VÁROSÉPÍTÉSZET 1. ISMERKEDÉS A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL BME URBANISZTIKA TANSZÉK 2010 - PowerPoint PPT Presentation

v ros p t szet 1 ismerked s a telep l sek vil g val bme urbanisztika tansz k 2010 n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
VÁROSÉPÍTÉSZET 1. ISMERKEDÉS A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL BME URBANISZTIKA TANSZÉK 2010 PowerPoint Presentation
Download Presentation
VÁROSÉPÍTÉSZET 1. ISMERKEDÉS A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL BME URBANISZTIKA TANSZÉK 2010

play fullscreen
1 / 119
VÁROSÉPÍTÉSZET 1. ISMERKEDÉS A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL BME URBANISZTIKA TANSZÉK 2010
157 Views
Download Presentation
dorie
Download Presentation

VÁROSÉPÍTÉSZET 1. ISMERKEDÉS A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL BME URBANISZTIKA TANSZÉK 2010

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. VÁROSÉPÍTÉSZET 1.ISMERKEDÉS A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVALBME URBANISZTIKA TANSZÉK2010

  2. VÁROSÉPÍTÉSZET 1.ISMERKEDÉS A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL8. ÉPÜLET ÉS VÁROS, ÉPÍTÉSZET ÉS URBANISZTIKA ÖSSZEFÜGGÉSEIPálfy Sándor DLABME URBANISZTIKA TANSZÉK2010

  3. Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról Tartalomjegyzék

  4. Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról Tartalomjegyzék

  5. Bevezetés Az előző előadásokon szó volt a városok történeté-ről, alkotó elemeiről és megismerhetőségéről. Ma ember és környezete, épület és város, építészetés urbanisztikaösszefüg-géseit boncolgatjuk. San Martino al Cimino Aldo Rossi Teatro del mondo - 1980

  6. Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról Tartalomjegyzék

  7. Az ember és környezetének kapcsolata - ember és természet, - ember és otthon, - ember és épület, - ember és közterület, - ember és város viszonyai… (antropocentrikus megközelítés)

  8. A természetben az ember otthon van, ha biztonságban érzi magát. Az otthon az a maga által kialakított környezet, ahol az ember természetes módon viselkedik, kiegyensúlyozottan, jól érzi magát.

  9. A jó minőségű épület, közterület és város az a szakemberek által kialakított környezet, ahol az ember otthon(osan) érzi magát. /Porto-i példák/

  10. Az otthon, az épület, a közterü-let és a város minősége a ben-nük kialakuló emberi kapcsola-tok szintjénés minőségén mér-hető le legjobban. (szociocentrikus megközelítés) /Porto-i példák/

  11. Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról Tartalomjegyzék

  12. Épület és város viszonyának története Meghatározottságok és hierarchiák épület és város viszonyában a történelem során. A városok története szorosan kötődik városléptékű épületeinek (építményeinek) történetéhez. Város az épületért Kyoto - a császári palota és körülötte a város Épület a városért Firenze – Palazzo Vecchio

  13. Kölcsönös meghatározottságok épület és város viszonyában (város léptékű épületek, épületegyüttesek) A város alakítja az épületet /Párizs:Place Vendome Az épület alakítja városi környezetét /Róma:Piazza Navona

  14. Kölcsönös meghatározottságok Az épület alakítja városi környezetét /Manhattan-i vasalóház A város alakítja az épületet /Párizs-i Opera

  15. Az ókori Athén nagy középületei A Parthenon Az Acropolis a Parthenonnal Az Agora A Színház

  16. Az ókori Róma nagy középületei

  17. Rómának a világban betöltött jentőségét szimbolizáló két középülete A Colosseum az Ókorban A Szent Péter Székesegyház az Újkorban

  18. civilizáció (régészek szerint) = nagy város + monumentális építmények + írás Úr városának zikkuratja Kr.e. 2100 Babilon tornya az Eufratesz partján Kr.e. 2000 Teotihuacan az azték város az I. sz.-ból Persepolis Dareios és Xerxes palotái Kr.e. 500

  19. Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról Tartalomjegyzék

  20. Az építészet definíciója Az építész-építészet, architekt-architektura szavak etimológiája. ép = egész, egészséges, hibátlan ép-ít = kiegészít, gyógyít, kijavít épít-ész = az építés mestere építész-et = az építés mestersége archi-techné (görög) = ősi tudás, hozzáértés (latinul archi-tektura) architekton(görög) = építész (latinul architekt) Philibert de l’Orme (1510-70): a jó építészet allegóriája

  21. Az építészet (architektura) a környezet kreatív alakítá-sánaktudománya, az építész pedig ennek a tudománynak művésze és mestere. A művészet és a mester-ségbeli tudás aránya az építészeten belül és ezzel az építész tevékenységé-nek megítélése koronként változott. Philibert de l’Orme (1510-70): az építészet allegóriája

  22. Építész- (414) és építészmér- nök (369) képzés Építész- (410) és építészmérnök (232) képzés Napjainkban a művészet és mesterség arányának lehetséges sokféleségét jól jelzik a rokon szakmák differenciált megnevezései: építő- és építészmérnök, építész, építőművész, tervező építőművész. A felsőfokú szakember-képzés is eszerint differen-ciálódik Magyarország hét egyetemén. Építész- (411), építészmér- nök (233) és építőművész (338) képzés (Ba, Ma, BsC, MsC) Építőművész képzés (388) (Ba, Ma) Építőművész képzés (380) (Ba, Ma) Építészmérnök alapképzés (BsC) 234 270

  23. A BME Építészmérnöki Karának építész- és építészmérnök képzése a művészeti és a tudományos ismeretek kiegyensúlyozott oktatására épül. A kétfajta doktori iskolája és az elnyerhető tudományos fokozatok kettőssége (DLA és PhD) is ezt erősíti.

  24. Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról Tartalomjegyzék

  25. A városról A város a természeti- és az építettkörnyezet, valamint a benne zajló emberi élet folyamatosan változó szintézise

  26. A város építettalkotó elemei A ház – Moziház Portoban – E. S. de Moura A házak csoportja – borházak Portoban A közterület – a Douro partja Portoban A műtárgyak – két híd Portoban

  27. A város mint házak és telkek, középületek és közterületek térbeli együttese Paks Történelmi Városközpont vizsgálata - 1997

  28. A város természetes alkotó elemei – a növényzet vonal /fasor pont /fa felület /gyep tömeg /liget

  29. A város természetes alkotó elemei – a vízfelületek folyópart tengerpart mesterséges vízfelület tópart

  30. A város az emberek és közösségeik életének, a kultúrának, a civilizációnak, azember által létrehozott értékeknek a koncentrált megjelenési formája,…

  31. …de egyben tulajdonok és (köz- ill. magán-) érdekek összessége is. (tulajdonos ≠ gazda)

  32. Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról Tartalomjegyzék

  33. Környezetünkkontextúrája A kontextúra definíciója: környezetünk fizikai és szellemi rétegei, szövetei és az azok közötti össze-függések.

  34. A nyilvánvaló összefüggések épület és város kontextúrájában 1. Gian Battista Nolli 1748-as Róma térképének részletei

  35. A nyilvánvaló összefüggések épület és város kontextúrájában 2. Az Andrássy út az Oktogonnal és a Körönddel… ..és a térfalat alkotó eklektikus épületek

  36. A kontextúra gazdagsága, sokszínűsége és érzékenysége

  37. A kontextúra gazdagsága, sokszínűsége és érzékenysége Siena főtere, az Il Campo Róma - Piazza Navona

  38. Siena főtere, az Il Campo Róma - Piazza Navona

  39. Siena főtere, az Il Campo Róma - Piazza Navona

  40. Siena főtere, az Il Campo Palio idején Róma - Piazza Navona kocsiverseny a XVIII.sz.-ban

  41. Az Il Campo Ambrogio Lorenzetti (1328) „A jó kormányzás allegóriája” c. képén Silvana Brunotti – Piazza Navona

  42. Siena főtere, az Il Campo

  43. Róma – Piazza Navona

  44. A kontextúra szintje az építészeti és városépítészeti minőség fokmérője Rafael Moneo – Murcia-i Városháza épülete / Spanyolország

  45. Rafael Moneo – Murcia-i Városháza épülete / Spanyolország

  46. Rafael Moneo – Murcia-i Városháza épülete / Spanyolország

  47. Az építészeti minőség a környezet alakításának célja, a kontextúra annak eszköze Toldi Gimnázium tornaterme – Földes László Papp László Sportaréna – Skardelli György

  48. Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról Tartalomjegyzék

  49. Az urbanisztika definíciója „Az urbanisztika definíciószerűen minden olyan leíró, elemző vagy normatív irányultságú tudomá-nyos és tervezői, építési, igazga-tási, szervezési vagy-/és fenntar-tási jellegű elméleti és gyakorlati tevékenység gyűjtőneve, ami az emberi környezet, mindenekelőtt a települések létrejöttével, érték-megőrzésével, működtetésével, fejlesztésével és alakításával komplex módonfoglalkozik” (Meggyesi Tamás)

  50. Tehát az urbanisztika tudo-mánya mindennel és komplex módon foglalkozik, ami a tele-pülésekkel kapcsolatos. Diva-tos kifejezéssel interdiszcip-lináris (tudományok közötti) tudomány: az építészeten és városépítészeten kívül a mű-szaki tudományok, a termé-szettudományok, a társada-lomtudományok és a gazda-ságtudományok közös szakte-rülete. ( A „mindent”-tudás, a kizáró-lag elméleti síkon való tényke-dés és a tudományok közötti „ellavírozás” veszélye!).