1 / 39

Gazdaságstatisztika

Gazdaságstatisztika. Heterogén sokaság + Standardizálás gyakorlat. 2013. október 2. Heterogén sokaság – Példa 1. Egy adott nagyvállalatnál megfigyelt 250 munkavállaló jövedelem adatait tartalmazza az alábbi táblázat:. Példa. Határozzuk meg és értelmezzük a rész- és főátlago(ka)t!

Download Presentation

Gazdaságstatisztika

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Gazdaságstatisztika Heterogén sokaság + Standardizálás gyakorlat 2013. október 2.

  2. Heterogén sokaság – Példa 1 Egy adott nagyvállalatnál megfigyelt 250 munkavállaló jövedelem adatait tartalmazza az alábbi táblázat:

  3. Példa • Határozzuk meg és értelmezzük a rész- és főátlago(ka)t! • Határozzuk meg és értelmezzük a részszórásokat! • Számítsuk ki és értelmezzük a belső szórást! • Számítsuk ki és értelmezzük a külső szórást! • Számítsuk ki és értelmezzük a belső szórást! • Jellemezzük a beosztás és az 1 főre jutó jövedelem közötti vegyes kapcsolatot! (beosztás – minőségi ismérv, jövedelem – mennyiségi ismérv)

  4. Példa megoldása (1) Részsokasági elemszámok részsokaságok Részszórás Részátlag Fősokaság nagysága

  5. Példa megoldása (2) • Részátlagok: • A felsővezetők átlagos jövedelme 200 eFt/hó • A középvezetők átlagos jövedelme 130 eFt/hó • A beosztottak átlagos jövedelme 100 eFt/hó • A fizikai foglalkozásúak átlagos jövedelme 70 eFt/hó • Főátlag • Az adott nagyvállalat esetében az átlagos jövedelem 131,8 eFt.

  6. Példa megoldása (3) • Részszórások és értelmezésük: • A felsővezetők esetében a jövedelmek felsővezetői átlagtól való átlagos eltérése 25 eFt/hó • A középvezetők esetében a jövedelmek középvezetői átlagtól való átlagos eltérése 20 eFt/hó • A beosztottak esetében a jövedelmek beosztotti átlagtól való átlagos eltérése 15 eFt/hó • A fizikai foglalkozásúaknál a jövedelmek fizikai beosztottak átlagától való átlagos eltérése 10 eFt/hó

  7. Példa megoldása (4) • Belső szórás számítása a részszórások alapján: • Az egyes beosztottak havi jövedelme átlagosan 19,27 eFt-tal tér el a megfelelő részátlagtól.

  8. Példa megoldása (5) • Külső variancia és szórás: • Az egyes munkakörök havi átlagos jövedelme átlagosan 42,46 eFt-tal tér el a főátlagtól (a nagyvállalat havi átlagos jövedelmétől).

  9. Példa megoldása (6) • A teljes variancia és szórás: • Az egyes munkavállalók havi jövedelme átlagosan 46,63 eFt-tal tér el a főátlagtól (a vállalat havi átlagos jövedelmétől).

  10. Példa megoldása (7) • Vegyes kapcsolat jellemzése: • A havi jövedelem ingadozásának 82,9%-át magyarázza az, hogy milyen beosztásban dolgozik az illető. • Erős sztochasztikus kapcsolat van a jövedelem (mennyiségi ismérv) és a beosztás (minőségi ismérv) között.

  11. Heterogén sokaság – példa 2 Egy pénzintézet vállalati pénzügyi területre keres megfelelő szakembereket. A jelentkezés feltétele a felsőfokú végzettség volt. Az állás meghirdetése után, a kiválasztás és az első körös megbeszélés alapján 32 jelentkező vehetett részt a második körben, vagyis a pszichológiai, szakmai és pályaalkalmassági kérdéseket tartalmazó tesztíráson. A maximálisan 100 pontos teszten elért eredmények nemek szerint csoportosítva:

  12. Heterogén sokaság – példa 2 • Számítsuk ki a nemek szerinti részátlagokat és értelmezzük az eredményeket! • Számítsuk ki és értelmezzük a tesztet írók átlagos pontszámát! • Számítsuk ki és értelmezzük a részszórásokat, ill. a teljes, belső, és külső szórásokat! • Jellemezzük a vegyes kapcsolatot a pályázó neme és az elért pontszáma között!

  13. Példa megoldása (1) • Részátlag – férfiak: • Részátlag – nők: A férfiak átlagos pontszáma: 70,42 pont A nők átlagos pontszáma: 80,38 pont

  14. Példa megoldása (2) • Főátlag: A férfiak átlagos pontszáma: 70,42 pont A nők átlagos pontszáma: 80,38 pont A tesztet írók átlagos pontszáma: 74,47 pont

  15. Példa megoldása (3) • Férfi részszórás: Egy kiválasztott férfi pontszáma átlagosan 14,19 ponttal tér el a férfi részátlagtól.

  16. Példa megoldása (4) • Női részszórás: Egy kiválasztott nő pontszáma átlagosan 11,3 ponttal tér el a női részátlagtól.

  17. Példa megoldása (3) • Belső szórás: Egy kiválasztott tesztíró pontszáma átlagosan 13,1 ponttal tér el a megfelelő részátlagtól.

  18. Példa megoldása (4) • Külső szórás: A részátlagok átlagosan 4,89 ponttal térnek el a főátlagtól. a pályázó neme 12,22%-ban magyarázza a pontszám ingadozását Gyenge kapcsolat a nem és az elért pontszám között

  19. Standardizálás – Példa 1 • Az “A” és “B” országban a nagyvárosok, kisvárosok és falvak körében vizsgálták a halfogyasztási adatokat. A vizsgálati eredményeket az alábbi táblázat tartalmazza. • Határozzuk meg az “A” ország egy főre jutó halfogyasztás adatait településtípusonként! • Határozzuk meg az “B” ország lakosainak számát településtípusonként! • Adjuk meg az egy főre jutó átlagos halfogyasztás értékét mindkét országra! • Határozzuk meg a két ország egy főre jutó átlagos halfogyasztása közötti különbség okait!

  20. Példa – megoldás (1) • Határozzuk meg az “A” ország egy főre jutó halfogyasztás adatait településtípusonként!

  21. Példa – megoldás (2) • Határozzuk meg az “B” ország lakosainak számát településtípusonként!

  22. Példa – megoldás (3) • Adjuk meg az egy főre jutó átlagos halfogyasztás értékét mindkét országra! • A megadott, illetve eddig kiszámított értékek:

  23. Példa – megoldás (4) • Határozzuk meg a két ország egy főre jutó átlagos halfogyasztása közötti különbség okait! Részhatás-különbség:

  24. Példa – megoldás (5) • Határozzuk meg a két ország egy főre jutó átlagos halfogyasztása közötti különbség okait! Összetételhatás-különbség:

  25. Példa – megoldás (6) • Határozzuk meg a két ország egy főre jutó átlagos halfogyasztása közötti különbség okait! Részhatás-különbség: A „B” ország egy főre jutó átlagos halfogyasztása 0,316 kg/fő-vel lenne nagyobb az „A” országénál, ha csak a részviszonyszámok hatását tekintenék változatlan (az a „A” országénak megfelelő) lakosság struktúra mellett. Összetételhatás-különbség: A „B” ország egy főre jutó átlagos halfogyasztása -0,589 kg/fő-vel lenne kisebb az „A” országénál, ha csak a lakosság összetételének hatását tekintenék változatlan (a „B” országénak megfelelő) részviszonyszámok mellett.

  26. Standardizálás – Példa 2 • A következő táblázat egy ország lakosainak adósságállományukkal kapcsolatos adatait tartalmazza három életkor kategóriában a 2002-es és 2010-es évben. • Mekkora az egy főre jutó átlagos adósságállomány értékét kifejező összetett viszonyszám értéke 2002-ben és 2010-ben? • Hány százalékkal változott az egy főre jutó átlagos adósságállomány 2002-ről 2010-re? • Mekkora a részhatás-index? • Mekkora az összetételhatás-index? • Értelmezze a hányadosfelbontás eredményét!

  27. Példa – megoldás (1) • Mekkora az egy főre jutó átlagos adósságállomány értékét kifejező összetett viszonyszám értéke 2002-ben és 2010-ben? • Egy főre jutó átlagos adósságállomány 2002-ben (0. időszak) (millió Ft) Adósságállomány Egy főre jutó adósságállomány Lakosok száma

  28. Példa – megoldás (2) • Mekkora az egy főre jutó átlagos adósságállomány értékét kifejező összetett viszonyszám értéke 2002-ben és 2010-ben? • Egy főre jutó átlagos adósságállomány 2010-ben (1. időszak) (millió Ft)

  29. Példa – megoldás (3) • Hány százalékkal változott az egy főre jutó átlagos adósságállomány 2002-ről 2010-re? • Az összhatás-index: • Az egy főre jutó átlagos adosságállomány kb. 4%-kal csökkent.

  30. Példa – megoldás (4) • Mekkora a részhatás-index? • Az összhatás-indexet az alakban szeretnénk felírni. • a részhatás-index, az összetételhatás-index

  31. Példa – megoldás (5) • Mekkora azösszetételhatás-index? • Továbbá korábban kiszámottuk: • Így -ket eddig nem számítottuk ki, de tudjuk, hogy

  32. Példa – megoldás (6) • Értelmezze a hányadosfelbontás eredményét! Részhatás-index: 2010-ben az egy főre jutó adósságállomány 5%-kal lenne nagyobb a 2002. évinél, ha csak a részviszonyszámok hatását tekintenék változatlan (a 2002-es évnek megfelelő) lakosság struktúra mellett. Összetételhatás-index: 2010-ben az egy főre jutó adósságállomány 8%-kal lenne kisebb a 2002. évinél, ha csak a lakosság összetételének hatását tekintenék változatlan (a 2010-es évnek megfelelő) részviszonyszámok mellett.

  33. Példa – megoldás (7) • Értelmezze a hányadosfelbontás eredményét! • A részviszonyszámok minden korosztályban növekedtek 2002-ről 2010-re, de a lakosság struktúrájának változása összességében a 2002. évinél kisebb egy főre jutó átlagos adósságállományt eredményezett 2010-ben. • A kisebb egy főre jutó adósságállományú korcsoportok (középkorúak és idősek) aránya növekedett a teljes lakosság összetételében.

  34. Standardizálás – Példa 3 2008 szeptemberében X egyetemen 197,5 ezer Ft, Y egyetemen 176,5 ezer Ft volt az oktatói bruttó átlagkereset. Ismeretes a két egyetem közötti keresetkülönbség az egyes oktatói munkakörökben, továbbá a létszámösszetétel a két egyetemen. Hasonlítsuk össze a két egyetem oktatóinak bérét! Számszerűsítsük és értelmezzük a K=K’+K” összefüggést! Az oktatói átlagkereset 21 eFt-tal magasabb az X egyetemen.

  35. Példa megoldása (1) Átlagkereset (V)=kifizetett bértömeg (A)/ létszám (B) Ha csak az egyes munkakörök közötti részviszonyszámok eltérését vesszük alapul (az Y egyetem létszámösszetételét alapul véve), akkor az 12,5 eFt-tal magasabb átlagkeresetet indokol az X egyetemen.

  36. Példa megoldása (2) Ha a két egyetemen csak az egyes oktatói munkakörök megoszlását vesszük alapul (az X egyetem átlagjövedelmei, mint részviszonyszámok mellett) , akkor az 8,5 eFt-tal magasabb átlagkeresetet indokol X egyetem javára. (A két legnagyobb átlagkeresetű oktatói munkakör aránya itt nagyobb).

  37. Standardizálás – Példa 4 Három termék termelésénél a vetésterület és az egy hektárra jutó árbevétel adatai: Hogyan változott termékenként és a három termékre együtt az egy hektárra jutó árbevétel? Ennek milyen összetevői vannak? Hány Ft-tal nőtt az egy hektárra jutó árbevétel az összetételváltozás következtében?

  38. Példa megoldása (1) 120 130 96

  39. Példa megoldása (2) 120 130 96 A részviszonyszámok változása 6%-os növekedést indokol az egy hektárra jutó árbevétel alakulásában (a 2007-es év vetésterület arányai mellett). A vetésterület változása 1,89%-os növekedést indokol az egy hektárra jutó árbevétel alakulásában (a 2008-as évnek megfelelő részviszonyszámok mellett).

More Related