1 / 20

R elaxáció

R elaxáció. Relaxált állapot: a testi-lelki folyamatok nyugalmi, harmonikus, optimális működése, állapota, élménye. A tréning során felfüggesztődik a tudatos kontroll. Relaxáció („ e l lazulás"): a relaxá l t állapot elérésére irányuló pszichés és szomatikus folyamat.

elgin
Download Presentation

R elaxáció

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Relaxáció Relaxált állapot:a testi-lelki folyamatok nyugalmi, harmonikus, optimális működése, állapota, élménye. A tréning során felfüggesztődik a tudatos kontroll. Relaxáció („ellazulás"):a relaxált állapot elérésére irányuló pszichés és szomatikus folyamat. A relaxált állapot fontosabb jellemzői: Szomatikus jellemzők: - a vázizomzat tónusa csökken -a vegetatív működések optimalizálódnak Pszichés jellemzők: - nyugalom - oldottság, feszültségmentesség - sajátos „belső béke" és harmóniaélménye Spontán relaxáció:kondicionált biológiai és pszichés állapotválasz megjelenése a megfelelő környezeti és belső (szubjektív) feltételek között. Irányított relaxáció:mentális műveletsor segítségével (szándékosan) létrehozott relaxációs állapot.

  2. A relaxált állapotlétrehozása A vegetatív funkciók és a pszichovegetatív tónus (feszültségi, izgalmi állapot) befolyásolása bizonyos határok között „akaratlagosan" lehetséges. Mechanizmusa: A kívánt állapot élményminőségének elővételezése (anticipálása) gondolati úton. („Megfogalmazott szándékképzetek.") A kívánt élmény (állapot) elővételezése (elgondolása) előhívja, felidézi az élmény szomatikus-vegetatív komponensét, ami perifériás válasz formájában jelenik meg. A kiváltott állapot kondicionálás (ismétlés, gyakorlás) útján rögzíthető és később előhívható.

  3. Aktív módszer Progresszív relaxáció (E. Jacobson) A tanulás elméletére épít. Az egyes izmok feszítésének és lazításának váltakoztatása – az önszabályozó képességet fejleszti. Cél: a beteg maximális önállósága,, a beteg-terapeuta kapcsolatot elhanyagolja.

  4. Passzív relaxációs módszerek Biofeedback módszer: A szervezet a vegetatív, autonóm működésének érzékelhető visszajelzése, melynek birtokában az egyén képessé válik ezen testi működéseinek befolyásolására. (pl. szívritmus) Autogén tréning (ÁT) Relaxáción alapuló, pszichofiziológiailag orientáltpszichoterápiás forma. Alapkoncepciója Schultzszerint: a szervezet „kondicionálható pszichofizikai rendszer" megtanulható az átkapcsolás a nyugalmi tónusra.

  5. Elnevezése arra utal, hogy az egyén a relaxációs állapotot és az abban zajló pszichés-szomatikus folyamatokat (saját élmények megfigyelése, önismeret, önszabályozás) saját maga, intrapszichés élményeinek felhasználásával hozza létre („autogén'] A kívánt állapot ismétlés, gyakorlás során kondicionálható („tréning") Pszichoterápiás alkalmazása során a páciens együttműködő aktivitása alapfeltétel. Az AT módszerének kidolgozása és terápiásalkalmazása: J. H. Schultz, Németország, 1920-asévektől. Az autogén terápia elmélete és gyakorlata: W. Luthe, 1960-70-es évek, Kanada.

  6. Az autogén tréning alaphelyzete, feltételek -ingerszegény környezet (fény, zaj, komfortérzet) -testhelyzeti passzivitás (fekvő- vagy ülőhelyzetek) -csukott szem szenzoros ingerdepriváció exteroceptív ingerek proprioceptív ingerek interoceptív ingerek - „passzív koncentráció" attitűdváltozás: passzív, receptív, megengedő, elfogadó beállítódása szomatikus és pszichés élmények, folyamatok iránt. - intrapszichés folyamatok mobilizálódása megváltozik az intrapszichés élmények hozzáférhető-sége tudattalan tartalmak kerülhetnek a tudatba. - a self-élmények új minőségei (szomatikus és pszichés)

  7. Az AT alapgyakorlatai (Schultz) 1.Nehézség-élmény gyakorlat(vázizomrendszer) 2.Melegség-élmény gyakorlat (keringés) 3.Légzésgyakorlat 4.Szívgyakorlat 5.Hasi szervek gyakorlata 6. Fej- v. homlok-gyakorlat (cerebrovascularis rendszer

  8. Az AT terápiás célkitűzései 1.Testi-lelki nyugalom, feszültségmentesség létrehozása, a funkcionális vegetatív tünetek megszüntetése vagy enyhítése, az affektív rezo-nancia (válaszkészség) csökkentése, „belső konfliktusok feloldása". 2.Dinamikus koncepció: a testi és képiélményekben kifejeződő hibásélményfeldolgozás feltárása és korrekciója.A hibás élmény-feldolgozási módok a gyakorlat során tapasztalt élményekben fejeződnek ki, nemcsak az átélt belső élményekben, hanem a terapeutával való viszonyban is. Az AT módszere és elmélete más terápiás rendszerekkel integrálható. Pl. feltáró terápiák, kognitív- ésviselkedésterápiák, csoportterápiák, st Specifikuma, hogy a kommunikatív terápiás folyamat és azönmegjelenítés hangsúlyozottan nem verbális szinten,hanem a testi kifejezés szintjén zajlik. A belső élmények is affektíven hangsúlyozottak, képi és szenzoros modalitásokból szerveződnek. Jellegzetes a regresszió, a szimbólum-ok szerepe, a feszültségek gyakran intenzív negatív élmények kíséretébe oldódnak ki.

  9. Az AT alapfokának élményei -a relaxáció jelenségvilágánál említett élmények, továbbá: -szomatikus és pszichés regresszió -archaikus gondolkodásmódok megjelenése -affektív szféra és asszociációs folyamatok élénkké válnak -testsémaváltozások, testhatárváltozások -az én-élmény új minőségei -introspekció stb.

  10. Az alapfokú AT tipikus teljesítményei - affektusok rezonanciájának csökkenése(emocionális válaszkészség szabályozása) -pihenés, regeneráció, teljesítménynövekedés -élményátélés megváltozása (érzéki élmények gyengítése vagyerősítése, pl. fájdalom) -memória funkciók javulása -formális szándékképzés (belső óra beállítása, vagy egy magatartásmintázat „programozása") - introspekció javulása, emocionális felismerés segítése

  11. Az autogén tréning néhány indikációs területe -funkcionális szomatikus-vegetatív zavarok, -az organikus betegségek funkcionáliskomponensei, fájdalom -túlfeszültségi állapotok, érzelmi és hangulatilabilitás -szorongásos kórképek, a neurotikus formakörzavarai,viselkedészavarok -a stresszel való megküzdés -önismeret és önszabályozás zavarai -egészségeseknél: önfejlesztés, teljesítményfokozás stb.

  12. Imaginatív módszerek Az imagináció belső képekkel végbemenő lelki folyamat, mely keletkezhet spontán, (akár az AT során) és lehet irányított. A képi, szimbolikus nyelv ősibb, mint a verbális nyelv, így a nem verbálisan kódolt emlékeket, korai élményanyagot is megjelenítheti. A szimbólumok érzelmileg hasonló élmények sűrítménye, ezért az értelmezésük gondos kibontást igényel. A relaxált állapotban fellépő imagináció terápiás felhasználására több módszert is kidolgoztak.

  13. - Kretschmer féle filmszalag - gondolkodás - Desoille nappali álom technikája  Jung-féle aktív imagináció Spontán és problémacentrikus imaginációs gyakorlatra kerül sor, melyet a terapeuta a páciens terápiás igényeinek megfelelően állít össze. Cél az individuációs folyamat segítése az árnyékszemélyiség, szerepszemélyiség, domináns archetipusok megismerése révén (eljutás a „Selbst”-hez)

  14. Katatim imaginativ pszichoterápia - Hanscarl Leuner 1955-ben vezette bekatatim képelmény (szimboldráma) néven - mélylélektani megalapozottségú módszer - a „katatim” szó a tudattalanból származó szimbólumok affektus telítettségére, emocionális megélésére vonatkozik. Az „imaginatív” szó az elsődleges folyamatok szintjére történő regresszióra, a terápiás céllal indukált élményvilág képi jellegére utal.

  15. - Az elsődleges folyamatok szintjén aszimbólumon való művelet közvetlen változtató hatással van az intrapszichés struktúrára, mely interpretációs, tudatos belátás nélkül is végbemegy. - A terapeuta „kísér”, a folyamat dialógus formájában zajlik, ezáltal különbözik a többi módszertől. - A képben megjelenő szimbólumok a pszichés realitást jelenítik meg. A szimbólumokban rejlő jelentés megértése a szimbólum kollektív és individuális értelmezésének dialektikájára épül. A terápia során a szimbolikus tartalmak emocionális feldolgozásának és a tudatos reflexióknak az integrációja zajlik.

  16. - A hívó kép szerepe egyrészt az elsődleges folyamatok dimenziójába való átlépés segítése, másrészt kristályosodási pontként szolgál, mivel ösztöndinamikai hívó jellegénél fogva mobilizálni képes tudattalan impulzusokat, elfojtott komplexusokat. - Alap, közép és felsőfokra osztjuk. Az egyes fokozatok a páciens személyiségszerkezetétől, problematikájától és a terápia szakaszától függően kerülnek alkalmazásra.

  17. Hipnózis - történeti adatok MESSMER (1720-1815) "animális magnetizmius" FARIA ABBÉ fixációs módszer fájdalomcsökkentés BRAID a hipnózis nem alvás ! "monodeizmius" - egy dologra való mentáliskoncentrálás CHARCOT (1825-1893) a hipnózis kóros állapot (hysteria!) BERNHEIM "egészségesek is hipnotizálhatok” P.JANET disszociációs teória, a disszociáció patológiás jelenség HILGARD neodisszociációs teória "rejtett megfigyelő”, a disszociáció normál élmény tartományba helyezése SZKEPTIKUSOK: (White, Sarbin, Orne, Barber) "Szerepjátszás" „Feladatmotívált magatartás"

  18. Történet • Párizs, Salpétriére Kórház: • J.M. Charcot: a hipnabilitás patológiás tulajdonság

  19. Történet Nancy-i iskola: • A.A. Liébeault • H. Bernheim a hipnózis nem kóros jelenség a szuggessziók jelentősége álmok hipnoterápiás szabályok Liébeault Bernheim

  20. Hipnózis -   Módosult tudatállapot (disszociáció!) -  A figyelem speciális koncentrált állapota(fókuszált figyelem) - A perifériás észlelés beszűkül - NEM alvás! EEG: jo. féltekei túlsúly - Nő a szuggesztiók iránti fogékonyságRealitásellenőrzés csökken - Interperszonális kapcsolat fontossága - A motoros és pszichés aktivitás csökkenésenem sine qua nonja a hipnózisra jellemzőtudati változás előidézésének - "Aktív-éber hipnózis" (Bányai-Hilgard)

More Related