1 / 18

Az Alföld átalakuló főiskolahálózata

Az Alföld átalakuló főiskolahálózata. P e t r á s E d e M T A R e g i o n á l i s K u t a t á s o k K ö z p o n t j a. A T E R D k u t a t á s z á r ó k o n f e r e n c i á j a . D e b r e c e n , 2 0 1 0 . m á j u s 1 4. Az áttekintés fogalmi és térbeli keretei.

Download Presentation

Az Alföld átalakuló főiskolahálózata

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az Alföldátalakuló főiskolahálózata P e t r á s E d e M T A R e g i o n á l i s K u t a t á s o k K ö z p o n t j a A T E R D k u t a t á s z á r ó k o n f e r e n c i á j a . D e b r e c e n , 2 0 1 0 . m á j u s 1 4 .

  2. Az áttekintés fogalmi és térbeli keretei • a nagy egyetemi központokon kívüli képzőhelyek • minimum BA/BSc szintű oktatás • az Alföld lehatárolása • szakmai szempont: társadalmi és településszerkezeti adottságok alapján • praktikus szempont: igazodva a jelenlegi közigazgatási határokhoz • munkadefiníció: a két alföldi régió területe + Pest megye déli része

  3. Az Alföld oktatási rendszerénektörténelmi hagyományai 1. • mezővárosi település- és társadalomfejlődés • református kollégiumok • fogékonyság a helyi társadalom oktatási és művelődési szükségleteire • a teljes vertikumú oktatás kiépítésének igénye (Rácz, 1995)

  4. Az Alföld oktatási rendszerénektörténelmi hagyományai 2. • protestáns iskolák a Habsburg uralom időszakában • az intézményi autonómia csökkenése, negatív diszkrimináció • a népiskolázás elvének fokozatos térhódítása > az iskolák számbeli és funkcionális bővülése • a parasztpolgári modell és értékek képviselete (Zsilinszky, 1907)

  5. Az Alföld oktatási rendszerénektörténelmi hagyományai 3. • a kiegyezés utáni időszak • a parasztpolgári társadalmi képlet megerősödése • gimnáziumok: a helyi elit kiképzésének színhelyei • az elitbe tartozáshoz szükséges iskolai végzettség megszerzésének lehetősége helyben • polgári társaséletre nevelés • a tanári személyiségek példája • az iskolán belüli önkéntes szerveződések tapasztalata (Bajkó, 1976) • gimnáziumi tanárok: a lokális elit tagjai • magas presztízs • magas jövedelem • kiemelkedő helyi társadalmi és kulturális aktivitás • a gazdasági és a kulturális elit együttműködése

  6. A felsőfokú intézményhálózat kialakulása • közvetlen előzmények • tanítóképző intézetek • mezőgazdasági középiskolák • 1949: államosítások, az intézményi autonómia drasztikus csökkenése • cél: a gazdaság munkaerőigényének kielégítése • eszköz: óvóképzők és mezőgazdasági technikumok létesítése • 1959: felsőfokú tanító- és agrárképzés • 1972: főiskolává minősítés • duális szisztéma • területi alapú integráció • főiskolák: a mobilitás széles csatornái (Nemes Nagy, 1980) • 1990: főiskolai szintű óvóképzés

  7. Az Alföld felsőoktatási rendszere 1990-ben Forrás: saját szerkesztés. A térképi ábrázolás Farkas Jenő munkája.

  8. Intézményfejlődés a rendszerváltozás után • expanzió • erőteljes létszámbeli növekedés • új tudományterületek megjelenése • a képzési együttműködések spontán hálózata • 1993. önálló felsőoktatási törvény • intézményi integráció • alapja: kormányzati törekvés • célja: regionális felsőoktatási együttműködések (Kozma, 2002) • alföldi sajátosság: a regionális főiskola gondolata

  9. Az Alföld felsőoktatási rendszere 2000-ben Forrás: saját szerkesztés. A térképi ábrázolás Farkas Jenő munkája.

  10. A bolognai folyamat hatása a főiskolákra • Európai Felsőoktatási Térség: a felsőoktatás új, glonakális paradigmája (Marginson és Rhoades, 2002) • az egyetemi és a főiskolai intézménytípus közötti különbségek enyhülése • a hazai megvalósulás anomáliái • erőltetett tempó, adminisztratív jelleg (Kozma, 2008) • a központosítási törekvések „trójai falova” (Pusztai, 2008) • a hallgatói mobilitás és az esélyegyenlőség nem növekedett jelentős mértékben (Barakonyi, 2008) • az alapszakok többsége nem biztosít kimeneti lehetőséget a munkaerőpiacra (Hrubos et al, 2003) • az akkreditációs követlemények érzéketlenek a kis- és középvárosi társadalmak adottságaira • következmény: bizonytalanság, érdekellentétek kialakulása • a nagy egyetemek és a kisebb intézmények között • a hasonló képzési profilú kisebb intézmények között

  11. Az intézményfejlődés lehetséges forgatókönyvei • glonakális paradigma: az Alföld felsőoktatását számos nemzetközi, országos és helyi tényező együttesen határozza meg • újfajta kihívások: demográfia, finanszírozás, piaci verseny, bolognai folyamat • a még napjainkban is jellemző szakfőiskolai modell fönntarthatatlan • az alkalmazkodás négy lehetséges modellje: • speciális helyi képzési profil megőrzése, erősítése • egyetemmé válás • szakképző intézménnyé válás • intézményi együttműködési hálózatok kialakítása

  12. 1. forgatókönyv:Helyi specialitások megőrzése • a képzési kínálat valamely – hagyományos vagy újonnan bevezetett – egyedi elemének hangsúlyozása • a felsőoktatási reform egységesítő logikájának ellenében • pl. kétszakos képzés megőrzése, kurrens szakirányok, képzettségek oktatása • korlátai: • forráshiány • akkreditációs követelmények • nem mindenütt kínálkoznak speciális adottságok

  13. 2. forgatókönyv:A főiskolai intézmények egyetemmé válása • mesterszakok indítása = a főiskolák „beemelése” az egyetemi hálózatba • e tendencia az Alföldön erőteljesen megjelenik • veszélye: az egyetemi szintű képzés minőségének csökkenése • de: a brit politechnikumok egyetemmé minősítésük (1992) óta színvonalukban is integrálódtak az egyetemek mezőnyébe (Ianelli, 2007)

  14. Egyetemmé válási tendenciák az Alföldön Forrás: saját szerkesztés. A térképi ábrázolás Farkas Jenő munkája.

  15. 3. forgatókönyv:A szakképzési funkció erősítése • a szakfőiskolai modell felől a félfelsőfokú képzések irányába mozdul el • mára a legtöbb főiskola sűrű együttműködési hálózatott épített ki térsége középiskoláival • előnyei: • összhangban áll a hazai oktatáspolitikai törekvésekkel • a szakképzési szektor konjunktúrája (Kozma, 2008) • korlátja: kedvezőtlen társadalmi megítélés • presztízsveszteség és létszámcsökkenés veszélye

  16. 4. forgatókönyv:Intézményi együttműködési hálózatok • térben távol fekvő, hasonló profilú intézmények partnersége • előnye: növeli az intézmények lehetőségeit képzési kínálatuk bővítésére • újszerű vonásai: • érdekközösségen alapul < a saját képzések bemeneti és kimeneti kapcsolatainak kialakítása • alulról szerveződik • régió- és nemzetközi hálózatok • különböző szintű, hagyományú és presztízsű intézmények együttműködése • középpontjában a hallgatói mobilitás áll • angol oktatási nyelv jelentőségének növekedése

  17. Megjegyzés • a 4. forgatókönyv egy újfajta intézményi érdekközösségen alapul • alapelv: egymástól független fakultások igyekeznek hallgatóik számára járható csatornákat vájni az átjárható felsőoktatási szintek között • e modell lényegileg illeszkedik az európai felsőoktatási reformfolyamat logikájához

  18. Köszönöm a megtisztelő figyelmet! a szerző elérhetősége: petrase@rkk.hu

More Related