Download
1 / 16
160 likes | 268 Views
családpolitika. Közösség (Tönnies). Közös cél: a közös létezni-akarás igénye a jövőre vonatkozóan is. Összetartó erő: közös nyelv, közös hit (vallás), közös múlt (múlt-tudat/Eötvös), közös kultúra Vérszerinti közösség – család, amely egy nagyobb közösség részeként létezik.
E N D
Közösség (Tönnies) • Közös cél: a közös létezni-akarás igénye a jövőre vonatkozóan is. • Összetartó erő: közös nyelv, közös hit (vallás), közös múlt (múlt-tudat/Eötvös), közös kultúra • Vérszerinti közösség – család, amely egy nagyobb közösség részeként létezik. • Családpolitika ideológiai megalapozását befolyásolja a családnak a közösség szempontjából értelmezett fontossága
Család • Sokféle definíció létezik, a hagyományost vizsgáljuk. • A család életközösség – hagyományosan férfi és nő életközössége (keresztény felfogás szerint szeretetközösség) • Gyermekvállalással és gyermekek nevelésével járul hozzá a közösség fennmaradásához • Gazdasági közösség (közös otthon, közös asztal) • A kultúra átadásának és szocializációnak meghatározó helye
Családpolitika • A közösség érdeke, hogy a családokban a közösség újratermelődjön (újrateremtődjön). • Két szélsőséges felfogás: a család ügyeibe ne avatkozzon be az állam, inkább támogatást se adjon, másik: a család magánügy, legfeljebb a szolidaritás alapján kell támogatni. • A közösség érdekében a családok védelme és az állami juttatások központi szabályozása indokolt (EU). (Mérik a családok felbomlásának társadalmi többlet költségét.) • Az esélyegyenlőségi jogalkotás befolyásolja a családpolitikát.
Magyar családpolitika • (Tárkányi Ákos írásai) • ONCSA (1938-44) jellemzői • Alapítványi forma • A támogatások feltételhez kötöttek, cél a jogok és kötelességek összhangja. • Jellemző a szubszidiaritás és szolidaritás elvárása • Állam-szocialista felfogás • GYES bevezetése és esélyegyenlőségi viták a 70-es évektől • Családpolitikai felfogások 1990-től
Családpolitika az EU-ban • Eltérő szabályok, de léteznek irányelvek • a politikai döntések családi vonatkozásait meg kell vizsgálni, ki kell értékelni. • Meg kell könnyíteni a gyermekvállalás és munkavállalás összehangolását • Ki kell dolgozni a nagycsaládok és egyszülős családok védelmét. • A leszakadó családok védelmét meg kell valósítani.
A családi pótlék eltérő formái az EU-ban • Alanyi jogon jár • Munkaviszonyhoz kötött, adókedvezmény jellegű • Rászorultság alapján jár • Nem függ, vagy függ a gyermekek számától • Nem függ, vagy függ a gyermek „sorszámától” • Nem függ, vagy függ a gyermek életkorától • Változik a jogosultság alapját képező életkor felső korlátja.
Anyasági támogatások • Alanyi jogon járó támogatások • Munkaviszonyhoz kötött • Terhességi és gyermekágyi segély (változó hossz, 8 héttől 6 hónap) • GYED jellegű ellátások (pl. van Ausztriában, Svédországban, nincs Belgiumban, Angliában) • Szabadság jellegű (pl. Belgium) • Munkaadói kedvezmények – pl. Belgiumban a 0-3 éves gyermekek ellátási díjának (igazolt) 80%-a leírható az adóból. • Intézményes ellátások
Lakhatási támogatások • Adókedvezmények • Szociális bérlakások • Lakhatási támogatások
Egyéb támogatások • Szülési segély • Fogyatékos gyermekek nevelésének támogatása • Részmunkaidős munkavállalás • „nappali szülő” hálózatok támogatása • Adókedvezmény gyermekekre vigyázók bérére.
Születésszám és családpolitika (Pongrácz) • Az 1999. évi 95 ezres születésszám történelmi minimumot jelentett az ország népesedési történelmében. Ehhez képest 2000-ben kedvező változás mutatkozott, a születések száma 97,9 ezerre emelkedett. Az előzetes adatok alapján azonban úgy tűnik, hogy a növekedés folyamata 2001-ben megtorpant és a születések száma legfeljebb a 2000. év • szintjét éri el. • Ilyen születésgyakoriság mellett 100 nő mindössze 133 gyermeket hozna • világra élete folyamán, és ez 36%-kal marad el az egyszerű reprodukciót biztosító szinttől. Más szóval az elmúlt évben született gyermekek létszáma ilyen mértékben marad el a szülőnemzedékek létszámától.
A születésszámot befolyásoló tényezők • 1. Változások a családalapítási szokásokban: csökkenő házasságkötések, növekvő házasságkötés nélküli együttélések (40% cs.) • 2. A gyermekvállalási kor kitolódása • 3. Munkaerőpiaci konfliktusok • 4. A családtámogatási rendszer instabilitása, kiszámíthatatlansága
2005 áprilisában 477 ezer egyszülős család élt Magyarországon, többségében anya gyermekkel típusú. Utóbbiak összes egyszülős családon belüli részesedése 87 százalék volt. • A házasságon kívül született gyermekek aránya 33% feletti érték. • Az élettársi kapcsolatokra az 1 gyermek a jellemző, de lényegesen megnőtt a sokgyermekesek aránya.
