Háttéranyag a szabadidősportról

1. Háttéranyag a szabadidősportról Összeállította: Salga Péter

2. A Magyar Köztársaság ALKOTMÁNYA 70/D.§ (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezetvédelmével valósítja meg.

3. A rendszeres testedzés lehetséges színterei Élsport Szabadidősport

4. A testedzés, mint egészségfaktor • Az élsport ebből a szempontból – nagy általánosságban – elhanyagolható; • A sport területei közül a szabadidősport számítható ide szükség van a lakosság mozgásgazdag életmódjára;

5. Fontos-e a társadalomnak a lakosság testi-lelki egészsége, értelmes, mozgásban is gazdag életmódja? Mindenki azt mondja, hogy IGEN! • Egyén: IGEN • Munkáltató: IGEN • Állam: IGEN • Civilek: IGEN Ha mindenkinek ennyire fontos, hol a gond? Ki az, aki hajlandó ezért terheket is vállalni?

6. A realitás: • Nemzetközi összehasonlításban, Európa számos országához képest hazánkban lényegesen alacsonyabb a rendszeresen sportolók aránya, és e jelzőszám alapján a kelet-közép európai régióban is csak a középmezőnybe tartozunk. • Jelenleg a felnőtt népesség mindössze 16%-a végez sporttevékenységet valamilyen rendszerességgel, szűkebb értelemben véve a „sportolást” pedig – legalább heti két alkalom és minimum fél óra alkalmanként – a felnőtt népesség csupán 9%-a sportol. • Felmérések alapján megállapítható, hogy – összehasonlítva más országokkal – a magyar társadalom számára a sport szinte elenyésző mértékben számít a szabadidő preferált eltöltési módjának.

7. Ki fizesse meg az emberek mozgásgazdag életmódjának költségterheit? • Az egyén? • A munkáltató? • A civil szervezetek? • A szponzorok? • Az állam?

8. Az egyén? Alapvetően Ő felel saját sportolásáért. • Ő teremti elő a szükséges szabadidejét; • Ő fektet be a kiválasztott mozgáskultúra elméleti és gyakorlati elsajátításába; • Ő térképezi fel a szükséges feltételeket; • Ő választja ki a megfelelő ajánlatot; • Ő bérli, vagy vásárolja a szükséges sporteszközöket; • Neki kell gondoskodnia megfelelő partnerről. Belefér-e a fogyasztói kosárba a mozgás?

9. A munkáltató? Ők ugyanis érdekeltek a munkavállalók megfelelő fittségi és egészségi állapotában, azaz „termelési képességében”. Már Magyarországon is van arra példa, hogy a munkáltató átvállal költségeket a munka-vállalóinak sportolásáért, mozgásgazdag életmódjáért.

10. A társadalmi szervezetek? A civilek a tagságukat alkotó egyénektől vállalnak át feladatokat: • a szervezésben, • a feltételek megteremtésében. A feladat-átvállalást cserébe gyakran kedvezőbb költségek fejében nyújtják, köszönhetően • az összefogásnak • a nagyobb mennyiségnek, • a nagyobb elérésnek és • a nyilvánosságnak köszönhető esetleges szponzorációknak.

11. Az állam? • ésszerű anyagi megfontolásokból és • a társadalom tagjai iránti felelősség-tudatból feladatokat vállal polgárai egészsége érdekében.

12. Akkor, mi a teendő?

13. Az ISM, a GYISM, az NSH valamint az ÖTM és az ÖM sport szakállamtitkárság közvetlen szabadidősport célú támogatásai: • 2000 167 900 000 Ft • 2001 394 000 000 Ft • 2002 518 100 000 Ft • 2003 336 300 000 Ft • 2004 369 900 000 Ft • 2005 1 838 900 000 Ft* • 2006 584 000 000 Ft • 2007 345 900 000 Ft • 2008 320 900 000 Ft

14. A szabadidősport támogatására létrehozott közalapítvány diák- és szabadidősport támogatása • 2000 439 774 000 Ft • 2001 635 000 000 Ft • 2002 854 671 000 Ft • 2003 1 142 607 000 Ft • 2004 408 000 000 Ft • 2005 240 000 000 Ft • 2006 240 000 000 Ft • 2007 227 900 000 Ft • 2008 232 000 000 Ft

15. A Nemzeti Szabadidősport Szövetség által nyújtott támogatások • 2000 0 Ft • 2001 96 556 000 Ft • 2002 170 446 921 Ft • 2003 154 729 000 Ft • 2004 67 950 000 Ft • 2005 0 Ft • 2006 0 Ft • 2007 0 Ft • 2008 0 Ft

16. A központi diák- és szabadidősport támogatások alakulása összesen

17. A központi diák- és szabadidősport támogatások alakulása összesen • 2000 789 584 000 Ft • 2001 1 152 817 000 Ft • 2002 1 631 774 542 Ft • 2003 1 748 378 880 Ft • 2004 481 690 000 Ft • 2005 2 092 900 000 Ft* • 2006 715 400 000 Ft • 2007 587 100 000 Ft • 2008 577 200 000 Ft

18. Mit szeretnének a polgárok?

19. Lakossági prioritások élsportra és szabadidősportra vetítve

20. A 2008. évi sportköltségvetés társadalmi forrásfelosztás szerinti kalkulált alakulása Az utánpótlás nevelésre, a tehetségkutatásra 2 030 685 580 Az olimpiai felkészülésre 1 717 954 490 A világversenyekre való felkészítésre 1 318 430 190 A hazai versenyekre, bajnokságokra 1 056 672 890 A felnőttek sportolására 1 088 359 300 A testnevelésórák korszerűsítésére 1 719 332 160 A gyermekek iskolai órákon kívüli sportolására3 001 942 930 Az országos egészségmegőrző programokra 1 844 700 130 Összesen: 13 776 700 000

21. Ha a közvélemény osztaná fel a forrásokat mennyiben lenne más, mint a tényleges, állami felosztás?

22. Felhasznált irodalom: • 2001. évi LXXV. törvény a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról; • 2002. évi XL. törvény a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2001. évi végrehajtásáról; • 2003. évi XCV. törvény a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról; • 2004. évi C. tv. a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról; • 2005. évi CXVIII. tv a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvény végrehajtásáról; • 2006. évi XCIX. tv a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról; • 2007. évi CXXVIII. tv a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról; • 2008. évi LXXVIII. tv a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról; • 2007. évi CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről; • A Nemzeti Sporttanács vitaanyaga a 2009. évi sportköltségvetéséről, mely tartalmazza a 2008. évi tényadatokat; • Nemzeti Szabadidősport Szövetség 2001., 2002., 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. évi mérlegei; • Tájékoztató a Wesselényi Sport Közalapítványról 2007; • Háttéranyag a sport XXI. Nemzeti Sportstratégiához;