1 / 31

6.1. Oszthatóság

6. SZÁMELMÉLET. 6.1. Oszthatóság. Oszthatóság a természetes számok körében. Def. Legyen n , m  N . m osztója n -nek, ha  k  N : n = m  k. jelben: m | n. n többszöröse m -nek. m  0 esetén a regularitás miatt legfeljebb egy ilyen k létezik. m | n. 1. 6.1.5. 2.

edena
Download Presentation

6.1. Oszthatóság

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. 6. SZÁMELMÉLET 6.1. Oszthatóság Oszthatóság a természetes számok körében Def. Legyen n, m N. mosztójan-nek, ha  k  N: n = m  k . jelben: m | n n többszöröse m-nek m 0 esetén a regularitás miatt legfeljebb egy ilyen k létezik m | n 1

  2. 6.1.5. 2

  3. 3 Oszthatóság egységelemes integritási tartományban 6.1.13.

  4. A továbbiakban legyen R tetszőleges egységelemes integritási tartomány. Def. Az az R -beli elem, amely minden más R -beli elemnek osztója R -beli egység. Az R -beli egységek halmaza U(R). Def. Ha a, bRelemek egymás egységszeresei, akkor asszociáltak. Jelben a ~ b . Észrevételek: ~ ekvivalencia reláció és kompatibilis az | relációval az egységek Abel-csoportot alkotnak (R egységcsoportja) 0-nak önmaga az egyetlen asszociáltja 4

  5. Def. Ha a  R* \ U(R) : atriviális osztói az egységek és önmaga egységszeresei. Aza  R* \ U(R)elem felbonthatatlan (irreducibilis) R-ben, ha a = bc  b  c egység R-ben. kizáró vagy N esetén törzsszám Def. Az a  R* \ U(R) elem prím R-ben, ha a | bc  a | b  a | c, ahol b, c  R . Az a  R* \ U(R) elem összetett, ha nem csak triviális osztója van. 5

  6. Tétel. Tetszőleges R egységelemes integritási tartományban minden p elemre: p prím p felbonthatatlan . Biz. tfh p prím és p = bc p | b  1 vagy p | c b = pq = b(cq)  cq = 1  c, q egység p, b asszociáltak . 6

  7. Def. Legyen a1, ..., an  R, L  R és  d  L –re : d | ai(i = 1, ..., n) , d’ |ai (i= 1, ..., n)  d’ | d . Ekkor L elemei az a1, ..., an elemek legnagyobb közös osztói. jelben: lnko(a1, ..., an) = (a1, ..., an) = d d csak asszociáltság erejéig egyértelmű !  kijelölünk egyet. a1, ..., anrelatív prímek, ha d egység. Erősebb : páronként relatív prímek 7

  8. Pl. (4, 8, 9) = 1 (4, 8) = 4, (4, 9) = 1, (8, 9) =1 Def. Legyen a1, ..., an  R, T  R és  t  T –re : ai | t (i = 1, ..., n) , ai | t’ (i = 1, ..., n)  t | t’ . Ekkor T elemei az a1, ..., anelemek legkisebb közös többszörösei. lkkt(a1, ..., an) = [a1, ..., an ] = t . t csak asszociáltság erejéig egyértelmű !  kijelölünk egyet. 8

  9. 9 Oszthatóság a egész számok körében Észrevételek:  1 egység, mert  a  Z : a = (a)(1) tfh e egység  e | 1  1 = eq  |1| = |eq| = |e||q| 1  |e|,1  |q|  |e| = 1 e =  1 Z -ben az egységek ponosan a1 Az N-beli állítások érvényben maradnak Def. A 2-vel osztható egész számok a páros számok. Páratlan az az egész szám, amely nem páros.

  10. Észrevételek:  a, bZ : a | b  b  0  |a|  |b| . érvényben van a maradékos osztás tétele: Tetszőleges a , b( 0)  Zszámhoz egyértelműen létezik olyan q , r  Z,hogy a = qb + r  0 r < |b| . Elvégethető az euklidészi algoritmus! 10

  11. 6.1.25. 11

  12. Biz. szigorú monotonitás miatt biztosan véges lépés lesz rn közös osztó: rn | rn rn | rn-1 rn | rn-2 … rn | a  rn | b ax0 + by0 = a 1 + b  0 = a = r0 tfh n – 1-ig igaz axn + byn = a(xn-2 – qnxn-1) + b(yn-2 – qnyn-1) = axn-2 + byn-2 – qn(axn-1 + byn-1) = rn-2 – qnrn-1 = rn 12

  13. 13

  14. Tétel. Az egész számok körében p akkor és csak akkor prím, ha felbonthatatlan. Biz. Már láttuk, hogy prím felbonthatatlan ! Tfh p felbonthatatlan Legyen p | bc p | b  p | b   (p, b) = 1 1 = px + by c = pcx + bcy  0mod p  p | c Észrevétel: (a, b) = 1 a | bc a | c 14

  15. A számelmélet alaptétele. Minden n nemnulla, nemegység egész szám sorrendre és asszociáltságra való tekintet nélkül egyértelműen bontható fel felbonthatatlanok szorzatára. Biz(pozitívakra) (egzisztencia) tfh n > 1 Teljes indukció: n = 2 kész, tfh n – 1 -ig kész Hanfelbonthatatlan kész n nem felbonthatatlan n = ab  a, b nem egység! a, b < n igaz rájuk az ind. feltétel n felbontása = a felbontásaszor b felbontása 15

  16. (unicitás) tfh indirekte, hogy na legkisebb olyan szám, amely felbontása nem egyértelmű. n = p1 ... pk = q1 ... qr  p1 | n  p1 |q1 ... qr p1 |q1 p1 |q2 ... qr 16 p1 |q2 p1 |q3 ... qr p1 | qi  p1 = qi  n1 = n / p1 = p2... pk = q1 ...qi-1qi+1 ... qr n1 < n és van két lényegesen különböző felbontása !

  17. Biz. indirekt, tfh véges sok van számelmélet alaptétele   pj : pj | n + 1  pj | 1 17

  18. 18

  19. Def Egy n > 1 egész alakú felírását, aholpi-k különböző (pozitív) prímek és i> 0, nkanonikus alakjának nevezzük. Módosított kanonikus alak,hai = 0is megengedett. Észrevétel (n osztói) módosított kanonikus alakú szám osztói ahol 0 βi  i , i = 1, 2, ..., r . 19

  20. Észrevétel (lnko és lkkt) Legyen a és b módosított kan. alakja ekkor 20

  21. 21

  22. 22 Erathosztenész szitája 1 2 3 4 6 7 8 9 10 5 11 12 14 16 18 13 15 17 19 20 22 24 26 21 23 25 27

  23. Általánosított szita 23 f1(x), f2(x), …, fn(x) egész együtthatós, irreducibilis polinomok, pozitív főegyütthatóval. fk(x) h lineáris kongruencia mod (p)

  24. h p:szitáló prím innen kezdünk 1, …, h+qp, …, 2r-1 fk(1), …, fk(h+qp), …, fk(2r-1) Mennyit szitálhatunk p-vel ? q = 0, 1, … , (h+qp  2r-1) 24

  25. 6.2. Kongruenciák Kongruenciák a  b (mod m), ha m | a – b Tétel(kongruencia tulajdonságai) (1) ekvivalencia reláció, (2) a  b (mod m)c  d (mod m)  a + c  b + d (mod m) (3) a  b (mod m)c  d (mod m)  ac  bd (mod m) (4) a  b (mod m)f(x)Z[x]  f(a) f(b) (mod m) (5) Ha (c, m) = d 25 ac  bc (mod m )a  b (mod m/d )

  26. Biz.  defből m | (a – b)c 26  m/d | (a – b) c/d másrészt (m/d, c/d) = 1  m/d | (a – b)  a  b (mod m/d )  Tfha  b ( mod m/d )  mq/d = (a – b)  mqc/d = (a – b)c c/d egész  m | ac – bc Észrevétel

  27. Def. [a]m az a elem által reprezentált m szerinti maradékosztályaz a -val kongruens elemek halmaza (mod m) . Def. Teljes maradékrendszer (TMR) modulo m tartalmaz az összes m szerinti maradékosztályból pontosan egyet. [a]m az a elem által reprezentált m szerinti redukált maradékosztály, ha (a, m) = 1. Redukált maradékrendszer (RMR) modulo m tartalmaz az összes m szerinti redukált maradékosztályból pontosan egyet. [a] helyett szokásos jelölés még: 27

  28. Példák 28 1. Biztosan TMR-t alkotnak a következő számhalmazok mod m : páratlan ham páros 2. Legyen mN, és vegyünk egy TMR-t mod m . Definiáljunk műveleteket a következőképpen: JelöljükZm-nel ezt a struktúrát. A (Zm, +, ·) struktúra kommutatív, egységelemes gyűrű.

  29. 29 Biz.

  30. Ha d = 1, akkor  bővített euklidészi algoritmus  Ez azt jelenti, hogy Zm-ben a multiplikatív inverze x Ha d = 1 mindig teljesül Zm test 30

  31. Más megfogalmazásban: Legyen n  N+, ekkor φ(n) jelenti az n – nél nem nagyobb, hozzá relatív pozitív prímek számát, azaz 31

More Related