Parlagfű-helyzet 2011-ben Magyarországon Dr. Oláh Lajos

1. Parlagfű-helyzet 2011-ben Magyarországon Dr. Oláh Lajos a Fenntartható fejlődés bizottságának alelnöke 2011. augusztus 24.

2. „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.” (A Magyar Köztársaság Alkotmánya)

3. Bevezetés – parlagfű helyzet Itthon • 1907. megjelenés • 1925. bejutás • Kb. 60 éves adatsor: terjedés (1990 kárpótlás, kapu) • 2009-ben egy megyényi területen • Védekezés évi több-százmillió Ft – eredmény kevésbé érzékelhető • Büntetés nem működik: a többség nem jogkövető Európában • Magyarország Európa parlagfű-epicentruma • Parlagfű terjed: Ausztria, Franciaország, Németország, Olaszország, Oroszország, Svájc, stb. • Már az EU is kezd foglalkozni a témával…

4. A növényről • A ország területének jelentős részén előfordul, elsősorban külterületen és mezőgazdasági területeken • A parlagfű pollenje a legerősebb pollenallergén, amely a többi allergén hatását is fokozza • A légszennyezettség növekedése miatt egyre nagyobb mennyiségű pollent termel a növény

5. Helyzetértékelés egészségügyi szempontból 1. • Csaknem 2 millió ember rettegve néz az elkövetkezendő napok, hetek elé • Minden 5. magyar ember szenved légúti allergiás (egy részük asztmás) megbetegedésben • A légúti allergiás tünetek mintegy 60 %-a a parlagfűhöz köthető • Ezek az adatok a tizenéves korosztálynál még tragikusabbak, hiszen 25 százalékuk allergiás • Az elmúlt 12 évben kilencszeresére nőtt a betegek száma • Évente ez a szám akár 10-15 százalékkal is emelkedhet • Népbetegségről van szó – „parlagfűvészhelyzet”

6. Helyzetértékelés egészségügyi szempontból 2. • Szakemberek szerint amennyiben az egyik szülő allergiás, 20-40 százalék az esélye annak, hogy a gyermeknél is megjelennek a tünetek • Mindkét szülő esetében ez az érték jóval magasabb, az öröklődés esélye 60-70 százalék körüli • Ahhoz, hogy egy genetikai helyzetből betegség legyen, sok környezeti tényező kell • Mai tudásunk szerint a környezeti faktorok azok, amik valójában előhívják, felszínre juttatják a tüneteket, vagyis külső körülmények játszanak szerepet abban, hogy az öröklött hajlam milyen erősségben, formában jelentkezik tünetekkel

7. Helyzetértékelés gazdasági szempontból • Adott év függvényében körülbelül évi 120-200 milliárd forintra tehető a gazdasági veszteség • Ez kizárólag a „parlagfűtermesztéssel” járó terméskiesésből (az agráriumban jelentkező veszteségből), a közvetlen védekezési ráfordításokból, illetve a táppénzen töltött napok számából, a gyógyszerkiadásokból és a betegápolásból származik, de nem tartalmazza például az idegenforgalmi bevételek kiesését

8. A parlagfű elleni küzdelmet komolyan kell venni!!! • Azelmúlt években egyre inkább nőtt azon szezonnapok száma, amikor levegőkörnyezetünk olyan pollenkoncentrációs tartománnyal jellemezhető, amely esetben a tünetek már minden parlagfűre érzékenynél jelentkezhetnek • Ha e terhelés alsó határát, azaz a 30 db parlagfű pollen/m3/nap-ot fogadjuk el irányadó célértékként, akkor is kimondhatjuk, hogy az elmúlt évek parlagfű szezonjai alatt többször és több helyen is mérhető körülbelüli 800 db/m3 értékek ennek kb. 40 szeresét jelentik, miközben az 1000 db/m3 fölötti extrém egészségügyi hatással jellemezhető szezonnapok éves száma is nő • Továbbá az is elmondható, hogy évről-évre arányaiban egyre több ember egyre több olyan napot él meg, amelyen extrém magas pollenkoncentráció mérhető, miközben a szezonhossz is növekedik

9. Agrároldal • A parlagfű elleni védekezés kiemelt hatósági feladatként 2005-ben került meghatározásra. Ekkor módosult a növényvédelmi törvény, bevezetve a „statáriális” eljárásrendet: előzetes felszólítás nélküli helyszíni szemle, közérdekű védekezés elrendelése és bírság kiszabása, majd a közérdekű védekezés elrendelésével felmerült összes költség megtéríttetése a mulasztóval. Azonban az elmúlt 6 évben a pollenhelyzet nem javult.

10. A parlagfűvel leginkább fertőzött területek • a) Gabona- és repcetarlók • b) Kukorica • c) Napraforgó • Helyes termesztéstechnológia alkalmazásával a gabonatarlókon nem lehetne parlagfű, a kukorica vegyszeres gyomirtása is megoldott ezen a téren. Mindössze a napraforgó esetében beszélhetünk – még okszerű, helyes, sőt célzott termesztéstechnológia alkalmazása során – részben megoldatlan kérdésről.

11. Kinek van feladata a probléma kezelése és megoldása kapcsán? • Az államnak • Az önkormányzatoknak • A lakosságnak • A médiának • A civileknek • TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁS

12. Az állam • Ha az állam jogkövető magatartást vár el, akkor minimum elvárás a példamutatás az állami területeken • Magyar Közút Nonprofit Kft. - a részükre biztosított keretösszeg nem biztosítja az előírt szolgáltatási szinteket, sőt még az előírás finanszírozása sem biztosítaná mindenütt a kellő beavatkozási mennyiséget; a parlagfű elleni hatékony védekezéshez szükséges kaszálási felület 917 332 000 m2 lenne, amihez több mint 8 milliárd forintra lenne szükség (5,8 milliárd hiány) • Állami Autópálya Kezelő Zrt. - 2011-ben 8769,13 ha területen, összesen 1 120 191 000 Ft összegben végeznek kaszálást és gyomirtást, melyből a folyamatos forráselvonás miatt sajnos nem tudják az évente kétszeri, koronaélen kívüli kaszálást elvégezni, illetve elvégeztetni • Jogi háttér megteremtése • Forrás biztosítása

13. Az önkormányzatok • Problémák az önkormányzatok szemszögéből • Forráshiány • Belterületek problematikája - jogszabályváltozás • Osztatlan közös tulajdonú területek problémája • Külföldi tulajdonú ingatlanok • Nem kötelező feladat!!!

14. Az önkormányzatok • Javaslatok az önkormányzatok számára 1. • Az önkormányzatoknak kiemelt szerepe van, még akkor is, ha a fertőzött területek jelentős része külterületen található!!! • A probléma megoldásához elengedhetetlen az önkormányzatok aktív szerepvállalása!!!

15. Az önkormányzatok • Javaslatok az önkormányzatok számára 2. • Települési akcióterv a parlagfű elleni védekezésre vonatkozó elképzelésekről • Szoros együttműködés a szakszolgálatokkal, a közterület-felügyelettel stb. • Lakosság, környező agrárvállalkozók hathatós bevonása • Lakossági bejelentések bátorítása, helyi zöld szám üzemeltetése • Együttműködés az oktatási intézményekkel • Helyi, önkormányzati média bevonása • Helyi „Allergia-parlagfű kerekasztal” megalapítása • Példamutatás az önkormányzat tulajdonában és fenntartásában lévő területeken

16. Civil szervezetek, egyesületek • Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület • Tevékenysége: • - a parlagfű-probléma állandó nyilvánosság előtt tartása: kampányok, helyszíni bejárások, sajtóközlemények, lakossági felhívások, rendezvények szervezése • - a szezonban alkalmankénti terepi parlagfű-felmérés • - a lakosság naprakész tájékoztatása a www.pme.hu honlapon keresztül, ingyenes parlagfű-vonal üzemeltetése a 0036/80-204355 telefonszámon • - együttműködés országgyűlési képviselőkkel, a kormányzat parlagfű-problémákkal foglalkozó hivatalainak munkatársaival, önkormányzatokkal, civil zöld szervezetekkel • - részvétel az Allergia-parlagfű kerekasztal munkájában

17. Civil szervezetek, egyesületek • Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület plakátja

18. Civil kezdeményezések • „Szenvedek a parlagfűtől” - http://www.facebook.com/parlagfu

19. Ami eddig történt 1. • Megalakult a Fenntartható fejlődés bizottságának Allergia-parlagfű kerekasztala • Megalakult a Vidékfejlesztési Minisztérium munkacsoportja parlagfű témájában • Kétszer is ülésezett az Ffb kizárólag ebben a témában • 2 workshop került megrendezésre önkormányzatiság és média témájában

20. Ami eddig történt 2. • Elfogadásra került a VM stratégiája, de kományzati stratégia még mindig nincs! • Közmunkaprogram – 2250 fő alkalmazása (410 millió) • „Parlagfűmentes település” pályázat – lezárult (50 millió) • Mi történt és mi fog történni a 2011-es évben a pollenszám drasztikus csökkentése érdekében?

21. Rendelkezésre álló „források” • A 2011-es költségvetésben a Parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának támogatására 1,0839 milliárd lett előirányozva – az erre vonatkozó intézkedési terv még mindig nem ismert (az adófizetők 1 %-os felajánlása) • Parlagfű-irtás 619 millió???

22. Problémák 1. • Parlagfű által szennyezett területek feltérképezésének módja (vita a helikopteres és a parcellaszintű beazonosítás között) • Parlagfű elleni védekezési módszerek népszerűsítése (oktatás, tájékoztatás) • Szankciók kérdésköre (büntetés és támogatás) • Állami területek fertőzöttsége • Szolgáltatott adatok (pollenjelentés) aktualizálása - Országos Környezetegészségügyi Intézet Aerobiológiai Monitorozási Osztály • Egységes (beteg)nyilvántartási rendszer kialakítása • Célzott kutatások hiánya • Kormányközi együttműködés hiánya • Bejelentések leegyszerűsítése, utókövetésének megoldása • Ellenőrzések kérdése (kapacitáshiány)

23. Problémák 2. – Bejelentések • 1. lépés: A bejelentő a körzeti földhivatalhoz fordul (szerencsés esetben). Amennyiben egyéb a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez fordul, továbbküldik bejelentését az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez. • 2. lépés: A körzeti földhivatal munkatársa felkeresi az ingatlant. Ha bizonyítást nyer, hogy a területen legalább virágbimbós fenológiai állapotú parlagfű található, a munkatárs jegyzőkönyvet készít, fényképfelvétellel. • 3. lépés: A jegyzőkönyv a Parlagfű Információs Rendszeren keresztül megküldésre kerül az első fokon eljáró, területileg illetékes Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának. • 4. lépés: A Megyei Kh NTI eljárást indít, parlagfű elleni védekezési kötelezettség elmulasztása miatt. • 5-6-7-8. lépés: Közben a jegyzőkönyv kézhezvételét követően három napon belül sor kerül a közérdekű védekezés elrendelésére. Közben az elrendelő határozat a területileg illetékes polgármesteri hivatal számára is megküldésre kerül. Közben az ügyfél a Bizonyítékok ismertetése tárgyú iratban értesül az eljárás megindításáról, az irat betekintési jogáról és arról, hogy az ügyben észrevételt tehet. Közben zajlik a növényvédelmi bírság kiszámítása.

24. Problémák 3. – Bejelentések • 9. lépés: Amennyiben az ügyfél nem teszi meg a szükséges lépéseket vagy arról nem tájékoztatja a Megyei Kh NTI-át, a megbízott vállalkozó a területre megy és elvégzi a mentesítést. • 10. lépés: A megbízott vállalkozót a Megyei Kh NTI növényvédelmi felügyelője minden esetben visszaellenőrzi. • 11. lépés: A növényvédelmi bírság Bírság határozat formájában kiküldésre kerül. Majd végzésben megállapításra kerül az eljárási költség. • 12. lépés: Amennyiben az ügyfél nem ért egyet, kifogással él, fellebbezésre jogosult a Megyei Kh NTI-ánál, melyet a másodfokú hatóság a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága bírál el. • 13. lépés: Ha az ügyfél ezzel sem ért egyet, a bírósági felülvizsgálat lehetőségével élhet.

25. Problémák 4. – Kapacitáshiány? • A 2005-től életbe lépő eljárásrend néhány következtetése: • A hatósági intézkedések az összes pollenszóró terület (700 ezer ha) 1-2 %-át érintik (10-15 ezer ha) • A közérdekű védekezés a ténylegesen fertőzött területek arányában mindössze 0,5-0,6 % • Mindezen „eredmények” annak ellenére születtek, hogy az érintett hatóságok (földhivatal, növényvédelmi szolgálat) kiemelt feladatként kezelték a parlagfű-mentesítést, gyakran az alapfeladatok ellátásának rovására is!!! • (Magyarországon több mint 3000 település található, ezzel szemben növényvédelmi felügyelő 160 fő. Ekkora kapacitással nem lehet reális elvárás a belterületi parlagfű-mentesítés hatékony végzése.)

26. Problémák 5. • „Egyszerű” eljárásrend • Kapacitáshiány • Modern technológiák hiánya Hatékony, eredményes parlagfű elleni küzdelem???

27. Javaslatok • Kormánybiztos kinevezése (civil tanácsadó testülettel) • A VM munkacsoportjának bővítése • Kormányzati stratégia mihamarabbi elfogadása • Nemzetközi gyakorlatok tanulmányozása, állandó nemzetközi munkacsoport! • Bejelentések leegyszerűsítése, népszerűsítése (zöld szám, honlap, e-mail, sms GPS koordinátákkal) • A parlagfűvel szennyezett területek parcellaszintű beazonosítása • Tudástár kialakítása, „best practice” összegyűjtése • NAT átgondolása

28. Javaslatok, felvetések egészségügyi szempontból • Betegközpontú szemlélet előtérbe helyezése az agrárlobbié helyett • Számolni kell a TB kiadásaival, gyógyszertámogatásokkal táppénzes napokkal stb. • Sokan nem számolnak az alternatív gyógymódokkal, gyógynövényekkel, pedig óriási a háztartások ez irányú kiadása. • Nincs egységes (beteg)nyilvántartási rendszer • Alkalmas-e a hazai egészségügyi ellátórendszer, szakrendelés hálózat? • Bizonyos esetekben van véglegesnek tekinthető megoldás – allergénspecifikus immunterápia (nem támogatott) • Reklámok által keltett álomvilág?!

29. Nemzetközi kitekintés- 2008-9. Nemzetközi tudományos konferenciák 1st International Ragweed ConferenceSeptember 10-13, 2008, Budapest, Hungary European Symposium on AmbrosiaNovember 21-23, 2008, Aix-les-Bains, France BUDAPEST Workshop on AmbrosiaDecember 7-8, 2009, Delemont, Switzerland AIX-LES-BAINS DELEMONT

30. 2009. Nemzetközi Parlagfű Társaság International Ragweed Society2009. október 6, Bern, Svájc BERN Első Közgyűlés2009. december 7, Nyon, Svájc Második Közgyűlés2010. november 15, Payerne, Svájc PAYERNE NYON

31. Parlagfű a világban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

32. Oroszország (Szovjetúnió) 1940. Parlagfű konferencia! (Növény első megjelenése: 1918.) Konklúzió: ”veszélyessége az összes ismert gyomnövényét felülmúlja”

33. Svájc: eradikációs program (2006) • Gazdasági Minisztérium fizet, Mezőgazdasági végrehajtja, civilek ellenőrzik • Együttműködik • környezeti hatóság • egészségügy • honvédség • meteorológiai hálózat • vasút • közút felügyelet • társadalmi szervezetek Országos tájékoztató kampány • 450000 szórólap, sajtó minden ága, szakemberek iskolákban, középületekben, közterületeken

34. Svájc: eradikációs program (2006) • Madáreleség: nagyon szigorú előírások (50 mg/kg) • Feladatok • 1) Kantonok növényvédelmi állomásai • Felmérés, kötelező védekezés, önellenőrzés • Üvegházi és szabadföldi kisérletek (kaszálás, herbicidek) • 2) Gazdálkodók • Felmérés, kötelező védekezés, önellenőrzés 3) Önkormányzatok (2800) • Felmérés, kötelező védekezés, önellenőrzés • Hely, beavatkozás, eredményesség folyamatos közzététele

35. Összegzés 1. • Mivel igen komplex problémával állunk szemben (parlagfűvészhelyzet), ahhoz, hogy eredményesen fel tudjuk venni a küzdelmet a parlagfűvel, átfogó stratégiára, összefogásra, közösen szervezett akciókra, programokra van szükség, mely a károk mérséklése és felszámolása mellett, a megelőzésre helyezi a hangsúlyt. • A probléma kezelésénél az agrárközpontú szemlélet helyett a betegközpontú szemléletet kellene az előtérbe helyezni. Cél a pollenkoncentráció drasztikus csökkentése, melyhez helyszínre adaptált komplex stratégiára van szükség. • Mindezt részben alátámasztja a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, aki tavalyi évi beszámolójában a következőkről ír: rendkívül fontos egy átfogó és hatékony program az ország allergénmentesítésére, ami nem nélkülözheti a parlagfű terjedésének megelőzését, aminek legjobb módja az egészséges, természetes vagy természetközeli növénytakaró visszaállítása.

36. Összegzés 2. • A probléma megoldásában elengedhetetlen az állami szerepvállalás, a civilekkel való együttműködés megerősítése, az egyén felelősségvállalása. • Az önkormányzatok nagyobb szerepvállalása nélkül egy ilyen mértékű problémában jelentős előrelépés nem érhető el. • Az államnak meg kell védenie a polgárait a parlagfű környezetegészségügyi kockázatával szemben. Ennek kapcsán stratégia kialakítása szükséges az állami vállalatoknál, a MÁV-nál, az útkezelőknél, de az önkormányzatoknál is. • Mindez azért is fontos, mert a jelenleg rendelkezésére álló információk, ismeretek elegendőek a probléma megoldására, a parlagfű visszaszorítására.

37. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!