlő és gyümölcsös(…) legfeljebb 800 négyszögöl (2877 m2), az egyéb zártkerti terület pedig legfeljebb 1600 négyszögölig (5755 m2) van személyi tulajdonban.
  • 23. § (1) A termelőszövetkezet tagjának személyi földhasználata a háztáji földön valósul meg.
slide25

A zártkerti földek tulajdona és használata

  • 26. § (1) Zártkert a község (város) külterületének nagyüzemileg nem művelhető, elkülönített része.
  • (2) A zártkertnek az a rendeltetése, hogy az állampolgárok személyi földtulajdona és földhasználata - a belterületen kívül - ott állandósuljon.

Vegyes és záró rendelkezések

  • 34. § Térítés ellenében állami tulajdonba kell venni a termelőszövetkezeti tagoknak más község (város) területén fekvő azokat a földjeit, amelyek nem kerülhetnek vagy nincsenek átadva termelőszövetkezeti használatba
felhaszn lt irodalom
Felhasznált irodalom
  • Bognár Attila: OTDK-dolgozat: „Féllábú magyar agrármodell”, avagy hová tőnt a háztáji? 2009
  • Kidolgozott történelem tételek (Dr. Nádasdi József):NK I. évfolyam 2. félév , 8. tétel :A mezőgazdaság kollektivizálása (1945 – 1961)
  • http://www.prmara.eoldal.hu/cikkek/tortenelem/a-rakosi-korszak.html
  • http://www.multunk.x3.hu/html/egy_tort_kronol/1928%20majus%2028.html
  • http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=8459
  • Benei Iván: AZ ÚJ MAGYAR AGRÁRPOLITIKA ELŐZMÉNYEI ÉS JELLEMZŐI* (II.)
  • Dr. Fenyő, György :Földjog és földügyi intézmény-hálózat 1. A földtulajdon és a birtokszerkezet 1945-1990 között