l gk ri er forr sok elm let n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Légköri erőforrások elmélet PowerPoint Presentation
Download Presentation
Légköri erőforrások elmélet

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 19

Légköri erőforrások elmélet - PowerPoint PPT Presentation


  • 112 Views
  • Uploaded on

Légköri erőforrások elmélet. A biomassza típusai, és termelése hazánkban. BIOMASSZA. A biomassza valamely élettérben egy adott pillanatban jelen lévő szerves anyagok és élőlények összessége.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Légköri erőforrások elmélet' - doria


Download Now An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
l gk ri er forr sok elm let

Légköri erőforrásokelmélet

A biomassza típusai, és termelése hazánkban

biomassza
BIOMASSZA
  • A biomassza valamely élettérben egy adott pillanatban jelen lévő szerves anyagok és élőlények összessége.
  • A biomassza a bolygónk teljes, a szárazföldön és a vizekben élő és a közelmúltban elpusztult biológiai eredetű szervesanyag-tömegét jelenti beleértve a biotechnológiai ipar termékeit, a biológiai átalakítók összes biológiai eredetű termékét, hulladékát és melléktermékét is.
  • a biomassza transzformált/konzervált napenergia
a biomassza csoportos t si lehet s gei 1
A biomassza csoportosítási lehetőségei (1):

Keletkezési szintje szerint:

  • elsődleges (mező- és erdőgazdasági hulladék, energianövény-termékek)
  • másodlagos (állattenyésztés melléktermékei)
  • harmadlagos (élelmiszeripar melléktermékei, emberi hulladék)

Eredete szerint:

  • céltermék
  • hulladékok, melléktermékek (mg.-i, erdei, egyéb)

A biomassza potenciál jellege szerint:

  • elméletileg hasznosítható potenciál
  • technikailag hasznosítható potenciál
  • szociológiai-gazdasági potenciál

Felhasználás szerint:

  • élelmezési célra
  • ipari célra (textilipar, gyógyszeripar, stb.)
  • energetikai célra
a biomassza csoportos t si lehet s gei 2
A biomassza csoportosítási lehetőségei (2):

Végtermék szerint:

  • szilárd: biobrikett, tűzipellet, tüzelőanyag (tűzifa)
  • folyékony: alkohol, biodízel
  • gáz: biogáz, depóniagáz, fagáz

Alkalmazás szerint:

  • hőtermelés (fűtés, szárítás, melegvíz-készítés)
  • villamos energia előállítása
  • motorhajtó-anyagok

Tárolhatósága szerint:

  • jól tárolható (tűzifa, biobrikett, biodízel, alkohol)
  • közepesen tárolható (szárított biomasszák, bálázott szalma)
  • nehezen tárolható (biogáz, nedves biomassza, állati trágyák)
az energetikai c lokat szolg l szil rd biomassza
Az energetikai célokat szolgáló szilárd biomassza
  • Hagyományos forrása:

Termesztésből:

– a növénytermesztés melléktermékei

– a gyömülcs/szőlő termesztés melléktermékei

– az erdőgazdaság melléktermékei

Feldolgozásból:

– fafeldolgozási hulladékok

– termésfeldolgozásból származó hulladékok

  • Hagyományos erdők (az erdészetek ipari célokra szánt faanyaga)
  • Energetikai célú ültetvények:

– lágyszárú energianövények

– fásszárú energianövények

  • Energiaerdők
mez gazdas gi mell kterm kek
Mezőgazdasági melléktermékek
  • kukoricaszár:
      • évente 8-10 millió tonna keletkezik, aminek hozzávetőleg a fele hasznosítható energia előállításra
      • ez 50-60 PJ/év energiát jelent
      • hátránya a magas nedvességtartalom (!!!)
  • gabonaszalma:
      • évente 4-4,5 millió tonna jön létre, amiből az állattartás és a feldolgozóipar 1,6-1,7 millió tonnát használ fel
      • 2,4-2,8 millió tonna energetikai célú felhasználására van lehetőség, ami 28-34 PJ energia előállítását tenné lehetővé
      • megfelelő tüzelőberendezések (!!!)
  • napraforgószár, repceszalma
      • évente 400-500 ezer tonna keletkezik
      • amiből 5-6 PJ hőenergiát lehetne előállítani
      • megfelelő tüzelő berendezések (!!!)
slide8
A szőlőinkben és gyümölcsöseinkben évente 350-400 ezer tonna fás szárú venyige és nyesedék keletkezik.
  • A bálázott szőlővenyige és a nyesedékből készített faapríték kisteljesítményű kazánokban történő égetése útján 5-6 PJ hőenergia előállítható.
  • Példa:Jellemző gyümölcsfa fajták nyesedéke Debrecen agglomerációjában

(tonna)(érték MFt)

Alma 4324,110 55,9

Körte 204,516 2,6

Meggy 700,872 9,1

Szilva 490,467 6,3

Őszibarack 221,520 2,8

Összesen 5941,485 76,9

hagyom nyos erd k
Hagyományos erdők
  • hagyományos funkciók
  • energetikai fontossága
  • Hazai élőfakészlet 330 millió m3 → max. 9 millió m3 kitermelhető → tényleges 7 millió m3 energetikai célra felhasználható:
    • Vágástéri apadék: 1,4 millió m3
    • Faipari melléktermékek: 0,5 millió m3
    • Kitermelési tartalék0,5 millió m3
    • Tűzifa:1,8 0,5 millió m3
    • Összesen3,8 0,5 millió m3
  • lakossági és a mg. vállalkozások igényei 2,5–2,7 millió m3
  • erőművek jelenlegi energiafa-igénye 35–40 PJ/év→2010-re 50–60 PJ → hagyományos erdőkből nem fedezhető
energetikai c l ltetv nyek energian v nyek
Energetikai (célú) ültetvények –Energianövények
  • cirokfélék
    • 80-120 t/ha zöld- és 20-30 t/ha szárazanyag-termésükkel a legnagyobb hozamú szántóföldi növények közé tartoznak Mo.-n.
    • Mo.-on szinte minden talajon sikeresen termeszthetők
    • szárazanyagra vetített energiatartalmuk 16,377 MJ/kg, ami megfelel a hazai barnakőszenek fűtőértékének (Feczák 2006)
  • energianád (kínai nád)
    • nagy hozamú, évelő növény 250-350 GJ/ha
    • évente egy betakarítás, ami leszáradt állapotban is lehetséges
    • Hátránya: a viszonylag magas telepítési költség. A növény vízzel jól ellátott, meleg termőhelyeken hoz megfelelő termést, tehát déli tájolású árokpartokon telepíthető leginkább.
  • energia kender
    • az energianádhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik az energetikai felhasználás tekintetében
slide11
"Szarvasi-1, stb." energiafű

(szudáni fű, zöld pántlikafű):

  • nagy hozamú
  • a talaj minőségére nem érzékeny
  • szárazság, só és fagytűrése kiváló
  • jól tolerálja az évi 200-2100 milliméter vízellátottságot
  • az 5-19 Celsius fokos évi átlaghőmérsékletet
  • az 5-9 pH kémhatású talajokat
  • hosszú élettartalmú
  • egy helyben 10-15 évig is termeszthető
  • fűtőértéke 14-17 (MJ/kg) szárazanyag
  • telepítési költsége 20-25%-a az energetikai faültetvényeknek
slide12
hozama 8-10 t/ha, (több éven át)
  • energia tartalma 120-160 GJ/ha
  • Előnye:
    • a búzaszalmánál egyenletesebb hőleadással ég bálázott állapotban.
    • gépesített betakarítása, bálázása, pelletálása megoldott
    • a pellet kedvezőbben égethető kisteljesítményű kazánokban, mint a faapríték a hőerőművekben
  • Probléma:
    • a fű magas szilícium tartalma miatt a hamu már mintegy 6-700 °C-on megolvad,
    • a hagyományos kazánokat rövid idő alatt használhatatlanná teheti, DE speciálisan kialakított tűzterű kazánokban tüzelhető
  • (az energiafű termelése akár 50-60 ezer hektáron is megindulhat, ami 5-600 ezer tonna biomasszát és 6-7 PJ energiát jelent.
a szarvasi 1 energiaf s k l nb z energiahordoz k f t rt ke s egys gnyi energia k lts ge
A Szarvasi-1 energiafű és különböző energiahordozók fűtőértéke és egységnyi energia költsége
energetikai c l ltetv nyek energiaerd k energetikai fa ltetv nyek
Energetikai (célú) ültetvények – energiaerdők – energetikai faültetvények

ENERGIAERDŐK:

  • átmenet a hagyományos erdők és az ültetvények között

Keletkezhetnek:

– a hagyományos erdők átminősítésével

– a védelmi célokat szolgáló erdők karbantartásakor, vagy végvágásakor kikerülő faanyag

– a 30 éves erdősítési programból származó, főleg földhasznosítási céllal létrejött erdők hasznosításával

– energiafa-termesztés céljára történő telepítéssel

slide15
Az energiaerdők erdőgazdálkodási művelési ágba tartozó, de speciálisan energiatermelési céllal létesített és üzemeltetett erdők, ahol csak energiafa (tűzifa, faapríték) termelése folyik.
  • Az energiaerdő vágásfordulójának időtartama lehet mini (1 - 4 év), midi (5 - 10 év), rövid (10 - 15 év), közepes (15 - 20 év) és hosszú (20 - 25 év).
  • Használható fafajok a gyertyán, juhar, hárs, fűz, éger, nyír és az akác.
  • Különbségek az energiaerdő és az energetikai faültetvény között.
  • Az energetikai faültetvények mezőgazdasági ültetvénygazdálkodási művelési ágba tartozó, energiafa termelésre létrehozott faültetvények.
slide16
(ENERGETIKAI) FAÜLTETVÉNYEK:
  • az energetikai faültetvényeket gyorsan növő (nyár, fűz) fafajokkal 10-15 ezer tő/ha tőszámmal ültetik
  • az energetikai faültetvények járvaaprítós gépekkel történik a betakarítás
  • Előnyük: olyan területeken is létrehozhatók, ahol a szántóföldi növénytermelés biztonsága túl kicsi.
  • Nyugat-Európában elfogadott, hogy olyan termőhelyeken célszerű energetikai faültetvényeket telepíteni, ahol nem érhető el a 4 t/ha gabona hozam (Marosvölgyi 2004).
  • Magyarországon:
      • a mély termőrétegű talajokon nemesnyár klónokkal 13-35 t/ha,
      • a legnedvesebb termőhelyeken fűzzel 35 t/ha
      • a szárazabb termőhelyeken az akáccal 5-16 t/ha-os hozamok
slide17
Az apríték kisteljesítményű kazánok mellett a hőerőművekben is felhasználható.
  • Az apríték nedvességtartama általában 25-45 % közt, térfogatsúlya 0,2-0,5 t/m3, fűtőértéke 9-11 GJ/t körül alakul (Hanzély 2007).
  • A dinamikus növekedés eredményeként az energetikai faültetvények kiterjedése a közeljövőben elérheti a 100 ezer hektárt, ahonnan 25-30 PJ energia nyerhető.
  • Előnyük : hasznosíthatók az egyébként rossz termőhelyi adottságú, erózió, belvíz által veszélyeztetett területek.
  • a gyors növekedésű hazai fajokat használjunk fel, elkerülendő például a kanadai nyár alkalmazása
magyarorsz g biomassza potenci lja
Magyarország biomassza potenciálja
  • Szilárd erdészeti biomassza
    • 2010-ig 1,8x106t erdészeti fa energetikai célra → probléma
  • Fás szárú energiaültetvények
    • 2010-re elméletileg elérhető potenciál 1x106t (60 ezer ha energiaültatvény esetén)
  • Egyéb szilárd biomassza
    • Lágyszárú energiaültetvények (szarvasi energiafű, kínai nád)
    • Szántóföldi melléktermékek – szalmagyűjtésből 1,5 millió t/év
    • Kertészeti hulladék – 1,2x106t (problémás begyűjtés)
    • Élelmiszeripari hulladék – 30–50 ezer t
  • Folyékony energiahordozóként használt biomassza
    • Bioetanol (búza, kukorica)
    • Biodízel (repce)
    • Bioolaj (repceolaj, használt sütőolaj)
magyarorsz g biomassza potenci lja1
Magyarország biomassza potenciálja
  • Gázhalmazállapotú energiahordozóként használt biomassza
    • Nyírbátori biogáz üzem – 1,6 MW vill.energia-termelési kapacitás
    • Észak-pesti szennyvíztisztító – 1,75 MW-os gázturbinában 7 GWh évi áramtermelés (kivitelezés alatt)
    • Pálhalmi Biogáz Demonstrációs Projekt – 13,4 GWh évi áramtermelés hígtrágya felhasználással (kivitelezés alatt)
  • Települési szennyvíztisztítókról kikerülő biomassza
    • A szóba jöhető tisztítótelepek → 381 MWh/nap → 128 GWh évi villamos energia többlet